Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

2 NÉPÚJSÁG

1980. február 16.

Az afgán kormány válasza Carter rágalmaira

Kabulban rendkívüli ülést tartott az afgán kormány. Az ülésen, amelyen Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök elnökölt, határozottan visszautasították Carter amerikai elnöknek Afganisztánnal kapcsolatos rágalmazó kijelentéseit.

Az ülésen elfogadott közlemény, amelyet a Bakhtar hírügynökség ismertet, hangoztatja: január 23-án Carter „az ország helyzetéről” szóló üzenetet intézett' a kongresszusba^. Nem rejthetjük véka alá a felháborodást és a tiltakozást, amelyet az Afganisztánban és körülötte történő események Carter által ebben adott értelmezése váltott ki belőlünk — hangsúlyozza az afgán kormány dokumentuma. Az Egyesült Államok elnöke nem kevesebbet állít, mint azit, hogy a Hafizullah Amin despotikus hatalmát megdöntő, népi felkelés „Afganisztán függetlenségének a megsemmisítését” jelentette.

— Valójában Amin diktatúrájának megdöntése azt eredményezte, hogy nem sikerült Afganisztánt más országok elleni agressziós cselekményéit kiindulópontjává változtatni; szuverenitását, függetlenségét és területi épségét éppen ez a fordulat védte meg a számtalan, kívüliről jövő fegyveres fenyegetéstől .

Ugyanilyen képmutatóan hangzanak az „előző kormány könyörtelen megsemmisítésé’ fölött sajnálkozó szavak. Miért hallgatott Carter, amikor Hafizullah Amin bírósági eljárás nélkül vetett börtönbe, sót, végeztetett ki több tízezer ártatlan embert? Miér nem .tiltakozik azoknak az ellenforradalmi bandáknak afganiszáni területen végrehajtott véres tettei ellen, akiket az amerikaiak és a kínaiak fegyvereznek fel és képeznek ki?

A közlemény rámutat: Afganisztán népének szuverén joga, hogy eldöntse, milyen 'kormányt, milyen, politikái rendszer alkar. És ezt a döntést meg is hozta az áprilisi forradalom és az 1979. december 27-d események következtében. A mi kormányunk az egyetlen törvényes afganisztáni kormány. Ez a nemzeti, demokratikus és népi vezetés a nép széles köreinek támogatását élvezi.

— Elidegeníthetetlen jogunk, hogy magunk válasz- szűk meg barátainkat és szükség esetén segítségért forduljunk hozzájuk. Határozottan visszautasítjuk Car. temek a nekünk segítséget nyújtó Szovjetunió címére intézett vádjadlt. Erre a segítségre ahhoz a külső agresz- sziió elleni harchoz veit szükségünk, amelyben — senki előtt sem titok — Washingtonnak is része van. Lépésünk összhangban volt az ENSZ-ialapokmány 51. cikkelyével, amely minden államnak biztosítja a kollektív önvédelemhez való jogot. Egyúttal a szovjet—afgán barátsági. jószomszédi és együttműködési szerződés negyedik cikkelyére is támaszkodtunk. Amikor a Szovjetunió, kérésünket

meghallgatva, teljesítette a szerződésből reá háruló kö. .telezettségeket, a nemzetközi .joggal összhangban cselekedett.

— Az Egyesült Államok elnökének tisztában kell lennie azzal, hogy a kérésünkre Afganisztán területére küldött, korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens hazánk határainak a külső betörések elleni védelmében segít. Afganisztánnak nincsenek területi 'követelései más országokkal szemben, és nem szándékozik beavatkozni azok belügyiéibe. Területét nem használják fel olyan előkészületekhez, amelyek a kőolajban bővelkedő Indiai-óceán és Perzsa-öböl megközelítését céloznák. Az amerikai kormányzat feje semmibe veszi a Szovjetunió által és általunk is világosain leszögezett ígéretet arra vonatkozóan., hogy mihelyt megszűnnek azok az okok, amelyek minket segítségkérésre indítottak, a szovjet egységeket kivonják Afganisztánból.

A közlemény rámutat: az Egyesült Államok jobboldali és imperialista körei az afganisztáni eseményeket ürügyül használják fel az enyhülés aláaknázásához, saját terjeszkedő ambícióik megalapozásához. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya és népe teljes határozottsággal visz- szautasítja az Egyesült Államok beavatkozását országunk belügyiéibe, bármilyen formában jelentkezzék is az: intervenciós cselekményekben, vagy provokatív megnyilatkozásokban.

Elutazott Kulikov marsall

Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke — akik Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására tartózkodtak Magyarországon — pénteken elutaztak hazánkból.

A vendégeket Czinege Lajos, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja búcsúztatta. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szeiyő- dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. (MTI)

Púja Frigyes körutat tesz

Ázsiában

Púja Frigyes külügyminiszter vasárnap ázsiai körútra indul. Hivatalos látogatást tész Japánban, a Fülöp-szige- teken és Indiában. Viszonozza japán és fülöp-szigeteki partnerének magyarországi látogatását, valamint eleget tesz indiai kollégája meghívásának. (MTI)

Befejeződött

a LEMP kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról).

Gierek zárszava

Kongresszusi zárszavának bevezetőiében Edward Gierek hangsúlyozta, hogy a kongresszus betöltötte feladatát megköszönte a bizalmat, hogy újra megválasztották a párt első titkárává. Közölte, hogy Piotr Jarosziewicz a kiváló állami és pártmunkás kérte, ne terjesszék elő jelölését a párt vezető testületébe. és mentsék fel a minisztertanács elnökének funkciójából, mert nyugdíjba kíván vonulni. Edward Gierek felvázolta Piotr Ja- roszewicz életútját, hangsúlyozva. hogy az mindig szorosan összekapcsolódott a hazáért folytatott harccal és munkával, a hetvenes évek elején kidolgozott pártprogram egyik megalkotója és megvalósítója vollt.

Rámutatott, hogy a LEMP VI. és VII. kongresszusán kitűzött program alapján korszerűsített népgazdaság jelentősen javította az egész társadalom élet- és munkakörülményeit.

A továbbiakban kijelentette. hogy a VIII. pártkongresszus tárgyilagos munkalégkörét meg kell honosítani a pártélet valamennyi szintjén, a munkahelyeken, az egész országban, hiszen mindenki egyaránt felelős az ország továbbfejlesztése programjának megvalósításáért.

— A szocialista társadalmi igazságosság kérdése a kongresszusi vita egészének egyik legfontosabb vonala volt.

— A szocializmust a társadalmi igazságosság rendszerének szokás nevezni. Pártunk feladata, hogy mindig és mindenütt ennek érvényre juttatására törekedjen.

A külpolitika kérdéseivel foglalkozva az első titkár kiemelte. hogy a kongresszus megerősítette annak a vonalnak a helyességét, amelyet Lengyelország a nemzetközi élet színterén képvisel, és hangsúlyozta a Szovjetunióval való szövetség és a szocialista tábor egysége erősítésének fontosságát. Állást foglalt a béke és az enyhülés megerősítésének szükségessége mellett.

— Felhívjuk Európa és a világ valamennyi államát, minden békeszerető erőt, hogy lépjenek fel az enyhülés megőrzése és folytatása mellett. Felhívjuk — különösen a nyugat-európai államokat — fékezzük meg kontinensünkön a fegyverkezési hajsza újabb spirálját, védjük meg a helsinki értekezlet közös, történelmi eredményeit. Szól e felhívásunk az Egyesült Államokhoz is.

Beszédének befejező részében Edward Gierek hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyhangúlag annak a stratégiának folytatása mellett döntött, amelynek fő célja az ember javának szolgálata.

Edward Gierek nagy tapssal fogadott zárszavának végén befejezettnek nyilvánította a Lengyel Egyesült Munkáspárt ötnapos, nyolcadik kongresszusát. A résztvevők ezután elénekelték az Internacionálét.

Hazaérkezett a magyar pártküldöttség

Pénteken hazaérkezett Varsóból az MSZMP küldöttsége, amely Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusán. A küldöttség tagja volt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Garanwölgyi József, hazánk varsói nagykövete.

Törökország

Tüntetések, összecsapások

Süleyman Demirel török kormányfő közölte, hogy „az állam minden erejét mozgósították” Izmir kikötővárosban és az ország más helységeiben a kitört sztrájkok és felkelések letörésére, és a bevetett fegyveres erők „ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet”.

Demirel csütörtök esti televíziós nyilatkozatában azt hangoztatta: „A török állam elég erős ahhoz, hogy legyőzze az országot romboló betegségeket”.

A miniszterelnök azután nyilatkozott, hogy Izmirben katonai alakulatok megostromolták és elfoglalták a Ta- ris mezőgazdasági üzemet. A gyárat a tizenegyedik napja tartották megszállva a dolgozók, tiltakozásul több száz, baloldali nézeteiről ismert társuk elbocsátása ellen. A katonák és rendőrök több

órás harcban kiűzték az üzemből a gyárfoglalókat, akik napokon át vörös zászlót kitűzve folytatták tiltakozó akciójukat.

Csütörtökön nagyszabású szolidaritási tüntetéseket tartottak az izmiriek mellett több török nagyvárosban. Több helyütt összecsapások történtek a karhatalmi erők és tüntetők között. Isztambulban csütörtökön az üzletek és a hivatalok bezártak. A kormány 10 ezer katonát rendelt

Isztambul utcáira, s a karhatalom kötelezte a boltosokat és a hivatalokat a nyitva tartásra.

Péntekre is több szakszervezet szólított fel 48 órás figyelmeztető sztrájkra Isztambulban és Izmirben, összesen legalább 35 ezer dolgozót. Demirel televíziós nyilatkozata erre a sztrájkfelhívásra adott fenyegető választ.

Isztambulban bezártak az üzletek és a katonaság kényszeríti a tulajdonosokat a nyitva tartásra.

Irán biztosítékot kíván

„Irán biztosítékot kíván kapni arra, hogy az ENSZ által rövidesen felállítandó 6— 10 tagú nemzetközi bizottság valóban gyorsan ’és hathatósan fogja megvizsgálni á volt uralkodó bűneit” — mondotta az iráni külügyminisztérium szóvivője.

— Ha a kormányok képviselőiből és magánszemélyekből álló bizottság komolyan veszi munkáját, akkor a forradalmi tanács és az iszlám diákok egyaránt „baráti magatartást tanúsítanak majd” — folytatta a szóvivő. Ez hír- ügynökségek szerint azt jelzi, hogy ellentétben az eddigi közlésekkel —, csak akkor lehet szó az amerikai túszok szabadon bocsátásáról, ha a bizottság vizsgálatainak eredménye a sah, illetve ezzel együtt támogatója, az Egyesült Államok bűnösségét megállapítja.

Abol Hasszán Baniszadr államfő csütörtökön este kijelentette: a forradalmi tanács támogatásáról biztosította a túszválság megoldására vonatkozó tervét. Baniszadr három feltételt támaszt: az Egyesült Államok vizsgálja felül a volt uralkodó támogatására kifejtett korábbi tevékenységét, szavatolja Iránnak a teljes függetlenséget, és végezetül Washington egyezzék bele abba, hogy Irán továbbra is minden szükségesnek látszó lépést megtehessen Reza Pahlavi, illetve vagyona kiadatásának ügyében. A feltételek teljesítésével kapcsolatosan Irán nem szabott határidőt.

Panamavárosban a La Re- publica című lap közölte, hogy Irán Materno Vazquez jogászt, a panamai legfelsőbb bíróság volt elnökét bízta meg érdekéi képviseletével a volt uralkodó kiadatásának ügyében.

Baniszadr iráni államfő a római televízióban adott nyilatkozatában ismét a nyugati

Sean MacBride ír közéleti személyiség közölte, hogy a Teheránban fogva tartott amerikaiak kiszabadulhatnak a nemzetközi vizsgáló- bizottság létrejötte előtt vagy azzal egyidöben. A Nobel-békedíjas MacBride lesz várhatóan a bizottság elnöke.

világ politikusainak érvrendszerét használta az afganisztáni fejleményekkel kapcsolatban, és kilátsába helyezte, hogy Irán támogatást nyújt a demokratikus kormányzat ellen támadó banditáknak, akiket „az irániak testvéreinek” nevezett. Az elnök megint szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy „Irán nem lát különbséget az Egyesült Államok és a Szovjetunió között”.

Hasszán Habibi, a forradalmi tanács szóvivője bejelentette: Khuzisztánt a súlyos áradások miatt katasztrófa sújtotta területnek tekintik. Az árvíz eddig több mint 200 halálos áldozatot követelt, az olajüzemekben azonban nem esett kár.

. Salvadori dominó

Péntek esti kommentárunk.

Az új esztendőben még alig múlt el nap, hogy ne érkeztek volna hírek Salvadorból. Ezek a beszámolók mindannyiszor tüntetésekről, véres összecsapásokról, a szélsőjobboldal terror- cselekményeiről, a baloldal elkeseredett akcióiról tudósítottak. Nem csoda hát, hogy az alig egynegyed magyarországnyi, több mint ötmillió lakosú közép-amerikai állammal kapcsolatban mind gyakrabban teszik fel megfigyelők a kérdést: lesz, vagy már meg is kezdődött a népi felkelés Salvadorban?

Tavaly októberben, amikor fiatal tisztek egy csoportja eltávolította a hatalomból Carlos Humberto Romero diktátorelnököt, sokan bíztak abban, hogy gyökeresen új fejezet kezdődik a salvadori nép életében. Az ifjú katonák a Nemzeti Demokratikus Unió nevű ellenzéki tömörülés — a kereszténydemokraták, a szocialisták és a kommunisták — tevékeny közreműködésével hozzá is láttak a beteg ország talpraállításához. Hamarosan kiderült azonban, hogy a jó szándékú polgári-katonái junta reformintézkedései az oligarchia és az Amerika- barát főtisztek ellenállása miatt megvalósíthatatlanok. A gondokat fokozta, hogy az új vezetés tehetetlensége láttán a csalódott tömegek még inkább forrongtak, támogatásuk megszerzésében már nem lehetett bízni. Ezt a patthelyzetet felismerve a junta és a kormány polgári tagjai tavaly év végén lemondtak ...

Az Egyesült Államok kormánya, amely a nicaraguai események után Romero eltávolításával egy újabb közép-amerikai „dominó” ledőlését kívánta megakadályozni, ezután még lázasabb tevékenységbe kezdett. Első lépésként sikerült egy Washingtonnak is inkább megfelelő juntát és kormányt létrehozni, majd amikor a tömegmegmozdulások és a gerillaakciók a rendfenntartó osztagok erőszakos fellépése ellenére mégis folytatódtak, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban és hadügyminisztériumban katonai tanácsadók, fegyverek küldéséről határoztak. A salvadori baloldali erők leverését célzó amerikai terv részleteit épp a minap ismertette a Washington Post. A lap beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok katonai kiképzőket, hétmillió dollár értékben fegyvereket, továbbá 50 millió dolláros gazdasági segélyt szán az új rezsim megmentésére. A látszat kedvéért Washington azon fáradozik, hogy Venezuela, az NSZK és Spanyolország is részt vegyen a „segélyakcióban”. A Pentagon végső célja, hogy tengerészgyalogságot küldjön Salvadorba a népi felkelés elfojtására — idézett egy amerikai kormánytisztviselőt a lap.

Csak kérdés, hogy sikerül-e a terv. Az egymástól elszigetelt salvadori ellenzéki szervezetek a közelmúltban koordinációs irodát hoztak létre a széles társadalmi rétegeket átfogó egységes ellenállás megszervezésére. A reformista harmadik utat az alapítók — a kommunisták, a népi liga, a népi forradalmi tömb és az egyesült népi akciófront tagjai — egyöntetűen és végleg elutasították, s fegyveres felkelésre szólították fel Salvador népét.

KOCSI MARGIT