Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
1980. január 16. NÉPÚJSÁG 3 Összevont párttaggyűlés a PAV-nál A pártmunka középpontjában az üzemeltetésre való felkészülés Nehezebb körülmények között — új módszerekkel Olcsóbban - korszerűt - gyorsan Négy évve! ezelőtt, 1976 januárjában alakult meg a Paksi Atomerőmű Vállalat. Egy hónappal később hozták létre a párt- alapszervezetet, kilenc taggal és kéttagú vezetőséggel. Azóta megnőtt a vállalat és természetesen a párttagság létszáma is, ami ma csaknem hússzorosa az akkorinak. Négy alapszervezetet irányit a héttagú üzemi pártvezetöség. A négyéves fejlődésről, munkáról adott számot a hétfői összevont taggyűlésen a vezetőség. Előzőleg lezajlottak az alapszervezetek beszámoló taggyűlései, majd az elmúlt két hétben megtartott taggyűléseken megvitatták a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveit és megválasztották az alapszervezeti titkárokat és vezetőségeket. Az összevont taggyűlés „egy menetben” értékelte a négyesztendős munkát, foglalt állást az irányelvekkel kapcsolatban és választotta meg az új titkárt és vezetőséget, valamint a beruházás pártértekezletének harminc küldöttét. Mint azt Kecskés Lajos pártvezetőségi titkár a vezetőség beszámolójában elmondta — és miként azt a vita is tükrözte — eredményesen oldották meg a vállalat kommunistái, pártszervezetei feladatukat. Ez a munka azonban számos nehézséggel járt, sokkal többet kellett leküzdeni, mint másutt, ahol évtizedek alatt összeszokott kommunista kollektívák dolgoztak. Nemcsak maga az atomerőmű-építkezés új, amit most Pakson tanul a vállalat és a sok ezernyi építő-szerelő. A folyamatosan növekvő vállalat, az ország minden részéből idejött kommunistákból kommunista kollektíva, kollektívák összekovácsolása mindenki számára új volt. A pártszervezetek és az üzemi pártvezetőség kezdettől fogva folyamatosan végzi a Gazdasági és társadalom- politikai szempontból egyaránt kiemelt témakörben szerepel a mezőgazdasági jogalkalmazás azoknak a törvényességi vizsgálatoknak a programjában, amelyeket az első félévben végeztet el a Legfőbb Ügyészség. Két vizsgálattal keresnek választ arra, miért keletkezik gyakran bírósági ügy a terméktermelés pártellenőrzését. Ez azonban — mint arra a beszámoló önkritikusan rámutatott — nem volt mindig eléggé alapos, több alkalommal is kerültek párttestület elé olyan beszámolók, amelyek a tájékoztató színvonalát sem érték el. E téren a jövőben sokkal következetesebbnek kell lenni. A tét nagy, hiszen az atomerőműnek a következő ötéves tervidőszakban már áramot kell adnia, a vállalatnak most folytatnia kell a felkészülést az üzembe helyezésre, üzemeltetésre, a következő években pedig — az üzemeltetés mellett — készülni az újabb egységek „bekapcsolására”. Ez áll a pártmunka középpontjában is. A vállalat nem „kívülállóként” készül az üzembe helyezésre, folyamatosan részt vesz a kivitelezésben, egyes részlegei a beruházáson alvállalkozói munkát is vállalnak és végeznek. Ennek pártellenőrzése, politikai irányítása is a pártszervezetek és az üzemi pártvezetőség feladata. Hiányosságként vetette fel a beszámoló, hogy a párttagságnak mindössze 75 százaléka kapott pártmegbízatást, főként az újonnan idekerülök bevonása a pártmunkába, késik néha hónapokat is. Ugyanakkor a „régiek” közül sokan túl vannak terhelve. Rajta tartják szemüket a pártszervezetek a szakmai oktatáson — sok tanfolyamot. értékesítési szerződésekből, illetve hogyan intéződnek a tagsági viták, miként folytatják le a döntőbizottsági eljárásokat a szövetkezetekben. Minden megyében felülvizsgálják a főügyészségek a termelőszövetkezeteknél a tagsági viták intézésének gyakorlatát, illetőleg törvényességét. A vizsgálatot kirendez a vállalat, számos szakember vesz részt külső tanfolyamokon — és irányítják a politikai oktatást. : E feladatokat eredményes oldják meg. Am a személyzeti és kádermunkában az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy egy-egy szakember megítélésénél ne- csajc a végzettség legyen a mérvadó, hanem az illető itt tanúsított magatartása, végzett munkája. Az eredményes politikai munkát tükrözi a szocialista brigádmozgalom gyors ütemű fejlődése. Ma harmincöt kollektíva, 441 taggal versenyez a kitüntető címért. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a pártszervezetek a KISZ-szel, az ifjúsági mozgalom sokszínű tevékenységével, a nőpolitikával. Mint a pártvezetőség titkára elmondta, a vállalat kommunistái teljes egészében egyetértenek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel, reálisnak tartják az értékelést, a feladatokat, az eddiginél következetesebb ellenőrzést, szigorúbb fegyelmet tartanak szükségesnek. Többek között azt, hogy a nem kielégítő munka, a fegyelmezetlenség és felelősségre vonás kapjon az eddiginél nagyobb nyilvánosságot. A -határozati javaslat — amit elfogadott az összevont taggyűlés — többek közt a párt vezető szerepének erősítését, következetesebb érvényesítését, a gazdaságpolitikai munkában a beruházás határidőre való megvalósítását, az üzembe helyezés és üzemeltetés segítését, a személyzeti munka javítását tűzi ki célul. terjesztik egyebek között a fegyelmi, a kártérítési ügyekkel, a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével, a munka díjazásával, a háztáji gazdasággal, a segéllyel kapcsolatos tagsági vitákra. A jogszabályok helyes alkalmazásán túl az egyéni és a társadalmi érdek összhangjának érvényesülését is elemzik az ügyészek. Az AGROBER az élelmiszer-gazdaság speciális tervező vállalata. Feladatkörébe tartozik a növény termesztés épületeinek, az állattartás istállóinak, óljainak, kisegítő létesítményeinek, a mezőgazdasági termékek, termények feldolgozására alkalmas ipari létesítmények terveinek elkészítése. Az országos hatáskörű vállalat kirendeltsége alig több mint ötven emberrel dolgozik megyénkben. Az AGROBER is átesett már azon a tűzkeresztségen, amely elér minden vállalatot, amely „közel” van' a gazdasági élethez, amely elmúlt tízéves. Fenyvesi Ferenc, a szekszárdi AGROBER igazgatója jót, rosszat megélt már a vállalatnál, most mégis inkább jó hírekkel fogad bennünket. — Idei munkánk annyi, hogy csak győzzük elvégezni. Kapacitásunk több mint nyolcvanöt százalékra lekötött, tehát az év közben érkező megbízások — ezek mindig húsz-harminc százaléknyi évi munkamennyiséget tesznek ki — úgy feltöltenek bennünket, mint az elmúlt években. Eddig soha nem volt gondunk, mit adjunk az embereinknek mindennapi munkájukként. Az élelmiszer-gazdasági üzemek érezték meg talán legelőbb, hogy a beruházások területén nagyot kell előre lépni. Mintegy három évre nyúlik vissza az az általános érvényű AGROBER-koncep- ció, hogy minél kevesebb költségbe kerülő, de mégis korszerű istállókat, magtárakat, tartályokat, műhelyeket stb. ajánljanak a megrendelőknek. Ez azt eredményezte, hogy a vállalat a három év alatt fölénőtt a szakmában működő társvállalatoknak. S ha röviden összegezzük a sertésprogramban való részvételüket, ükkor példánkat máris alátámasztjuk fontos tényekkel. Az elmúlt három évben tizennyolc üzemnek terveztek a sertésprogramban valamilyen létesítményt. összesen 25 628 új hízóférőhelyet, 18 652 malacférőhelyet terveztek, az ezekhez szükséges összes járulékos létesítménnyel: fekete- fehér rendszerű öltöző a dolgozóknak, kényszervágó, boncoló, hullatároló, falkásí- tó, élőrákodó, alom'tároló, komposztálótelep,, kerítés, út, vízhálózat. Évente mintegy háromszáz- huszonöt-millió forint értékű létesítmény terveit — kivitelezési érték — készítik el, ezen kívül vállalják terveik lebonyolítását, műszaki ellenőrzését, ez további öt- ven-het ven millió forintot hoz a vállalatnak. Évente a fenti létesítményérték százötven tervdokumentációban készül el. Az ötödik ötéves terv helyi — megyei — beruházásainak időarányos megvalósítása elsősorban a jó terveken alapszik, hiszen eddig majd minden állattartó telephez dotációt adott az állam, s a saját erő alig érte el sok esetben az egész beruházás értékének felét. Az új helyzet, amely három éve kezdődött a vállalatnál, arra késztete a tervezőket, hogy korszerűbb és olcsóbb istállókat, ólakat, gépműhelyeket ajánljanak. — Onnan indultunk ki, hogy a gazdaságokat is előbb- utóbb a költséggazdálkodás szigorítása arra készteti, hogy ne csodapalotákat, hanem praktikus épületeket készíttessenek velünk. Az téves hiedelem, hogy az élelmiszer-gazdaságban az a cél, hogy minél drágább épületeket készítsenek. Mi érdekelték vagyunk abban, hogy — szóval nem célunk a drága tervék „gyártása”. Arra ösztönözzük tervezőinket — anyagi érdekeltségük is ezen alapszik —, hogy mindig keressék az újat, az adott helyszínen a legpraktikusabb technológiát, épületet, kapcsolódó beruházást — és persze olcsóságra sarkalljuk a tervezőt: mintha magadnak építenéd! A szólást követte aztán a másik „követelmény”: gyorsan lehessen az épületeket elkészíteni — folytatja az igazgató a tervezők munkájának ismertetését. Űjkér községben, az ottani termelőszövetkezetnek (a győri AGROBER tervei alapján) építettek egy „szerfás” épületet. Ennek a sertéstartó „háznak” minden fő alkatrésze fa! Ne csodálkozzunk, nem fenyőfa, hanem olyan akác, amely a termelőszövetkezet földjén megterem, bognárműhelyében felfűrészelik, s a saját iparosok összeállítják házzá a két és fél, háromméteres deszkákból — fosznikból — az épület tetővázát, oldaltartó dúcait, és a fő tartó elemeket is. Az újkéri épületben almos tartást, alom nélkülit, szalagtetőst, kihordóst, láncos trágyahordót, lapátost — tehát minden ma ismert belső felszerelést el lehet helyezni.' A szellőzést, fűtést szinte fillérekért lehet előállítani — üzemben tartani — éppen az épületek kiváló hőszigetelése miatt. Megyénkben Sióagárdon, Kocso- lán, és Nakon készítettek már ilyen szerkezetből sertésólat. Ma már fel tudjuk mérni azt az előnyét — tekintve a környezetvédelmi törvény szigorú előírásait —, hogy a környezetet is kevésbé szeny- nyezi — lével és almozással, szaggal — mint a korábban, más szisztéma szerint épített tégla-beton épületek. A szekszárdi mezőgazda- sági -tervezők ilegfontosabb idei tennivalói közé tartozik — miután a sertésprogrammal jószerint végeznek az év végéig — éppen az „előregondolkodás” AGRO- BER-szisztéma miatt a juhászati ágazat ellátása hasznos és jó épületekkel. Az újkéri szerfás megoldás julhlbodályók, bárányszállá- sok építésére is kiváló. Bizonyítja ezt, hogy a faddi, a bogyiszlói, a kajdacsi, a bonyhádi, a nagymányoki és a kisvejkei termelőszövetkezetek juhászatuk fejlesztése érdekében a szekszárdi vállalattól veszik a tervet — mert mindegyik közös gazdaságban van akácerdő, jó asztalos-, illetve bognárműhely, a fa megmunkálásához értő emberek — és az olcsó, korszerű beruházásra törekvő termelőszövetkezeti vezetők. Ha pedig így minden együtt van, akkor fölösleges iszonyú költségeket fordítani kívül-belül „pikto• rolt” ólakra, „nikkelezett” kisvasúti sínekre... Félre a tréfát: valóban az elmúlt évtized elején, amikor az élelmiszer-gazdaságnak kedvezőbbek voltak a termelési, tartási körülményei, építettek olyan ólakat, istállókat —, hogy a férőhelyenkénti költség meghaladta már a százezer forintot, sokszor lényegesen nagyobb mértékben, mint azt előre tervezték — mert: ,,E helyett tegyük be azt a nyugati micsodát, amoda nagyobb ablaköt, a szellőzőmotornak több lapátot — -Szóval a kívánságok teljesítése egyszer véget ért. Három1 éve az AGROBER már új úton jár.. S erről az új útról nem jelent kitérőt, sőt — a helyes irányit mutatja, hogy az álattartó telepek építési terveinek készítése után egyre több megbízás érkezik, hogy a szövetkezeteknek gépműhelyt, olyant tervezzenek, amelyben lehet a nagyértékű munka- és erőgépeket megfelelő színvonalon javítani. A SZAG, a Paksi ÁG, a Hőgyészi ÁG, s több termelőszövetkezet vezetői megkeresték már a - szekszárdi tervezőket. Ök várnak még néhány megrendelés-előrejelzést, s akkor szándékoznák előrukkolni egy olyan tervvel, amely modulrendszere révén, elemenként bővíthető lesz — szerelőállomással, kiegészítő műhély- lyel, sitb. —, amint a gazdaság nagyságrendje megkívánja. így például kidolgoznák egy-egy tervet — ezt több alternatívában — nagy- és kisgépekkel rendelkező gazdaságok részére — a háromezer hektáros, az ötezerhektáros és a tízezer hektáros mezőgazdasági üzemek részére... S ha majd ezen is tói lesznek? — Képesek vagyunk, s készek leszünk a jövőben is minden, a szakmánkba tartozó tervezői munkát felvállalni, és azt az eddigiek szerint jó minőségben kezeink közül kiadni — mondja az igazgató. Termékszerkezet-váltás a Taurusban A Taurus Gumiipari Vállalat budapesti gyárában 1975 óta gyártanak acélradiál szerkezetű teherautó-abroncsokat. Évről évre egyre többet állítanak elő korszerű autógumifajtából, a diagonál abroncsok gyártását pedig visszafejlesztik. Az új típusú acélradiál tehergépkocsi-köpenyből tavaly százhúszezer darabot gyártottak, nagy részét — exportra, a világ húsz országába. J. J. Ügyészi vizsgálat a termelőszövetkezetekben Koca-, illetve kanszál lás, oldalnézetben P. J. Hizlalda, csoportos hizlalóteremmel, a takarmányadago- lás és szellőztetés szemléltetése
