Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

1980. január 15.

TOUtt\

tíÉPÜJSÁG 3

Dombóvár tíz éve

Zárszámadás előtt Faddon

Együtt a lakóhelyért

Űttöröva&út, csónakázótó, park, szánkópálya

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A dombóvári Városi Tanács .még az elmúlt évben csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amelyet a Hazafias Népfront és a Szakszervezeteik Országos Tanácsa tett közzé, a XII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának méltó megünneplésére. Dombóváron ez még kiégés zü.1 azzal, hogy ez év tavaszán lesz 10 éve annak, hogy a nagyközségből város lett.

A tanácshatározat értelmében Mihiífassal fordultak a város és környéke lakosságához a településfejlesztés, a környezetvédelem és a lakóhely tisztaságának érdekében. A tanács kérte a város és a város környéki községekben élő állampolgárokat, valamint a területen működő üzemek, intézmények és mezőgazdasági egységek dolgozóit, hogy — önkéntes munkafelajánlásokkal — ebben az évben is segítsék lakóhelyük fejlesztését, szépítését. Ugyanis az egészséges lokáJlpapfriotizmus már- éveken keresztül volt éltetője és előrevivője a város fejlődésének. Az elmúlt évekről elmondhatjuk, hogy az önkéntes társadalmi munka értéke jelentős mértékben

növekedett. Rengeteg kimagasló eredmény született már városszerte ebből az összefogásból. Csak a legjelentősebbeket említve, pl. a termálfürdő, a művelődési otthon, játszóterek, parkok, stb. Erre az egységes akaratra építve a tanács 1980-as évre a három jelentős eseményre készülve — tervében megfogalmazta azokat a célkitűzéseket, amelyekkel nagyobb mérvű fejlődés, a környezetvédelem hathatós javítása, a lakókörzetek és

lakótelepek szebbé tétele érhető el.

Kora tavasszal újabb városi nagytakarítás lesz (úgynevezett limloimnapok), amikor alkalom nyílik arra, hogy mindenki megszabadulhat felesleges holmijától, mert az üzemek és intézmények vállalkoztak arra, hogy az utcára kikészített szemetet díjmentesen elszállítják. A tervezett nagytakarítás kiterjed .majd a játszóterekre, iskolák, üzemek környékére és egyéb közterületekre is. A munkahelyek is körülnézhetnek saját területükön, és rendet teremthetnek a kapukon bélül is, vagy a tsz-majorokfoan. örvendetes, hogy a szocialista brigádok a lakóterületeken játszótereket létesítenek, a tanács és az üzemek segítségével, s gondoskodnak azok rendszeres karbantartásáról is.

A környezetvédelem érdekében is már több érvényes határozat született, de ennek ellenére a városban bőven akad lég- és vízszennyező góc. Ilyenek az Unió Ipari Szövetkezet, a fatelítő kéménye, a tejüzem és a malom szennyvize. De sorolhatnánk még néhány üzemet, ahol egy kissé nagyobb körültekintéssel nagyobb eredmény lenne élérhető. A gócok megszüntetéséhez kevés a rendszeres vizsgálat, kevés a bírságolás. A -felelős vezetők lelkiismeretességére is szükség van. Hisz lakóhelyünk védelme és annak tisztasága életünk legfontosabb alapfeltétele.

A városi tanács igyekszik növelni a város zöldterületeit is, az utcák fásítását és a város körül elhelyezkedő erdőket, ikirándulóhélyeket. E terv megvalósítása is jó úton halad. Elkészült a he- tényi parkerdő, melyet ma már szívesen keresnek fel a város lakói, hogy pár kellemes órát töltsenek a természetben. A parkerdő mellett elhaladó új szilárd burkolatú közút, a rendszeres autó- buszjárat nagyiban megköny- nyíti megközelítését. Ugyancsak jó ütemben haliad egy másik közkedvelt közeli kirándulóhely kiépítése is, a Nyerges-erdő. A terület adottsága lehetővé tette egy 2,4 hektáros csónakázótó kialakítását. A tó terveit és kivitelezésének nagy részét is társadalmi munkában végzik. Várhatóan a pihenőpark avatására április 4-én kerül sor.

Ujafob hosszútávú terv készült el, a város szívében lévő Konda-patak völgyének átalakítására. A mintegy 30 hektárnyi területen csónakázótó, szánkópálya, nyugdíjasok pihenőparkja, sportparkok és szabadtéri színpad lesz. Az új parkon áthaladó úttörővasút és az üzemek segítségével épülő állomásépületek újabb színfoltjai lesznek a városnak. A későbbiekben az úttörővasút egészen a hétényi parkerdőig fogja .szállítani az utasokat. A Konda-patak völgyében a munkálatok elkezdődtek, a szánkópálya elkészült. így ,már ezen a télen sok városi gyermeknek és felnőttnek nyújt kedvelt szórakozást.

A tanács bízik abban, hogy a dombóváriak — az eddig bizonyított lelkes segítőkészségükkel hozzájárulnak e nemes tervek megvalósításához.

MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai

Névtelenül

levél névtelenül jött. Szálkás, öreges írással. Lehet, hogy egy nagymama írta, aki kifaggatta unokáját, vagy dédunokáját: mit kaptál ma

ebédre? Ezt rendszeresen megtette, gondolom, mert a levélben beszámolt arról: mit kaptak a pusztahencsei óvodások ebédre. Nem tudta elviselni már azt, ami a pusztahencsei óvodában és konyhában történt. Kérte, ha egy kis helyet tudnánk szorítani a lapban annak bemutatására, hogy milyen kosztol kapnak azok a kis óvodások: „Úgy képzeljék el, hogy van olyan szülő, aki 15—20—22 forintot fizet naponta a napköziért. És mit kap ezért a gyereke? A koszt egy lötty tésztaleves, egy gombócot elvágnak kettőbe és egy-egy fél gombóc jut egy kis csemetére. Húst egész héten nem kapnak. Ha kapnak is, egy gyereknek egy szárnya hegye, vagy egy fei, vagy egy láb jut. Kérdem én, hogy hol van a comb, meg a a többi része a csirkének. A minap is volt gyümölcsleves és káposztafőzelék hús nélkül. És volt olyan kisgyerek, aki megbetegedett tőle. És ezek a sokat fizető szülők nem mernek szólni, hogy legalább ennyi pénzért adjanak rendes ételt, legalább kétszer húst. Ehelyett kapnak fél kiflit és egy deci kakót délélőtt, délután meg, amikor eszükbe jut, akkor adnak nekik valamit. Lehetne több panasz is, de ennyi elég. A

levél írója maradjon titok. Egy régi olvasójuk”.

A levélből sugárzott az őszinteség.

A levelet elküldtük a Tolna ,megyei Tanács V. B. Paksi Járási Hivatala elnökének, dr. Kiss Frigyesnek, aki 1980. január 8-i kelettel a következőket válaszolta:

„A részemre megküldött névtelen panaszt kivizsgáltattam. A kivizsgálás megállapította, hogy a panasz néhány vonatkozásban alapos volt. 1979. december hónapban kevés volt a kakaó mennyisége, mivel a poharas kakaóból nem jutott teljes pohárral minden óvodás részére. December 12-én az étkezők számához viszonyítva kevesebb túró felhasználásával készült túrógombóc, így félbevágott is került az óvodások elé. Részben helytálló a gyümölcsleves és káposzta- főzelékes ebéd kifogásolása. 1979. szeptember 1-től csupán egy alkalommal volt ilyen összeállítás, de ezen a napon, (december 20-án) a 116 ebédelő részére felhasznált 10 kiló sertéskaraj megsütve nem biztosíthatott az óvodások részére megfelelő adag színhúst.

Nem találtuk megfelelőnek azt a pusztahencsei gyakorlatot, hogy csirkeebédeknél egy napon használják fel az egész csirkét, mivel mindenképpen elosztási egyenlőtlenséget okoz.

A kivizsgálás során felszínre kerülték egyéb adminisztratív és szervezésbeli hiányosságok is. A térítési díjak megállapításával kapcsolatosan nem találtunk szabálytalanságot. Tény, hogy a 11/1979. (VIII. 10.) MüM—OM—EüM sz. rendelettel megállapított térítési díjakat a s Aj lök egy része szubjektíve soknak tartja. A kivizsgálásról készített részletes feljegyzést intézkedés végett az intézmény vezetőjének, a nagydorogi általános iskola igazgatójának megküldtem. Az étkeztetést rendszeresen ellenőriztetni fogom.”

Mindkét levélben vannak nyugtalanító dolgok. Az egyik: miért névtelenül és miért egy idős ember írta meg ezeket a visszásságokat, miért nem azok, akik magukban zsörtölődtek, akik ugyanúgy tudták, mint a névtelen levélíró: az óvodában nem megfelelő az étkeztetés. A szülők egy része

„szubjektíve” soknak tartja az étkeztetésért fizetett ösz- szeget. A levélben leírt és a vizsgálat során is bizonyított menüért objektíve is 'sok, amit fizetnek. Bizonyára nem kifogásolnák a díjat, ha megfelelően étkeztetnék gyermekeiket.

Nyugtalanító a névtelenség a levélíró esetében is. Öt még esak-csak megérti az ember: a gyerekéért maradt névtelen. De az már nyugtalanítóbb, hogy a levélben megállapított hiányosságokért sem felel névvel senki. Pedig bizonyára valaki, vagy valakik felelősek azért, hogy akkor, amikor tejből kakaóból bőség van, akkor Pusztahen- csén kevés túró felhasználásával készült a túrógombóc, vagy csak fél pohár kakaó jutott egy-egy gyereknek.

De nemcsak ennyi történt. A névtelen levél nyomán felszínre kerültek egyéb hiányosságok is. E hiányosságok felelősei is a névtelenségben maradnak. Igaz, nem tudjuk még hogy milyen döntést hoz a nagydorogi általános iskola igazgatója, aki a kivizsgálásról készített részletes intézkedést megkapta. Reméljük, hogy megtudjuk, olvasóink is megtudják: ki a felelős a történtekért?

i • i levélíró a névtelenséÄ

i get választotta. Azok

__J viszont, akik felelősek

*

—a történtekért nem tűnhetnek el a névtelenség ködében.

—i —s

A jó viszi a rosszat

v , ||||g \ * ♦

Érdemes megfigyelni: menynyire meghatározza egy-egy község arculatát a szövetkezet anyagi helyzete. Ott, ahol sok szép és ízléses ház épült és épül, ahol nem merülnek a kocsik tengelyig a sárba, ahol az olykor csak egyetlen boltban is, viszonylag jól tehet vásárolni, $ nem keli a járási székhelyre menni azért, hogy valaki megnyiratkozzon — biztosak lehetünk abban, hogy a község lakóinak többsége olyan szövetkezetben dolgozik, amely jól gazdálkodik.

Erre gondol az ember például akkor, mikor Fadd utcáit rója.

A faddi Lenin szövetkezet, bátran mondhatjuk, országos hírű, s nemcsak azért, mert segítségével igen élénk a községben a kulturális élet, hanem azért is, mert ez a gazdaság évről évre elnyeri a „Kiváló szövetkezet” címet. Ehhez pedig igen keményen meg kell dolgozni, s úgy megválasztani a termékek szerkezetét, hogy alkalomadtán a „jó vigye a rosszat” — ahogy errefelé mondják. Ez a szövetkezet három dologban különbözik a tsz-ek többségétől: ipari melléküzemet tart fenn, a Duna közelsége miatt libatartással foglalkozik, s nem csupán a három „szent növényt” — a búzát, kukoricát és a napraforgót — termesztik.

És még valami. A faddi tsz-nek jelenleg egyetlen fillér adóssága sincs.

Jó közepes évet zárnak, — mint a szövetkezetek többsége. A mérleg ugyan még nem készült el, de a decemberben megtartott tíz munkahelyi megbeszélésen már szó esett a múlt év eredményeiről. A részletekkel a tagság a zárszámadás előtti megbeszéléseken ismerkedhet meg. Problémák, megoldásra váró feladatok persze itt is akadnak. Kevesen vannak, akik vállalják a szarvasmarhák gondozását, s éppen ezért, ha egy- egy dolgozó megbetegszik, a többiek pihenőnapjukat sem igen vehetik ki. Ennek minden bizonnyal az az egyik oka, hogy a szarvasmarhatelep jó 25 évvel ezelőtt épült, a 'trágyát kézikocsival kell kitróglizni, a takarmányozás nem, egyedül csak a fejés gépesített, s egy dolgozóra mindössze 15 szarvasmarha jut.

Az elmúlt gazdasági évben búzából és borsóból a tervezettnél kevesebb termett. A kiesést pótolta a kukorica a napraforgó, a cukorrépa és a fűszerpaprika, méghozzá úgy, hogy a növénytermesztés 3,5 millióval túlteljesítette bevételi tervét. A növény- termesztés akkor lendült fel ebben a szövetkezetben, mikor beléptek a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerbe. A technológiát szigorúan be kellett tartani, s olyan korszerű gépeket kellett vásárolni, amely alkalmas volt nemcsak a kukorica, hanem a napraforgó ápolására és betakarítására is. A hetvenes évek elején tehát egyszerre két n'övényféleség termesztéstechnológiája lett a korábbinál jóval hatékonyabb — s ez nem kis dolog még ott sem, ahol az átlagosnál több növényféleség termesztésével foglalkoznak.

Cukorrépát 1975 óta vetnek — 80 hektárral kezdték, s tavaly már kétszáz hektárról takarították be a termést. Minthogy kevés a kézi munkaerő, a kertészeti ágazat

olyan kultúrák termesztését vállalta, amelyek gépesítése megoldott. Ezek a növények a következők: zöldbab, fűszer- paprika és konzervborsó. A fűszerpaprika a tervezett nyolcvan mázsa helyett százhúszat adott béktáronként viszont a zöldborsó alig tíz mázsát, holott a terv huszonkilenc mázsa volt.

A Taurina-programban tartott hízó marhák és tehenek tej- és hústermelésével — természetesen figyelembe véve a már említett körülményeket — viszonylag elégedettek Faddon. Az egy tehénre jutó éves tejtermelés várhatóan 3300 liter körül alakul, s egy kiló hús előállítási költsége is viszonylag elfogadható. A híres libafarmot a jövőben nem kívánják fejleszteni, mint mondják azért, mert kicsi a keltető kapacitása. A tízezer libatörzs évente félmillió nyereséget produkál. A juhászatot is nyereségessé lehet tenni — erre azonban csak akkor számíthatnak, ha állategészségügyi szempontból is rendbe jön az állomány. Ez hamarosan várható is: a közelmúltban a birkákhoz igen jól értő juhász került a szövetkezetbe.

Az épülő húskombináthoz közeleső szövetkezet 1967-ben számolta fel a sertéstelepet, jórészt azért, mert nem volt nyereséges, de akadtak állategészségügyi problémák is. Törzsállományt 1975 nyarán vettek ismét: a 150 koca hagyományos istállókban kapott helyet, a malacok 15—20 kilós korban a tagok udvarába kerülnek, akik tápot, szalmát, bérleti díjat kapnak a hizlaláshoz. Nyilvánvaló, a hizlalásnak ez a formája nem lehet tartós állapot. Tavaly kezdték meg az évi 6 ezer hízott sertést kibocsátó telep építését. Három hizlaldában már a technológia szerelése folyik. A 45 millió forintba kerülő komplett telep 1981-re készül el, — a szövetkezet az építés költségeit a 40 százalékos állami támogatásból és saját erőből fedezi. Idén, hh minden ütem szerint halad megépül a szociális létesítmény, az utókezelő és a trágyakezelési rendszer, s ősszel már egy vagy két hizlaldát be is telepítenek.

A szövetkezet összes nyereségének 30—40 százalékát az ipari ágazat hozza, ahol műanyag, gumi és forgácsolt fémcikkeket gyártanak. Az ipari nyereség eddig évi 12— 15 millió körül alakult — a megváltozott szabályzók miatt ezután 10 millió körüli ösz- szegre számítanak. A szövetkezet nyeresége 1977-ben 39,5 millió, 1978-ban 34,5 millió

volt — most várhatóan 32 millió körül alakul. Hitelfizetési kötelességük nincs, az erre az évre esedékes és gépvásárlásra felvett hitel utolsó részletét — 1 millió 300 ezer forintot — még tavaly szeptemberben befizették. Méghozzá a kukoricából.

Évek óta tapasztaljuk, hogy ez a többszörösen kiváló szövetkezet megfontoltan, a mindenkori gazdasági helyzethez alkalmazkodva, rugalmasan gazdálkodik, változtatja, alakítja termelésének szerkezetét. Ne féljünk elővenni a szóhasználatunkból észrevétlenül eltűnt . kifejezést: ez a tsz a jó gazda figyelmével és gondosságával dolgozik. így lehet csak, hogy a község utcáin járva, s az épülő többszintes házakat látva, az ember anélkül is következtethet a tsz gazdálkodására, hogy bekopogtatna a szövetkezet saorény irodaházának ajtaján.

DVM

Forgalmas az új szánkópálya

Készül a csónakázótó