Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
1980. január 15. 2 í«j=PÜJSÁGÍ Washington újabb szovjetellenes lépései Merénylet az AEROFLOT irodája ellen Nemzeti gyásznap Afganisztánban Karmai üzenete Khomeinihez Vasárnap este, nyugat- európai kőrútjának első állomására, Londonba érkezett Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes, aki az iráni és az afganisztáni eseményekről tárgyal vendéglátóival. Az amerikai külügyminiszter-helyettes kedden Brüsz- szelben részt vesz a NATO- tanács Afganisztánnal foglalkozó «rendkívüli ülésén, majd ellátogat Bonnba, Rómába és Párizsba. Újabb szovjetellenes intézkedések lehetőségéről beszélt Bob Bergland amerikai mezőgazdasági miniszter vasárnap a CBS televíziójának adott nyilatkozatában. Elmondta, Warren Christopher külügyminiszter-helyettes azért utazott Nyugat-Európá- ba, hogy kérje a NATO- szövetségeseket: támogassák Carter újabb elgondolását a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására. A teheráni túszok kiszabadításához Amerika megkísérel valamiféle nyugati egységet összekovácsolni, „esetleg tengeri blokád formájában” — mondta a miniszter. Hivatalos források Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Thomas Watson „a közeljövőben nem tér vissza állomáshelyére”. Kormányforrásokból közben ismertté vált, hogy Carter 400 millió dolláros katonai és Amnesztia és segély A Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács döntése alapján a Kandal tartományi átnevelő táborból szabadon engedték a megdöntött Pol Pot-rezsim 51 kiszolgálóját, elsősorban katonákat. Szabadon bocsátásukra Kambodzsa felszabadulásának első évfordulója alkalmából került sor. A szovjet tömegszervezetek további nagy mennyiségű segélyt nyújtanak Kambodzsának. A Phnom Penh-i szovjet nagykövetség közlése szerint rövidesen élelmiszereket, ruhaneműt, kerékpárokat, iskolai felszereléseket, textilipari alapanyagokat tartalmazó segélyszállítmány érkezik Kambodzsáiba, míg a szovjet Vöröskereszt gyógyszerekkel, szakértőkkel segíti az ország egészség- ügyi hálózatának munkáját. gazdasági segélyt hagyott jóvá Pakisztán számára. A washingtoni külügyminisztériumban megtartott ülésen az Egyesült Államok, a közös piaci országok, Ausztrália és Kanada képviselői úgy döntöttek, hogy támogatják Carter elnök kezdeményezését a Szovjetunióba irányuló gabonaszállítások beszüntetésére. Argentína nem csatlakozott a döntéshez. Ugyanakkor az USA mező- gazdasági minisztériuma azt közölte, hogy amerikai gabonakereskedők 300 000 tonna búzát adnak el a Kínai Nép- köztársaságnak. Kína a jelenlegi gazdasági évben 1,5 millió tonna búzát és 909 600 tonna kukoricát vásárol az Egyesült Államoktól. Nagyerejű robbanás rázta meg vasárnap este az AEROFLOT szovjet légitársaság, manhattani kirendeltségének irodáját — közölte a New York-i rendőrség. Az épületben senki sem tartózkodott, így szovjet alkalmazottak nem sérültek meg. A pokolgépes merényletnek mindamellett három sebesültje van, valamennyien amerikai állampolgárok, akik a merénylet elkövetésének pillanatában az épület közelében tartózkodtak. A robbanás következtében súlyos anyagi károk keletkeztek: a hatalmas detonáció pozdorjává zúzta az épület valamennyi ajtaját Az Egyesült Államoknak nem sikerült keresztülvinnie a Biztonsági Tanácsban azt a szándékát, hogy gazdasági szankciókat kényszerítsen ki Irán ellen. A hétfőre virradóra tartott szavazáson a Szovjetunió, mint állandó tag, vétójogával élt, s így az amerikai javaslat nem vált határozattá. Nemmel szavazott az NDK is. Mexikó és Banglades tartózkodott, Kína képviselője pedig nem vett részt a szavazáson. „Igen” szavazatot adott a BT többi tíz tagja, élükön az Egyesült Államokkal. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selője az elutasítás indoklásakor hangsúlyozta, hogy hazája mindig is síkraszállt a és az első emelet ablakai kitörtek. A rendőrség egy személyt őrizetbe vett. Röviddel a robbanás után két csoport is: az „Omega—7” elnevezésű kubai disszidens szervezet és a cionista zsidó védelmi liga képviselői vállalták a merénylet elkövetését. nemzetközi egyezmények és megállapodások, így a diplomáciai mentességről szóló nemzetközi konvenció tiszteletben tartása mellett. Hamis viszont az az állítás —.fűzte hozzá —, hogy Irán tevékenysége veszélyeztetné a nemzetközi békét és biztonságot. Az Egyesült Államok és Irán közötti vita kétoldalú, a két országra tartozik, s ezért indokolatlan nemzetközi szankciók alkalmazása. A szankciók vagy bármilyen Iránnal kapcsolatos fizikai lépések csak feszültebbé tennék a helyzetet, és veszélyeztetnék a békét. ( Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter hétfőn hajAz AEROFLOT menetrend- szerű járata vasárnap sikeresen földet ért New Yorkban, noha a közismerten jobboldali vezetésű szállítómunkás- szakszervezet korábban azzal fenyegetőzött, hogy sztrájkba lép, ha amerikai légitársaságok repülőtéri személyzete fogadja és kiszolgálja a szovjet repülőgépeket. nalban a teheráni repülőtéren tartott sajtóértekezletén kijelentette: a sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság megalakítása nem lenne elegendő a Teheránban fogva tartott túszok kiszabadításához. Az ország déli részébe indulása előtt újságírókkal kö zölte, hogy a túszok szabadon bocsátásának feltétele annak a három pontnak a teljesítése, amelyet — Khomeini jóváhagyásával — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elé terjesztettek. Nevezetesen: a bizottság megalakítása, a sah kiadatása, és Irán jogának el elismerése ahhoz, hogy követelje a császári család javainak visszaszolgáltatását. Szovjet vétó Irán védelmében Ghotbzadeh sajtóértekezlete Afganisztán vasárnap a törvénytelenségek áldozataira emlékezett. Az ország forradalmi tanácsának elnöksége nemzeti gyásznappá, s ezzel munkaszüneti nappá nyilvánította a vasárnapot, amely az iszlám országban munkanap lett volna. A fővárosban, Kabulban, s a közép-ázsiai1, ország hegyes-'völgyes vidéki körzeteiben már reggel nyolc órakor megnyitották a mecsetek kapuját, s százezrek tódultak a templomokba, hogy leróják kegyeletüket azok előtt, akik a közelmúlt . b elpoditikai torzul ásai n ak időszakában, kiváltképpen Hafizullaíh Amin teljhatalmának három , hónapjában, örökre eltűntek a kínzókamrák ajtai, a börtönrácsok mögöítt. A Khialk-palota, a nép házának nevezett miniszterelnökség saját mecsetjében Babrak Karmai, a forradalmi tanács elnöke, miniszter- elnök délelőtt tizenegy órától kezdve, az ország vezető testületéinek más tagjai társaságában részvétlátogatáson fogadta a magas rangú állami alkalmazottakat és a Kabulban működő diplomáciai missziók vezetőit, közöttük Kiss Dezsőt, Magyar- ország kabuli nagykövetét. A látogatók bejegyezték nevüket a kegyelet könyvébe. A Bakhtar hírügynökség jelentése szerint Babrak Karmai afgán vezető üzenetet intézett Khomeinihez és felhívta az ajatollah figyelmét arra, hogy Iránban bizonyos személyek és körök — az amerikai imperialisták felbujtására — a forradalmi átalakítások és a Szovjetunió önzetlen segítsége ellen irányuló propagandát indítottak és ellenséges akciókat hajtanak végre. Karmai — az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság vezetősége nevében biztosította Kho- meinit, hogy Afganisztán a lehető legszorosabb barátságra és testvériségre törekszik az Iráni Iszlám Köztársasággal. Karmai szerint nincs olyan tényező, amely okot szolgáltathatna a testvéri muzulmán afgán és iráni nép, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti ellentétekre. Karmai végezetül biztosította az iráni kormányzatot, hogy az afgán kormány nem engedi felhasználni területét az iráni iszlám forradalom és a testvéri iráni nép ellen irányuló tevékenységre. Meggyőződését fejezte ki, hogy az iráni fél hasonló álláspontra helyezkedik. BUDAPEST Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizottságának 93. ülésén vesz részt. * Tang Sárim kereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn kambodzsai gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. Hazaérkezett Kambodzsából a dr. Markója Imre igazságügy-miniszter vezette kormányküldöttség. A delegáció azokon az ünnepségeken vett részt, amelyeket a kambodzsai népnek a Pol Pót—leng Sary rendszer felett aratott győzelme első évfordulója alkalmából rendeztek. BERLIN A KGST közlekedési állandó bizottsága január 14— 18. között Berlinben tartja 58. ülését. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség — Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével — vasárnap elutazott a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába. HANOI Az elmúlt napokban is folytatódott a kínai fegyveres tevékenység a vietnami—kínai határon — adta tudtul egy Hanoiban közzétett összefoglaló jelentés. A beszámoló szerint elsősorban Hoang Lien Son tartomány határ menti körzetei voltak kínai tüzérségi provokációk célpontjai. A támadások jelentős anyagi károkat okoztak. Figyelemre méltó tény, hogy e provokációkkal egyidőben Ha Tuyen. Cao Bang és Hoang Lien Son tartományok hegyi körzeteiben kínai ügynökök röplapokat szórtak, lázadásra próbálták ösztönözni a lakosságot és háborús fenyegetéseket hirdettek. Carter igazi arca Kockázatos kampány Látványos és aggasztóan hidegháborús hangvételű szovjetellenes hadjáratot kezdeményezett az Egyesült Államok, amióta az afgán vezetők többszöri kérésére a Szovjetunió katonai segítséget is nyújtott e déli határai mentén fekvő országnak. Ez a segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a két ország 1978 decemberében aláírt szerződésével. Mindebből logikusan következik, hogy az események Afganisztán belügyének tekinthetők. Joggal vetődik hát fel a kérdés: a Fehér Házból irányított hidegháborús kampányt valóban az afganisztáni eseményék váltották-e ki, vagy netán mélyebb gyökerei vannak? Washingtonban mindenesetre a szovjet csaljatok afganisztáni jelenlétével indokolják a hidegháborús akciókat. Carter erre hivatkozva csökkentetté a takarmánygabona kivitelét • a Szovjetunióba, jelentette be a gazdasági, tudományos, 'műszaki és kulturális csere visszaszorítását, erőszakolta ki a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-közígyűlés rendkívüli ülésszaka összehívását. Erre hivatkozott akkor is, amikor előrevetítette azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok valóságos nemzetközi konzorciumot hoz létre az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán támaszpont-állammá való kiépítésére. Ezzel egyidőben ugyancsak az afganisztáni eseményék ürügyén szorgalmazzák, hogy Izrael, Egyiptom, Omán és Szomália területén is amerikai támaszpontokat hozzanak létre. A VÁLSÁG VALÓDI GYÖKEREI A gondos időzítés és az Afganisztánra való hivatkozás azonban csak a felszín. Valójában egy immár évek óta erősödő irányatról van szó az amerikai politikában. Ennék előzményeiről a következőket lehet megállapítani: a vietnami háború után a fejlődő országokban hallatlanul felgyorsult a társadalmi erők mozgása. A folyamat a portugál gyarmatbirodalom széthullásával, Angola és Mozambik balrafordulásá- val kezdődött, az etiópiai forradalommal folytatódott. Ez — párosulva a rhodesiai fehér telepes rezsim mind tarthatatlanabb helyzetével — gyökeresen meggyengítette az imperializmus afrikai pozícióit. Uj dimenziót adott ennék a folyamatnak az iráni forradalom, amely (függetlenül annak egyértelműen iszlám jellegétől) az amerikai katonai hatalom legfon-' tosabb támaszpontjainak elvesztését jelentette a Szovjetunió déli határai mentén. Előzőleg a Szovjetunióval szomszédos, másik stratégiailag fontos országban, Afganisztánban is forradalom zajlott le 1978 áprilisában. Washington sohasem volt hajlandó elismerni, hogy pozícióinak gyengülése az említett országokban alapvetően a helyi társadalmi mozgások eredménye. Az amerikai propaganda mindvégig azt állította, hogy „külső erők” (értsd: Szovjetunió) állnak a változások mögött. Ezzel próbálják a világ közvéleményével elfogadtatni az amerikai politika enyhülésel- lenés fordulatát, amellyel kapcsolatban a Washington Post már 1978-ban azt írta: „Washingtonban a dolgok szovjetellenesebb irányba csúsznak, és újjáélesztik a hidegháborús korszak retorikájának és dölyfösségének egy részét”. AMERIKAI FEGYVERKEZÉSI TERVEK A harmadik világban bekövetkezett amerikai pozíció- veszteségek igazi, társadalmi okainak tagadása egybeesett az amerikai fegyverkezési elvek felülvizsgálásával, a minden korábbinál nagyobb hadi költségvetés bejelentésével. Washingtonban sokan úgy vélték, hogy a Szovjetunióra kényeszerített fegyverkezési verseny gazdasági értelemben is érdeke az Egyésült Államoknak. A már csaknem teljesen előkészített SALT—II. szerződésre az első csapást a Carter— Brzezinski adminisztáráció mérte 1977 elején: felbolygatták a már megállapított alapelveket, s a tárgyalásokat jóformán újra kellett kezdeni. Mihelyt ezek a tárgyalások több. mint kétéves erőfeszítés után tavaly a SALT—II. aláírásával végződtek — nyomban megkezdődött Washingtonban a szerződés elleni kampány. Ebbe tartozott az elmúlt nyáron a kubai szovjet kiképzők ürügyén szított hisztériás propaganda is. Ráadásul az amerikai kormány éppen a szerződés jóváhagyásáról folyó szenátusi vita legkényesebb szakaszában váratlanul napirendre tűzte a közép-hatótávolságú rakéták új generációjának nyugat-európai telepitését. Úgy állították be a kérdést, mintha ennek a veszélyes tervnek az elfogadtatása valamiféle feltétele lenne a SALT—II egyezmény ratifikálásának* Ez már voltaképpen hidegháborús politikai zsarolásnak minősült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Carter legújabb lépése, amellyel utasította a szenátust: a Szovjetunió afganisztáni segítségnyújtásának megtorlásaként szakítsa félbe a SALT—II ratifikálási vitáját. a kínai kártya Egv harmadik tényező, amely az amerikai fordulat mélyebb gyökereire utal: Kína kezelése. Eredetileg az amerikai álláspont (Carter szavaival) ez volt: „Óvakodni fogunk attól, hogy a Kínával és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainkban egyensúly-eltolódás keletkezzék.” A valóságban ezt az egyensúlyt Washington következetesen felborította. Mondale amerikai alelnök tavalyi pekingi látogatásakor már nyíltan jelezte: „Egy erős és szilárd biztonsági helyzetben lévő Kína megfelel az amerikai érdekeknek”. Brown amerikai hadügyminiszter mostani látogatása szintén ezt a tényt erősítette meg. A pekingi vezetőkkel közölte, hogy az amerikai kormány fokozza a Pakisztánban működő Afganisztán-ellenes csoportok katonai támogatását, s ebben számít Kína tevékeny részvételére is. Egyidejűleg megállapodtak Kína és az Egyesült Államok katonai együttműködésének a bővítésében, amelyet „védelmi lépésnek” minősítettek a Szovjetunió afganisztáni jelenlétével szemben. Az amerikai politika bonyolult összetevőinek a bemutatása nyilvánvalóan tükrözi a lényeget. Az elnökválasztási harcot vívó, sokszor gyengeséggel és határozatlansággal vádolt Carter teljésen megmutatta igazi arcát: a Washingtonban régóta érlelődő és gondosan előkészített hidegháborús offen- zíva az afganisztáni események ürügvén immár nyíltan irányul a nemzetközi enyhülés vívmányai ellen. — i — e / Nagyerejű robbanás rázta meg az AEROFLOT szovjet légi- társaság manhattani kirendeltségének épületét.
