Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
1980. január 3. ^HéPÜJSÁG 3 Julis néni lakodalmai Menyasszonynak azt mondani, hogy főzze meg az ebédet a saját lakodalmán, képtelen, sőt nevetséges lenne a mai időkben. Gőbölös Julis bölcskei leány 42 évvel ezelőtt, amikor házasságot kötött Tóth Mihály csámpai legénnyel, maga főzött. Mire megérkeztek Bölcskére a paksi rokonok, tehát a legényhez tartozó egész lakodalmas násznép, Julis már kész ebéddel várta őket. Azóta egyfolytában főzi a lakodalmakat. Nincs nála megbecsültebb ember Bölcskén és Dunaföldváron, nincs akit jobban szeretnének. A lánykori neve is megmaradt, asszonynevét jóformán csak a személyi igazolvány tartja nyilván. Földváron is Gőbölös Julis néni a föszakács a legtöbb nagy lakodalomban. — Karácsonykor is főztem, Dunaföldváron. Nem a legjobb alkalom, mégis vállaltam. 1979-ben ez volt a huszonkettedik lakodalmam. Nagyon szeretek főzni. — A férje gyakran dicsérte a kosztját? — Nem dicsérte. De nagyon ízlett neki. Jól evett mindig. Tavaly halt meg szegény... Olyan ember volt, hogy az olvasásért is, meg a televízióvásárlásért is haragudott rám először, amíg meg nem érezte, hogy ez neki is jó. Szóval morgott esténként, amikor már lefeküdt, miért égetem a lámpát. Elkezdtem hangosan olvasni, az nagyon tetszett neki, attól kezdve mindig hangosan olvastam. Persze érdekes regényeket, többnyire Jókait. Rettenetesen szeretek olvasni. — Mit szeret még? Tehát főzni, olvasni, aztán bizonyára enni is, úgy értem, hogy kóstolgatni a finom, ízletes dolgokat, a főztjét... Falatoz- gatni, ugye? — Az evéssel igénytelen vagyok. Megkóstolom, amit főzök, ez vele jár, de itthon, magamnak nem készítek különleges ételeket. A legegyszerűbbel beérem. Főzök krumplikását is. Az igaz, hogy nemcsak a megszokott nehéz ételeket csinálom. Sok zöldségfélét használok. — A főzési tudományban kitől tanult legtöbbet? — Nagy ágyból való vagyok, én a tizenkettediknek születtem. Ilyen háznál nem lehet parádézni az ételekkel, jó, ha a mindennapi szükséges megvan. Elkerültem tizenhét éves koromban az andráspusztai uradalom konyhájára, ott nagyban ment a lakoma, sokfélét kellett készíteni. Ott tanultam legtöbbet. Kár, hogy már nincs meg az a papírom, amire leírtam, mi volt a heti étrend egyik alkalommal. Szóval itt voltak magyaros ételek és franciásak is. De tudja, mire emlékszem vissza szívesebben Andráspusztával kapcsolatban? Hogy másodszor is elmentem főzni a kastélyba, sokkal később, a fölszabadulás után. Amikor szociális otthon lett. Én főztem az otthon öregjeinek az első ebédet, majd teljes hét esztendeig főztem az öregeknek. Kedveztem nekik. Any- nyi sült tésztát, kalácsot, finomat otthon se nagyon eszik az ember hétköznaponként, mint amennyit én csináltam. Sokszor lopva is sütöttem és odadugtam nekik. Jó volt a koszt, mert jóra csináltam, de azért még tetéztem is. Pedig egy időben magam dolgoztam a szociális otthon konyháján, hetven emberre. — Azt hihetnénk, hogy elfáradt öregségére, kidolgozta magát. De még mindig csinálja. Hogy lehet ez? Az ösz- szes házimunkát maga végzi itthon, és még karácsonyi lakodalomba is megy főzni? Nem sok ez? — Az itteniek is kérdezik: Julis néni, bírja még? Bírom, amíg nem tesznek koporsóba. Hogyne bírnám, nyáron is főzök nagy tömeg emberre, aratáskor. Én főzök mindig a tsz-ben, hetekig, százötven, százhetven személynek. Nem dicsekvés, amit mondok, magam savanyítom a káposztát, ha az aratóknak töltött káposztát akarok főzni. Megérdemlik. Úgy ízlik nekik a jó étel! Én mindenkiről tudom abból a százötven emberből, mit szeret, hogyan kell neki tálalni. Kész az ebéd, viszik ki a mezőre, akkor elmagyarázom a lányoknak; hogyan porciózzanak, mire ügyeljenek. A Hös- gyerekek nem eszik meg a kövéret. A Komáromi Lajos és az Ambrus viszont a kövéret szereti. Magyar Sanyinak vegyesen kell adni, úgy szereti. — Maga mit szeret nagyon, Julis néni? — A túrót. A tejet meg se iszom, de a túrót nagyon kedvelem. Meg a fűszeres ételt is. De nálam nincs ve- getázás, se itthon, se a lakodalomban. Csak természetes anyagokat, fűszereket használok. — Miből áll Bölcskén egy lakodalmi menü? — Először elmondom az ebédet. Becsinált leves, töltött hús, párolt hús, rántott csirke, hurka, vegyes savanyúság. A sütemények általában : képviselőfánk, vegyes aprósütemények és tejszínhabbal töltött roló. A vacsora tyúkhúsleves, pörkölt, ez lehet sertésből, marhából, vagy baromfiból, hozzá köret, aztán pirosra sült tyúk. Torták, sütemények. De süteményre nincs is szükség, beviszik, aztán visszaviszik egy idő múlva. Nem tudom, miért csinálunk negyven-negyvenöt- féle süteményt, talán csak hogy egész héten tartson a készülődés. Na, erről még beszélek, előbb elmondom, hogy éjfélkor kolbászt adunk mustárral. Szóval ez a lakodalom. Dunaföldváron hasonló. Bölcskén kedden kezdődik a készülődés a hét végi lakomához, Dunaföldváron szerdán. Két napig csak a süteményekkel, tortákkal foglalkozik 12—17 asszony, attól függ, hány személyre kell süt ni-főzni. — Hol tudják kisütni azt a rengeteget? — Kemencében. Régi kemencét használunk, a tyúkokat is abban sütjük. A kemence mindennél jobb, a kemencét nem fölözi semmi De különben nagyon jó a főzéshez a rendes tüzelésű tűzhely is, egészen más ízű az étel, ha nem gázon főzik A gáz nem kedvező. A villany is jobb ízűeket főz. Énnekem van gáztűzhelyem, de ételfőzésre a másikat, a fa- tüzelésűt használom. — Hány személyesek a lakodalmak? — Százakról lehet beszélni mindig. A legnagyobb lakodalomban ötszáz vendégnek főztünk, nyolc segítség volt mellettem. A hússal csak pénteken kezdünk foglalkozni. Akkor már harminc asz- szony is dolgozik. A baromfitisztításhoz sok kézre van szükség. Elkezdtem hangosan olvasni Mind a százötvenről tudom A kemencét nem fölözi semmi — Magának mindennap ott kell lennie? — Igen. Nagy felelősség egy lakodalom. — Megint megkérdezem, bírja még? Hogyan képes 64 évesen a rengeteg munkára? — Akkor volt csak rengeteg, fiatal koromban, amikor béreltük a sok földet és műveltük. A hajnal már kinn talált bennünket a határban. — Maga mégis dolgozott külön is, másoknak is, vigalomra, negyven évig, és még mindig nem hagyja abba. Ugye, érzi Julis néni, hogy szeretik magát? Nemcsak a főztjét. — Az uram halála után segítségért mentem a tsz-irodá- ba, téglát akartam hozatni, kértem a fuvart. Később értem haza és mit gondol... Elcsuklik a hangja, a köny- nyek beborítják a szemét, nyílt tekintete fátyolos. — ...mire hazajutottam, a tégla már ott volt az udvaron mind, szépen lerakva. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Megyei tanács vb Képesedéspolitika Tolna megyében Évi első ülésének napirendjére nem éppen könnyű témát tűzött tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, mely az egészségügyi osztály vezetőjének beszámolója alapján népesedéspolitikánk végrehajtását tekintette át igen széles körű és szenvedélyes vita keretében, s ráadásul akként, hogy a népesedéspolitikai feladatok végrehajtásából csak az egészségügyi ágazatra vonatkozókat emelte ki. Részt vett a napirend megtárgyalásában Szabó Géza, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, továbbá dr. Öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is. A beszámoló feletti vita hevességét nem kis mértékben befolyásolta a jelentéstevőnek az a szóbeli kiegészítése, mely a csecsemőhalandóság alakulásának 1979. első félévi adatait ismertetve, vészes romlásra utalt. Megyénkben az elmúlt év első felében a csecsemőhalálozás 37,3 ezrelékes volt. Az e vonatkozásban legrosszabb- ként nyilvántartott 1974-es évben — melyben az élve születések száma 4538 volt — 43- ezrelékes. Hol van a hiba, amikor az ágazat területén egy sor intézkedés történt? A választ kereső vitában a testület egyetértett a minisztérium képviselőjével, aki hivatkozással a szülészeti és újszülöttellátás két évvel ezelőtt már feltárt hibáira, bejelentette, hogy ez év első negyedében a POTE szakembereinek közreműködésével indít a megyei tanács egészség- ügyi osztályának kérésére célvizsgálatot. Az egészség- ügyi osztály feladata lesz ezután, hogy a feltárt okok megszüntetésére megtegye a szükséges intézkedéseket, s ezek végrehajtását szigorúan számon is kérje, hiszen ami az anya- és csecsemővédelem munkájához szükséges feltételeket illeti, a Tolna megyei mutatószámok országos ösz- szehasonlításban is jók. Javult a megye népesedési helyzete, vannak figyelemre méltó eredmények, de tovább kell javítani az alapszintű terhes- és csecsemőgondozás munkájának színvonalát és kizárni a munkából az együttható cselekvést megakadályozó szakmai vitákat. A végrehajtó bizottság — egyebek között — határozatban kötelezte a megyei tanács egészségügyi és művelődésügyi osztályát annak felmérésére, hogy miként oldható meg az óvodák és bölcsődék összevont hasznosítása. Évi első ülésén foglalkozott a Tolna megyei Tanács V. B. a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat kultúrpolitikai tevékenységének elemzésével is, megállapítva, hogy ez a tevékenység eredményes volt, mert míg országosan csökkent, Tolna megyében stagnál a mozilátogatók száma. Csapolják a Balatont A becslések szerint jelenleg mintegy 24 millió köbméter a felesleges víz a tóban, ezért megnyitották a zsilipeket, hogy leeresszék a többletet és helyet csináljanak a téli csapadéknak. A vízeresztést arra is felhasználják, hogy uszályokat indítsanak a Sió-csatornán át a Dunába. A balatbnfüredi hajógyárban Szíria részére készült két kikötői vontatót az új év első munkanapján indították el. Ezekben a napokban úszik le a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat részére épített két tolóhajó, továbbá egy kijavított kotröhajó és két kikötői ponton is. Törvényerejű rendelet a polgári eljárásjogi szabályok módosításáról A polgári perrendtartás módosítása újabb lépést jelent azoknak a jogszabályoknak a sorában, amelyeknek célja jogrendszerünk továbbfejlesztése. Ez a törvényerejű rendelet tovább egyszerűsíti a polgári eljárást és gyorsítja a perék elbírálását. Szükségessé tette a polgári perrendtartás módosítását az is, hogy az Elnöki Tanács korábban módosította a bíróságokról szóló törvényt is és jelentősen bővítette a munkaügyi bíróságok hatáskörét. Tapasztalati tény, hogy a perek gyors és hatékony elbírálása könyebb, ha az első fokon eljáró bíróságok minél közelebb vannak a lakossághoz. Ezért a polgári eljárásban is a járásbíróságoknak van általános hatásköre. Ez az elv azonban eddig csak korlátozottan érvényesült. A tvr most bővíti a járásbíróságok hatáskörét: a vagyonjogi pereknél 300 ezerről 1 millió forintra emeli fel azt az értékhatárt, amely felett már a megyei bíróság ítélkezik első fokon. A tvr biztosítja, hogy az azonos típusú ügyekben lehetőleg azonos bíróságok döntsenek. A kisajátítási, kártalanítási perekben ugyanis előfordult, hogy — mivel más volt a kisajátított ingatlanok értéke — a járásbíróság és a megyei bíróság is eljárhatott. A jövőben egységesen az a járás- bíróság fog eljárni, amelynek területén van az ingatlan. így az ilyen perekben egységes lehet a megítélés, a bírói gyakorlat. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat nemcsak a jogi tájékoztatásban, hanem a dolgozók jogi képviseletét illetően is igen fontos szerepet lát el. Mindeddig azonban a polgári perrendtartásról szóló törvény nem szabályozta a jogsegélyszolgálat eljárásbeli szerepét és helyzetét. Ez a gyakorlatban 'helyenként zavart okozott. A tvr értelmében a jogsegély- szolgálat ugyanolyan joggal képviselheti a dolgozókat a polgári perben, mint például az ügyvédek. A bíróságokról szóló törvényt korábban úgy módosította az Elnöki Tanács, hogy a munkaügyi bíróságok a munkaügyi perek mellett eljárnak a szövetkezeti tagsági és a társadalom- biztosítási vitákban is. A munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták sok tekintetben hasonlóak, s az előbbiekkel szorosan összefüggnek a munkaügyi, a társadalombiztosítási viták is. Indokolt tehát e perekben egységes bírósági éljárás. Ezeket az egységes eljárási szabályokat alkotta meg a tvr. Figyelemmel volt a munkaügyi viták elbírálásánál a módosított Munka Törvény- könyvének szabályaira, de nem hagyta figyelmen kívül a szövetkezeti tagsági viták sajátosságait sem. Az egységes elbírálás lehetővé teszi, hogy a dolgozók — a szövetkezeti tagok is —, mind a munkaügyi, mind a társadalombiztosítási vitákban azonos bírósághoz fordulhassanak. így a munkaügyi bíróság is jobb áttekintést kap egy-egy vállalat vagy szövetkezet belső helyzetéről, hiszen az említett perek jelentik a vállalat (a szövetkezet) és a dolgozók (a tagok) közötti viták zömét. Változtak a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények, stb.) közötti viták elbírálásának szabályai is. Az új szabályozás lényegesen egyszerűsíti a hatásköri rendelkezéseket, növeli a járásbíróság hatáskörébe tartozó gazdasági perek számát, a fontosabb jogvitákat pedig egy bíróság kezébe összpontosítja, ami a joggyakorlat egységét biztosítja. Megszűnik a Legfelsőbb Bíróság e perekben eddig fennállott első fokú hatásköre, és gzek az ügyek a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak hatáskörébe kerülnek. így egyedi ügyek intézése helyett a Legfelsőbb Bíróság még fokozottabb gondot fordíthat a bíróságok elvi irányítására. Annak nem lesz akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedően fontos ügyeket elbírálás végett továbbra is hatáskörébe Vonhasson. Kaposvárott, a Finommechanikai Vállalat 3-as számú gyárának kollektívája határidő előtt elkszítette a moszkvai olimpiára gyártott termékeket — a mikrohullám televíziós lánc berendezéseit. Képünkön a Szovjetunió részére gyártott Druzsba mikrohullámú tv-lánc egységei az úgynevezett szünetmentes áramellátást biztosító készülékek láthatóak. Druzsba tv-lánc
