Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
1980. január 6. ^rPÜJSÄG 3 A tomerömü-épitkezés Párttaggyülés a dunántúli építőknél Rákosi Ferenc me ős felszólalása „Teljes egészében egyetértek az irányelvekkel” — kezdte felszólalását idősb Farkas György gépkocsivezető, amikor az elnöklő Bella Erzsébet megnyitotta a vitát, Keszi Lajos párttitkár előadása után. — Mint a többi résztvevő és felszólaló, ő is nyugodtan jelenthette ki ezt, hiszen egyiküknek sem volt új, amit a titkár mondott. A pártszervezet valamennyi tagja nemcsak megismerhette a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, hanem ki is fejthette véleményét. A beszámoló taggyűlés utáni hetekben, az irányelvek nyilvánosságra hozása után nemcsak a jelölő bizottság tagjai beszélgettek a párttagokkal, kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy tagjai legyenek újabb öt évre a vezetőségnek, hanem ők is, a „lelépő” vezetőség tagjai is beszélgettek velük az irányelveikről. A titkár nemcsak e fontos dokumentumot ismertette, hanem foglalkozott az észrevételekkel, javaslatokkal is. Egy-két elvtársnak problémát okozott a nemzetiségi politika megértése, ezeket tisztázták és természetesen jelzi is az alapszervezet a felsőbb pártszerveknek. Volt olyan vélemény, hogy a fegyverkezési hajsza megállíthatatlan, ezzel is szembe kellett állítani az irányelvekben rögzített álláspontot. Többen elmondták, hogy a beruházáspolitiikában következetesebbnek kell lenni, jobban koncentrálni az erőket, ez már szerepelt a XI. pártkongresszus határozatában is, most is. A változás nem kielégítő, éppen az itteni tapasztalatok mutatják ezt. Időszerű, hogy e téren — éppen az irányelvek III. fejezetének 7. pontjának megfelelően — határozottabb intézkedések történjenek. Az irányelvekről szólva, szó esett az építésvezetőség gondjairól, eredményeiről és feladatairól is. 1978-ban hozták létre ezt a szervezetet — négy dunántúli építőipari vállalat alakított közös fő- építésvezetőséget^, és vállalt az atomerőmű-építkezésen igen fontos kivitelezési feladatokat. Mint Becska Ferenc főépítésvezető elmondta, tavaly eredményesen „vizsgáztak”, a 205 millió helyett 262 millió forint értékű munkát végeztek. Amikor elkezdték, mintegy 7—8 hónapos volt a lemaradás és mára csaknem teljesen egyenesbe jöttek, legutóbb a 240 megapondos híddarut mindössze 14 napos késéssel sikerült átadni. Az ez évi munka feszítettebb ütemű lesz. Korszerű gépekkel rendelkeznek, ezek kihasználása csak úgy lehetséges, ha az előkészítés alapos és a munkafegyelem is szigorúbb. Az irányelvekről — és az itteni feladatokról beszélt a már idézett gépkocsivezető, amikor a fokozottabb takarékosságra hívta fel a figyelmet. Nagyon sok értékes anyag kerül a hulladékba — mondotta — ésszerűbb rendelésekkel és fokozottabb ellenőrzéssel ennek elejét kellene venni. És ez nem elsősorban rendészeti feladat. Rákosi Ferenc meós elmondta többek közt, hogy ő is és sokan, akikkel beszélgetett, még mindig Kádár elvtárs látogatásának hatása alatt vannak. Valahogyan közelebbről látják azóta az országos gondokat, eredményeket és megoldásukban a maguk szerepét. Az irányelvek megállapításait igazolja az a nemzetközi összefogás is, ami ezen az építkezésen megvalósul. A szovjet segítség, az itt dolgozó lengyel munkások, mérnökök lelkiismeretes munkája. Nálunk — mondta — még talán az irányelvekben megfogalmazottnál is fontosabb a szak- szervezet és a KISZ munkája, lévén alacsony a párttagság aránya. De az eddiginél jobban kell törekedni arra, hogy a dolgozók legjobbjai bekerüljenek a pártba. Ö is és Hofner János kőműves is az üzemi demokrácia fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Jól működnek az üzemi demokrácia különböző fórumai, azonban elégedettségre nincs ok, sok még a tennivaló. Felszólalt a vitában Tóth József, a Központi Bizottság munkatársa is. Beszélt többék közt az atomerőműépítők nagy felelősségéről, a dunántúli építők sajátos helyzetéről, a Központi Bizottság irányelveiről, hangsúlyozva, hogy az országos vita célja: a valóságot tükröző beszámoló kerülhessen a kongresszus elé. Ezt segítették az elvtársak is azzal, hogy megvitatták az irányelveket, észrevételeiket, javaslataikat megtették. Jó érzés volt hallani, hogy többen szóvá tették: takarékosabb gazdálkodásra van szükség. Nem csak beszélni kell róla, hanem közüggyé tenni, megvalósítani a fokozottabb ellenőrzést. A pártszervezet tagjai megígérték: a maguk részéről mindent megtesznek, hogy az atomerőmű határidőre fölépüljön és azt is látják, hogy nem mindegy, milyen áron. Az irányelvek megvitatása után a jelölő bizottság tette meg javaslatát, majd titkos szavazással megválasztották a titkárt, a két vezetőségi tagot és az üzemi pártértekezlet három küldöttét. Az építkezésen a „dunántúliakkal” megkezdődött a januári párttaggyűlés-sorozat. (J) Ai 1980-as esztendő első lél hetén túljutottunk. A munka folytatódik, folytatódik az a munkaverseny is, amelynek gyökerei 1968-ra nyúlnak vissza. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára: Egyed Mihály, a közelmúltban adott tájékoztatást a verseny jelenlegi helyzetéről. íme néhány megállapítás: 1979 elején megyénkben 1904 brigád, 22 656 taggal tett kötelezettségvállalást és csatlakozott a vállalati verseny- felhívásokhoz, a gazdálkodás különböző területein. Ezen túl, a nem termelő vállalatok, intézmények 45 szocialista brigádja különböző vállalásokkal járul hozzá a munkahelyi feladatok végrehajtásához. A munkaverseny célját a vállalatok az éves tervvel összhangban határozták meg, így a szocialista brigádok vállalásaikkal a vállalati feladatok megvalósításához, a hatékonyabb termeléshez járulhattak hozzá. A felajánlásokban minden eddiginél nagyobb teret kapott a termelékenység fokozásának, a termelés intenzív eszközökkel való fejlesztésének fontossága, a termékek minőségének javítása, az exportképesség fokozása, a gazdaságosabb anyag- és energiafelhasználásra való törekvés, az önköltség csökkentésének igénye. Az iparban dolgozók a termelési tervek teljesítése mellett elsősorban a hatékonyabb és eredményesebb munkavégzést, a minőségi munka arányának emelését, az exporttervek túlteljesítését a munkafegyelem javítását vállalták. Az építőiparban a versenyző kollektívák az anyagokkal való fokozottabb takarékosság mellett elsősorban a határidőre és jó minőségben való lakásátadásokra tettek kötelezettségvállalásokat. A közlekedési ágazatba tartozó szocialista brigádok vállalásai az üzemanyag-megtakarításra, a szállítási feladatok hatékonyabb elvégzésére, az egységnyi kilométerre eső költségek csökkentésére vonatkoznak. Az állami gazdaságokban dolgozók a hozamok növelését, a veszteségek csökkentését, az állattenyésztésben a súlygyarapodás növelését vállalták. A szocialista brigádok felajánlásai alapján összesített megyei versenyfelajánláé 376 157 200 forint volt. Ezen belül a legmagasabb arányt a hatékonyság növelésére, az eredményesség javítására, az anyag- és energiamegtákarí- tásra vonatkozó vállalások és teljesítések képezik. A gazdasági vállalásokon kívül a szocialista módon tanulni és élni jelszó jegyében is szép eredmények születtek. A versenyben részt vevők egy része különböző általános politikai, szakmai képzésben való részvételt vállalt, ezek teljesítésével emelkedik a dolgozók műveltségi szintje, politikai, szakmai tudása. A társadalmi munkavállalások teljesítésével a szocialista brigádok nagyban hozzájárultak a város- és községpolitikai célok megvalósításához, az üzemek és környezetük szebbé tételéhez, a dolgozó társak lakásépítésének segítéséhez, a nagycsaládosok terheinek könnyítéséhez. A társadalmi munka végzésére vonatkozó vállalás megyei összértéke: 10 598 000 forint. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. július 10-i ülését követően a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a munkaverseny újabb lendületet kapott. A szocialista brigádok egyöntetűen bejelentették a kongresszusi és jubileumi munkaversenyhez való csatlakozást. A termelő területeken 1739 brigád vizsgálta felül éves költségvetésvállalását, és tett kiegészítő pótvállalást a kongresszus és hazánk felszabadulásának 35 évfordulója tiszteletére. A megye vállalatainak nagyobb része már összesítette a kongresszusi és jubileumi versenyben tett szocialista brigád felajánlásokat. A pótvállalások értéke megyei szinten 235 391 000 forint. Ennek megfelelően az év elején tett kötelezettségvállalások és kiegészítő felajánlások együttes értéke megyei szinten 611,6 millió forint. A szocialista brigádok kongresszusi és felszabadulási versenyben tett felajánlásaiból kiragadott példák egyaránt igazolják a felhívások átgondoltságát és a termelési feladatokkal való kapcsolatát valamint a vállalások konkrétságát. A Simontomyai Bőrgyárban a szocialista brigádok vállalták, hogy a tőkés import anyagok helyettesítésével 1 400 000 forint megtakarítást érnek el. A Dombóvári Kesztyűgyár brigádjai tovább javítják a termékek minőségét, intézkedéseket tettek a selejt csökkentésére. A villamosenergiafelhasználást 8 százalékkal, a szénfelhasználást 10 százalékkal csökkentik. Ugyancsak Dombóváron, a Láng Gépgyár dolgozói az anyag-, energiamegtakarítás és a tőkés export fokozása mellett vállalták a Paksi Atomerőműhöz megrendelt 137 darab speciális készülék két hónappál a határidő előtti legyártását. A Bonyhádi Cipőgyárban a brigádok vállalták, hogy emelik az I. osztályú termékek részarányát, és a fogyasztói reklamációt 1979. I. félévhez viszonyítva 20 százalékkal csökkentik. Az éptőiparban versenyző kollektívák terven felüli lakásátadásokat vállaltak, az anyag- és energiamegtakarítás és gépkihasználás javítása mellett. E néhány példa is bizonyítja, hogy a munkaverseny teljesen átfogja a vállalatok tevékenységi körét. A vállalatoknál a kongresszusi és jubileumi verseny közüggyé vált mind a dolgozók, mind a vezetők körében, s ez biztosítéka is egyben sikeres teljesítésének. A szocialista brigádmozgalommal kapcsolatban arról is_ tájékoztatott Egyed Mihály^ hogy véleményük szerint annak mennyiségi fejlesztése nem szükséges, annál inkább feladat a követelményszintek emelése. Pozitív tapasztalat, hogy a gazdasági vezetők többsége egyre inkább felismeri a munkaverseny jelentőségét és fontosságát. Ennek legjobb példáját a paksi atomerőmű-építkezésen tapasztalták, de a Simontor- nyai Bőrgyárban is döntően hozzájárult a szocialista munkaverseny ahhoz, hogy az 1979. évi, különösen a II. félévi veszteségek a vártnál kisebbek lesznek. A munkaverseny lendületének fenntartásában sokat segíthet, ha a pártalapszerveze- tek időnként beszámoltatják a gazdasági vezetést a verseny helyzetéről, a mozgalmi szeriekkel való együttműködésről és mozgósítják a kommunistákat a példamutatásra, a munkaverseny-kezdeménye- zésekben és a munkavégzésben. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat turbinaszerelői a paksi atomerőmű-építkezésen dolgoznak Munkában a szőlészeti brigád a Szekszárdi Állami Gazdaság görögszói kerületében
