Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

Képújság 1979. december 5, New York, ENSZ PANORÁMA Magyar álláspont a közel-keleti rendezésről Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a közel-keleti kérdéssel foglalkozó plenáris ülésén hétfőn Hollai Imre nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-képvdselője is felszólalt. Emlékeztetett ar­ra, hogy alig több mint két esztendővel ezelőtt a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elkötelezte magát a közel-keleti válság átfogó rendezése mellett. Nem sokkal később követ­kezett egy látogatás, amikor is a térség közvetlenül érin­tett két országa az átfogó egyezmény keresése helyett a különalkd útjára lépett. így jött létre a harmadik fél, az Egyesült Államok közremű­ködésével a különbékemeg- álapodás, amely ahelyett, hogy közelebb vite volna a Az ENSZ Biztonsági Ta­nács hétfőn, közép-európai idő szerint éjfélkor, kedd estére napolta el az amerikai—iráni válságról folytatott vitáját. Diplomáciai források sze­rint a BT el nem kötelezett tagjai határozati javaslatot szándékoznak a tanács elé terjeszteni. A tervezet magá­ban foglalja, hogy a BT kö­vetelje a Teheránban fogva tartott amerikai túszok sza­badon bocsátását, támogassa Kurt Waldheim főtitkár dip­lomáciai erőfeszítéseit és vé­gül hozzon létre nemzetközi bizottságot a volt uralkodó feleket az átfogó rendezés­hez, még jobban eltávolította őket egymástól. Véleményünk szerint jobb kis lépéseket tenni a helyes irányba, semmint végigmen­ni a rossz úton — jelentette ki Hollai Imre, majd rámu­tatott, a különegyezményt aláíró két ország és az őket támogató harmadik az arab országok egységes frontjával találta szemben magát. A magyar ENSZ-képviselő a továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a különbéke-meg- állapodás ellentétben áll a palesztin nép érdekeivel. Az okmányban szereplő „autonó­mia” szót nem egy területre, hanem a lakosságra vonat­koztatják, és valójában arról van szó, hogy Izrael a Jor­dán nyugati partján létesí­tett településeivel meg akar­ellen Irán részéről hangoz­tatott vádak kivizsgálására. Teheránban egyébként a külügyminisztérium szóvivő­je megismételte: „Mint Kho­meini ajatollah már a múlt héten mondotta, Irán nem is­meri el a Biztonsági Tanács illetékességét arra. hogy a válság ügyében döntést hoz­zon.” „Az amerikai kormány mindent megtesz annak ér­dekében, hogy határain kí­vül eső tartózkodási helyet találjon a volt iráni uralko­dónak” — állította hétfőn ja változtatni a terület de­mográfiai összetételét. Ez az „integrációs politika” a ma­gyar küldöttség számára el­fogadhatatlan és az ENSZ tagállamainak többsége ha­sonló nézetet vall — hangoz­tatta a nagykövet. Hollai Imre végezetül ki­fejtette, hogy az igazságos közel-keleti békének a követ­kező tényezőkön kell alapul­nia: az izraeli agresszió meg­szüntetése (Libanon ellen is), az izraeliek megszállta arab területek visszaadása, a pa­lesztin nép törvényes jogai­nak — köztük az államala­pításhoz való jogának — el­ismerése és érvényesítése, to­vábbá a térség valamennyi állama és népe — köztük Iz­rael — békéjének és bizton­ságának szavatolása. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője. Teheránból érkezett jelen­tések szerint az amerikai nagykövetséget megszálló diákok megkezdték nyolc amerikai túsz kihallgatását. * Az új iráni alkotmány jó­váhagyására hivatott kétna­pos referendumon leadott szavazatok összeszámlálása jelenleg folyik szerte az or­szágban. Sajtójelentések sze­rint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a szavazók túl­nyomó többsége igent mon­dott az ország új alaptörvé­nyére. BUDAPEST Púja Frigyes külügymi­niszter kedden Berlinbe uta­zott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának decem­ber 5-én kezdődő ülésén. HÁGA A hágai külügyminiszté­rium szóvivője kedden nyil­vánosságra hozta annak a levélnek a tartalmát ame­lyet Van Agt holland mi­niszterelnök intézett Leonyid Brezsnyevhez, válaszul a szovjet államfő korábbi le­velére. A szóvivő szerint a holland válaszlevelet pénte­ken adták át Moszkvában a holland nagykövet útján. A holland miniszterelnök a többi között azt írta: meg­elégedéssel fogadta, hogy a Szovjetunió kész fegyverzet- korlátozási tárgyalásokat folytatni. Hollandia különö­sen fontosnak tartja az eny­hülés folyamatának folytatá­sát és nyugtalanítja újabb nukleáris fegyverek elhelye­zése Nyugat-Európában. . NYUGAT-BERLIN Az új amerikai tömegpusz­tító fegyverek gyártása és nyugat-európai rendszerbe állítása mellett foglalt