Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

1979. december 2. ^fepÜJSÁG 9 A Néva déli torkolatát védő gátrendszer része Egyedülálló hidrotechnikai berendezések rendszere védi a jövőben a Néva városát a pusztító tengerártól. A terv már elkészült; a moszkvai, a novoszibirszki, a harkovi és a helyi szakemberek pedig már hozzáláttak a kivitele-* zéshez. Az árvíz ellen 25,4 kilo­méter hosszú gátat építenek, amely a Finn-öbölben észak­tól délre, egy Gorszkaja ne­vű falutól Kronstadton át, egészen Lomonoszovig húzó­dik. A 35 méter széles, gá­takból álló rendszer, amely­re hatsávos autóutat tervez­tek, 8 méterre magasodik majd a tenger fölé. Északi és déli oldalén hajózókapukat létesítenek nagy vízkiszorí­tású hajók számára. A város biztonságát szolgálja majd az a 6 vízáteresztő berende­zés is, amelyen 64, egyenként 24 méter széles nyílás lesz. Vízszintemelkedéskor acél­reteszek zárják a nyílásokat, ami megakadályozza, hogy a tengerár behatoljon a Néva torkolatába. . Az építkezés megkezdődött. A gátrendszerhez 15 millió köbméter földet kell kiemel­ni a Finn-öböl talajából, 30 millió köbméter homokot, kavicsot és követ,, valamint 2 millió köbméter vasbetont és betont, több ezer tonna súlyú vasszerkezetet és be­rendezést kell megmozgatni és a helyére rakni. Bútorok a világ minden tájára A jugoszláv bútorgyárak termelése a kereslettel pár­huzamosan évről évre nő. Tavaly az ország 360 bútor­készítő üzeme már 20 mil­liárd dinár értékű különféle bútort készített. Ebből az ex­port értéke 3 milliárd dinár volt, de lehetett volna több is, ha a hazai szükséglet nem nőtt volna meg annyira az elmúlt években. A külföldi piacokra 200 üzem küldi szebbnél szebb termékeit. A legjelentősebb vevők az európai országok, az USA és Kanada. Az export 70 százaléka nyugati, a töb­bi KST-piacra kerül. Az ízléses, korszerű, főleg kiváló hazai alapanyagokból gondosan készített különféle rendeltetésű bútordarabok a kölni, párizsi bútorkiállításo­kon is mindig sikert aratnak. Megtalálhatók a jugoszláv bútoripar termékei szállodák­ban, kórházakban és külön­féle közösségi létesítmények­ben bel- és külföldön egy­aránt. Az üzemek szívesen elégítik ki vásárlóik különle­ges egyedi igényeit is, sőt, vállalják egyes létesítmények teljes berendezését is. így jugoszláv bútorzat található sokhelyütt a Szovjetunió, az NSZK, Csehszlovákia, sőt Líbia közintézményeiben is. A „Nhan Dán"! sajtóközpont; Hanoiban befejeződött a vietnami kommunisták lapja, a Nhan Dán kiadó­központ építkezése. Ez a 15 emeletes ház a viet­nami főváros első magas­épülete. A Nhan Dán Hanoiban és Ho Si Minh városban egyidejűleg jelenik meg, és a közelmúltig több nyomdában készült, 200— 300 ezer példányban. Az új nyomdaüzem lehetővé teszi az újság példány­számának 1 millióra nö­velését. Muzsikáló brigád A különböző népzenei versenyeken már több aranyérmet kapott Vin Phu vietnami tartomány Dao Xa falujának művészegyüttese. A fiatal lányokból álló brigád tagjai azonban nemcsak a népi hangszereket kezelik mesterien, jó eredményeket érnek el a szövetkezet gumiültetvényein is. „Százezer teve nem ér annyit, mint egy ló” Hérodotosz szerint Nagy Sándor híres harci lova, Bu- kefalosz áhaltekini fajtájú volt. Nincs min csodálkozni; ez a fajta már több mint két és fél ezer éves... Türkméniában a Kopet- Dag hegyláncai és a Kara- Kum sivatag között vékony szalagként terült el egykor az Ahaltekin oázis, a híres versenylovak hazája. Réges- régen ezen a földön1 a teke nevű nép élt. Buharából, Szaimar.kandból, Horezmből errefelé vezettek a karaván- utak Perzsiába, Kínába és Indiába. Ázsia szinte minden országából hoztak ide lova­kat, és a hosszas tenyésztői munka eredményeként ala­kult ki az ahaltekini fajta. Ez a ló nemcsak a fárasztó sivatagi utakat viseli elköny- nyedén, kevés abrakkal és vízzel — csodálatos fürgesé­géről és gazdája iránti szere- tetéről is messzeföldön híres. Nem véletlenül írta tehát az ahaltekini paripáról az év­századokkal ezelőtt élt köl­tő: „Százezer teve nem ér annyit, minit egy ló!” Az Ashabad melletti Polotli (Acélos) arany-fakó színű mén — a telep büszke­sége. A kiváló versenyló számtalan díjat nyert mgr. Két alkalommal lett fajtagyőztes Moszkvában, a népgazdasági kiállításon. „Komszomol” állami mén­telepen kiváló ahaltekini versenylovakat tenyésztenek: remekül veszik az akadályo­kat, fegyelmezettek és pon­tosak a műlovaglásban, meg­bízhatóiak a távlovaglások során. Az ahaltekini fajtát fel­használták többek között az angol telivér kitenyésztésére is. Magyar expedíciós levél Részben magyar vonatkozású lelettel, egy több mint 100 éves levéllel gyarapodott a leningrádi Sarkkutató Múzeum kollekciója. A levelet az 1872—74-es osztrák— magyar északi sarki expedíció osztrák parancsnoka, Kari Weypreoht írta. Az expedíció magyar tagja Kepes Gyula orvos volt. Érdekes a levél története. Miután az expedíció „Te- gethoff admirális” (osztrák tengernagy volt) nevű hajó­ja az akkor még ismeretlen Ferenc-József föld közelé­ben jégtáblák 'közé ékelődött és minden mentési kísérlet hiábavalónak bizonyult, a legénység csónakon, majd a szigetcsoporthoz érve gyalogszerrel vágott neki az útnak. Az expedíció parancsnoka menetközben több levelet hagyott hátra; ezek egyikére bukkant a szovjet tenger- hajózási minisztérium vízrajzi vállalatának egyik mun­katársa. A gót betűkkel írott, pergamenbe és fóliába csomagolt levelét az expedíció tagjai fából készült toll­tartóba, majd porcelán edénybe helyezték. Az edény elpusztult, de minden egyebet megkímélt az idő. Az üzenetben a parancsnok többek közt ezt írja: „A hajó kiszabadítására irányuló minden kísérlet hiába­valónak bizonyult, ezért a legénység három csónakba szállt, hogy elérje az Uj Földét.” A levél megemlíti még, hogy április végén tbc-ben elhunyt Kris gépész, s az expedíció további három tagja szintén beteg. A sarkkutató expedíció tagjait az északi tengerpart hajósai mentették meg. Díjnyertes filmek A filmgyártás a felszaba­dulás óta nagyot fejlődött Bulgáriában. A bolgár fil­mek közül az azóta eltelt év­tizedekben 345 alkotás nyert — összesen 489 — nemzetkö­zi díjat. E művek között vannak játékfilmek, tudomá­nyos ismeretterjesztő alkotá­sok, dokumentumfilmek és trükkfilmek. Tavaly, 1978-ban hat já­tékfilm, 11 ismeretterjesztő-, öt trükk- és 2 dokumentum­film kapott összesen 22 nemzetközi kitüntetést. A játékfilmek közül sok a történelmi film. A bolgár állam közelgő 1300. évfordu­lója is ilyen filmalkotás ké­szítésére ihleti az illetékese­ket. Most forgatják a két­részes színes filmet, amely az „Aszparuh kán” címet vi­seli és a protobulgár harcok idejét idézi fel. A korhű jelmezekben és környezetben szereplő, az egykori harci eszközök másait használó szí­nészek és statiszták a nép hősiességét híven ábrázolják a tömegjelenetekben és pár­viadalokban. A címszereplő Stefan Danajlov érdemes művész; a bizánci császárt Koszta Zonev alakítja. Trolibuszok két világrésznek Az első cseh trolibusz, a „Skoda 1 Tr” már 1936-ban elkészült a plzeni Skoda Mű­vekben. A trolibuszgyártás ezután a Skoda vállalat gyártási programjában ma­radt. A vállalat Ostrov nad Ohrí-ban működő fióküzemé­ben jelenleg a „9 Tr” típusú trolibuszok készülnek, ame­lyek alacsony üzemelési és karbantartási költségükkel, hosszú élettartamukkal és kiváló, a modern városi köz­lekedés igényeinek megfelelő konstrukciójukkal tűnnek ki. Az Ostrov nad Ohrí-ban működő üzem főként export­ra gyárt trolibuszokat. Több mint 5000 „szárnyas nyíl” védjegyű csehszlovák troli­busz közlekedik külföldön, több tucat szovjet városban, az NDK-ban, Lengyelország­ban, Bulgáriában, Norvégiá­ban, Indiában és Afganisz­tánban. A csehszlovák trolibuszo­kat igen kedvelik a Szov- _ jetunióban. Tavaly az üzem termelése meghaladta a 7000 darabot, s e trolibuszok több mint kétharmada 31 szovjet városoan közlekedik azóta. Az 1962 utáni időben Cseh­szlovákia átlagosan évi 90 trolibuszt szállított, majd 1966-ban már 450-et. Az ide exportált csehszlovák troli­buszok száma ma már meg­közelíti az 5000-ret. A Szov­jetunióban főként a „9 Tr” típusú kocsik közlekednek. Az indiai Bombay után Afganisztán fővárosa, Kabul lett az ázsiai kontinens má­sodik olyan városa, amely­nek utcáin csehszlovák troli­buszok járnak — már 86. A trolibusz-hálózat csehszlovák közreműködéssel történő ki­építése 1977-ben kezdődött, s 1980. első felében fejeződik be. Leningrad védekezik a tenger ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom