Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
8C'w]rPÜJSÄG 1980. január 13. A lengyel pártkongresszus előtt Vita a következő évek feladatairól Híd a Vöros-folyón A vietnami fővárosban be- ' fejezték" a Vörös-folyón átívelő új híd utolsó, 14. pillérének felállítását. Ez az a híd, amely összeköti Hanoi külvárosait, felépülése után jelentős szerepet játszik majd Vietnam gazdasági életében — évente várhatóan mintegy 20 millió tonna árut • szállítanak a Thanlong-híd közel 5503 méter hosszúságú vasúti vágányain és a 3302 méternyi közúti részén. A híd hossza egyébként eléri az 1688 métert, az építkezésen több száz mérnök és technikus, közel ötezer szakmunkás és háromezer segédmunkás dolgozik. Az építkezés 1974-ben kezdődött, abban az időben Kína felajánlotta segítségét. Az építkezés során a kínaiak mindent elkövettek, hogy lelassítsák a Vietnam számára oly fontos létesítmény építési • ütemét, tavaly júliusban oedig Peking visszahívta szakembereit. Akkor a 14 pillérből 9 állt — ezek felépítéséhez négy évre volt szükség. A következő tíz hónap alatt a vietnami szakemberek önállóan felállították a hiányzó öt pillért. Tekintettel a híd rendkívül nagy népgazdasági jelentőségére, egy tavaly aláírt egyezmény szellemében a Szovjetunió segítséget nyújt az építkezés mielőbbi befejezéséhez. Csehszlovákiában 1980 novemberében lakás- és házösszeírással egybekötött nép- számlálás lesz. Az ENSZ javaslatára a népszámlálást az egész világon tízéves periódusokban hajtják végre. Csehszlovákiában 1950-ben, 1961-ben, • 1970-ben volt „Mit értünk el? Hol tartunk? Mik a tennivalóink?” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre sok millió lengyel állampolgár keresi a választ a következő hetekben a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusára kidolgozott tézisek vitájában. A hetvenes évek gazdasági eredményeinek listája igen gazdag. Az építkezések eredményeként több mint ezer nagyobb ipari objektumot adtak át rendeltetésének. Ezek között 450 új üzem a kiemelt iparágakban lépett be. A gyors fejlődés eredményéként sikerült megvalósítani a teljes foglalkoztatottságot Lengyelországban. Sez nem volt könnyű feladat, hiszen csak az utóbbi években a demográfiai hullám, valamint a falusi lakosság városba való költözése miatt több mint egymillió új munkahelyről kellett gondoskodni. Figyelemre méltó az is, hogy az 1971. évi 2235 zlotyról a havi átlagfizetések 5000 zlotyira emelkedtek. A közzétett dokumentumokból azonban kitűnik: a számvetés nem minden területen mutat pozitív eredményeket. A tervezettnél nagyobb mértékben nőttek például a lakossági pénzbevételek. Ezzel pedig az árualap nem tudott lépést tartani. így a belföldi piacon sok termék esetében a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott. A népgazdasági célkitűzések valóra váltását nehezítette, hogy a mezőgazdaság eredményei több esztendőben alatta maradtak az előirányzatoknak — amiben a kednépszámlálás, így az idei a negyedik lesz az ország második világháború utáni történetében. A lakások és a házak egyidejű összeírásával nemcsak a lakosság számáról, összetételéről, képzettségi szintjéről, hanem lakás- körülményedről is pontos képet alkothatnak. vezőtlen Időjárás is közrejátszott. Egyértelműen megfogalmazott feladat tehát a következő évekre az ipari- és a mezőgazdasági termelés növelése. Igaz, a közzétett dokumentumok adatai szerint 1981 —85-ben a fejlődés átlagos üteme alacsonyabb lesz, mint a korábbi esztendőkben volt. De változatlanul dinamikusan nő majd azoknak a termékeknek az előállítása, amelyek az exportárualapokat bővítik, illetve elősegítik a hazai piac árukínálatának a felzárkózását az igényékhez. Lényeges, újszerű követelmény javítani a gazdálkodás színvonalán. Vagyis: nemcsak az a kérdés, hogy mennyit termelnek egy-egy esztendőben, hanem, hogy mennyibe kerül a termék gyártása. Ezért megkülönböz- tett figyelemmel vizsgálják majd az anyag- és az energiafelhasználás alakulását. Az itt lévő tartalékokat érzékelteti, hogy például a lengyel ipar termelési költségeinek 70 százalékát, az építőiparban pedig a 60 százalékát az anyag- és az energiafelhasználás adja. És ennek az aránynak a javítása annál is sürgetőbb — hangoztatják lengyel közgazdászok —, mert az ország sem függetlenítheti magát a világszerte egyre nagyobb gondot jelentő nyersanyagproblémáktól. Igaz, a nyolcvanas években is kiemelt program marad az ország nyersanyag- és energiatartalékainak kiaknázása, de az előzetes számítások szerint nem minden termékből Ehhez természetesen szükség van a lakosság aktív együttműködésére. A számba vett személyek maguk töltik ki a kérdőíveket, a fontosabb adatok (név, állandó lakhely, személyi szám, családi állapot, stb.) ellenőrzését megkönnyíti a pontos válaszérik el a korábbi időszak színvonalát, miközben a feldolgozóipar igényei tovább emelkednek. A kiemelt kérdésként számon tartott mezőgazdaságban az irányelvek hangsúlyozzák az eddigi gyakorlat folytatását. Támogatják azokat az egyéni gazdákat, akik következetesen gondoskodnak földjükről, gazdaságuk fejlesztéséről. Növelik az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek nyújtott segítséget az anyagi-műszaki bázis javítására. A változatlan mezőgazdasági politikától főleg azt várják, . hogy növekedjen a gabona- és takarmánytermelés. Egyértelmű azonban — hangoztatják a lengyel szakértők —, hogy hosszabb távon sem reális célkitűzés az ország önellátása gabonából, ezért a feladat az import ésszerűbb felhasználása. A LEMP tézisei szerint a nyolcvanas évek közepére meg kell teremteni a mezőgazdasági termékek külkereskedelmi forgalmában az egyensúlyt, ami elsősorban a takarmánytermelés, valamint az állatállomány bővítésével érhető el. A kiemelt gazdasági feladatok között szerepel továbbra is a lakásépítések gyorsítása. A hetvenes években nagyszabású beruházásokkal, rekonstrukciókkal számottevő ipari- és nyersanyagbázist teremtették meg a lakásépítkezések céljaira. Az a célkitűzés, hogy 1981— 85. között már jelentős mértékben megjavítják a lengyel családok lakáskörülményeit. FARAGÓ ANDRÁS előtt adás. A csehszlovák hírközlő szervek ezért széles körű tájékoztató kampányt szerveznek, amelynek csúcspontja 1980 szeptemberében és Októberében, azaz követlenül a népszámlálás megkezdése előtt lesz. Csehszlovákia népszámlálás Az első szibériai metró Baku. A metró egyik állomása Szibéria legnagyobb városában, a másfél milliós No- voszibirszkben metrót építenek. A 18 kilométer hosszú szakasz a nagyváros öt sűrűn lakott körzetét kapcsolja majd egybe. Az első szakaszt az építők 1985-re adják át. Az első szibériai metró tervezésénél a legújabb eredményeket is hasznosítják. Különleges rendszabályok biztosítják a környezet védelmét és a metró nyomvonalán fekvő lakónegyedek biztonságát i az erős zaj és rezgés ellen. Az egyes állomásokat — a szovjet hagyományoknak megfelelően — színes márvánnyal díszítik. A belsőépítészek fát, rozsdamentes acélt és színes fémeket is felhasználnak az állomások belső kiképzéséhez. A szovjet szakemberek véleménye szerint a milliós városok közlekedése elképzelhetetlen metró nélkül. Jelenleg az ország 19 nagyvárosának lakossága érte el az egymilliót. Ezek közül hét városban már működik a metró. Minszk, Gorkij, Jereván és Novoszibirszk metróit most építik, de a többi nagyváros metróvonalain is dolgoznak már a tervezők. Uj városnegyed Lipcsében A magyar turisták is jól ismerik Lipcsét. Itt a híres vásárvárosban épül az NDK második legnagyobb lakótelepe. A város nyugati részén, Grünau kerületben nem kevesebb, mint 33 ezer összkomfortos lakás várja majd a beköltözőket. Eddig több mint 3 ezer lakást vettek birtokba a boldog tulajdonosok. Az elkészült új lakónegyedben alig egy éve még feldúlt pusztaság volt a tér helyén, ahol ma ápolt parkot, fiatal fákat, játszóteret és ruhaszárító területet találunk. A Grünau 1. telep lakói eddig 16 ezer önkéntes munkaórát dolgoztak, hogy szépítsék a környezetet. A lipcsei szakemberek így számolnak be a nagy munkálatokról : E^y várost tulajdonképpen háromszor építenek; előszóra tervezők és építészek vetik papírra, másodszor az építőmunkások valósítják meg és Épül a Lipcse-Grünau új 1 akónegyed végül harmadszor — maguk a lakók. Ezt bizonyítja Lipcse- Grünau példája. Az elkészült első lakónegyedben már minden a helyén van, a lakásoktól kezdve az iskoláig, tornacsarnokig, óvodáig, bölcsődéig, vásárcsarnokig, orvosi rendelőig és postahivatalig, az ötszáz hektárnyi terület más részén még földgépek marják a talajt. Odébb szerelődaruk mozognák. Egy ideiglenes fahídon áthaladunk az S-Bahn (gyorsvasúti vágányai felett és« máris" a 2. és 3. számú lakónegyed építkezéseihez jutunk. Itt találjuk az NDK talán legnagyobb „fazekát”, ahol nem kevesebb, mint 13 ezer építőmunkás és diák számára készül az ebéd. Itt találkozunk Günter Waltherrel, a grünaui építkezés vezető tervezőjével és helyettesével. Magukkal hozták a terület beépítési tervét. A tervből mindenekelőtt a méretek ragadnak meg: 100 ezer ember él majd ezen a területen, annyi, mint egy közepes városban. A nyolcvanas évek közepére nyolc lakónegyed áll majd itt, a hozzájuk tartozó épületékkel a kereskedelem, a kultúra, a sport céljára, továbbá éttérmek és közhivatalok. Nem kevesebb mint 28 iskola, 22 bölcsőde-óvoda, 14 üzletközpont, két rendelőintézet, gyógyszertárakkal és 8 körzeti orvosi rendelő tartozik még az új építményekhez. A generáltervező elmondja, hogy a legnagyobb változatosságra törekszenek az egyes lakónegyedek építésénél. Az épületek között az öt- és hatemeletesek II és 16 emeletesekkel váltják egymást. Tovább haladunk a 4. lakónegyed irányában, amikor nagy gödör állja el utunkat. Mint mondják, ez Grünau Achilles-sarka: az útépítés itt elmaradt a házépítésektől. A kivitelezők most — a berlini építők példája alapján — a lakók segítségét kérik. Az új lakótömbök színe elüt a korábbiakétól. Az 1. és 2. lakónegyed homok- és elefántcsontszínű oszlopaival szemben itt vörösbarna és fehér oszlopokat találunk. A lakások háromnegyede er- kélyes. A képzőművészek különböző elemekkel, domborművekkel, szobrokkal készülnek az utcák és terek szépítéséhez. Beszélgetésünk közben gyakran kell kitérnünk, hogy helyet adjunk az épületeleméket szállító gépkocsiknak. Vendéglátóink azonban a szállítás tempójára panaszkodnak: nem elegendő az egy napra tervezett 300 panel beszerelése. Winfried Grau ifjúsági brigádvezető elmondja, hogy az elmúlt években sikerült az egyes lakótömbök szerelési idejét 2000 órára leszorítaniok. A sürgősség azonban ennél is nagyobb teljesítményt diktál — mondja az ifjú brigádvezető. A 4. lakónegyed elkészült épületeibe már költöznek az első lakók. S nem messze innen, ott ahol a „népek csatájában” annak idején Napóleon seregeit szétverték, megkezdődtek az előkészületek a Lipcse ötödik új lakónegyedének építéséhez. GÁTI ISTVÁN Építik a gyorsvasút első állomását Grünauban