állást Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár, az SPD alel- nöke, a szociáldemokraták nyugat-berlini pártkongresz- szusán. Sajátos értelmezésben hitet tett az enyhülési politika fqlytatásának szüksége mel­lett, de azt is hangsúlyozta, hogy ennek ki kell egészül­nie a NATO „védelmi képes­ségének” biztosításával. Az NSZK külpolitikájának alap­ja a NATO-hoz és a Közös Piachoz való szoros kötődés. Kifejezte reményét, hogy a kelet—nyugati tárgyalások fonala nem szakad meg. Megerősítette szándékát, hogy jövő tavasszal Moszk­vába utazik és ott személye­sen tárgyal Leonyid Brezs- nyevvel. az SZKP KB főtit­kárával. A BT folytatja a vitát az iráni-amerikai viszályról Törökország Üj kormány — régi gondok Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Török­országban. Fájdalmas, de tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978—79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és a sebesült is kétszáznál több volt... Ám ez a há­rom nap új politikai körülmények között, változott helyzet­ben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélsőjobboldal minden módon zűrzavart akar kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megol­dást kényszerítsen rá. ALIBI-MERÉNYLETEK Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali sze­mélyiség volt. A legismertebb egy isztambuli egyetemi pro­fesszor, Umit Doganay, a politikai fakultás dékánhelyettese. Doganay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijából, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy autóból nyitottak sor- tüzet a professzorra, s elmenekültek. Egy órával később az isztambuli egyetemen heves tünte­tés robbant ki, a bal- és a jobboldal hívei verekedni kezd­tek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultásokon is felfüggesztik a tanítást. A Demirel-kormány megalakulása óta elkövetett gyilkossá­gok másik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyil­kosságot ugyanaz a banda követte el: szélsőjobboldali szerve­zetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok” nevű fegy­veres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkö­vetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni; lám, nemcsak baloldaliakat ér a golyó. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT A fellobbanó tqrror bizonyos fokig válasz arra a Demirel- döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ece­vit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sok­kal a Demirel-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankará­ban — erről a Dünya című lap is beszámolt, hogy „Fahri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbíza­tás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében ciga­rettával, a lemondott miniszterelnök, Bülent Ecevit várako­zott rá. A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök je­lenlétében a két pártvezér megállapodott- abban, hogy a jö­vőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letöré­sében és Ecevit Demirel rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. . A „Hürriyet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére, hogy „a Köztársasági Néppárt ellenzéki mivoltában nem az elvtelen cívódásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. PIACI GONDOK Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondot­ta: feladatának a gazdasági válság hosszabb időt kívánó meg­oldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkek­kel való ellátását tekinti. (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szá­razbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bi­zonyos építőanyag egyszerűen nincs, vagy csak a valódi szük­ségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kis­kereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik — bizonyos külföldről származó áruk, min­denekelőtt a kávé, a hivatalos ár 5—6-szorosáért kerül for­galomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazatlemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-kor- mány igyekezett valamelyest csökkenteni. Az országnak je­lenleg legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez az1 adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidőeltolódásokat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kamatok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyéb­ként az Ecevit-kormány javára kell írni, hogy a Köztársasági Néppárt által vezetett kormány 1978 januárjától bukásáig, 1979 végéig, több mint 170 millió adósságot törlesztett, bár egyúttal több mint 2 milliárd dollár újabb hitelt volt kény­telen felvenni. Az ország hitelképessége végső határán van, a növekvő olajárak szinte megbénítják az ipart és, ha a kül­földön dolgozó török vendégmunkások nem küldenének ha­za évente körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizonnyal összeomlana. A török politika nagy kérdőjeleit nem válaszolja meg a kormányváltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppártja azonban még akkor is 206 képvise­lővel rendelkezik, ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársa­sági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalakulására is vezethet. G. M. Gromiko Berlinben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere kedden délelőtt Berlinbe érkezett, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tag­országai külügyminiszterei­nek tanácskozásán. Gromikót érkezésekor Ős- kar Fischer, a NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re fogadta. A „kész tények" politikája Kedd esti kommentárunk. Különös hírek érkeznek egyszerre három fővárosból is: Londonból, Salisburyből és Pretóriából. A legfontosabb kö­zülük az a jelentés, amely szerint a brit kormány, mint azt Lord Carrington külügyminiszter hivatalosan bejelentette, különmegállapodást kötött a rhodesiai bábrezsimmel. Olyan fejlemény ez, amiről könnyű megjósolni: semmit sem old meg, sőt minden további lépést megnehezíti. Mert végül is mi történt a brit fővárosban? Tizenkét héten át hármas — és ez a kulcsszó: hármas! — tárgyalások folytak Zimbabwe jövőjéről a brit kormány és a Muzorewa püspök nevével fémjelzett jelenlegi salisburyi ve­zetés, továbbá a Hazafias Front vezetői, mindenekelőtt Jo­shua Nkomo és Robert Mugabe között. Több mint három hónapon keresztül megfigyelhető volt, hogy az egykori gyarmatosító, Anglia — aki a nemzetközid jog szerint ma is felelős a rhodesiai fejleményekért —„min­den eszközzel megpróbálta erősíteni Muzorewáék pozícióit és gyengíteni a Hazafias Front helyzetét. Ennek ellenére, nem utolsósorban Nkomoék sok tekintetben rugalmas magatartá­sa miatt, nem tűnt lehetetlennek a megegyezés, az álláspon­tok sok fontos kérdésben közeledtek. Volt azonban egy — nem is akármilyen jelentőségű — pont,. amelyben a szakadék nem bizonyult áthidalhatónak: az a kulcskérdés, hogy milyen katonai feltételek mellett történ­jék a tűzszünet megkötése, a választásokig tartó átmeneti ál­lapot biztosítása. A Hazafias Frontot annak elfogadására akarták kényszeríteni, hogy a gerillák önkéntes mozdúlatla>n-_ ságot vállalva vonuljanak vissza bázisaikra, miközben sem-’ mi biztosítékot nem adtak arra, hogy a másik fél, a bábre­zsim hadserege (és nem utolsósorban légiereje! — ugyanazt cselekszi majd. És ez még nem minden. Maguk a Rhodesiába látogató brit tisztek is kénytelenek voltak beismerni, hogy „nagy meglepe­tésükre”, dél-afrikai egyenruhát viselő, tehát nem is álcázott katonák csapatai nemcsak „a vasúti összeköttetés biztosítá­sára” vannak jelen Zimbabweban. Nyugati szenaleírők cáfo­lat nélkül idézik Alekszandr Salnyevet, a TASZSZ kommen­tátorát, aki szerint „az önkéntesekként jelenlévő dél-afrikai katonák kulcsszerepet játszanak a bábkormány katonai ak­cióinak előkészítésében és végrehajtásában”. A londoni hármas konferencián két fél a harmadik kire­kesztésével kötött különmegállapodást. A harmadik résztve­vő, % Hazafias Front azonban nemcsak Londonban létezik és nemcsak politikailag — hanem a „helyszínen” — és katonai­lag is. HARMAT ENDRE A Magyar Ökölvívó Szövetség közleménye A Magyar Ökölvívó Szö­vetség ' fegyelmi bizottsága megtárgyalta Bakos János, Becsei Károly, Pém László és Totka Pál ökölvívóknak a magyar csapat angliai túrá­ján elkövetett fegyelmi ügyét. Bakos János, Becsei Ká­roly és Totka Pál november 20-án és 21-én, Pém László pedig november 21-én egy londoni áruházból úgy tá­voztak, hogy a vásárolt áruknak összesen 42,78 angol fontot kitevp ellenértékét nem fizették ki. Nevezetteket tetten érték és bíróság elé állították, ahol beismerő vallomást tettek. A bíróság a lopásokért 550 angol font büntetést szabott ki. A Magyar Ökölvívó Szö­vetség fegyelmi bizottsága előtt bebizonyosodott, hogy a vezetők többszöri figyel­meztetése ellenére nevezettek sportemberhez méltatlan ma­gatartást tanúsítottak és szé­gyent hoztak a nemzeti szí­nekre. A fegyelmi bizottság min­dennemű (versenyzői, edzői, sportvezetői) sporttevékeny­ségtől 10 évi időtartamra szóló eltiltással büntette Be­csei Károlyt és Totka Pált, faét évre Bakos Jánost, öt év­re Pém Lászlót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom