Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

1980. február 19. 'ÄepüjsAg 3 Városi pártértekezletek (Folytatás az 1. oldalról.) mét. A vitában is megerősí­tették a városi pártbizottság ama álláspontját, hogy fékez­ni kell' a környékbeliek bete, lepülését, inkább a város kör­nyék községeiben kell olyan kommunális, kulturális fej­lődést elérni, a kereskedelmi ellátást, a közlekedést job­ban megszervezni, hogy a vá­rosban dolgozók, vagy mun­kát vállalni szándékozók in­kább a bejárást vállalják. A vitában felszólalt Ko_ vács József, Márkus József, Vas István, Horváth Attila, Gyimesi György, Vidus Csa­ba, Brunner Vince, dr. Supo. la Iván, Geresdi István, Fe­hérvári Lajos, Sebők Sándor, Páhólik János, Regény! Ká. roly, Kurucz József, Kovács Imre, Kiss János, dr. Záhor- csek Alfonz és Bessenyei Zoltán. íDr. Gyugyi János, a me­gyei. pártbizottság titkára a megyei pártbizottság üdvöz­letét adta át a küldötteknek és rajtuk keresztül a város és város környék párttagságá­nak. Méltatta azt az áldoza­tos és eredményes munkát, amit a városi pártbizottság és a pártszervezetek végeztek a XI. pártkongresszus határo. zatainak megvalósítása érde­kében. Kiemelte: jó együtt­működés alakúit ki a városi pártbizottság és a területi szervek között. Gyors ütemű és sokoldalú fejlődés jelle­mezte az elmúlt években Dombóvári és környékét. VO­A városi úttörőházban tar­tották meg a paksi városi pártértekezletet. A küldötteket és a meghí­vott vendégéket — köztük K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát és Szabó Benjámint, az atom­erőmű kormánybiztosát —, Rigóczky István, a városi pártbizottság első titkára üd­vözölte. A városi pártértékezletre készített írásos beszámolóból kitűnik, hogy az V. ötéves terv eddig eltelt négy évé­nek teljesítése a város terü­letén nem volt -zökkenőmen­tes. Az atomerőmű építésé­nek vonzása miatt az ipar­ban a tervezettnél gyorsab­ban csökkent a létszám. Né­hány beruházás később lé­pett be a termelésbe. Az ipari üzemek 1975-höz ké­pest 27 százalékos termelési értéknövekedést terveztek a ciklus végére. Az eddig el­ért növekedés megfelel az időarányos teljesítésnek, ki­véve a konzervgyárat, ahol natkozi'k ez nemcsak a gaz­daságra — az itteni ipar nö­vekedési üteme kétszerese volt a megyeinek, a mező- gazdaság fejlődése a megyé­ben iitt a legkiegyensúlyozot­tabb — hanem Dombóvár példát mutat az egész megyé­nek a társadalmi összefogás­ban is, ami a gunarasi hét­végi teleptől a gyermekintéz­mények fejlesztésén keresztül e gyönyörű művelődési ház létrehozásáig megnyilvánult. Gazdasági növekedésünk üteme ezekben az években lelassul, előtérbe kerülnek a minőségi tényezők. Az eddigi tapasztalatok, de e tanácsko­zás légköre is arra enged kö­vetkeztetni, hogy a város és város környék kommunistái eredményesen birkóznak meg a megnövekedett feladatok­kal. Befejezésül a megyei párt. bizottság értékelését ismer­tette a városi pártbizottság ötéves munkájával kapcsolat, bán a megyei pártbizottság titkára. Gyuricza István összefog­lalója és a határozat meg­szavazása után megválasztot­ták az 51 tagú új pártbizott­ságot és a megyei pártérte­kezlet negyven küldöttét. Ez­után a pártbizottság első ülé­sén ismét, megválasztotta első titkárának Gyuricza Istvánt, titkárának Szőcs ital mán t. Megválasztotta a tizenegy ta­gú végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és mun­kabizottságait. tízszázalékos a lemaradás A hatékonyság viszont a vártnál gyorsabban nőtt, amit az egy dolgozóra eső termelési érték növekedése fejez ki a legjobban. T&- vább tart az ipari szövetke­zetek dinamikus fejlődése. Az atomerőmű beruházá­sában az elmúlt négy évben egy sor probléma jelentke­zett, az építés, a határidők és a költségek területén. A ki­alakult helyzet megkövetelte, hogy a felsőbbszintű párt és állami szervek, egy sor in­tézkedést hozzanak, ezek ha­tására a munka szervezeteb­bé vált, javult az anyagellá-. tás és a tervszolgáltatás. Az építkezésen dolgozók létszá­ma lényegesen meghaladja a tervezettet, ami külön gondot jelent a városinak, a közleke­dés, a szolgáltatás, a bölcső­dei. óvodai ellátás, iskolahá­lózat területén. A mezőgazdasági üzemek a szervezés, a gépesítés növe­lésével. a hatékonyabb ag­rokémia alkalmazásával, az állattenyésztésben pedig a fajkiválasztással fejlesztik a termelést. A termelési terv időaránys teljesítése két szá­zalék lemaradást mutat, de a termelékenység dinamiku­san fejlődik. A gazdaságok között lassan kiegyenlítődik a terméshozamok különbözősé­ge. Intenzíven folyik a par- lagterüLetek felszámolása. A fő profil, a növénytermesz­tés mellett fejleszteni kell a jövőben az állattenyésztést. A tanács legfőbb feladata a tervciklus első három évé­ben 'a várossá fejlesztés volt. A beszámolási időszakban 1604 állami, 154 tanácsi be­ruházású és 262 magánerős lakás épült Pakson. A fentieken kívül a beszá­moló igen részletesen foglal­kozott még a párt, az állami és a közélet minden fontos területével, nem hagyva ki a kulturális és ideológiai hely­zet felmérését sem. A hatá­rozati javaslat megjelöli a jövőbeni tennivalókat. A beszámolón kívül a párt- bizottság a pártértekezlet elé terjesztette a XII. kongresz- szus irányelveinek alapszer­vezeti vitáit összefoglaló ál­lásfoglalást is. Az ülés elnöki tisztét, dr. Dallos Sándor, a párt vég­rehajtó bizottság tagja töl­tötte be. Rigóczky István el­ső titkár. az alapszervezeti taggyűlések főbb tapaszta­latait áttekintő bevezetője után 21-en kértek szót. köz­tük K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Ismertette a megyei párt- bizottság értékelését a város pártszerveinek 'munkájáról, majd a megye dinamikus fej­lődéséről szólt, amely fejlő­désnek leglátványosabb je­gyei éppen Pakson látható­ak. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta — soha Magyarországon egy helyen ekkora összeget még nem ruháztak be, miint az atomerőműnél. A fejlődés dinamizmusára mi sem jel­lemzőbb, mint hogy a II. öt­éves tervciklusban a megye költségvetése 3,5 milliárd fo­rint volt, az V-ben már több mint tízszerese, 40 milliárd, a VI. ötéves terv számait még nem ismerjük, de annyi bi­zonyos, hogy az atomerőmű építkezésének területén többet fognak felhasználni, mint 40 milliárd forintot iglaz, hogy a majdani áramszolgál­tatás értéke megközelíti az évi 11 milliárd forintot, ami annyi, mint a megye jelenle­gi összes ipari termelése. A felszólalás sorrendjében még az alábbiak kértek szót: Szabó József, Bíró István, Böcz Zoltán, dr. Kiss János, Máta Gáborné, dr. Tóth La­jos, id. Dévay Lajos, Frast Antal, Nagy Zsuzsa, aki az úttörők nevében szólt. Szabó Péter. Nyáriné Héli Margit, Pintér István, Török László, Pónyia József, dr. Rimay Ist­ván. Morvái Antal, Hegedűs György, Kiszli Ferencné, Bordás István, Dombi Imre. A vita után a pártértékez- let 41 tagú pártbizottságot és húsz küldöttet választott. Az új pártbizottság első tikárá­nak ismét Rigóczky Istvánt, titkárnak Ba'ksay Ferencet választotta meg. Megválasz­tották ezen kívül a végre­hajtó és a munkabizottság>- kát. Paks Zárszámadás, tervtárgyalás Az elmúlt hét végén ismét több közös gazdaságban tar­tottak zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Két tudósí­tónk számol be egy-egy közgyűlésről. Tevelen az átlagjövedelem 50 ezer forint Tavaly számos kedvezőtlen hatás érte a teveli Kossuth termelőszövetkezetet, ennek ellenére a tagok szorgalma, a jó irányítás meghozta az eredményt. Az egy tagra jutó évi átlagos jövedelem meg­haladta az ötvenezer forintot, s ez kétezerrel több, mint a megelőző évben volt. Bony- hád környékén ebben a gaz­daságban