Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

A ^NÉPÚJSÁG 1980. január 30. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Segítség? Kovács Erzsébet Szakályból így ír: . .Ezt a levelet édes­anyám tudta nélkül írom, és szeretném a szerkesztőség gyors intézkedését kérni. Ez­zel nekünk, gyerekeknek, és édesanyámnak is nagy örömet szereznek. Hogy a történet elején kezdjem. Hatan vagyunk test­vérek, van egy héthónapos húgom is. Rá mindennap mos­ni kell. Mivel én már idősebb vagyok, tudok vigyázni a ru­hámra, de a kisebbek nem, így mindennap sok a szeny- nyes. Édesanyám vett egy mosógépet, mert a régi el­romlott. Délután, amikor ki akartuk próbálni, rossz volt. Visszavittük a szakályi bolt­ba, s mondtuk, hogy rossz. A boltos nem cserélte ki, pedig tudomásom szerint — mivel azonnal visszavittük —, kö­telessége lett volna. ö inkább kihívta a ktsz-t. Onnan saj­nos elég sokára jöttek, kicse­rélték a motort, a gép rá egy hónapra újból elromlott. Egy­szer meglepetést akartam sze­rezni édesanyámnak azzal, hogy kimosok helyette. Szá­raz kézzel kapcsoltam be a gépet és megrázott. Ezután telefonáltunk a Tamási Ve­gyesipari Szövetkezetnek, ahonnan több mint két hónap múlva kijöttek és elvitték a mosógépet. Már két hónapja, hogy ott van, többszöri tele­fonálás után sem hozták ha­za, pedig nagyon nagy szük­ségünk volna rá...” A levelet a Tamási Vegyes­ipari Szövetkezetnek küldtük el, ahonnét Kalmár István Telefonszámunk: 12-284 elnök az alábbiakat válaszol­ta: „... A bejelentést kivizs­gáltam és megállapítottam, hogy Orsós János Szakály, Vas Gereben utcai lakos AL- BA-Lux mosógépe van kész állapotban szövetkezetünk­nél, amelyre nagyjából a pa­naszos által leírt körülmé­nyek rálllenek. Kovács névre sem a GELKÁ-nál, sem szö­vetkezetünknél mosógépet nem találtunk. A fenti gép 1979. december 5-én került műhelyünkbe javításra, de alkatrészhiány miatt decem­ber 22-én tudtuk csak megja­vítani. A kiszállítást a mai nap megkíséreljük, ugyanis UAZ terepmeghajtásos gépkocsink, üzemképtelen, és Orsósék olyan helyen laknak, ahová más gépkocsival nem lehet bejutni. Utasítást adtam, amennyiben a rendelkezésre álló gépkocsival a gépet nem tudják a helyszínre szállítani, úgy azt a boltban adják le...” Jubileumi jutalom „... Évinger István Dom­bóvár, Április 4. utca 20. szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok a címhez, hogy szí­veskedjenek felvilágosítást adni ügyemben: 1979. november 25-e óta va­gyok nyugdíjas. A Nyugdíj- folyósító Igazgatóság 41 év és 86 napot igazolt nyugdí­jamhoz. Dombóvár városi- Tanács V. B. Költségvetési Üzemétől kerültem nyugdíj­ba, ahol kb. három évet dol­goztam. Folyamatos munka- viszonyt igazolt a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság. Amikor a tánács költségvetési üzemé­hez kerültem dolgozni, pár hónap elteltével megkaptam a 25 éves munkaviszonyom után járó jubileumi jutalmat. Kérdésem, a 40 éves jubileu­mi jutalmamat megkapha­tom-e? Több dombóvári ismerősöm van, akik ugyanannyi időt dolgoztak le mint én, a MÁV- tól, AFESZ-től, Postától men­tek nyugdíjba, s megkapták a 40 éves jubileumi jutalmat. Engem viszont úgy tájékoz­tattak a volt munkahelye­men, hogy nem kaphatom meg...” A levelet a HVDSZ Tolna megyei Bizottságának küldtük meg .ahonnét Kállai István mb-titkárhelyettes a követke­zőket válaszolta: „.. .Tájékoztatom, hogy volt vállalatának lehetősége volt, illetve még van is a 40 éves jubileumi jutalom kifi­zetésére. A negyven-, illetőleg ötven­éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom csak a ko­rábbi jutalom kézhezvételétől számított öt év elteltével fi­zethető ki, azonban a vállalat e korlátozástól a dolgozó ja­vára eltekinthet. (A 19/1976. (XII. 28.) MüM. számú ren­delettel kiegészített 7/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 10/A. §.) Javaslom, hogy ke­resse fel a volt munkahelyét és a fenti rendeletre hivat­kozva kérését ismételje meg...” Túlfolyás Paksról így írnak olvasóink: .. Naponta szenvedő ala­nyai vagyunk a Virág, Jámbor Pál és a Kossuth utcában a vízgyűjtő medencéből szinte állandóan folyó víznek. A száguldozó gépkocsik a járó­kelőket és a lakóházakat ösz- sze-vissza fröcskölik. Arról nem is beszélve, hogy a jár­dán a víz megfagy, s ott csúszkapálya keletkezik. A csodával határos, hogy bal­eset eddig még nem fordult elő. Nagyon időszerű lenne már, ha az illetékesek meg­szüntetnék végre ezt az ál­datlan állapotot, ami egyéb­ként igen egyszerű lenne — megítélésünk szerint —, mert a vízgyűjtőből a túlfolyó víz a Petőfi utcában megépült zárt rendszerű csatornában elvezethető lenne...” A paksiak levelét a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak küldtük el, ahon­nét Borbás István igazgató válaszát az alábbiakban kö­zöljük: . .A tározó túlfolyásával kapcsolatban vállalatunkhoz is sok bejelentés érkezett. A tározó töltése automatikus. Az automata számos esetben meghibásodott, ami túlfolyást eredményezett. A Virág utca és környéke vízellátását nagy mértékben befolyásolja a tá­rozóban lévő vízszint magas­sága. Megvizsgáltuk a túlfo­lyó víz zárt rendszerben tör­ténő elvezetésének lehetősé­gét, amely mintegy 300 fm csatornavezeték megépítésé­vel oldható meg. A vezeték építését a fagyok megszűnté­vel elvégezzük, addig is pak­si üzemmérnökségünket uta­sítottuk a fokozott ellenőrzés­re, a tározó túlfolyásának mi­nimálisra történő csökkenté­sére. ..” Ml VÁLASZOLUNK Az illetékekről szóló corábbi jogszabá­lyokat módosítja a pénzügyminiszter 53/1979, (XII. 15.) PM számú rende­leté, amely szerint az aján­dékozási illeték alól mentes — többek között — a lakó- házépítés céljára ajándéko­zott telektulajdon vagy az ilyen ingatlan tulajdoni há­nyada, ha az építkezést az ajándékozásról készült szer­ződés illetékkiszabásra való bemutatásától számított 3 éven belül befejezik. Men­tes a visszterhes ingatlan- vagyonátruházási illeték alól is — többék között — a la­kóházépítéshez szükséges be- lektulajdon szerzése, ha az építkezést a telektulajdon át­ruházására készült szerződés illetékkiszabásra való bemu­tatásától számított 3 éven belül befejezik. Az építkezés befejezésének megtörténtét mindkét esetben a határidő elteltét követő 15 napon be­lül a használatbavételi enge­déllyel igazolni kell. Bírósági tárgyalásról az eredeti jegyzőkönyvvel egy­idejűleg átütéssel készült jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként 5 forint, de leg­alább 25 forint, a hangsza­lagról készült jegyzőkönyv­másolat illetéke 50 forint, az ügyfél által rendelkezésre bo­csátott hangszalagra történő átmásolás illetéke 100 forint. A jogszabály a Magyar Köz­löny 1979. évi 88. számában jelent meg. A vállalati gazdálkodó szer­vezetek adóigazgatására vo­natkozó eljárás szabályairól szól a pénzügyminiszter 54/1979. (XII. 20.) PM számú rendelete. A vállalati gazdál­kodó szervezetek adóztatása az önadóztatás rendszerében történik, ami azt jelenti, hogy a vállalati gazdálkodó szervezet külön felhívás nél­kül maga köteles kötelezett­ségeit és az őt megillető jut­tatásokat meghatározott mó­don és határidőre kiszámíta­ni. bevallani és befizetni, il­letve igényelni. Rendelkezik a jogszabály az előlegfizetés^ ről, a késedelmi pótlékról, fizetési halasztásról, részlet- fizetésről, stb. A rendelet, amely a Magyar Közlöny 1979. évi 89. számában je­lent meg, 1980. január 1. napján hatályba lépett. Az élőmunka hatékonysá­gának növelésével kapcsola­tos feladatokról szóló, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 1979. évi 24. Számában megjelent közle­mény szerint folytatni kell a felesleges - munkahelyek meg­szüntetését és a nélkülözhe­tő munkakörök összevonását, fel kell számolni a nem fi­zikai munkakörökben a fe­lesleges párhuzamosságokat, a zárolt munkakörök lét­számigényét belső átcsopor­tosítással kell kielégíteni, stb. Kimondja a közlemény azt is, hogy: „A felsorolt köve­telmények megtartásának el­lenőrzéséről a középirányító szerveknek is gondoskodni kell.” Ugyanebben az Értesítőben „A mezőgazdasági nagyüze­mek állatállományának meg­óvása külső behatásoktól” címmel megjelent közlemény felhívja a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek fi­gyelmét, hogy károk megelő­zése érdekében az állattartó­telepeket körülvevő kerítések jó karban tartásáról gondos­kodjanak és — a társadalmi tulajon fokozottabb védelmét szem előtt tartva — az álla­tok megfelelő elhelyezését és őrzésének megszervezését te­kintsék elsőrendű feladatuk­nak. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke A VILAGSZABADSAG — NADFEDÉL ALATT Az „alföldi szép nagy ró- naságon” őrzi a legtöbb hely Petőfi Sándor nyomát. A köl­tőét, s még inkább a fiúét, hi­szen születésének, gyermek­éveinek színhelyei ezek a te­lepülések, s később is jobbá­ra fiúként, szüleihez sietett a Duna melletti falvakba. Szin­te egyetlen néhány napos körúttal végigjárhatjuk vala­mennyi, az ő emlékét őrző helységet a Duna—Tisza kö­zén — ha úgy tetszik — a budapest—szegedi főúton in­dulva: Kecskemétet — ahol iskolás és színész is volt —, Kiskunfélegyházát — amely szülöttjének vallja —, Kis­kőröst — ahol szülőháza áll — s Dunavecsét, Szalkszentmár- tont, Dömsödöt. Ám ezúttal csak ez utóbbit keressük föl a Dunával párhuzamos buda­pest—kalocsai úton, mintegy ötven kilométerre a főváros­tól. KIRÁLYNÉK BIRTOKA Dömsödöt gyakran összeté­vesztik a Visegrád közelében fekvő Dömössel. A két név nem véletlenül hasonló, mindkettő egy régi személy­névből, a Dimusból szárma­zik, az meg a Dömötör dél­szláv változataival rokon. Különben a település nevét a legrégibb oklevelünk 1280- ban örökítette meg Gumseed alakban. Régen a királynék birtoka volt, több közeli du­nai szigettel, sőt Csepel-szi- gettel egyetemben. Az utolsó Árpád-házi királynak, III. Endrének az első felesége, a lengyel Fenena királyné a margitszigeti apácáknak aján­dékozta a helységet. Később a dunántúli Fejér vármegye része volt. Ügy jegyezték föl a múlt században is, hogy jó gabonát és gyümölcsöt terem a környéke. VÁLSÁG UTÁN Petőfi szülei 1846. áprilisá­ban költöztek Dömsödre Szalkszentmártonból. Az új helyen egy nádfedelű sarok­házat béreltek, ott volt az öreg Petrovics üzlete. A ház ma is áll, szépen megőrizve, rendbe szedve, felújított nád­tetővel, a fehérre meszelt fa­lon emléktáblával. Ott élt a szülőkkel a költő öccse, Ist­ván, s maga Sándor is — időnként. Az üzlet forgalmas, zajos volt, írják, ezért aztán a költő egy barátjával máshol is bérelt lakást — majd azt is fölkeressük. S ennek az időszaknak a tanúja az a kis udvari ház, amelyet Pálffy Albert barát­jával vett ki a költő özvegy Kovács Jánosnétól, azaz Ku- kucskánétól, amint népsze­rűbb nevét hírül adja a mú­zeumnak berendezett kis épü­let rövid története. A két ba­rát a francia forradalomról szóló könyveket olvas itt. S Petőfi megírja Salgó című elbeszélő költeményét és több szép versét, köztük a Piroslik már a fákon a levél címűt. De itt, ezen a tavaszon írta Várady Antalhoz is azt a le­Ebben az időben nemcsak a szülők voltak válságban vagy a válságból kilábalóban, hanem a költő is. Az előző évben versei, véres drámája — a Tigris és hiéna —, s re­génye — A hóhér kötele — tanúskodnak erről. De a vál­ságból — amelynek irodalmi vetülete részben a romantika egzaltáltsága, vadsága, rész­ben a keserű irónia és öniró­nia a Felhők verseiben — eszmeileg, politikailag és köl- tőileg tudatosabb, realistább és szilárdabb költő kerül ki. veiét, amelyben a világsza­badság eszméjét először han­goztatja. Ebben az eszmekör­ben és lelkesültségben szüle­tik a gondolat: „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit...” S nem sokkal később veti pa­pírra a költő az Egy gondolat bánt engemet, a Ha férfi vagy, légy férfi, vagy A XIX. század költői című nagysze­rű költeményeit is.. . N. F, Petőfi Dömsödje A ház, amelyet Pálffy Alberttel bérelt a költő Petrovicsék dömsödi otthona Ide látott ki a költő, aki a francia forradalom történetét olvasta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom