Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
1980. január 13. NÉPÚJSÁG 9 Tíz áve bocsátották fel az Interkozmosz-programban részt vevő országok a közös erővel kifejlesztett, első In- terkozmosz-típusú műholdjukat. A program keretében megvalósult négy nemzetközi pilótás űrrepülés, pályára állítottak 19 Interkozmosz- műholdat, felbocsátottak nyolc Vertikal geofizikai rakétát, végrehajtottak egy sor más földi kísérletet. — Az Interkozmosz-prog- ram három szakaszra tagozódik. Az elsőben egyes kísérleteket hajtottak végre, kölcsönösen megismerték a résztvevők tudományos - érdeklődését, műszaki lehetőségeit a kutatóberendezések megalkotásában. A második szakaszban hosszú távú részletes tudományos program kidolgozása, szputnyikok ki- fejlesztése és pályára állítása állt a középpontban. Kezdetben az Interkozmosz-sorozat műholdjai viszonylag egyszerű berendezések voltak, de 1976-tól kezdve már automata, univerzális űrállomásokat is pályára állítottak. Ezeken három-négyszer több tudományos berendezést helyeztek el — mintegy háromszor hosszabb akitív működési idővel —, mint az első generációkhoz tartozó szputnyi. kokon. Végül az Interkozmosz- program harmadik szakasza nemzetközi személyzettel végrehajtott űrrepülések előkészítése és lebonyolítása. A szovjet űrrepülőkkel csehszlovák, lengyel NDK-beli, bolgár kutatók jártak a világűrben. A •Csillagvárosban kiképzésen vesznek részt magyar, vietnami, kubai, mongol, domán űrhajósjelöltek. Űrrepülésükre a tervek szerint 1983-ig kerül sor. Mi szerepel az Interkoz- mosz kutatási programjában? A kozmikus fizika, meteorológia, hírközlés, biológia és orvostudomány, majd a kozmikus természettudomány legidőszerűbb kérdései. Kezdetben az volt a cél, hogy minél több információt szerezzünk be, ezért az első szputnyikokon a jelenségek széles körének kutatására szolgáló műszereket helyeztek el. A továbbiakban kiderült, hogy szakosított laboratóriumokra van szükség a felső légkör, a Nap, a természeti kincsek alaposabb vizsgálata céljából. Az Interkozmosz-program keretében gazdag eredményeket hozott például a Föld sugárzási övezeteinek részletes vizsgálata. Az Interkozmosz-program keretében öt mesterséges holdat állítottak pályára a Nap tanulmányozása céljából. Segítségükkel megtanultuk a radiációs helyzet előrejelzését. A program résztvevői bekapcsolódnak a Nap-aktivitás nemzetközi évének kutatási programjába. Az Interkozmosz-program orvosi-biológiai kutatásainak fő tárgya a radiáció és a súlytalanság. Eddig már három szputnyikot bocsátottak fel ezek vizsgálatára. A szocialista országok, valamint az Egyesült Államok és Franciaország szakemberei vettek részt e programban. Az ember űrrepülése hatalmas lökést adott a természettudomány és kozmikus technológia fejlődésének. — A nemzetközi űrrepülések során végzett technológiai kísérletek megmutatták, hogy az egyes anyagok tulajdonságai a súlytalanság állapotában javíthatók. Az űrállomáson előállított kristályok tökéletesebbek a földi ellenőrző mintáknál, sőt egyes esetekben sikerült csaknem tökéletes kristályokat előállítani. A súlytalanság fizikájában még nagyon sök tisztázatlan kérdés van, ezért a jövőben fokozzák ezeket a kutatásokat. Az Interkozmosz-program keretében végrehajtott nemzetközi űrrepülések sikere felkeltette egy sor más ország, köztük Franciaország érdeklődését. A szovjet javaslat nyomán — hogy francia űrhajós vegyen részt az egyik űrrepülésben — a két ország szakemberei hozzáláttak e repülés programjának megtárgyalásához. MIHAIL CSERNISOV — Át tud-e menni a teve a tű fokán? Erre a kérdésre a világon először Eduard Kazarjan adta meg az .igenlő választ. Nemcsak egy tevét, hanem egész állatkertet ábrázolt a mákszem egy ezredrészénél nem nagyobb területen, bőven átfér a tű fokán. Eduard Kazarjan örmény mikromiinia'türista. Több mint 300 alkotását őrzik a Szovjetunió és a világ számos múzeumában. Hihetetlen pontosságot követelő művészetéről sokan írtak lelkesedéssel, és sokan hitetlenkedve, hiszen ebben a mesterségben sok minden varázslatnak tűnik. Hogy is kezdődött? Kazarjan szerint minden a hegedűtől indult el. Örményországban az a szokás, hogy minden gyermeket megtanítanak valamilyen hangszeren játszani. Még a nagyobb falvakban is működnek zeneiskolák. Kazárján kezdetben nem szeretett hegedülni, de eljött a nap, amikor a skála unalmas hangjái helyett elbűvölő muzsika csendült fel a húrokon. Ekkor értette meg Kazarjan, hogy a művészetben nincs könnyű győzelem. És még valamit megtanult: semmiféle szakmai tudást nem lehet elérni munka, akarat és makacs kitartás nélkül. (Miután elvégezte a konzervatóriumot, a Jereváni Szimfonikus Zenekar hegedűművésze lett. Egyszer gondolt egyet, átalakította a hegedűjét, hogy jobb hangzást érjen el. Azután elkészített egy hegedűt egy nyolcéves kislánynak. Majd egy gyufásdoboz nagyságú hangszer következett, és végül megalkotta a világ legkisebb hegedűjét, amely negyedmilliméter hosszú, és ötvenhat darabból van összerakva. A húrok közönséges pókhálóból készültek, amelyeket Kazarjan még sokáig vékonyított, csiszolga- tott, hogy elég finomak legyenek. 1975-ben Moszkvában megnyílt a „Csodák világa” című kiállítás, amelyen népi ezermesterek mutatták be művészetüket. Kazarjan 25 művet állított ki, ezek közül kettőről külön is érdemes szót ejteni. Az egyik Charlie Chaplin figurája, amint éppen egy negyed mikron hosszúságú pókháló-sétabot- ra támaszkodva áll egy tű fokában. Igen erős mikroszkóp még a szivarzsebében lévő virágot és a kézelőgombjait is megmutatja. Vajon hogyan készülhetett ez a szuperminiatűr, hiszen a szerszámnak még finomabbnak és kisebbnek kellett lennie? A másik kiállított műről egy látogató ezt írta a kiállítás vendégkönyvébe: „Hihetetlen! A saját szememmel látom, és mégsem tudom felfogni!” Ez a világ legkisebb földgömbje, amelyen a kontinensek ötvenezer, szabad szemmel nem látható mik- roporszemből vannak mo- zaikszerűen összeállítva. A földgömb egy emberi hajszál kihegyezett végéhez van erősítve, amely hozzá képest hatalmas gerendának látszik. Vajon mennyi munka kellett ehhez? A mikrominiatűr fantasztikus állhatatosságot és kitartást igényel. „Előfordul, hogy csak a húszezredik kísérletre sikerül elkészítenem valamit!” — mondja Kazarjan. Munkájáról egyszerűen, röviden beszél:— Belenézek a mikroszkópba. Rögzítem a látómezőben az alkotórészeket, bekötöm a számat és az orromat, hogy az alkotóelemeket ne fújjam szét lélegzetemmel. Igyekszem, hogy azonnal a kellő helyre illesszem a tűt, és egy mozdulattal, kezemet fel sem emelve megrajzolom Az asztrofizikáé a jövő Traktorgyártás Az elmúlt évtizedekben sikerült megteremteni a hazai traktorgyártás alapjait a (Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Az ország minden részén működnek mezőgazdasági gépgyártó központok, ahol hazai traktortípusok — a Pungnyon, a Csollima, a Csondzsin, a Csunszong — készülnek. A legnagyobb ilyen üzem a Kumszong Traktorgyár, ahol a termelés egyharmadát a 75 lóerős Pungnyon-traktorok adják. Itt jelenleg egy hónap alatt többet termelnek, mint 10 éve egy egész esztendő alatt. Automata szerelő- szalagjairól traktorok tízezrei kerülnek le. A most folyó tervidőszak, a második hétéves terv fontos célkitűzései között szerepel a traktorgyártás további fejlesztése. A Kumszong Traktorgyár és más kisebb üzemek bővítésével, korszerűsítésével a traktorgyártást évi 45 ezer darabra kívánják, emelni. a körvonalakat. A legzavaróbb a szívlüktetés, ez ugyanis megremegteti a kezet. A szívdobbanások közötti pillanatokban végzek egy-egy mozdulatot a tűvel. Megkönnyíti a munkám, hogy hegedűs voltam, és gyermekkorom óta rajzolok ... Tavaly Los Angelesben járt Kazarjan, ahol a Szovjetunió kiállításán óriási sikerrel fogadták műveit. Amikor Dis- neylandot meglátta, azt gondolta: „Miért ne kelthetném életre miniatűrjeimet, miért ne késztethetném őket mozgásra?” Szinte elképzelhetetlenül szívós törekvéssel megvalósította ezt az álmát is. ... Egy tánccsoportot látunk. A nagyítóban azonnal felismerhető, hogy ez a Nyírfácska együttes. A lányok orosz táncot adnak elő hajszál belsejében. ... Itt meg Chaplin vív bokszmeccset Muhammad Alival. Zuhognak a csapások, és végül Charlie kiütéssel győz. Vajon hogyan mozognak a miikrofigurák? A mester nem fedi fel titkát, a szakértők pedig csak Századunk elején két fontos tudományág tört élre: a mikrovilág fizikája és az asztrofizika. Az atom és az atommag titkait feltáró fizikusok vették észre elsőként a természet igazi matematikai harmóniáját, ahol szigorú rend és szimmetria uralkodik. Századunk második fejében az atomfizikában az elemi részecskék kölcsönhatásainak törvényszerűségei kerültek előtérbe. A tudománytörténet e fejlődési szakaszában az asztrofizikát még csupán a hagyományos tisztelet és megbecsülés övezte. Ez a helyzet kb. 15 évvel ezelőtt kezdett, megváltozni, amikor az új radio- asztronómiái ' kutatási módszerek segítségével több szenzációs felfedezés született. A világegyetem látszólagos nyugalma eltűnt, és tanúi lehettünk a csillagokban és a galaktikában lejátszódó események sokaságának. Ma már nyilvánvaló, hogy a tudomány fejlődésének legújabb szakaszában az asztrofizika kulcshelyzetet foglal el. Sőt kialakult a nagyener- gia-asztrofizika, amely a kozmikus sugárzásokkal foglalkozik, pontosabban a sugárzások nagy energiájú részecskéivel. E sugárzások egyes részecskéi -óriási energiával rendelkeznek. Az energiasűrűség, az energia- spektrum és a kémiai összetétel alapján arra következtetnek, hogy e nagy energiátalálgatnak. Úgy vélik, hogy a mikroszkóp mellé egy miniatűr elektromotort helyezett, amely elektromágneses teret gerjeszt, és ez mozgatja a figurákat. Kazarjanról még sok érdekességet mondhatnánk el. Azt, hogy milyen nagy segítséget nyújt az orvosoknak, amikor olyan finom műszereket készít, amelyekkel sebészeti beavatkozás nélkül lehet a májba és a vesébe hatolni. Azt, hogy miként kelt versenyre egy indiai mesterrel, aki egy gombostűre hét elefántot rajzolt; Kazarjan pedig egy ugyanilyen hosszúságú hajszálra háromszázat. Ezt a hajszálat aztán beletette egy tokba, egy másik hajszálba. Most egy amerikai tudós felkérése egy hajszál hegyére készít szobrot, amely Albert Einsteint ábrázolja, amint éppen előadást tart. A mesternek rengeteg terve, ötlete van. Most az foglalkoztatja, hogyan lehetne drámát rendezni egy tű hegyén. jú részecskék nem a Naphoz hasonló csillagokból származnak. Forrásaik valószínűleg a szupernóvák vagy azok származékai. A kozmikus sugárzások tanulmányozásának földi lehetőségei végesek, s ezeket nagyjából mér ki is merítette a tudomány. A sztratoszféra-ballonok és a szatellitek segítségével igyekeznek most minél többet megtudni a részecskékről. Az USA-ban és a Szovjetunióban elkezdett kutatások után több ország kutatói bekapcsolódtak a modern radioasztrofizikai kutatásokba, például Lengyelország kutatói is, akik a szovjet rakétával pályára állított, Kopernikusz nevét viselő szatéllita jelzéseit értékelik ki. GAVRIIL PETROSZJAN Eduard Kazarjan mikrominiatürista---------------------------------------------------■---------:-----------K épűnkön: A Lengyel Csillagászati Intézet rádió-teleszkópjának ellenőrző szobájáb an az intézet vezetői. A világ legkisebb hegedűje és Charlie Chaplin figurája
