Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

1979. december 6. 'S NÉPÚJSÁG 3 A tomerőmű-építkezés Víz, víz és víz... A vízkivételi mű .. .töménytelen mennyisé­gű víz kell az atomerőmű működéséhez, a hűtési igé­nyek kielégítéséhez. Tulaj­donképpen a Duna jóvoltából került Paksra az erőmű. Víz vollt és van. Ehhez „csak” a szükséges csatornát és víz­kivételi berendezést kellett elkészíteni. A munkálatokat a MÉLY- ÉPTERV mérnökeinek ter­vei alapján 1975-ben a duna­újvárosi építők, a 26-os vál­lalat kezdte meg. A hajóz­ható csatorna — a Duna és az erőmű közöt — készült el legelőször, majd a felépít­mény, a vízkivételi mű építé­se következett, melyet már tavaly átadtak az építők a technológiai szerelőknek. A Ganz-MÁVAG szakemberei a terveknek megfelelően szerelték fel a hatalmas da­rut, amely a berendezések beemeléséhez és a későbbi karbantartáshoz szükséges. A VERTESZ műszerészei pedig az irányításhoz szükséges vil­lanyszerelési munkálatok­kal foglalatoskodnak nap­jainkban. A vízkivételi mű feladatát jelképezi az is, hogy a ha­gyományos erőművek vízigé­nyének mintegy másfélszere­sét kell biztosítani. Számok­ban: percenként 44 ezer li­tert. Tervszerűen készül a víz- kivéteili mű. Ennek köszön­hetően az egyes részegysé­gek műszaki átadása már na­pi feladat, a vezénylőterem­ben a takarítási munkáknál tartanak, szerelik a nagy tel­jesítményű szivattyúkat. A tervezésnél gondoltak arra is, hogy télen meggátol­ják a víz befagyását, ezért a melegvizes csatornával összekötő vezetékrendszert is kiépítették. A megfelelő ada­golás biztosítja majd, hogy fagypont alatt is hajózható lesz a csatorna, használható lesz a Duna vize ugyanúgy, mint nyáron. A szakemberek tájékozta­tása szerint . határidőre, a reaktor indítása előtt elké­szül és a hűtéshez szükséges vizet biztosítja a paksi víz­kivételi mű. Fotó: Gottvald Károly Már megkezdték a hármas és a négyes reaktorblokk szivattyútelepének építését Vb-ülés Dombóváron Jövő évi munkaterv (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács V. B. kedden délután megtar­tott ülésén részt vett Szabó- pál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke. A testület jó­váhagyta azt a beszámolót, amelyet Vidóczy László ta­nácselnök terjesztett elő a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának decem­ber 12-én Dombóváron tar­tandó helyszíni ülésére. A be­számoló a Dombóvár városi Tanács V. B. négyéves mun­kájáról ad számot. Ugyanezen az ülésen állí­tották össze a városi tanács és a vb 1980. évi munkater­vét. A munkaterv részletesen tartalmazza azokat a felada­tokat, amelyek a következő évben megvalósításra várnak. Többek között azt tervezik, hogy szélesítik a tanácsülé­sek nyilvánosságát. Több szo­cialista brigádtagot, népfront- bizottsági tagot, valamint la­kóbizottsági elnököt hívnak meg tanácsülésre. A tanács­tagok jobb tájékoztatása ér­dekében pedig gondoskodnak arról, hogy rendszeres és át­fogó értesüléseik legyenek a közérdekű eseményekről, va­lamint a nem tanácsi szer­vekkel történő tárgyalások­ról. A végrehajtó bizottság a tanácsi munka korszerűsíté­sét a jövőben Is fontos fel­adatának tekinti. Tovább kí­vánják egyszerűsíteni az ügyintézést, és keresik azokat a módszereket, melyekkel megvalósítható az össztanácsi szemléleten nyugvó kölcsö­nös együttműködés, helyette­sítés, a munkaidő hatéko­nyabb kihasználása érdeké­ben. Az összeállított munka­tervet, a negyedik negyedévi tanácsülés elé terjesztik, jó­váhagyás végett. MAGYARSZÉKI ENDRE Jogok és kötelességek Vetélkedtek a Morhauser Ádám megnyitja a vetélkedőt Új hazai fajták Burgonya­választék Pár évvel ezelőtt, a burgo­nyaellátás gondjainak enyhí­tésére, import vetőgumót hoz­tunk be Hollandiából. Az új fajtákat részint „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon megszokták a fogyasztók, így például a piros héjú, sárga húsú Desire fajtát. Meglehet, a háziasszonyok előítélettel viseltettek a sárga húsú faj­ták iránt, hiszen a legelter­jedtebb fajta a Gülbaba volt, ami köztudottan fehér húsú. Közben azonban a Gülbabát szó szerint lesöpörték a föld színéről a különféle vírusfer­tőzések. A burgonyatermesz­tésnek ma is ez a központi kérdése: a nsmesítőknek olyan fajtákat kell, vagy kel­lene előállítani, mely ellen­álló, vagy kevésbé fogékony a vírusfertőzésre. Ennek követ­kezménye ugyanis az, hogy az elit szaporítóanyag a termesz­tésben három év alatt lerom­lik, tehát a vetőgumót állan­dóan újítani kell, vagyis Hol­landiából importálni. Az OMFI Alsótengelici Kí­sérleti Állomásának fő fel­adata a burgonyafajták vizs­gálata. Az összes éréscsoport­ban három évjárattal végez­nek kísérleteket. Az idén het­venöt külföldi és hazai bur- gonyafajtát termesztettek a kisparcellás kísérletekben. Az összképet egy-egy fajta tulaj­donságairól, termőképességé­ről, ellenállóságáról a három év tapasztalatai alapján ál­lítják össze. Az állomás hu­szonhárom hektáron gazdál­kodik és az OMFI valameny- nyi burgonyatermesztéssel foglalkozó intézetének itt ál­lítják elő a kísérletekhez szükséges vetőgumót is. A termesztést kilencvenszáza­lékos gépesítés segíti és a be­takarítás után a válogatott termést hűtőtárolóbarí tárol­ják. Ezeknek a fajtáknak a gumóit a tél folyamán úgy­nevezett fény haj tás vizsgálat­nak vetik alá. Szobahőmér­sékleten — magas páratarta­lom mellett — a gumók ki­csíráznak; ezeket a hajtáso­kat aztán vizsgálatnak vetik alá, megállapítandó, hogy mennyire vírusfertőzöttek. A termesztésben bevált hol­land fajták amellett, hogy re- zisztensek a vírusos megbete­gedésre, vagy legalábbis a legtovább termeszthetők, jelentős leromlás nélkül, nagy termésre — hektáronkénti 400 mázsa gumó — is képe­sek. Két-három éve jöttek ki a kutatóintézetekből az új magyar fajták. A kutatás fő iránya tulajdonképpen az, hogy vad burgonyafajtákkal keresztezve olyan hibrideket nyerjenek, melyek a vírusbe­tegségeknek ellenállnak. Van már néhány fajta — így például a Szignál — amelynek kísérleti termesztése eddig kecsegtető eredményeket ho­zott. Az új fajták nagy ter­mésekre képesek, reziszten- sek és a jelenlegi technoló­giával betakarítható a ter­mésük. Az alsótengelici állomáson a burgonya mellett néhány zöldségnövény is szerepel a kísérletekben. — st — Eddig is óriási feladat há­rult a szakszervezeti bizal­miakra, de még inkább így lesz ez a következő évben. Hiszen a megváltozott gaz­dasági szabályozó rendszer megnöveli a munkával szem­beni hatékonysági követel­ményeket is, mely csakis a dolgozók közös tevékenységé­nek, jobb munkájának ered­ményeként valósulhat meg. Minden bizalminak vilá­gosan kell látnia helyét és szerepét a gazdasági életben, tisztában kell lennie jogaival és kötelességeivel. Nem vé­letlen tehát, hogy éppen mögt rendezett a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga vetélkedőt a bizalmiak részére. Nem titkolt célja volt e küzdelemnek, hogy a szakszervezeti bizalmiak el­méleti felkészültségét, vala- lamint a gyakorlati megvaló­sulást színvonalasabbá te­gye. Jó anyagot szolgáltatott a vetélkedőhöz a Népszava tíz héten át közölt cikksoro­zata, mely a bizalmiak mun­kájával foglalkozott. A zsűri elnöke, Morhauser Ádám az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szerveztének Tolna megyei titkára köszöntötte a küzde­lemre felkészült tíz csapatot. Megnyitójában ismételten ki­fejezésre juttatta a vetélkedő jelszavát: részvétel a fontos, de győzzön a jobbik! S ebben a hangulatban zajlott Tegnap a megyei tanács mező-, élelmiszer- és vízgaz­dálkodási bizottsága Szek- szárdon tartotta soron kö­vetkező ülését. A napirenden a rét-legelőgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó öntözés fejlesztésének lehetősége sze­repelt. Jelenlegi gazdasági hely­zetünkben fokozott jelentősé­ge van a tartalékok nagyobb kihasználásának. Évtizedek óta évről évre visszatérő probléma a gyepterületek ki­használásának alacsony foka. a vetélkedő hét fordulója is. Először a szakszervezeti munkáról, a bizalmiak fel­adatáról kellett totót kitölte­ni, de volt itt keresztrejt­vény, valamint különféle po­litikai műsorok szignáljainak felismerése. Egy papírról pe­dig párt- és állami vezetőink képmásai tekintettek a ver­senyzőkre, a feladat csupán a nevek meghatározása folt. Egy másik fordulóban pedig „öszekeveredtek” a fogalmak, valamint azok rövid meg­határozásai, különféle nevek, s funkciók: itt, ezek párosí­tása volt a feladat. Egy má­sik fordulóban bővebben a bizalmiak egyetértési jogá­ról kellet „vallani” a ver­senyzőknek, de részletesebb kifejtésre várt az ellenőrzési jog kérdése is. S hogy nemcsak jogaik, ha­nem kötelességeik is vannak e választott funkcióban te­vékenykedő dolgozóknak, azt az utolsó forduló kirakós játéka is bizonyította, ahol a megoldás eredménye lett e két szó: jogok és kötelessé­gek. Kemény küzdelem volt, melyet bizonyít az is, hogy két első helyezést kellett ki­adni. S mi lesz a folytatás? Jö­vőre már megyei szinten fogják megrendezni az épí­tőipar szakszervezeti bizalmi­jainak vetélkedőjét. HABERSCHUSZ ERZSÉBET A helyzet különféle központi intézkedések ellenére sem ja­vult és javul megfelelő mér­tékben. Az egyik meghatározó a vízgazdálkodás, mivel a ré­tek és főként a legelők hoza­mát nagy mértékben — pél­da erre az idei év — lehetne növelni. Az öntözés lehetősé­gei nem mindenütt adottak, ahol igen, ott is akadály, hogy a berendezések nem eléggé korszerűek — kétharmad részben kézi munkával átte­lepíthetek, tehát költségesek. • • Öntözés, legeltetés A Ganz-MÁVAG szakemberei szerelik a nagy teljesítményű szivattyúkat Helyére kerül a víz útját szabályozó zsi­lipkapu

Next

/
Oldalképek
Tartalom