Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

1980. január 30. NÉPÚJSÁG 5 Új helyzetben - új módszerekkel Nagyobb lesz az alkatrészforgalom Hazai vegyszerek pótolják a nehezen beszerezhető külföldit Január 22-én kora reggel, hét óra előtt öt. perccel fé­kezett a kunágotai Bocskai Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet anyagbeszerzője, Szekszárdon az AGROKER kapuja előtt. Alkatrészért jött a korai vevő. S amint Biczó Ernő, a vállalat igaz­gatója is megerősíti, nőtt az alkatrészforgalom, számítot­tak is erre, amikor a múlt év derekán az idei terveket készítették. Köztudott, hogy az állami támogatást a mezőgazdasági gépék nagy részétől elvon­ták, másoknál csökkentették, így a gazdaságokban a fő fi­gyelem az alkatrészre, azaz a meglévő gépek alaposabb, gondosabb javítása felé for­dul. A kunágotai anyagbe­szerző is ezt erősítette meg, ám a Tolna megyei gazdasá­gokból is hozhatnánk bőven példát. De nézzük közelebb­ről. mit ajánl az AGROKER a felhasználóknak? A kínálat Negyvenhárommillió fo­rintos árukészlettel várják a mezőgazdasági üzemeket, ezen túl mintegy nyolcvan- millió forint értékű műtrá­gyát előszállításként kiküld­tek már olyan gazdaságokba, ahol vállalkoztak a bértáro­lásra, későbbi kifizetésre. Ugyanennyi értékű növény­védő szer van raktáron, ille­tőleg jelentős részét a gazda­ságok már elvitték. Ugyanis az „ügyesebb” növényvédő agrármérnökök már megvá­sároltatták a mérgeket, fő­leg azért, mert még van sok olyan fajta, amely ható­anyagában azonos mint az idén már nem kapható kül­földi. Tehát egész sor forgal­mazásból kivont gyomirtót, egyéb védekezőszert tudnák hazai megfelelővel pótolni. Változó üzletpolitika A közgazdasági szabályozók eddigi tervei felülvizsgálatá­ra késztették az AGRO- KER-t is. A megváltozott üzletpolitika lényege, hogy növelik az alkatrészek be­szerzését, forgalmazását. A kínálati kereskedelempoliti­kát gyakorolják. Ezért szoro­sabbá tették a társvállalatok­kal, sőt a gyártókkal is a kapcsolatot. Miután a gépek árai emelkedtek, érthető, ha az alkatrészforgalom mint­egy 10—15 százalékos növe­kedését várják. A külkeres­kedelem is nyugodt ellátást ígér — a tavalyi kötések alapján, ám az idei szerződé­sek realizálása a második félév után várható. A me­zőgazdasági üzemek ismerik a vállalat árualapját, tudják mit lehet és mit érdemes venni. Természetesen idén sok olyan áruféleség van, amelyet központilag oszta­nak el. Jó választék traktorokból Az idén sokkal jobb a kí­nálat az erőgépekből. Minden típusú gépet tudnak adni, igaz, áruk magasabb mint ta­valy volt. Az elmúlt héten minden gazdaságba elküldték az új árjegyzéket, tehát a ja­nuár végi, február eleji terv­tárgyaló közgyűléseken már konkrét fejlesztési program­mal léphetnek a vezetők a tagok elé. Az erőgépekhez való munkagépekből is bő a választék. Sőt! Évek óta nem volt tra'ktorosgereblye. most van, ezeket pedig ener­giatakarékosságra használ­hatják, hiszen kedvező idő­járás esetén a lucerna és réti széna természetes száradás után takarítható be — gép­pel. Mert a múlt évben nem nagyon volt vállakozó em­ber e nehéz munkára. A na­pokban harminc 516-os kom­bájn is érkezett a központi telepre, tehát aratás előtt beszerezhetők a nagy teljesít­ményű gépek. A kisgazdaságok ellátása Megkülönböztetett figye­lemmel szükséges fordulni a Tolna megyei kisgazdaságok felé, hiszen jelentős mennyi­ségű és értékű árut adnak a központi alapokra. A növény­védő szerekből jó az ellátás — annak ellenére, hogy e kis­gazdaságok Nyugatról szár­mazó szerigényét nem tud­ják kielégíteni, a hazai is azonos értékű, s így ezeket forgalmazzák. Akciót szer­veznek : egy-egy nagyobb fel­használó körzetbe — Paks, Bátaszék, Simontornya pél­dául — egy héten keresztül szállítanak, így a lakosság­nak nem kell egész tavasz- szal várakozni, hanem jó elő­re ismert időpontban besze­rezhetik a kis csomagolású műtrágyákat, vegyszeréket és kisgépeket. Ez utóbbiak­ból az ellátás jó — motoros permetező, rotációs kapa azonban idén sem lesz any- nyi. mint amennyit vásárolni szeretnének a kiskertek gaz­dái. Idén a háztáji fejőgé­pekből az ellátás kielégítő — tavaly nem volt jó — van hazai és NDK gyártmányú. Fóliából még mindig bősé­ges a készlet, annak ellenére, hogy decemberben óriási for­galmat bonyolítottak le. mi­után a kisgazdaságokban a fóliasátrak készítése január vége, február eleje. így „il­lő” a takarót, meg a vázat jó előre megvásárolni. Az AGROKER megbízható ellátást ígér, és a várható al­katrészforgalom-növekedés miatt minden erőt — a tár­gyalások és a munka során — beszerzésre, a gyártó cé­gekkel való pontosabb, gyor­sabb szállításra összpontosít- iák PÁLKOVÁCS JENŐ Gazdag választék a 23. mezőgazdasági könyvhonapon Megszoktuk, hogy a mezőgazdasági könyv­hónap minden évben rendszeresen ismét­lődő eseménye mind a szakkönyvkiadó vál­lalatoknak, mind a mezőgazdaság megany- nyi ágazata művelői — szakemberei szá­mára. Az idén huszonharmadszor rendezik meg a szakkönyvek seregszemléjét, mely­nek megfogalmazott célja: az agrárértelmi­ség, a falusi lakosság, és a kistermelők szaktudásának elmélyítése. A mezőgazdasági könyvhónap rangossá­gát bizonyítja, hogy 44 könyv jelent meg, több mint másfél millió példányban. Nem­csak a Mezőgazdasági Kiadó tett ki magá­ért 35 könyvvel, hanem csatlakozott hozzá az Akadémiai Könyvkiadó 2 a Kossuth Kiadó 1, a Műszaki Kiadó 2, a Közgazda- sági és Jogi, valamint a Medicina Kiadó három illetve egy mű gondozásával. A szakmai könyvkiadás alapvető célja az ismeretterjesztés. Manapság olyan korban élünk, amikor a szaktudásnak, a bevált gyakorlati tapasztalatok elterjesztésének a beruházási lehetőségének korlátozottsága miatt rendkívüli fontossága van. Gyakran éppen a magasabb szintű szaktudással le­het importot vagy költséges beruházási megtakarítani. A szakmai tájékozottság ad­ja sokszor a gyakorlati szakember kezébe a gondok megoldásának kulcsát. Ezért hatá­rozták el, hogy — elsősorban a mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozói számára — olyan sorozatot bocsátanak útjára, amely a szarvasmarha-tenyésztéstől kezdve magába foglalja a baromfi-, a juh- és sertéstenyész­tés ismeretanyagát, jól szerkesztett kézi­könyvek formájában. A mezőgazdaság eredményei sokban függnek a helyes takarmányozástól. A Me­zőgazdasági Kiadó ezért a takarmányozás elméletét és gyakorlatát taglaló sorozatot bocsát útjára, ennek első könyve a Popov— Dmitrocsenko—Krilov szovjet szerzőhár- roas műve: A gazdasági állatok fehérjeellá­tása. A könyv hasznos segítséget nyújt a fehérjeképzés hatásfoka javításához. A Mezőgazdasági Szakmunkás Könyvtár most két új kötettel gyarapodott. Megjelent Darabant András: Tojástól a broyíer csir­kéig és Kriszten György: Tavasztól tavaszig a szőlőben című munkája. Mindkét könyv színes rajzokkal illusztrált és haszonnal forgathatják azok is, akik háztáji gazdasá­gukban foglalkoznak baromfineveléssel, vagy kiskertjükben szőlőműveléssel. Régi hiányt pótol Dohy János: Állatte­nyésztési genetika című műve. Ez a mos­tani könyvhónap egyik szenzációja. Az alapvető mű a klasszikus genetika mellett a populáció genetika alkalmazásáról és an­nak korlátáiról szóló ismereteket, a citoge­netika, az ökológiai genetika problémakö­rét tartalmazza. A Mezőgazdasági Kiadó tovább folytat­ja a sikeres fakszimile kiadások megjelen­tetését. Ezek a könyvek hasznos, értelmes kikapcsolódást nyújtanak. Ezek sorába tar­tozik Tseh Márton: Lovakat orvosló könyvr melynek eredetije 1797-ben jelent meg. Csalánosi tájkép — télen A karám akácgerendájára támaszkodva bámulunk be­felé iaz istállóba. Nem mint­ha sokat lehetne látni, mert félhomály van, és pára a le­vegőiben. Tehénbőgés, köze­pes erősségű káromkodások, huzakodás hangjai, csak az állatorvos fehér köpenye villog. — Inszemináltaik — mond­ja az ajtóiban egy férfi és át­bújva a karám rúd ja alatt, megy segíteni. Nem alkalmat­lankodunk, meg kell várni míg befejezik, aíkkor váltha­tunk néhány szót a brigád­vezet övéi. Hajddcs Ferenccel, a Tamási Állami Gazdaság Csalános pusztán dolgozó te­henészbrigádjának vezetőjé­vel. Viszonylag könnyű vele szót érteni. Az a fajta: ember, aki elvállalja, aki meg is csi­nálja a dolgokat. Ezek a dolgok egyszerűek, mondhatni, természetesnek tűnnek itt a telepen. Válasz­tott korban hozzák ide a borjakat, nevelik őket és amikor héthónapos vemhesek — előhasi üszők —, akkor vi­szik Fornádra vagy Kecsegé. re a ieendő teheneket. Eny- nyi a munka. Hogy ez meny­nyire jó, azt a „minél élőbb” jelzi. Minél élőbb elérni a súlyt, a fejlettséget. Miinél előbb vemihesíteni, annál több a pénz. ♦ Nem tudni, hogy Csalános mióta nyújtja az ide érkező­nek ugyanezt a képet: Észa­kon szérűiként, kazlakkal. A három istálló U alakot for­mázva, nyitott szárával dél felé néz. Keléten két volt cse­lédház, benne hat-hat lakás­sal. Előttük konyhakert, mel­lettük gazdasági épületek, fa­rakások, ólak sorjáznak. Van egy kút is, illetve az ősszel fúrtak még egyet, mert a ré­gi már szárazság idején ke­vés vizet erőlködött a fel­színre és olykor fájttal kel­lett hozni az itatáshoz. Körbe, ameddig a szem el­lát,. hó és fehérség. „Ilyenkor szép a puszta” — mondja Gulyás József, akiinek a gáz­palackról üzemelő disznópör- köllőjével kellett a karácsonyi fagyok idején kiengesztelni a csapokat, hogy itatni tudja­nak. Az emberek köziben végez­tek a munkával, és az istálló végéből leválasztott parányi irodában dr. Újvári István, az állatorvos a további teen­Kiváló borok Tokaj-hegyalján dokkéi kapcsolatos szenten­ciáit mondja. Hajdics Ferenc arról beszél, hogy most is vál,Haltak valamit, érkezett a gazdaságba egy transzport Holstein-Fhz üsző, ebből hu­szonhetet nem tudtak vemhe- sóteni. Kihozták őket ide, hát­ha itt sikerül. Meglehetősen nehéz bánni velük, mert nem voltak még soha lekötve, így kész cirkusz, míg befogják őket. Egy kicsit túlsúlyban vannak, ,elhíztak, ezért dié­tára fogták őket, de egy ré­szük már termékenyült. 'Ballagunk a házak félé. Gulyás József szabad idejé­ben fűzvesszőből kosarakat fon. A gazdaságnak van két- holdnyi füzese, onnét a vesz- sző. Gulyás József naponta két kosarat is megfom, ha ide­je engedi, és a gazdaság öt­ven forintért megveszi da­rabját. Felesége éppen a ke­mence félé indult, megnézni a kenyereket. Gyakran süt­nek, mert mire ideér a ta­mási kenyér, addigra jóindu­Kész a kenyér lattal sem lehet ráfogni, hogy friss. — st — Fotó: K. A Tokaj-hegyaljai nagy­üzemi pincészetekben. így többek között Tolcsván, Sá­toraljaújhelyen, Tarcalon, és Mádon megkezdték az ősz­szel szűrt borok második fej­tését. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy.az utób­bi évtized legjobb évjárata kerül hordókba. Az új bo­rok nagyobb része a nemés- borok kategóriájába tartozik. Kedvező a savtartalom, ki­váló, az íz- és zamatanyagok mennyisége. Alacsony a bo­rok fehérjetartalma, s ez csökkenti a zavarodás, az úgynevezett barnatörés mér­tékét. a borokat tisztán pa­lackozhatják. Az aszú minő­sége a legjobb évjáratokét is felülmúlta és az úgynevezett „üstökös” kategóriába tarto­zik, amelyből nagyobbrészt négy- és ötputtonyos aszú- borokat készítettek. (MTI) Így kell kezdeni a kosarat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom