Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
Világ proletárjai,. egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 300. szám. ÁRA: 1,30 Ft 1979. december 33., vasárnap Mai számunkból FAVÁGÓK KÖZT (5. old.) TŰZVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK ' (5. old.) ÜNNEPÉLYES ÉVADZÁRÓ A SPARTACUSNÁL (6. old.) A POSTÁVAL SZÓT ÉRTHET MINDENKI (5. old.) A népgazdaság 1980. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy bár az 1979. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fő gazdaságpolitikai célt sikerült élérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok a számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembe véve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok nagyobb részt a tervezetthez közelállöan alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközökét és intézkedéseket, a gazdaságirányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szer- vezéték és a dolgozók eredményes munkát Végeztek a célok elérése érdekében. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát, ezen belül a fogyasztás szerény növekedését és a felhalmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kis mértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfelelnek a tervezettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző éviinél. A terv előirányzatainak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csökken. Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hálására a tervezettnél lassúbb. A tavalyihoz képes! különösen a villamosenergia-iparban, a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem, Vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítették ki. A rubel- elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubelelszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubelelszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag- és alkatrészellátási nehézségek esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem kielégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályozás következtében. E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második félévben a növékedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A visszautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az állattenyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi — kora nyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyérgabonából, rizsből, burgonyából és a zöldség-, gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány — a szarVaSmáriha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómárha-terme- lés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését tette lehetővé és megalapozza a termelés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nőnek. A vasúti áru- szállítás teljesítménye mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A személyszállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 kim-en végezték el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási segélyen lévők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem váltóik. A vállalatok munkaerőkereslete mérséklődött. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a ‘ korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeiké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980- ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzétének, ezen belül elsősorban a nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítását és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Az 1980. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cseA beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül a Tiszái Hőerőmű, I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechnikai fejlesztése, a Philaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát Polipropiléngyára, a Simontomyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitáséi terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Cél- csoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap kezdődött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az észszerű készletgazdálkodásra, így a készletfelhalmozás az igen magate 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubelelszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken, de nlagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. réarányók várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messzemenő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi Végső fel'hászná- lás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felihalmozás csökken. Az 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a behoza-. tali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növekedésének döntő részben a gazdáSágos kivitel bővítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése réVén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. AZ 1980. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI AZ 1979. ÉV SZÁZALÉKÁBAN: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Az ipari termelésben erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy elsősorban a nem rubelviszonylatú gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan ; az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubelviszonylatú kivitel és a belföldi keresletet jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a termelés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek között azök a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékösszetételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését, javítják termékeik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységüket; termelő kapacitásaikat és azok kihasználását rugalmasabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdásági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetben lévő, alacsony hatékonyságú vállalatoknál progíam készül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatásokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hiányzó részegységek, alkatrészek, féltermékek és késztermékek gazdaságos előállításának megszervezését, illetve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a szerződéses fegyelem erősítését, a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok közül a bányászait termelése az 1979. évi szinten marad, a szén- és a kőolajtermelés ugyancsak az időihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsékelten, ezen belül az alumínium- kolhászaté gyorsabban emelkedik. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan nő; különösen a vegyipari és vákuumtechnikai gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépek, a félvezető eszközök, a fényforrások, elektroncsövék, az ügy- Vitel'technikáí eszközök gyártása nő dinamikusan. Az építőanyag-iparon belül a 103.0— 103,5 99,0 103,5—104,0 97.0— 97,5 105.0— 105,5 95.0— 96,0 100,0 101.0— 101,5 cement, a csempe, háztartási finom öblösüveg és díszmű- porcelán termékek termelése fokozódik. Az ipar legdinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad; elsősorban a tehergépkocsi- és traktor-abroncsköpeny, a pvc-, a gyógyszer- és a növényvédőszer-termelés bővül. A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élelmiszeripar termelése az ipari átlagot meghaladóan emelkedik. Figyelembe véve az állóeszköz-állomány , emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jöbb munkaszervezést, az iparban a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. így a foglalkoztatottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A termelés anyagráfordításainak alakulását, az eszközök hatékonyabb kihasználását, valamint a munkatermelékenység növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növekedését meghaladóan emelkedhet. Építőipar Az építőiparnak — a beruházások tervezett színvonalával összhangban — a fizetőképes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyorsítani kell a folyamatban lévő termelő beruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építésszerelési feladatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartási-karbantartási jellegű építési feladatoké pedig nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a növénytermelés jelentős növelése és az' állattenyésztés elért termelési szintjének tartása a feladat. A terv — az idei kedvezőtlen kalászos- gabona-termés után — a növénytermesztés 10—11 százalékos növelését irányozza elő. Ennek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Nö(Folytatás a 2. oldalon.)
