Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
Képújság 1979. december 5, New York, ENSZ PANORÁMA Magyar álláspont a közel-keleti rendezésről Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a közel-keleti kérdéssel foglalkozó plenáris ülésén hétfőn Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képvdselője is felszólalt. Emlékeztetett arra, hogy alig több mint két esztendővel ezelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elkötelezte magát a közel-keleti válság átfogó rendezése mellett. Nem sokkal később következett egy látogatás, amikor is a térség közvetlenül érintett két országa az átfogó egyezmény keresése helyett a különalkd útjára lépett. így jött létre a harmadik fél, az Egyesült Államok közreműködésével a különbékemeg- álapodás, amely ahelyett, hogy közelebb vite volna a Az ENSZ Biztonsági Tanács hétfőn, közép-európai idő szerint éjfélkor, kedd estére napolta el az amerikai—iráni válságról folytatott vitáját. Diplomáciai források szerint a BT el nem kötelezett tagjai határozati javaslatot szándékoznak a tanács elé terjeszteni. A tervezet magában foglalja, hogy a BT követelje a Teheránban fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátását, támogassa Kurt Waldheim főtitkár diplomáciai erőfeszítéseit és végül hozzon létre nemzetközi bizottságot a volt uralkodó feleket az átfogó rendezéshez, még jobban eltávolította őket egymástól. Véleményünk szerint jobb kis lépéseket tenni a helyes irányba, semmint végigmenni a rossz úton — jelentette ki Hollai Imre, majd rámutatott, a különegyezményt aláíró két ország és az őket támogató harmadik az arab országok egységes frontjával találta szemben magát. A magyar ENSZ-képviselő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a különbéke-meg- állapodás ellentétben áll a palesztin nép érdekeivel. Az okmányban szereplő „autonómia” szót nem egy területre, hanem a lakosságra vonatkoztatják, és valójában arról van szó, hogy Izrael a Jordán nyugati partján létesített településeivel meg akarellen Irán részéről hangoztatott vádak kivizsgálására. Teheránban egyébként a külügyminisztérium szóvivője megismételte: „Mint Khomeini ajatollah már a múlt héten mondotta, Irán nem ismeri el a Biztonsági Tanács illetékességét arra. hogy a válság ügyében döntést hozzon.” „Az amerikai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy határain kívül eső tartózkodási helyet találjon a volt iráni uralkodónak” — állította hétfőn ja változtatni a terület demográfiai összetételét. Ez az „integrációs politika” a magyar küldöttség számára elfogadhatatlan és az ENSZ tagállamainak többsége hasonló nézetet vall — hangoztatta a nagykövet. Hollai Imre végezetül kifejtette, hogy az igazságos közel-keleti békének a következő tényezőkön kell alapulnia: az izraeli agresszió megszüntetése (Libanon ellen is), az izraeliek megszállta arab területek visszaadása, a palesztin nép törvényes jogainak — köztük az államalapításhoz való jogának — elismerése és érvényesítése, továbbá a térség valamennyi állama és népe — köztük Izrael — békéjének és biztonságának szavatolása. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője. Teheránból érkezett jelentések szerint az amerikai nagykövetséget megszálló diákok megkezdték nyolc amerikai túsz kihallgatását. * Az új iráni alkotmány jóváhagyására hivatott kétnapos referendumon leadott szavazatok összeszámlálása jelenleg folyik szerte az országban. Sajtójelentések szerint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a szavazók túlnyomó többsége igent mondott az ország új alaptörvényére. BUDAPEST Púja Frigyes külügyminiszter kedden Berlinbe utazott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának december 5-én kezdődő ülésén. HÁGA A hágai külügyminisztérium szóvivője kedden nyilvánosságra hozta annak a levélnek a tartalmát amelyet Van Agt holland miniszterelnök intézett Leonyid Brezsnyevhez, válaszul a szovjet államfő korábbi levelére. A szóvivő szerint a holland válaszlevelet pénteken adták át Moszkvában a holland nagykövet útján. A holland miniszterelnök a többi között azt írta: megelégedéssel fogadta, hogy a Szovjetunió kész fegyverzet- korlátozási tárgyalásokat folytatni. Hollandia különösen fontosnak tartja az enyhülés folyamatának folytatását és nyugtalanítja újabb nukleáris fegyverek elhelyezése Nyugat-Európában. . NYUGAT-BERLIN Az új amerikai tömegpusztító fegyverek gyártása és nyugat-európai rendszerbe állítása mellett foglalt állást Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, az SPD alel- nöke, a szociáldemokraták nyugat-berlini pártkongresz- szusán. Sajátos értelmezésben hitet tett az enyhülési politika fqlytatásának szüksége mellett, de azt is hangsúlyozta, hogy ennek ki kell egészülnie a NATO „védelmi képességének” biztosításával. Az NSZK külpolitikájának alapja a NATO-hoz és a Közös Piachoz való szoros kötődés. Kifejezte reményét, hogy a kelet—nyugati tárgyalások fonala nem szakad meg. Megerősítette szándékát, hogy jövő tavasszal Moszkvába utazik és ott személyesen tárgyal Leonyid Brezs- nyevvel. az SZKP KB főtitkárával. A BT folytatja a vitát az iráni-amerikai viszályról Törökország Üj kormány — régi gondok Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas, de tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978—79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és a sebesült is kétszáznál több volt... Ám ez a három nap új politikai körülmények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélsőjobboldal minden módon zűrzavart akar kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszerítsen rá. ALIBI-MERÉNYLETEK Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt. A legismertebb egy isztambuli egyetemi professzor, Umit Doganay, a politikai fakultás dékánhelyettese. Doganay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijából, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy autóból nyitottak sor- tüzet a professzorra, s elmenekültek. Egy órával később az isztambuli egyetemen heves tüntetés robbant ki, a bal- és a jobboldal hívei verekedni kezdtek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultásokon is felfüggesztik a tanítást. A Demirel-kormány megalakulása óta elkövetett gyilkosságok másik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyanaz a banda követte el: szélsőjobboldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok” nevű fegyveres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni; lám, nemcsak baloldaliakat ér a golyó. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT A fellobbanó tqrror bizonyos fokig válasz arra a Demirel- döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demirel-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — erről a Dünya című lap is beszámolt, hogy „Fahri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a lemondott miniszterelnök, Bülent Ecevit várakozott rá. A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök jelenlétében a két pártvezér megállapodott- abban, hogy a jövőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letörésében és Ecevit Demirel rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. . A „Hürriyet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére, hogy „a Köztársasági Néppárt ellenzéki mivoltában nem az elvtelen cívódásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. PIACI GONDOK Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondotta: feladatának a gazdasági válság hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátását tekinti. (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szárazbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerűen nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kiskereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik — bizonyos külföldről származó áruk, mindenekelőtt a kávé, a hivatalos ár 5—6-szorosáért kerül forgalomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazatlemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-kor- mány igyekezett valamelyest csökkenteni. Az országnak jelenleg legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez az1 adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidőeltolódásokat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kamatok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyébként az Ecevit-kormány javára kell írni, hogy a Köztársasági Néppárt által vezetett kormány 1978 januárjától bukásáig, 1979 végéig, több mint 170 millió adósságot törlesztett, bár egyúttal több mint 2 milliárd dollár újabb hitelt volt kénytelen felvenni. Az ország hitelképessége végső határán van, a növekvő olajárak szinte megbénítják az ipart és, ha a külföldön dolgozó török vendégmunkások nem küldenének haza évente körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizonnyal összeomlana. A török politika nagy kérdőjeleit nem válaszolja meg a kormányváltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppártja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik, ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársasági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalakulására is vezethet. G. M. Gromiko Berlinben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere kedden délelőtt Berlinbe érkezett, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagországai külügyminisztereinek tanácskozásán. Gromikót érkezésekor Ős- kar Fischer, a NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere fogadta. A „kész tények" politikája Kedd esti kommentárunk. Különös hírek érkeznek egyszerre három fővárosból is: Londonból, Salisburyből és Pretóriából. A legfontosabb közülük az a jelentés, amely szerint a brit kormány, mint azt Lord Carrington külügyminiszter hivatalosan bejelentette, különmegállapodást kötött a rhodesiai bábrezsimmel. Olyan fejlemény ez, amiről könnyű megjósolni: semmit sem old meg, sőt minden további lépést megnehezíti. Mert végül is mi történt a brit fővárosban? Tizenkét héten át hármas — és ez a kulcsszó: hármas! — tárgyalások folytak Zimbabwe jövőjéről a brit kormány és a Muzorewa püspök nevével fémjelzett jelenlegi salisburyi vezetés, továbbá a Hazafias Front vezetői, mindenekelőtt Joshua Nkomo és Robert Mugabe között. Több mint három hónapon keresztül megfigyelhető volt, hogy az egykori gyarmatosító, Anglia — aki a nemzetközid jog szerint ma is felelős a rhodesiai fejleményekért —„minden eszközzel megpróbálta erősíteni Muzorewáék pozícióit és gyengíteni a Hazafias Front helyzetét. Ennek ellenére, nem utolsósorban Nkomoék sok tekintetben rugalmas magatartása miatt, nem tűnt lehetetlennek a megegyezés, az álláspontok sok fontos kérdésben közeledtek. Volt azonban egy — nem is akármilyen jelentőségű — pont,. amelyben a szakadék nem bizonyult áthidalhatónak: az a kulcskérdés, hogy milyen katonai feltételek mellett történjék a tűzszünet megkötése, a választásokig tartó átmeneti állapot biztosítása. A Hazafias Frontot annak elfogadására akarták kényszeríteni, hogy a gerillák önkéntes mozdúlatla>n-_ ságot vállalva vonuljanak vissza bázisaikra, miközben sem-’ mi biztosítékot nem adtak arra, hogy a másik fél, a bábrezsim hadserege (és nem utolsósorban légiereje! — ugyanazt cselekszi majd. És ez még nem minden. Maguk a Rhodesiába látogató brit tisztek is kénytelenek voltak beismerni, hogy „nagy meglepetésükre”, dél-afrikai egyenruhát viselő, tehát nem is álcázott katonák csapatai nemcsak „a vasúti összeköttetés biztosítására” vannak jelen Zimbabweban. Nyugati szenaleírők cáfolat nélkül idézik Alekszandr Salnyevet, a TASZSZ kommentátorát, aki szerint „az önkéntesekként jelenlévő dél-afrikai katonák kulcsszerepet játszanak a bábkormány katonai akcióinak előkészítésében és végrehajtásában”. A londoni hármas konferencián két fél a harmadik kirekesztésével kötött különmegállapodást. A harmadik résztvevő, % Hazafias Front azonban nemcsak Londonban létezik és nemcsak politikailag — hanem a „helyszínen” — és katonailag is. HARMAT ENDRE A Magyar Ökölvívó Szövetség közleménye A Magyar Ökölvívó Szövetség ' fegyelmi bizottsága megtárgyalta Bakos János, Becsei Károly, Pém László és Totka Pál ökölvívóknak a magyar csapat angliai túráján elkövetett fegyelmi ügyét. Bakos János, Becsei Károly és Totka Pál november 20-án és 21-én, Pém László pedig november 21-én egy londoni áruházból úgy távoztak, hogy a vásárolt áruknak összesen 42,78 angol fontot kitevp ellenértékét nem fizették ki. Nevezetteket tetten érték és bíróság elé állították, ahol beismerő vallomást tettek. A bíróság a lopásokért 550 angol font büntetést szabott ki. A Magyar Ökölvívó Szövetség fegyelmi bizottsága előtt bebizonyosodott, hogy a vezetők többszöri figyelmeztetése ellenére nevezettek sportemberhez méltatlan magatartást tanúsítottak és szégyent hoztak a nemzeti színekre. A fegyelmi bizottság mindennemű (versenyzői, edzői, sportvezetői) sporttevékenységtől 10 évi időtartamra szóló eltiltással büntette Becsei Károlyt és Totka Pált, faét évre Bakos Jánost, öt évre Pém Lászlót.
