Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

1980. január 6. NÉPÚJSÁG 15 APRÓHIRDETÉSEK Adásvétel Kölesden, a falu központjában nagy családi ház eladó. Eladó még belterü­leten 1000 öl jól ter­mő szőlő, teljes fel­szereléssel. Cím: Kókányné, Kerekes Ilona, Kossuth tér L_________________(42) 2 m-es Főnix pál­ma eladó. 7030 Paks, Dózsa György út 48. Húsbolt. (15) Kétszobás családi ház, melléképület- tekkel, 900 n-öl kerttel Pladó. Cím: Szárazd, Béke u. 83. (61) Erdős, vadonos, olcsóbb telket ven­nék. Stockinger Ar­túr, Nagydorog. Te­lefon: 33045. (43) NC—440 lemezját­szó eladó. Szék­szárd, Cseri János u. 33. (62) Üres családi kripta eladó. Tolna, volt. sírásónál. (66) Szekszárd, Porko­láb-völgyben, kö­vesúthoz közel 400 négyszögöl szőlő, emeletes tanyával eladó. Érdeklődni: Alkotmány este. U. 23., (67) Pakson 3 szobás családi ház, 199 n­öi telekkel eladó. Érdeklődni Vak Bottyán u. 1., dél­után. (18) Autó-motor Eladó garazsíro- zott, iK-s Zsiguli, érdeklődni lehet naponta 17 óra után, Szekszárd, Fáy u. 10. sz. Telefon: 14­441. (92) 60l-es Trabant, CT rendszámmal el­adó. Szekszárd, Rá­kóczi 24. (90) iD-s Trabant el­adó. Kandó Kálmán u. 8. 16 h után. (86) Trabant 601-es, UK rendszámmal, sürgősen eladó. Ér­deklődni: Paks, Hattyú u. 32. (31) ZB 1500-as Zsiguli eladó, 1982-ig műsza­ki vizsgával. Érdek­lődni lehet 7130 Tol­na, Árpád u. 12. 8— 18 óráig. Bazár- üzletben. _________(24) U H-s Trabant el­adó. Szekszárd, Ságvári u. 2. Frey László. (76). Vegyes Kozmetika Mun­kácsy utcából Esze Tamás 5/C alá köl­tözött. Nyitva tar­tás: 9—19 h, minden nagy szabad szom­baton 9—15-ig. Dr. Lukácsné Szabó Éva, ______________(8h E lcserélném lenin- városi 3 szobás, összkomfortos, táv­fűtéses, főbérleti' la­kásomat szekszárdi­ra. Bármilyen a: án- lat érdekel. Családi ház esetén ezeröt­százas Ladát, ga­rázzsal is adok. Ajánlatokat a szek­szárdi lapkiadóba kérek. (59) Szekszárdon kü­lön lakrészt, vagy független, külön be­járatú szobát bérel­ne értelmiségi férfi. „Hosszabb időre” jeligére a T. m. Lapkiadóhoz. (30) Társaság hiányá­ban keresek isme­retséget, 38—45 éves férfi személyében, egy gyerek nem akadály. Lakás meg­oldható, házasság céljából. Jelige: „Értelmiségi 170/38” a szekszárdi hirde­tőbe. (25) Középiskolai végzettséggel, gépírni tudó női dolgozót adminisztrációs munkakörbe FELVESZÜNK. PIÉRT szekszárdi lerakató Babits u. 1. (80) A Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai állomás ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, lehetőleg érettségizett, gépírói gyakorlattal rendelkező DOLGOZÖT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet az ál­lomás igazgatójánál. Szekszárd, Keselyűsi út 7. (85) A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat TAKARÍTÓT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Jelentkezni lehet a gond­nokságon. (37) Soros hirdetés A szekszárdi Járási és Vá­rosi Földhivatal földmérői munka végzésére, dolgozót azonnali hatállyal felvesz. Munkabér jogszabály szerint. Jelentkezni lehet: Járási és Városi Földhivatal Szekszárd, Széchenyi u. 54—58. szám alatt. (72) Újdonság sportolóknak, lábadozóknak Sportolók, cukorbetegek és betegség után lábadozók szá­mára új készítményt állított elő a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet: a Sport- robi névre keresztelt koncent- rátum könnyen emészthető, por alakú erősítőszer, amely a tejfehérje kivonatát tartal­mazza. A tej és fehérjéje a köny- nyen emészthető élelmiszerek közé tartozik, ezért is egész­séges rendszeres fogyasztása. Az intézet újdonsága azonban az eredeti tejfehérjénél is gyorsabban szívódik fel a szervezetben, s éppen ezért a testi fáradtságnál, a legyen­gült szervezetnél elősegíti a regenerálódást. Gyász­közlemények Mély fájdalommal tudatjuk, hogy RÉVÉSZ JÁNOS, életének 85. évében elhunyt. Temetése 1980. január 11-én 11 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Gyászoló család. _____________ (89) M ély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik ismer­ték és szerették, hogy IFJ. LENDVAI JANOSNÉ, sz. PÄL GIZELLA életének 23. évében elhunyt. Temetése 1980. január 8-án 11 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Gyászoló család. _____________ (91) É rtesítjük mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy KISS PÁL (volt Jókai utcai lakos) 67 éves korában elhunyt. Te­metése 1980. január 8-án, délután fél 2 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temető­ben. Gyászoló család. _____________ (60) M ély fájdalommal tudatjuk, hogy KOPLIK ANTALNÉ sz. SERSLI MARIA életének 67. évében elhunyt Temetése 1980. január 6-án, vasárnap 14 órakor lesz a szedresi temetőben. Minden külön értesítés helyett. Gyászoló család. _____________ -(x) M ély fájdalommal tudatjuk, hogy BARNA JÁNOS életének 42. évében, türelem­mel viselt hosszú szenvedés utá nelhunyt. Temetése 1980. január 6-án, 15 órákor lesz, a mözsi róm. kát. temetőben. Gyászoló család. (x) Régebben csak a várakat, kastélyokat, templomokat te­kintették műemléknek, a gyá­rakat, malmokat és más tech­nikai alkotásokat már nem. Ma azonban sokra becsüljük és óvjuk az ipari műemléke­ket is, és ezek sorában előke­lő hely illeti meg a budapesti Nyugati pályaudvart. Elődje, a pesti indóház, az 1846-ban épült pest—váci vas­út fejállomása volt az első magyar pályaudvar. Nagyjá­ból a mai Nyugati helyén te­rült él. Majdnem három évti­zedig megfelelt a mainál jó­val szerényebb forgalmi kö­vetelményeknek, 1872-ben azonban egy kétemeletes szol­gálati építménnyel toldották meg; ennek Gyár (ma Jókai) utcai homlokzata lett az indó­ház fő homlokzata. További építkezéseket is terveztek, de a városrendezés nemcsak ezt akadályozta meg, hanem az új épület egy részét is le kel­lett bontani, mert gátként ke­resztezte az akkor kiépülő Nagykörutat. A bontás ügyé­ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tárgyalásokat kezdett a tulajdonossal, az Osztrák Államvasúti Társasággal. (Ez ebben az időben már csak ne­vében volt államvasút, mert tulajdonjogát a Bach-kor- mány az ötvenes években el­adta egy francia részvénytár­saságnak.) Kisajátításra nem került sor, mert a vasúttársaság ön­ként hajlandó volt a Nagy­körút vonalát szabaddá tenni. Az 1872-es épület legnagyobb részét meghagyták és a Nagy­körút felé új homlokzattal lát­ták el. (Ez a ház ma a Lenin körút 122. számozást viseli, de a Marx tér rendezésével kap­csolatban lebontják.) A régi, szegényes indóház helyébe pe­dig a társaság egy teljesen modem, a fejlődő fővároshoz méltó pályaudvart épített. Tervezésére négy céget szólí­tottak fel, közülük a párizsi Gustave Eiffel terveit találták a legmegfelelőbbnek, s meg­bízták az építkezéssel 1875- ben. Az új pályaudvar legmonu- mentálisabb része a nagycsar­nok. Hossza 146 méter, tetőge­rince 25 méter magasságban húzódik, oldalfalainak magas­sága 16 méter, a fesztávolság 42 méter. Ilyen hatalmas vas- szerkezetű csarnok nálunk új­donságszámba ment. Nagysá­gát külföldön is csak négy pá­lyaudvar múlta felül. Külö­nösen mély benyomást kelt a szemlélőben a Szent István körút felől az egyenes hom­lokzat. A súlyos tetőt 10 vé­kony öntöttvas oszlop tartja, alul árkádszerű tér látható, az oszlopok közti teret rácsos üvegezés borítja. 1500 tonna vasat használtak fel, ennek felét Párizsból szállították, másik felét a hazai gyárak adták. A vasszerkezetet nem maga Eiffel tervezte, hanem egyik mérnöke, Theofil Sey- rig. Az új csarnok a régi fölé épült, így az építkezés egész ideje alatt változatlan rend­ben közlekedtek a vonatok. A régit csak az új csarnok el­készülte után bontották le. A hosszabb vonatok részére egy 40 méter hosszú, üveggel fedett peront állítottak fel. Az utazóközönség kiszolgálására (pénztár, váróterem, étterem, posta stb.) és a forgalmi fel­adatok ellátására a csarnokot számos melléképület övezi. Közülük a legfeltűnőbb a homlokzat két oldalán elhe­lyezkedő, a Körútra néző két- két kupolával díszített, színes téglákkal kirakott kétemeletes eklektikus épület, amelyek a nagycsarnok könnyed felfelé ívelését még jobban kihang­súlyozzák. Készült egy külön királyi váróterem is, öltöző* szobákkal, hadsegédi, szolga- stb. szobákkal körülvéve. A pályaudvart 1877 októbe­rében adták át a forgalom­nak. Építésének teljes költsé­ge elérte a két és negyed mil­lió forintot. Az építkezés után a Nyuga­ti környéke teljesen beépült. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a két világháború közt szá­mos terv született az áthelye­zésére. Sokan a város köze­péből Rákosrendezőre akarták kitelepíteni, mások egy köz­ponti pályaudvar kiépítésére törekedtek, s ennek során a Keletit a Déli pályaudvarra] akarták a föld alatt összeköt­ni. Akadtak olyanok is, akik a kitelepítés ellen érveltek: az utazóközönség kényelmét szol­gálja, ha a pályaudvarok a centrumban fekszenek. Az igazság az, hogy a kitelepítést nem ez az érv akadályozta meg, hanem a pénzhiány. A Magyar Államvasutak, amely a régi részvénytársaság álla­mosítása után a Nyugati gaz­dája lett, a kitelepítéshez szükséges pénznek még csak töredékével sem rendelkezett. A Nyugati pályaudvar acél- szerkezete egy évszázad alatt jelentős mértékben korrodáló­dott, veszített szilárdságából, életveszélyessé vált. Sorsának eldöntésére pályázatot írtak ki. Több pályázó teljesen új szerkezetet akart a régi he­lyett felszerelni, de az UVA- TERV által készített és elfo­gadott terv ipari műemléknek tekintette a szép csarnokot amelyet az elöregedett vas­szerkezet kicserélésével meg kell tartani. * így is történt. 1978. január 9-én kezdtek hozzá a bontás­hoz. A függőleges terhelést viselő oszlopok egy részét is kicserélték, a másik részt körbetonozással erősítették meg. Ma már készen áll az új tetőszerkezet és november végén megkezdték a szerelő­állványok lebontását. A vas­úti forgalomban természete­sen nehézséget jelentett az építkezés, de azért megszakí­tás nélkül folyt, csak az uta­soknak kellett hosszabb utat megtenni a szerelvények el­érésére. A nagycsarnokot december közepén, tehát még a kará­csonyi „csúcs” előtt adták át a forgalomnak. Ekkorra vé­geztek az 5000 négyzetméter­nyi üvegfelület felrakásával. Az építkezés azonban még nem fejeződött be, az oldalaj­tók, irodák, raktárak, bádogo­zás felújítása 1980-ra marad. A homlokzat ideiglenesen hal­ványzöld színt kap, a végleges műanyag bevonatot csak a va­kolat teljes kiszáradása után erősítik fel. A rekonstrukció a Marx tér rendezésével és a metróépí­téssel egyidőben történik, az új aluljárórendszerből közvet­len félj árat készül a pályaud­varhoz. A tér átépítésének egyetlen szépséghibája lesz: a Marx tér felett átívelő autós felüljáró rontja a Szent Ist­ván körút felől a Nyugati szép homlokzatára nyíló kilá­tást. VÉRTESY MIKLÓS FILMES TERVEK A MAFILM Budapesti Filmstúdió munkájáról, ter­veiről nyilatkozott Nemes- kürty István, a stúdió vezető­je az MTI munkatársának: — Az 1980-as újdonságaink közül két film forgatása már befejeződött. Mindkettő úttö­rő vállalkozásnak számít. Fe­jér Tamás rendezésében az első magyar—NDK kopro- dukciós mű készül; alapját Balázs Bélának az 1930-as években a Szovjetunióban né­met nyelven írt könyve, a .Héinrich Beginnt den kampf” adta. Ebből annak idején Ki- jevben filmet is készítettek. A produkcióban NDK-beli szí­nészek szerepelnek, s a címe: „Veszélyes vállalkozás”. Rényi Tamás „Élve vagy halva” című munkáját azért várjuk az átlagosnál is na­gyobb érdeklődéssel, mert azt a műfajt igyekszik művelni, amelyet a már eltávozott elő­dök — Várkonyi Zoltán, Gert- ler Viktor, Keleti Márton és Bán Frigyes — oly sok siker­rel képviseltek. Hiteles törté­nelmi eseményt visz cellulo­idszalagra: Noszlopy Gáspár 1848-as kormánybiztos szöké­sét és elrablását. Terveinkben további négy film megalkotása szerepel. Mai témát dolgoz fel Sós Má­ria a „Boldogtalan kalap­ban. Kosztolányi Dezső „Szí­nes tintákról álmodom’ című művéből Ranódy László for­gat filmet. Szép Ernő „Vőle- gény”-éből Müller Péter írt filmszinopszist, rendezője Ré­nyi Tamás lesz. Jókora meg­lepetést okozott Bujtor István színművész, aki most krimi szerzőjeként jelentkezett. A tervek szerint a főszerepet is ő játssza, s a filmet Mészáros Gyula rendezi. (MTI) 1 t A régi Nyugati Folyik az építkezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom