Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

ArtÉPÜJSÁG 1979. december 30. A gyerek és a doktor bácsi Tésztafőzés A száraz tésztákat mindig lobogva fövő, bő, gyengén sós vízben főz­zük. Részletekben tegyük a vízbe, hogy a forrása ne maradjon, abba egy pillanatra se. Ha ugyanis a víz hirtelen lehűl, a tészta könnyen összeragadhat. Fél kg száraz' tésztát kb. 3 l'itei vízben főzzünk, . többször keverjük meg, majd kb. 10 percnyi fővés után mérsékeljük a lángot, és most mái keverés nélkül főzzülk még 10—15 percig. A csőtésztát — makarónit — lehe­tőleg lábosban és ne fazékban főz­zük, hogy a tészta ússzon a vízben. Gyenge forralással főzzük, így a tész­ta nem reped fel, és nem törik; A kockatészta és a 2 tojásos tész­ták főzővizébe tegyünk egy evőkanál zsírt, akkor nem ragad össze. A tészta akkor főtt meg, ha egy darabkát kettévágva a közepén már riincs fehér csík. A megfőtt tésztát szűrőbe öntjük és lecsepegtetjük. Ha elég bő víz­ben főztük, akkor nem szükséges le­öblíteni. A tésztát ezután forró zsírba, vaj­ba vagy tejfölbe forgatjuk, és köret­ként, esetleg különböző szórással vagy más módon — a receptek elő­írása szerint — elkészítve tálaljuk. A leen iő kisiskolások kö­telező i írvosi vizsgálatán minden évben akad 3—4 gyermek, aki felzaklatja a várótérén. csendjét azzal, hogy hí. ztériás zokogásban tör ki féli telében. Ezek, as orvostól előre el­riasztott 'yermekek rendsze­rint azé:, akik nem jártak óvodába. \z óvodások ugyan­is megszokták, hogy őket rendszere en vizsgálja a doktor ni ni jük vagy doktor bácsijuk. Azt is tudják, hogy a vizsgálat nem fáj. És még­is! Amikcr a több óvodából, illetve az otthonból iskolába kerülő gyermekek csoportjá­ban rákéi d néhány kisleány, kisfiú a jíjveszékelő sírásra, ez a pánikhangulat rájuk is átragad. Nehéz megnyugtatni a ki­csiket. Némelyik csak sír és nem is udja megmondani, hogy miéit. Sír, mert sírnak a társai is A megr asztott kis félősök. a zokog ás kezdeményezői azok közül kerülnek ki, aki­ket otthoi, már egészen kis kortól kezdve az orvossal ijesztgette:, nagyon helytele­nül. Engedet en, nyugtalan, szó- fogadatlan volt Markia, az édesanyja hamar odakiáltot­ta : „Megá 1 j! Elviszlek a doktor básihoz, majd kapsz rosszaság ellen injekciót! Jó vastag tűvel, hogy fájjon!” A kisleány sokszor hallja ezt a fenyegetést és amikor egy fájd: lommentes vizsgá­latra kerü a sor, ő olyan ke­servesen zokog és annyira fél, hogy kékül, zöldül a sí­rástól. Zavarja, nehezíti az orvos munkáját és árt önma­gának. Ö szegénykém nem hibáztatható, hiszen kétéves korától kezdve hallotta soro­zatosan a „borzalom” kilá­tásba helyezését. Sajnos, sok ilyen Marilka van, s azt, hogy a sírás-rívás, jajveszékelés előzményét ilyen jól tudom, annak köszönhetem, hogy ezek a kis hatévesek köny- nyen elmondják, ami a szí­vüket nyomja, s amikor nyugtatgattam őket, mind bevallotta, hogy miért is fél annyira. Kedves kis jelenetek ját­szódnak le az ilyen, vizsgá­lat előtti feszültségben, ami­kor egy-egy okosan felvilá­gosított másik hatéves kísér­li meg megnyugtatni riadt társait. Szavaiból kicseng a helyes szülői nevelés lényege, amikor így bátorítja a síro­kat: „Ne sírj kislány! (Még nem ismerik egymást.) Nem fáj a vizsgálás! A doktor né­ni jót akar nekünk. Azt akar­ja, hogy ne legyünk bete­gek!” ­Helyesen teszi a szülő, ha oltások előtt is őszintén meg­mondja a gyermeknek, hogy: „Most elmegyünk a doktor bácsihoz, ő ad egy oltást. Ici-.picit fog fájni, egy kis szúrást érzel majd. Okos gyerek nem sír, mert tudja, hogy az oltás megvédi a csúnya, kiütéses betegségtől.” így a gyermek elkészül rá és nem éri váratlanul a „tá­madás”, úgy mint azt a gyer­meket, akit becsap a szülő­je, mert otthonról azzal in­dul el vele, hogy csak sétál­ni mennek, azután becsalja az orvosi rendelőbe a másik hazugsággal, hogy csak meg­hallgatja a doktor néni. A gyermek hisz, gyanútlanul várja a vizsgálatot és egy- szercsak jön a „döfés”, ami százszorosán fáj, mert várat­lanul érte, no meg azt is ér­zi,1 hogy becsapták, rászed­ték. Ezt a gyermeket másod­szor nagyon nehéz lesz or­voshoz vinni. Nagyon fontos, hogy a gyermek és az orvos viszo­nya jő legyen. Egészen kicsi kortól kezdve kell rendsze­resen hallania, c hogy tőle csak segítséget kap. Segít akkor, amikor észreveszi a gyermek testén a rendelle­nességet, (csípőficam, rossz testtartás, lúdtalp stb.). Se­gít, amikor gyógyító cseppe­ket vagy oltást ad súlyos és veszélyes fertőző betegségek megelőzésére. És segít akkor, ha beteg a gyermek és or­vossággal, injekciókkal meg­gyógyítja. Mindig tisztelettel beszél­jünk a gyermek előtt az or­vosiról. Ne bíráljuk! Az anya­gi kérdéseket se előtte tár­gyaljuk meg. Érezze, hogy feltétlen bizalommal viselte­tünk az orvosunk iránt. Le­gyen a család jó barátja. Ha a gyermek ezt hallja, tapasz­talja, akkor ő is ilyen érzé­sekkel kötődik az orvosához, bizalmas lesz hozzá később is és serdülőkori problémáival is bátran felkeresi. DR. GERGELY KÁROLYNÉ BABLEVES SAJTTAL Pedagógia Hozzávalók: 20 dkg fehér bab, 1,3 liter víz, 1 húsleves- kocka, só, bors, majoránna, babérlevél, 5 dkg vaj, 1 fej vöröshagyma, 1 db póréhagy­ma, 1 db burgonya, 3 meg­hámozott — télen mirelit — paradicsom, 10 dkg reszelt sajt, fokhagyma és só. A babot beáztatjuk. Az áztatóvízbe főzés előtt hús­leveskockát, kevés sót, majo­ránnát és babérlevelet te­szünk. Majd a babot ebben a lében puhára főzzük. A fel­darabolt vöröshagymát, póré­hagymát és reszelt nyers bur­gonyát vajban megpároljuk. Ezeket és a 8 részre vágott paradicsomokat a babhoz ad­juk és még kb. 10 percig las­sú tűzön főzzük. A levest fűszerezzük, bőségesen meg­szórjuk reszelt sajttal és egész rövid időre előmelegí­tett sütőbe tesszük. SAJTOS MELEG KENYÉR Hozzávalók: 1 zsúrkenyér (kicsi), kb. 5 dkg vaj, bors, 1 kávéskanálnyi mustár, 25 dkg sajt. A zsúrkenyeret felülről kb. 5 centiméterenként ferdén A legújabb divatötletekből adunk egy kis ízelítőit, ami­kor azt illusztráljuk, hogyan lehet a szép formájú hajcsa­tokat, kontyfésűket, díszes hajtőket új formában alkal­mazni. Tehát szerepelhet mint brosstű, nyakkendőtű vagy kitűző, galléron, zsebeken is. Legszebbek a régi teknőc vagy csontból készült, anyá­ink, nagyanyáink korabeli dairabok, de mutatósak a mostani fémből, műanyag­ból, színes pcv-ből készült holmik is. Ha díszesebbet akarunk viselni egy-egy kü­lönleges alkalomra, úgy régi, már hiányos strasszköves di­vatékszerből szedjünk ki né­hányat és ragasszuk fel csi­nos elhelyezésben. bevágjuk, de nem vágjuk le a szeleteket. A vajat mustár­ral és borssal kikeverjük, szükség esetén sózzuk is, majd a bevágott kenyérfelü­leteket ezzel megkenjük. A sajtot vastagabb háromszög­letű darabokra vágjuk, és a beszabdalt kenyérszeletek kö­zé tesszük. Ezután a kenyeret sütőlap­ra téve előmelegített sütőben átsütjük. Addig süssük, amíg a sajt olvadni kezd.'Majd ki­véve, éles késsel úgy dara­boljuk fel, hogy az adagok közepénél legyen a bevágott sajtos rész. Nagyon ízletes szendvicseket kapunk. SAJTOS TONHALFILÉ Hozzávalók: 8 dkg vaj v. margarin, 50 dkg burgonya, 35 dkg hagyma, só, bors, re­szelt sajt, 30 dkg tonhalfilé. A vajat megolvasztjuk és a szeletekre vágott burgo­nyát és á karikákra vágott hagymát megpároljuk. Sóz­zuk, borsozzuk és közepes lángon, fedő alatt 20 percig pároljuk. Végül reszelt sajt­tal megszórjuk. Közben a tonhalfiiét megsütjük, amely­nek a tetejére szintén reszelt sajtot teszünk. Mit tehet a szülő, hogy gyerekét rászorítsa a köteles­ségére, hogy érdektelen, ha­nyag tanulóból, szorgalmas nebulót faragjon? Mindenható recept termé­szetesen erre sincs, mint ahogy egyéb nevelési problé­mára sem. Sokféle oka lehet a gyerek kötelességmulasztá­sának. Először is az alapvető okot kell felderíteni. Kezdjük a kötelességtudatnál. Ebben az esetben sem elegendő a jó példa. Nem egy középis­kolást ismerek, aki enyhén szólva nem tartja nem tart­ja normálisnak az apját, mert szorgalmasan, becsüle­tesen dolgozik. Hiába lebeg előtte a követendő példa, ha a diák nem azonosul vele. S itt a sokat emlegetett embe­ri kapcsolatokat kell ismét előhoznunk, hisz ezen áll vagy bukik, hogy gyerme­künk hajlandó-e elfogadni és követni a példánkat. Sok-sok meghitt együttlét, s nem pré­dikáció, legfeljebb egy-egy apró utalás kell hozzá, hogy tudatosítsuk fiunkban, lá­nyunkban, mi az, amit el­várunk "tőle. Tízéves fiam hajnali hat­kor titokban felkelt, leült az íróasztalhoz, hogy elfeledett matematika feladatát elké­szítse. Jóleső érzéssel figye­lem a halvány lámpafényt. Az eset a kialakult köteles­ségtudatot példázza. Ha most rátámadök, hogy — „miért nem jutott eszedbe tegnap délután megcsinálni?!” — biztosan kedvét szegem, legközelebb nem kel fel, ha mulasztott valamit. Meg­dicsérnem sem szabad érte, hisz csak a kötelességét tel­jesítette. Visszahat a tanuló telje­sítményére az osztály légkö­re is. Ha tekintélye van a diákok között a tudásnak, a teljesítménynek, ez serkenti őket. Találkoztam már olyan „közösséggel” is. ahol stré­bernek inevezték a jó tanuló­kat, s minduntalan beléjük martak a többiek. Sok múlik a tanáron is, mennyire tud érdeklődést kelteni, kedvet csinálni a tanuláshoz. Meny­nyire tudja értékelni a diá­kok teljesítményét, szárnya­kat adva vagy kedvüket szegve. Némely szakközépis­kolában él még az a szemlé­let, hogy bizonyos műszaki tárgyagból a tanár tudja ötösre az anyagot. Néhány hármas a legjobbak jutalma. Persze, a diákok tudása ha­marosan hozzáidomul ehhez a szemlélethez. Mit tehet a szülő? Biztosít­ja a nyugodt tanulás felté­teleit. Napirendet készít a gyerekkel. Ebben állandó ideje van a tanulásnak, pi­henésnek, szórakozásnak. Ez a ritmikus ismétlődés eleve sugallja: a mindennapi mun­kát, a tanulmányi kötelessé­gét el kell végezni. Az is fontos, hogy ismerjük gyer­mekük képességeit. Beszél­jük meg tanáraival, hogy az a hármas vagy négyes fizi­kából vajon az ő esetében elfogadható teljesítmény-e. A gyenge osztályzatokat jobbra javítani nem könnyű. Igen nagy kitartás kell hozzá, hó­napokon át nem apadó buz­galom. Fontos a szülő meg­értése, türelme, segítsége. Ha becsúszik egy rosszabb jegy, hajlamosak vagyunk rögtön a szemrehányásra. Pedig talán éppen ezzel szegjük kedvét. Hisz bizonyára maga is elég­gé kesereg rajta. S ha meg­értést mutatnánk, új erőre kapna. Nagyon kellene is­mernünk gyermekünket, hogy tanulmányi munkájá­ban az apály-dagály változá­sokat mindig megfelelően ér­tékeljük. Hisz ha nem is jó az eredmény, de igyekezetei látunk, feltétlenül dicsérnünk kell. S vele keseregni, vagy örülni, mikor mire van szük­ség leginkább. Az ellenőrzés értékét a gyerek felelősségérzete szab­ja meg. Túlzásba vinni nem szabad, mert akkor azt érzi, nem neki, a szülőnek fontos a tanulás. Sokszor a rossz ta­nulmányi munka egyenesen a szülők büntetése, ezzel üt vissza az állandó szemre­hányás, a folytonos erőltetés miatt. Az sem haszontalan, ha érdeklődést tanúsítunk a gyengébben menő tantárgyak iránt. Ha látja csemeténk, hogy minket is érdekel, el- meséltetjük, miről tanultak, szívesebben ül le a könyv­höz. — ál — Festik, csatok Téli gyermekdivat Kényelmes, ostoos, köny- nyed és meleg az idei téli di­vat szerint a gyerek öltözkö­dése. A ruhadarabok egysze­rűek, csak az anyagok össze- válogatása szokatlan és az, hogy mit mivel viselnek a gyerekek. A ruhadarabokat úgy tervezték, hogy legna­gyobb részük fiúknak, lá­nyoknak egyaránt alkalmas. Jellemző a befogott szárú nadrág, amely kordbársony­ból divatos. Bőségét gumi, kötött- vagy a saját anyagá­ból készült pánt fogja össze. A kockás ing fölé viselt mel­lény lehet tweedből, esetleg kötött anyagból is. Ilyen ösz- szeállítást fiú és lány is vi­selhet. Hétköznapra kötény­ruha a legmegfelelőbb kislá­nyok részére. Anyaga lehet flanel!, szövet vagy kordbár­sony, díszítése pedig idegen anyag. A sötét, színes acryl- harismya igen fontos kiegé­szítő. A mellény jól kihasz­nálható téli viselet. Ha köny- nyű szövetből készült, isko­laköpeny alá, vagy otthon vi­selhető, ha bélelt, áttűzött anyagból van, akkor puló­verre felvéve a téli szabad­téri játékokra is alkalmas. (1. rajz). Az idei tél új és érdekes viselete a szoknya vastag harisnyával és csizmával. A szoknya lehet egyedülálló, de összeállítás része is. Kicsiknek akkor jó, ha elő­kés-háta. A szoknyához vi­selt lumberjaék a nadrághoz is illő forma. Lehetnek kord­bársonyból, düftinből, téli farmerból, (düftinszerűen bolyhozott), de bélelt válto­zatban vízhatlan nylonból is elképzelhetők. (2. rajz). Virágos szövetből készült a kissé magasított derekú kö­tényruha, a blúz apró kockás zefír, a kabátka egyszínű ve­lúr vagy posztó. Sötét haris­nyával stílusos. A kissé népi­es hatású összeállítás kisebb és nagyobb lányoknak egy­aránt jól használható, csinos viselet. A kockás szövet simával kombinálva mindig hatásos. Így ez a lezser ing-könnyed- ségűre szabott, „béleletlen” lumberjaék is mutatós, de­koratív viselet, fiúknak-Iá- nyoknak egyaránt. A bő, nagyapahálóing forma lehet iskolaköpeny,. le­het otthoni viselet, de lehet könnyű szövet sportkabát is. Az öltözéket bő szoknya, vastag harisnya és zokni, ma­gas szárú cipő egészíti ki. (3. rajz). A téli ruhatár legfontosabb darabjai, a gyerekek által nagyon kedvelt, melegen bé­lelt téiikabátot pótló rövid sportkabátok. Ezek készül­hetnek vízhatlan nylonból, színes pántozással, kötött be­állítással szövetből, begom­bolható béléssel, vagy bal­lonból, műszőrme béléssel. A hozzávaló kiegészítők a csiz­maszárba húzott nadrág, vagy a bő szoknya, vastag harisnyával, bokacipővel, csizmával, vagy jégzoknival. A színes, kézzel kötött sap­kák melegek és vidámak is. (4. rajz). — gyi — Betegség-e a hajhullás? Betegség-e a hajhullás? — igen is, nem is. Lehet az öregséggel járó kellemetlen­ség, lehet örökletes jellegű, de sokszor valamilyen beteg­ség következménye. Mégis, ha betegség követ­keztében hullik valakinek a haja, reménykedhet, hogy megszüntethető a hajhullás. Heveny és idült betegségek gyakran okoznak erős haj­hullást, fejbőrviszketést, fol­tokban kopaszodást. Ilyen esetben természetesen orvos­hoz kell fordulni, s az alap- bajt megszüntetni. Egyéb­ként is ajánlatos bőrgyó­gyászt felkeresni, ha valaki nagyobb fokú hajhullást ész­lel. Néhány szál hajat minden fésülködésnél elvesztünk. Ha olykor egy-fcét szálat talá­lunk a párnánkon, az sem vészes. Mikor naponta 40—50 hajszálat hullat el valaki, akkor már érdemes, sőt szük­séges a kezeléssel foglalkozni. Mit tehetünk, milyen sze­rek állnak rendelkezésünkre? Bár százszázalékos hatékony­ságú szert még nem isme­rünk, de az intenzív hajápo­lás sokszor segít. Használha­tunk különböző hajvizekét, balzsamokat, jót tehet a kvarcolás, az orvos által elő­írt rövidíti ull ám-ke zelés. Néhány háziszerrel is meg­próbálkozhatunk. A kamillás öblögetés, a szeszes bedörzsö- lés, a tojássárgájával való bedörzsölés is eredményes lehet. Nagyanyáink korából való az alábbi recept. Ke­verjen össze egyenlő arány­ban ricinusolajat, erős tea­főzetet és rumot. A jól ösz- szekevert folyadékot masszí­rozza be alaposan a fejbő­rébe. Egy árat hosszat hagy­ja a keveréket hatni, majd mossa meg jól a haját. Különböző növényi főze­tek, gyógyteák is csökkenthe­tik a haj hullását. Megpró­bálkozhatnak a két új hazai hajnöveszftő szerrel, a Bánfi hajszesszel vagy a Patientiá- val. Mindkét szer hosszabb kúra alatt fejti ki eredmé­nyes hatását. S mindkét szer növényi hatóanyagokat tar­talmaz. Az idős emberek haja — a korral járóam — elvékonyo­dik, megritkul. Intenzív haj­ápolással még ezt a folyama­tot is késleltethetjük, mérsé­kelhetjük. pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom