Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

14- Képújság 1980. január 6. i — ég jóformán el sem tyi csitultak a csapatver- seny döntőinek izgal­.... mai, máris új feladat v árt a XV. téli úttörő-olim­pia kilencvenkét tagú me­zőnyére. A rangos viadal zárónapján az egyéni szá­mokban mérték össze tudá­súikat az asztaliteiniszező- pallánták. Már a nyolccso­portos selejtezőt is élénk ér­deklődés kísérte, a péntek délelőtti fináléban pedig téltház volt a Zrínyi utcai tornacsarnokban. Szülők, családtagok és a sportág szurkolói töltötték meg a padsorokat, s árgus szem­mel lesték kedveinceik já­tékát. Kilenc asztalon, forgószín­padra emlékeztető körfor­gásban követték egymást a mérkőzések. A csoportok el­ső és második helyezettjei jutottak a 16-os táblára, ahol a továbbiakban már egyenes kieséses rendszerben folytatták az egyéni küzdel­meket. Megyénk nyolc ver­senyzője közül Pata Teréz, Bátorfi Csilla, Bolvári Kata­lin, Kaiser Ágnes és Rottler Antal csoportgyőztesként, Tauker Tamás, Krausz Zol­tán és Iván Gyuila második helyezettként vette a döntő első akadályát. A legjobb nyolc közé jutásért .Bolvári Daros (Heves), Kaiser Szo- kodi (Békés), Pata Beniczky (Heves), Rottler Gáspár (Vas) ellen egyaránt 2-0 arányban nyert. Iván és Bátorfi 2-1-re győzte le el­lenfelét, míg Tauker és Krausz ugyanilyen arányú vereséggel búcsút vett a to­vábbi mérkőzésektől Tovább fokozódtak az iz­galmak a négy közé jutást eldöntő összecsapásokon. Lányaink ellenállhatatlanul gyűjtötték a „poénokat”, s mind a négyen 2-0-ás győ­zelemmel harcolták ki az Befejeződött az úttörő-olimpia országos döntője Két tolnai aranyérem az egyéni versenyeken elődöntőben való részvéte­lük jogát. A még verseny­ben lévő két Tolna megyei fiú számára azonban befe­jeződött az olimpia: Rottler 2-1, Iván 2-0 arányban ma­radt alul ellenfelével szem­ben. — Négy tolnai az érem­szerzés kapujában, ez igen! — halldottuk büszkén a ver­senybíróság asztalánál. S miután párhuzamosan ren­dezték a két korcsoportos mezőny elődöntőjét, Sáth Sándor edző a szokottnál is „foglalkoztatottabb” szak­vezetői munkálkodásba kez­dett. Egyszerre két-'három különböző helyen osztotta tanácsait régi tanítványai­nak. Bolvári—Bőhm (Buda­pest) 2-0, Kaiser—Pircsák (Budapest) 0-2. Az egyik tolnai lány tehát az ara­nyért, másikuk a bronzért vehette fel a küzdelmet a döntőben. A III. korcsoport­ban ismétlés: Bátorfi—Szé­les (Budapest) 2-0, Pata— Horváth (Győr) 0-2. A fiúk négyes döntőjének eredmé­nyei : Csizmadia—JeLasity 2-0, P-ignicZky—Jenei 2-0, Kreinhardt—Molnár 2-1, Aindódy—Szabados 2-0. Együtt a nagydöntő me­zőnye. Nagy taps kíséri Bol­vári Katit és Bátorfi Csil­lát a bajnoki cím sorsát el­döntő utolsó mérkőzésének kezdetén. No, meg persze közben is. Nem hiába: mind­ketten nagyszerű formában versenyeznek —■ imponáló biztonsággal győznek. Bol­vári—Pircsák 2-0, Bátorfi— Horváth 2-0! A fiúknál sem spórol a közönség a tetszés- nyilvánítással. A kettős Tol­na megyei sikert itt kettős fővárosi első hely követte: Csizmadia—Plgniczky 2-0, Andódy—Krednhadrt 2-0. Két aranyérmünk már van, előző nap csapatban meg ezüst. Hivalkodás nélküli az örömünk. De még nincs vé­ge, hisz a 3—4. helyekért újabb két Tolna megyei áll asztalhoz. Kaiser Ági jól kezd, ám a folytatás ellen­felének sikerül jobban: Bőhm—Kaiser 2-1. A „kis­csoportosoknál” a budapesti Széles 2-0 arányban bizo­nyul jobbnak Pata Teréznél. Az éremgyűjtésünk nem folytatódott ugyan, dé min­denképpen elismerés illeti a két negyedik helyezett spor­tolónkat. Ünnepélyes eredmény- hirdetés. Pattogó ritmusú induló hangjaira vonulnak fel a résztvevők. Szemben velük a vendégek koszorúja a megye és Szekszárd vá­ros párt- és tanácsi vezetői. Csattan a taps, miközben a dobogóra szólítják az orszá­gos döntő legjobbjait. Gaz­dára találnak a fényesen csillogó érmek, a megérde­melt tárgyjutalmak, okleve­lek és serlegek. Az egyéni verseny vég­eredménye: III. korcsoport, lányok: 1. Bátorfi Csilla (Tolna), 2. Horváth Edina (Győr), 3. Széles Edina (Bu­dapest), 4. Pata Teréz (Tol­na). Fiúk: 1. Csizmadia Zol­tán, 2. Piigniczky László (mindkettő Budapest), 3. Jenei Zoltán (Heves), 4. Je­lasity Radován (Bács). IV. korcsoport, leányok: 1. Bol­vári Katalin (Tolna), 2. Pir­csák Szonja, 3. Bőhm Gab­riella (mindkettő Budapest), 4. Kaiser Ágnes (Tolna). Fiúk: 1. Andódy Tibor (Bu­Bátorfi Csilla a harma­dik korcsoport bajnoka dapest), 2. Kreinhardt And­rás (Veszprém), 3. Szabados Péter (Somogy), 4. Molnár János (Borsod). A XV. téli úttörő-olimpia országos döntője Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetsége titkárá­nak búcsúzó szavaival fe­jeződött be. — fekete — Fotó: Gottvald Ünnepélyes eredményhirdetés. A dobogó legfelső fokán Bolvári Katalin, jobboldalt Kaiser Ágnes. Atlétika '79 Negyedszázad és az elmúlt év legjobbjai 3. rész Női ugrószámok: Nem biztatóbb a helyzet, mint az előző versenyszámok­ban. Vaszkó Judit kiemelkedik magasugrásban, de mögötte óriási az űr. Távolugrásban nincs ilyen különbség és biz­tató, hogy a közvetlen után­pótlás még nagyon fiatal. Egy év alatt szorgalmas munká­val közülük több is 560-on fe­lüli ugró lehet. Erre nagy szükség is volna 1980-ban. Magasugrás. Negyedszázad abszolút rangsora: 180 Vasz­kó Judit (Szekszárd) 1978, 178 Ötvös Éva (Dunaföldvár) 1976, 176 Kovács Éva (Szekszárd) 1970, 168 König Katalin (Szek­szárd) 1976, 166 Győrfi Kata­lin (Szekszárd) 1971, 164 Gal- lai Erzsébet (Dunaföldvár) 1976, 163 Petries Judit (Szek­szárd) 1971, 160 K. Balogh Zsuzsa (Szekszárd) 1977, 160 Sólya Ibolya (Dunaföldvár) 1977, 160 Sdhwébl Mária (Szekszárd) 1976. Az 1979. évi rangsor: 176 Vaszkó Judit (Szekszárd), 145 Incze Valéria (Bonyhádi, 145 Marsai Zsuzsa (Szekszárd), 145 Ulbert Erzsé­bet (Szekszárd), 140 Rettich Erika (Szekszárd), 140 Endrő- di Mária (Szekszárd), 140 Bánki Anna (Szekszárd), 140 Szabó Hajnalka (Szekszárd), 140 Ambrus Viktória (Szek­szárd), 140 Farkas Éva (Dom­bóvár), 140 Schwarcz Vera (Bonyhád), 140 Szeleczki Éva (Bonyhád), 140 Schwarcz Ka­talin (Bonyhád). Távolugrás. Negyedszázad abszolút rangsora: 589 König Katalin (Szekszárd) 1976', 576 Deé Márta (Szekszárd) 1978, 575 Wiedemann Éva (Szek­szárd) 1978, 552 Kovács Éva (Szekszárd) 1973, 550 Link Klára (Szekszárd) 1977, 543 Vaszkó Judit (Szekszárd) 1975, 542 Ötvös Éva (Dunaföldvár) 1975, 542 Schwébl Mária (Szekszárd) 1977, 540 Cseke Gizella (Szekszárd) 1964, 534 Dudás Ella (Bonyhád) 1972. Az 1979. évi rangsor: 542 Wie­demann Éva (Szekszárd), 529 Deé Márta (Szekszárd), 516 Ulbert Erzsébet (Szekszárd), 510 Hómann Erika (Szek­szárd), 505 Mozolai Annamá­ria (Szekszárd), 497 Major Gabriella (Tolnai VL), 496 Szauter Ildikó (Dunaföldvár), 481 Palotás Anikó (Szek­szárd), 470 Schwarcz Katalin (Bonyhád), 470 Csende Zsu­zsa (Szekszárd). Női dobószámok: Gazdag Zsuzsa, Kovács Ág­nes, Kecskés Mária fejlődése volt kielégítő, de sajnos 1980­ban már csak Kovács Ágnes marad megyénkben. Viszony­lag jó az utánpótlás gerely­hajításban, de súlylökésben és diszkoszvetésben mindösz- sze a fiatal Kelemen fejlőd­het ugrásszerűen. Keresnünk kell a dobószámokra alkal­mas, nagy mennyiségű edzés­munkát vállaló versenyzőket, ha nem akarunk még mé­lyebbre kerülni 1980-ban. A fiatalabbak közül Pálvölgyi, Fenyőházi, Györkő segíthetne elsősorban a helyzeten. Súly lök és. Negyedszázad abszolút rangsora: 13,17 Sze­keres Klára (Szekszárd) 1975, 12,66 Kiss Eszter (Szekszárd) 1970, 12,37 Hammer Mária (Szekszárd) 1975, 12,23 Kovács Ágnes (Dombóvár) 1979, 12,03 Gallai Erzsébet (Dunaföldvár) 1976, 11,90 Búzás Erzsébet (Szekszárd) 1973, 11.73 Greif Erika (Szekszárd) 1972, 11,62 Török Sándorné (Szekszárd) 1962, 11,36 Torma Ibolya (Szekszárd) 1975, 11,33 Koncz Anna (Szekszárd) 1976. Az 1979. évi rangsor: 12,23 Ko­vács Ágnes (Dombóvár), 11,22 Kecskés Mária (Bonyhád) 10,75 Szekeres Klára (Szek­szárd), 10,32 Kelemen Erzsé­bet (Szekszárd) 10,08 Deixler Margit (Bonyhád), 10.06 Gaz­dag Zsuzsa (Szekszárd), 9,90 Szombat Csilla (Paks), 9,81 Schwarcz Vera (Bonyhád) 9,78 Györkő Ildikó (Szek­szárd), 9,44 Pálvölgyi Rozália (Szekszárd). Diszkoszvetés. Negyedszázad abszolút rangsora: 46,72 Sze­keres Klára (Szekszárd) 1977, 45,86 Búzás Erzsébet (Szek­szárd) 1977, 42,80 Kiss Eszter (Szekszárd) 1970, 41,52 Koncz Anna (Szekszárd) 1978, 39,52 Torma Ibolya (Szekszárd) 1974, 38,74 Török Mária (Szekszárd) 1962, 38,74 Ham­mer Mária (Szekszárd) 1976, 36,94 Török Sándorné (Szek­szárd) 19Ö4, 36,90 Gazdag Zsuzsa (Szekszárd) 1977, 36,74 Bálint Myrtill (Bonyhád) 1978. Az 1979. évi rangsor: 41,92 Szekeres Klára (Szekszárd). 39,30 Búzás Erzsébet (Szek­szárd), 38,88 Koncz Anna (Szekszárd), 33,00 Kelemen Erzsébet (Szekszárd). 32,20 Kecskés Erzsébet (Bonyhád), 30,50 Méth Anna (Szekszárd), 29,24 Horváth Györgyi (Paks), 28,58 Ravasz Klára (Bony­hád), 28,20 Schwarcz Vera (Bonyhád), 28,00 Engedi Olga (Bonyhád). Gerely hajítás. Negyedszázad abszolút rangsora: 48,90 Gazdag Zsuzsa (Szekszárd) 1979, 47,10 Torma Ibolya (Szekszárd) 1974, 45,90 Tóth Erika (Hőgyész) 1974, 45,88 Kovács Ágnes (Dombóvár) 1979, 44,50 Kecskés Mária (Bonyhád) 1979, 43,12 Wéber Éva (Bonyhád) 1974, 40,66 Nyerges Mária (Bátaszék) 1969, 38,80 Földesi Ildikó (Szekszárd) 1973, 37,20 Török Sándorné (Szekszárd) 1963, 37,00 Török Mária (Szekszárd) 1962. Az 1979. évi rangsor: 48,90 Gazdag Zsuzsa (Szek­szárd), 45,88 Kovács Ágnes (Dombóvár), 44,50 Kecskés Mária (Bonyhád), 35,72 Pál- yölgyi Rozália (Szekszárd), 33,64 K. Balogh Zsuzsa (Szek­szárd), 33,46 Fenyőházi Mária (Szekszárd), 32,34 Hokeszter Tünde (Bonyhád), 30,78 Györ­kő Ildikó (Szekszárd), 30,70 Csende Magdolna (Szekszárd), 30,02 Jaksa Ágnes (Nagydo- rog). Athéntől Moszkváig Csúcs az ötkarikás versenyek történetében Az olimpiai játékok felújí­tását eldöntő tanácskozás (harmincéves évfordulójára, 1924-re ismét a francia fővá­ros kapta a rendezés jogát. Párizst Coubertin személyes kívánságára juttatták előny­höz a másak három jelentke­ző várossal szemben, hiszen az ókori versenyeket életre keltő elnök restellkedett ha­zája első 1900-beli, kudarcá­ért. A terv megvalósulása azonban veszélyben forgott, mert az előkészületek csak­nem hagyományosan vonta­tottan, lassan mentek előre. Olyannyira, (hogy 1923 végén félhivatalosan felkérték Los Angeles városát: átvállal­nák-e a versenyek lebonyo­lítását? A kedvező válasz megérkeztéig azonban rende­ződtek a nehézségek. A második Párizsban sor­ra került olimpia, a műsoron lévő sportágak kivételével minden tekintetben csúcsot jelentett az ötkarikás verse­nyek történetében. Párizsban azonban már csak tizenhét sportágban rendeztek verse­nyeket. Egyrészt, mert las­san kialakult az olimpiák ál­landó műsora. Jellemző lehet, bogy például Moszkvában az ötvenöt esztendővel ezelőtti műsorból csak három szám (a tenisz, a rögbi, és a mű­vészeti verseny) hiányzik majd. Másrészt pedig a téli sportágak önállósítási akció­ja sikerrel járt, s így az Antwerpenben még műsoron lévő műkorcsolya és jégko­rong legjobbjai már nem vetélkedtek a nyári olim­pián. A jeges sportok önálló olimpiai versenyének gondo­lata még 1911-ben a NOB Budapesten tartott ülésén merült fel. Előbb azonban közbejött a háború, majd a skandináv országok váratlan ellenállása késleltette a meg­valósítást. Párizs első rekordját a részvétel jelentette, hiszen már 44 ország (Antwerpen­ben 29) több mint 'háromezer versenyzőjét küldte el. Az akkor csodálatosnak ítélt, napjainkban korszerűsítve használt Colombes-i stadion gyors salakján hat új atléti­kai világcsúcsot és tizenöt olimpiai rekordot, illetve be­állítást jegyeztek fel. A Tou- relles-,i uszodában rendezett versenyek mérlege két világ- és tíz olimpiai csúcs. A ver- ' senyzők elszállásolásáról az olimpiai falu előhírnökeként már közösen, a stadion köze­lében gondoskodtak. A pazar, francia eleganciával rende­zett megnyitó- és záróünne- pély az egykori szemtanúk véleménye szerint napjaink­ban is megállta volna a he­lyét. S végül az utolsó re­kord, amelyről egyébként a versenyzők bizonyára szíves­örömest lemondtak volna, a hőség volt. A trópusi, fülledt levegőben olykor 45 fokot mu­tattak a hőmérők. Paavo Nurmi, a versenyek akkori­ban huszonhét éves hőse azonban még a kánikulától sem hagyta zavartatni magát. Az 500 méteres fűtőkörben előbb alig egy óra leforgása alatt két távon (1500 és 5000 méteren) olimpiai rekorddal előzte meg vetélytársait. majd a mezei futásban is győztesként szakította át a célszalagot. A fullasztó hő­ségben pedig a 38 induló kö­zül csak huszonhárom érke­zett a célba, de az órával a kezében futó Nurmi egysze­rűen legyőzhetetlen és utol­érhetetlen volt. A finn atléti­ka fénykorát élte. A kiváló futó mellett Vilié Ritola a 10 000 méteres síkfutásban és a 3000 méteres akadályfutás­ban, a harmadik X-en túl já­ró Aliin Stenrros maratoni futásban győzött. Jönni Myyrä immár második arany­érmével alapozta meg a finn gerelyhajítás mai napig tar­tó hegemóniáját. Az utolsó alkalommal megrendezett öt­próbát pedig Eero Lehtonen nyerte. Az ötpróba egyébként az olimpia egyik emlékezetes nagy versenye marad. A kö­zelmúltban elhunyt Somfai Elemér kiválóan küzdött, de a 200 méteres síkfutásban el­ért időeredményét tévesen hirdették ki és ezzel a már megnyert aranyéremtől esett el, akárcsak a távolugró Ro­bert Le-Gendre. Az Egyesült Államok ver­senyzőinek fölénye mind job­ban kidomborodott. A tenge­rentúliak kilenc sportágban nyertek aranyérmet. Köztük két ökölvívó, a légsúlyú La Barba és a pehelysúlyú Field profiként folytatta pályafutá­sát, s egyikük sem állt meg a hivatásos világbajnoki cí­mig. Johnny Weissmüller a százméteres gyorsúszás egy­perces álomhatárát elsőként áttörő csodaúszó pedig a vi­lágsikert aratott Tárzan­filmek későbbi címszereplője­ként váltotta nem éppen apró­pénzre az olimpián szerzett hírnevét, népszerűségét. Á nemzetek nem hivatalos pont­versenyében akkoriban csak az aranyérmeket számolták, s az Egyesült Államok ver­senyzői (45) több első helye­zést szereztek, mint az utá­nuk következő három nem­zet legjobbjai — Finnország (14), Franciaország (13) és Nagy-Britannia (10) — együtt­véve. Nekünk, magyaroknak csak két első helyezés jutott. Az egyiket Posta Sándor, a kiváló kardvívó nyerte, a csapat kudarcát akarván fe­ledtetni, ahol 5:2-es vezetés után vesztettek az olaszok el­len, a másik Halasy Gyula dr. nevéhez fűződik. A kiváló sportlövő a felszabadulás utá­ni időszakban kapitányként is sikerrel működött. Tulaj­donképpen aranyéremmel ér fel az első olimpiai bajnok Hajós Alfréd visszatérése, Athén bajnoka úgynevezett eszményi stadion tervével pá­lyázott a művészeti versenye-' ken. Tervét legjobbnak ítél­ték, de az első díjat vissza­tartva, csak ezüstéremmel ju­talmazták. A következő, IX. nyári olimpia viszont már a sport világméretű elterjedését, az olimpiai gondolat erősödését bizonyította. Az elnökségről leköszönt Coubertin betegsége miatt nem lehetett jelen, de személyes üzenetét negyven- nyolc ország, több mint há­romezer versenyzője hallgat­ta az amszterdami olimpiai stadionban. Az egyik nagy eseménynek a háborúban vesztes Németország nagysze­rűen felkészült versenyzői­nek visszatérése bizonyult. A másik pedig a nők további egyenjogosítása jelentette, hi­szen már az atlétikában is ott lehetnek a rajtnál. A sport elterjedésével, fejlődé­sével szélesedett a versengés, új nemzetek versenyzői kér­tek szót a nemes vetélkedés­ben. így argentin ökölvívók, chilei és algériai-francia ma­ratoni futók, egyiptomi bir­kózók álltak a győzelmi emel­vényen. Japán sportja úszás­ban és atlétikában jelentke­zett. India gyeplabdázói nagy­szerű sorozatukat kezdve 50 000 néző (!!) előtt győztek a házigazdák ellen. A labda­rúgótornát pedig immár má­sodik alkalommal az 1930- ban rendezett első világ- bajnokság győztes csapata, Uruguay válogatottja nyerte és így tovább... A magyarokra felfigyelt a sportvilág. A kardvívók dup­lázása, a csapat és Ters- tyánszky Jenő sikere nem számított meglepetésnek, de az ökölvívó Kocsis Antal, a kis vasutas és a Párizsban még „csak” ezüstérmes bir­kózó Keresztes Lajos, a két­szeres olimpiai bajnok Koz­ma István felfedezője és ed­zője is legjobbnak bizonyult. S aranyéremmel jutalmazták a bírálók dr. Mező Ferenc munkáját, az „Olimpiai já­tékok története” című művét is. A sors iróniája, hogy a kedves Feri bácsi, a NOB öt­venes évekbeli magyar tagja ekkor még csak a leíráéokból ismerte Olympiát, jóval ké­sőbb jutott el az ókori játé­kok színhelyére, s a győzel­mi eredményhirdetésnél nem lehetett jelen. A takarékos­kodó vezetők itthon „felej­tették”. .. VAD DEZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom