Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 39. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. február 16., szombat Mai számunkból varosi-jarasi fArtértekezletek (3. old.) BEVALT-E AZ ÜGYELET? (3. old.) olvasöszolgAlat ÚJÍTÓ LAKATOSOK SZEDRESBEN (3. old.) Felelősséggel és egyetértéssel Eredményesen zárult a XII. kongresszus előkészí­tésének az a szakasza, amelyben párttagságunk meg­vitatta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, Kifejtette álláspontját a helyzetértékelésben, a vázolt célkitűzésekben. A januári taggyűlések fő jellemző vonása, hogy párttagságunk nagyfokú politikai érett­séggel, megértéssel, tenni akarással fogadta és vitat­ta meg az ország, a társadalom és a párt helyzetével, a jövő feladataival kapcsolatos kérdéseket. A párt tagjai elismeréssel méltatták a párt tevékenységét, a XI. kongresszus óta végzett munkát. Az állásfogla­lások egyértelműen igazolták a párt politikájának he­lyességét, széles körűen kifejezve azt az igényt, hogy a XII. kongresszus erősítse meg a fő politikai irány­vonalat. Nehéz lenne megjelölni az irányelveknek azokat a pontjait, melyek a leginkább lekötötték a párttagság figyelmét, hiszen valamennyi kérdésre nagyon élénk figyelmet fordítottak a vitában. A társadalompolitikai témákra csakúgy, mint a pártélettel összefüggő feje­zetekre. Legfeljebb arról lehet szólni, hogy az irány­elvek egyes fejezeteinek vitáját a többitől eltérően élénkítették bizonyos közbejött események. A nem­zetközi helyzet kapcsán erőteljesen megfogalmazódott a párttagságunkban a béke iránti vágy és annak a szándéknak határozott támogatása, hogy külpoliti­kánk elveinkkel, hazánk érdekeivel összhangban, ak­tívan segítse a szocializmus, a társadalmi haladás ügyét, a békéért való harcot A gazdasággal, az életszínvonallal és a szociálpoli­tikai intézkedésekkel foglalkozó fejezeteket ugyan­csak mindvégig élénk érdeklődés kísérte. Ezt tovább növelte az 1980. évi szabályozók megjelenése. Ki­emelésre kívánkozik, hogy éppen ez a terület az, ahol szemléletesen érvényesült a párta lapszervezetek szint­jén is a politikai törekvés, hogy a XII. kongresszus munkájában a gyakorlati élet kérdései kerüljenek előtérbe. Ha valaki ugyanis figyelemmel kísérte a vi­tákat, azt tapasztalhatta, hogy párttagságunk túlnyo­mó többsége amikor a gazdaság, az életszínvonal kér­déseiről szólott, ezt nem elvontan, országos összeha­sonlításokban tette, hanem a helyi tevékenység függ­vényében. Ez így van rendjén még akkor is, ha kül­sőségeiben úgy tűnik, hogy egyes januári taggyűlé­sek a decemberi beszámoló taggyűléseknek ismétlé­sét adták. Az irányelvek vonatkozó részeinek meg­közelítése végső soron azt tükrözi, hogy párttagsá­gunk megértette az ország helyzetének nagyon fon­tos kérdéseit, és jól látja ebben a saját tennivalóit. További bizonyságát adja ennek az a sok hasznos javaslat, mely például a termelés területén működő alapszervezetek taggyűlésein elhangzott a termelés javítására, nem kevésbé a brigád- és egyéni vállalá­sok magas száma. Egyébként valamennyi kiegészítésre és javaslatra elmondható, hogy azokban a határozott tenni akarás, a cselekvőkészség, a párt politikája iránti felelősség fogalmazódik meg. A párt tagjai a legkisebb egysé­gekben egyéni boldogulásukat a társadalom, a gaz­daság egészének előrehaladásából vezetik le, annak rendelik alá. A kongresszusi irányelvek vitája az őszinteség, a nyíltság jegyében, a bizalom légkörében zajlott le. Nyilvánvaló, hogy ez alkalommal is, mint a politikai életben bármikor, adódtak olyan kérdések, amelyek­ben a teljes egyetértés nem rögtön alakult ki. Ez szinte természetes, hiszen éppen ez a viták lényege. Rendeltetése pedig, hogy megteremtse a nézetazonos­ságot. Elmondható, hogy az irányelvek vitája jelen­tős állomása volt a pártegység további erősítésének. Ez pedig értékét tekintve, ugyanolyan súllyal jelent­kezik. mint az a sokirányú konkrét- javaslat, melyet a pártszervezetek fórumain a kommunisták tették. A januári taggyűléseknek — mint közismert — egy másik feladatot is el kellett végezniük; megválaszta­ni az alapszervezetek titkárát, vezetőségét, a párt­értekezlet küldötteit. A választási munkák különböző fázisaiban, a jelölő bizottságok munkájában, a szava­zás során messzemenően érvényesült a párttagság akarata, a választási rendszer és a pártdemokrácia elve. Párttagságunk érettségére vall, hogy e párt­tisztségekre felkészült, alkalmas, egyéni _ életvite­lükben is a követelményeknek megfelelő párttagokat állított. Nagy tisztességgel és figyelmességgel ismer­ték el azok munkáját, akik különböző okok miatt a jövőben már nem tudnak tevékenyen részt vállalni az alapszervezet életének irányításában. Egyben gon­doskodtak további társadalmi munkájukról. Napjaink feladata, hogy az új alapszervezeti ve­zetőségek kialakítsák az egyes reszortfeladatokat, majd kidolgozzák a további mun'ka fő irányait, szer­vezzék azok végrehajtását. Mindehhez a decemberi taggyűlések mellett jó programot adott a januári ve­zetőségválasztó taggyűlés is. Fontos feladatnak kell tartani, hogy a felvetések, javaslatok, problémameg­oldások ne menjenek feledésbe, közülük amit már lehet, most, a munkában érvényesítsenek. A későb­biekben pedig, kiegészítve majd a XII. kongresszus határozataival, sikeresen valósitsanak meg. DR. LATOS ISTVÁN Ülésezett a képviselőcsoport Varsó, Barabás János és Kelemen István, az MTI tu­dósítói jelentik: Utolsó napjához érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. Pénteken délelőtt zárt ülésen fogadták el a kongresszus határozatát „A párt feladatai a szocia­lista Lengyelország tovább­fejlődésében, a lengyel nép jólétének formálásában” cím­mel. Emellett külön határo­zatot is hozott,a legmagasabb pártfórum „A béke megőrzé­séért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az enyhü­lési politika folytatásáért” címmel, továbbá döntött a Visztula gazdasági hasznosí­tásának -átfogó programjáról és az ország víztartalékainak kihasználásáról, és felhívást fogadott el a VIII. pártkong­resszus határozatának össz­népi támogatására. A doku­mentum szolgál majd a Nem­zeti Egységfront választási platformjául a közelgő par­lamenti és tanácsi választáso­kon. Ezután Josef Gruszka opo- lei párttitkár terjesztette elő a csütörtöki zárt ülésen meg­választott központi bizottság és központi revíziós bizottság tagjainak névsorát. Pénteken délelőtt megtar­totta első ülését a Lengyel Egyesült Munkáspárt új köz­ponti bizottságának plénuma. Az ülést Gerard Gabrys bá­nyász nyitotta meg, javasol­va, hogy Edward Giereket válasszák meg a központi bi­zottság első titkárává. A ja­vaslatot a plénum egyhangú­lag, nagy lelkesedés közepet­te szavazta meg. Ezután Edward Gierek vet­te át a tanácskozás elnöki tisztét, és köszönetét mondott a bizalomért. A továbbiakban megválasztották a politikai bizottság és a központi bi­zottság titkárságának tagjait, valamint a központi ellenőrző bizottságot. A kongresszus záróülése pénteken 12 órakor kezdődött Gerard Grabys elnökletével. A küldöttek lelkes, szűnni nem akaró tapsa közepette jelentette be, hogy a központi bizottság ismét Edward Gie­reket választotta meg első titkárává. A választás eredményeinek ismertetése után Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának újjáválasztott első titkára mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután Szekszár. don, a Hazafias Népfront székhazában tartotta ciklu­sának utolsó ülését az or­szággyűlés Tolna megyei képviselőcsoportja. Daradics Ferenc, a csoport Vezetője összegezte, hogy képviselőink az elmúlt négy esztendőben milyen hasznos és sokrétű munkát végeztek A három szomszédos me. gyében — Somogy, Baranya, Tolna — tevékenykedő Vatő. magtenmelitető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli köz­pontja tájékoztatóval egybe­kötött tanácskozáson adott számot a tavaszi vetőmag- ellátásról. A dombóvári vál­lalat tegnapi tájékoztatója szerint az ellátás kiegyensú­lyozott lesz. Százhúsz mezőgazdasági nagyüzemmel állnak terme, lód kapcsolatban és ezek a gazdaságok tavaly a kalászo­sok termesztésében nem tud­ták elérni a korábbi évek színvonalát. A tavaszi veté­sű kalászosok közül legje­lentősebb az árpa. Ebből a miegye negyven, tonnányi ve­tőmagszükségletét ki tudják elégíteni, a tételek kiszállí­tása az üzemekbe folyama­tos. A vártnál jóval keve­sebb zab termett tavaly és a minősége messze elmarad a szokásostól — nyolcvan­százalékos a csírá zóképessé- 0e. A tavaszi munkák legfon­tosabbika a kukorica vetése, hiszen a szántó harminc szá­zalékán termesztik a gazda­a küloböző munkacsoportok, ban. Az ülés résztvevői át- tekdntétitlék azt is, hogy kép­viselői munkájukhoz a me­gyei szervektől milyen se­gítséget és támogatást kap­tak. Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront megyei titkára a népfronitlbizottsiág nevében megköszönte képviselőink lelkiismeretes munkáját.' ságok. A termelőüzemek ta­valy ősszel megfelelő meny- nyiségű és jó minőségű ter­mést takarítottak be. A ku­korica fajtaválasztéka a je­lenlegi arányoknak megfele­lő — az üzemek ötvenkilenc fajtát igényeltek. Az összes mennyiség — közel ötezer tonna — felét tíz hibrid te­szi H. A vetőmag hatvan százalékát már kiszállították a gazdaságokba. A takarmánynövények ve­téséhez kellő mennyiségben áll rendelkezésre lucema- .mag, és a gyeptelepítéshez szükséges vetőmagokból, fü­ves keverékekből is kielégí­tő a kínálat. Az évi szoká­sos mennyiségnek a borsó­termelő gazdaságok tavaly a harminc százalékát tudták produkálni, a szokványos minőség alatt. A meglévő tartalékokat is be kellett vet­ni, hogy a vetőmagot bizto­sítani tudják a termelőknek. Burgonyából viszont megfe­lelő a választék — a vető­gumók zömét az üzemekben tárolják. A kistermelők ellátását végző hatszázharminc bolt­ba eddig majd kétmillió ta. sak vetőmagot szállítottak ki. Befejeződött a LEMP kongresszusa Az újonnan megválasztott politikai bizottság és titkárság tagjai Tavaszi vetőmagellátás le n ■ u mm ■be ■4P vékonypénzűek megvásárol ­Magyar-NDK árucsere Berlinben dr. Szálai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nditzséhke, az NDK kiülkereskedéllmi mi­niszterhelyettese pénteken aláírta a Magyarország és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti, 1980-ra szóló árucsere-forgalmi jegy. zőkönyvet. Az árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvben mindkét fél ki­emelten rögzítette a gépipa­ri .termékeikhez kapcsolódó kölcsönös alkatrész-szükség­letek kielégítését. Az alkat­rész-szállítások részaránya 1980-ban tovább növekszik a közúti járművek, mezőgazda­sági és egyéb termelési ren­deltetésű gépek területén. A magyar kivitelben je­lentős helyet foglalnak ed az autóbuszok, garázsberende­zésék, szerszámgépek, élel­miszeripari gépek, elkitromos és elektronikus műszerek, gyógyszerek, alumínium és alumíniumipari .termékek, bauxít, timföld, friss és fel­dolgozott gyümölcs és bor. Az NDK exportban figye­lemreméltó a személy, és te. hergépkocsik, szállító-, eme­lőgépek, élelmiszeripari gé­pek, építőgépek, irodai köny­velő-, számlázó- és adatfel. dolgozó gépek, mezőgazda, sági gépek, továbbá brikett, káli, vegyipari termékek, ce­ment szállítása. A jegyző­könyv széleskörűen rögzíti a lakosság ellátását biztosító termékeket. A harci utcákon sehol egy lelket nem látni. A hetven­két kisiskolás Sióagárdon ta­nul, körülbelül huszonöt kö­zépiskolás jár a megyeszék­helyre, s kétszáz a Szek- szárdra bejáró dolgozók szá­ma. A itsz-ltagok 80 százalé­ka is rendszeresen Sióagárd- ra jár, csupán néhányan dolgoznak Harcon. A nyug­díjasok — körülbelül 150-en vannak — behúzódnak a há­ziakba, vagy az udvar vé­gén, az aprójószág körül dolgozgathat. A lakosság száma évről évre csökken, a fiatalok be- költözinek Szakszóidra, vagy a környező községekbe, ahol munkalehetőséget találnak. A megüresedett házak egy ideig üresen állnak, majd a jak, helyrepofozzak. A 65-ös út meüeítt lassacskán épül­nek az új házak, 1975—78. között tíz családi ház készült él. 1979-ben a tanács ismét tíz házhelyet jelölt ki, de eddig csak kettőt vásároltak meg. (A községről készült magazin, a 4. oldalon talál­ható.) Csendesek az utcák

Next

/
Oldalképek
Tartalom