termelik a legtöbb húst, s az állattenyésztő ága­zat jó eredményei ellensú­lyozták a növénytermesztés veszteségeit. A közgyűlésen megjutalmazták a legjobb dolgozókat, Jándi József el­nök pedig a szövetségtől aranygyűrűt kapott, mivel 20 éve tölti be az elnöki posz­tot. (A. L.) gi eredmények, és egyes növé­nyeknél világszínvonalat el­érő eredményeket regisztrál­hatnak. így például a kukori­ca esetében. A tízezer hek­táron Gazdálkodó közösség 1979-ben a legjobb évet zár­ta. Eladtak az államnak 13 ezer mázsa búzát, 78 ezer mázsa kukoricát, 23 ezer má­zsa cukorrépát, 11 ezer má­zsa napraforgót, és 61 mázsa lucernamagot. A vágóhidakra 3100 hízót küldtek, a tehené­Erőteljes fejlődés Nagymányokon szetbői egymillió-hétszázezer A nagymányoki Gábor években azt tapasztalhatjuk, liter teíe*: küldtek a feldolgo Áron Mgtszben az utóbbi hogy szilárdulnak a gazdasá- zó üzemekbe. (B. Z.) Törzstenyészet, egyetlen az országban Feltöltik a keltetőgépet Kakasportré Az emberek egy része min. dig is olitbatátllan vágyait ér­zett arra, hogy egy rókáról két bőrt nyúzzon le. Voltak a nemesít ők között is ilyenek, nekik köszönhető példának okáért a New Hampshire tyúkfajt'a kitenyésztése. Nem tojnak annyit, mint a „tojás. gyári” hibridek, de évi száz­nyolcvanat termelnék. Nem­fejlődnek olyan gyorsan, mint a brojlercsiibék, de elég jó növekedési eréllyel bírnak és kellőképp testesek. Ezek a tulajdonságok teszik a kis­gazdaságok, az udvarok faj­tájává, mert jól bírják az extenzív tartási viszonyokat és a takarmányozásuk is egy­szerűbb. Az országban egyedül a Hőgyészi Állami Gazdaság­ban van törzstenyészet New Hampshire fajtából. Kősze­gi Lászióné, az ágazat veze­tője szerint itt kettős felada. tot kell megoldaniuk. Az egyik a fajta fenntartása és további nemesítése. Ez az úgynevezett törzstelepen fo­lyik. litt a több mint négy­ezer egyediből álló elit állo­mányit tartják és szaporít­ják. Az időnkénti vérfrissí­téshez — amikor szükséges — más tenyészetekből hoznak egyedeket. Mivel Magyaror­szágon nincs ilyen tenyészet, .dániai és — ahonnét leg­utóbb hoztak tenyészanyagot — angliai tenyészetekből származó egyediekkel végzik a csepp vérkeres zt ezést. A másik fontos feladat a hazai igényeknek megfelelő szaporítás és nopscsifoekelte- tés. A törzsi enyészet mellett van egy tojóállomány, mely évi nyolc-kllencszázezer da­rab tenyésztojást produkál. Ezt keltetik és a naposcsibék hatvan százalékát ÁFÉSZ-ek és termelőszövetkezetek kap­ják, részben továbbszaporí- tásra, de a gazdaságokból igények alapján július köze­péig folyik a keltetés. Na­gyobb a kereslet naposcsibe után mint tavaly. A keltető tizenöt gépébe egyszerre száznyOlovanezer tojást tud­nak berakni a tálcákra. Mint minden .hasonló üzemű egy­ségnél, úgy itt is van egy tar. talékaggregátor, hiszen egy tartósabb áramkimaradás ka­tasztrofális következmények­kel járna — elég csak arra gondolni, hogy mit kezdené, nek mondjuk százezer záp­tojással. Egyébként az átlagos ma­gyar tojásfogyasztónak mondhatni minden tojás egy­forma, nem így a szakembe­reknek, illetve az itt tevé­kenykedő tizenkét dolgozó­nak, zömükben nőknek. A keltetés során minden egyes tojást külön megvizsgálnak — többször is. Először a méret alapján, az ideális az 55—60 grammos, ép, egészséges, há_ rom napinál nem idősebb. A keltetésre alkalmatlanokat többszöri lámpázással szű­rik ki. — st — Huszonegy nap múlva csipogás jelzi az eredményt Tálcázzák 'a tojásokat keltetés után közvetlenül is ellátnak kis és háztáji gaz­daságokat, a termelés négy. ven százalékának erejéig. A keltetőüzem januárban kezdi az Idényt és az idei Kakasok finden mennyiségben Gyuricza István első titkárnak a beszámolóhoz fűzött szó­beli kiegészítését hallgatják a küldöttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom