Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
1979. december 2. Képújság s A termelés háttere Korszerűsítik az építőipari vállalat dombon------------------------ üdülőjét. Teljesen viilágos: ezt a munkát télen kell elvégezni, akkor, mikor nyugodtan kopácsolhatnak, mert nem zavarnak senkit. Az üdülőbe kivezényelt brigád azonban három napig nem csinált semmit. Merthogy nem szállították ki 'a munkavégzéshez szükséges anyagokat. A fiatalemberek egyébként kellemesen elszórakoztak, beszélgettek fociról, filmekről, a hölgyek bájairól, aztán valaki kártyát hozott, és verték a blattot. A harmadik nap délutánján már semmi másról nem esett szó, mint arról, hogy valahogy nincs ez jól — elvégre teljesítménybérben dolgoznak, s fizetésnapon a szokásosnál laposabb lesz a borítékuk. Vannak divatos kifejezéseink, amelyeket egy darabig használunk, aztán megkopnak, kimaradnak a szóhasználatunkból. Pár évvel ezelőtt a vállalati vezetők kedvenc szavajárása a hinterland volt; ezalatt a termelés hátterét értették, az anyagellátást többek között és az infrastruktúrát. Ma ugyanezeket a dolgokat installációnak hívják, ami régente hivatali beiktatást jelentett. Mostanában viszont azt jelenti, hogy nehéz hozzájutni például a lakásépítkezésekhez nélkülözhet tetlen födémelemekhez, 12—14-es betonacélhoz, s hogy hiánycikk a szivattyú, a kazán, meg a radiátor. Hiánycikk? A fővárosban idén harmadik alkalommal rendezték meg <a hiánycikk-kiállítást. A villamos- sági, vas, műszaki, jármű, kultúrcikk és vegyianyag nagykereskedelmi vállalatoknak 1300 olyan hiánycikket sikerült összeválogatniuk, melyek gyártása megoldatlan, a szocialista országokból történő behozatala bizonytalan, a tőkés import viszont megfizethetetlen, összehasonlításul: az 1975-ben megrendezett kiállításon mindössze- 50 termék szerepelt a listán. A dolog háttere: egyrészt a korszerűsödő termelés következtében a gépek, műszerek finomabbak lettek, s ahogy azt az idei BNV-n is láthattuk, mindinkább tért hódítanak az érzékeny, precíz, miniatűr eszközök, diagnosztikai felszerelések. Másrészt: a gyártók igyekszenek megszabadulni a gazdaságtalan termékektől, jóllehet azon is törhetnék a fejüket, mi módon lehetne javítani a gazdaságosságot. Persze, nem mindenütt van ez így. Jó néhány megyei vállalatnál hallottuk mostanában, hogy nagyobb gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre, más évekhez viszonyítva idén lényegesen többet jártak a termeléshez nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek után. Az egyik gazdasági vezető így fogalmazott: Nem nyugszunk a babérjainkon, ha kell, hát még a föld alól is kerítünk gyártót. A kényszerűség falja a kilométereket, a vállalatvezetőknek látszólag apró-cseprő dolgokkal is kell foglalkozniuk. Nem tehetnek mást, hisz a tervet teljesíteniük kell, sürget a kooperációs partner, egy-egy iparágon belül a vállalatok egymásra utaltak, s a termelési lánc nem szakadhat meg. A január 1-én életbe lépő szabályozó rendszer egyértelműen nyereségcentrikus lesz; következésképpen mindenütt azt kell gyártani, amit el lehet adni, s az üzemek, vállalatok kényszerülnek arra, hogy a vevőknek piacképes termékeket kínáljanak. Eddig csupán az iparról beszéltünk, jóllehet a-----—--------------- mezőgazdaság, az élelmiszeripar az élőmunka természetes csökkenése következtében ezernyi szállal kapcsolódik elsősorban a gép- és a vegyiparhoz. Szerencsés helyzetben van az a mezőgazdasági üzem, amely korszerű gépekkel dolgozik; ezeknél viszonylag ritka a műszáki hiba. Főleg a kisüzemekben azonban még mindig van olyan erőgép, ami a rakodás ideje alatt is pöfög: tudniillik, ha leállítják, nehezen indítható el újra. A gép lerobban, a munka sürget, így aztán előfordul, hogy nem az MTZ, hanem a Rába Steiger vontatja be a magtárba a pótkocsit. Mezőgazdasági üzemben dolgozó közgazdász ismerősöm, aki szakmájának megszállottja, állandóan számol. Számításai megbízhatóak, a különböző képieteket úgy használja, ahogy azt annak idején az egyetemen lelkiismeretesen megtanulta. Legutóbb egy egyszerű matematikai művelettel kiderítette, hogy a 10—20 százalékos műtrágyahatóanyag-hiány következtében a növénykultúrák hozama alacsonyabb, mint lehetne. S ha már a műtrágyánál tartunk: sokszor olyan csomósán érkezik az üzemekbe, hogy mielőtt a gépekre felraknák, össze kell törni. A műtrágyaszóró- és permetező- gépekkel sincsenek túlságosan megelégedve az üzemek: igen gyakori, hogy a gépműhelyben kell megbütykölni a fontosabb alkatrészeket. Ismert az is, hogy néhány gyomirtószerhez sem lehet mindig hozzájutni. A gaz meg ugye a jól előkészített talajban szebben fejlődik, mint az árokparton. Ki kell irtani: elszívja a tápanyagot a kultúrnövénytől, megtelepszenek rajta a kártevők. Előkerültek hát ismét a gépudvar sarkába száműzött kultivátorok, amelyekkel meglehetősen körülményes több száz hektárt megkapálni. Ráadásul nem is igen lehet kultivátort venni. A termelés' hátteréhez szorosan hozzátartoznak például a szállító vállalatok. Az egyik állami gazdaság igazgatója panaszolta nemrég, előfordul, hogy a MÁV szombat délután jelenti be: huszonkét vagon műtrágya érkezett a vasútállomásra. Nagyon kevés f*.ze™ .ta!?Ja megoldani, hogy ilyen nagy mennyiségű teteit időben kirak, s ha mégis megszervezi valahogy a munkát, s nem tudja azonnal biztos helyre szállítani, a vegyszer tönkremegy. A kész termékeket, terményeket valahol^ el is kell helyezni. Raktáraknak pedig nem állunk bőviben. Éppen ezért az üzemek sorra- r, építik a színeket, magtárakat, raktárakat, ahol elszállításukig biztos helyen tudhatják évi munkájuk eredményét. Noshát, van tennivaló éppen elég. Józanul, ~7 “----------------------- okosan és megfont oltan minden egyes kis- és nagyüzemben az eddigieknél rugalmasabb tervet kell készíteni, méghozzá olyan tervet, amelyet igazítani lehet az állandóan változó piaci helyzethez, az igényekhez. A gazdasági élet jelenleg még meglévő neuralgikus pontjai csakis így szüntethetők meg egyszer és mindenkorra. D. VARGA MARTA VJgy tűnik, mintha*.. Betű, betű. Mégsem mindegy, hogy munkaidő alatt melyiket nézzük. ben készítettem, néhányat a napokban. Van olyan is, ami megrendezett, de az sem kitalált. Mert eredetijét valóságban naponta látni. Feltéve, ha az ember nem fényképezni megy. Az arcok jellemző részét letakartam. Nem azért, mert így akartam cinkosságot vállalni azokkal, akikről „úgy tűnik, mintha nem dolgoznának”, hiszen rrert nem a személyeket, hanem a történést akartam bemutatni. S mert a képeken lévők helyébe sajnos rengeteg munkahely rengeteg dolgozója, pontosabban, nemdolgozója helyettesíthető. Lógni, lazítani, munkát kerülni, munka helyett sörözni, sokan, még azok is, akik nem csinálják, azt hiszik, vagány dolog. S valamennyien hajlamosak vagyunk ezen viccelődni. Jót nevetni, másokon. Pedig, higgyék el, a dolog halálosan komoly. Mert tény, felépülnek a házak, elkészülnek a gépek, de hogyan? S végeredményben minden ellógott perc, minden lazítással, traccsolással, vagy egyéb munkakerüléssel töltött óra a mi zsebünkre, valamennyiünk zsebére megy. SZEPESI LÄSZLÖ Először sok évvel ezelőtt háborodtam fel emiatt. A bonyhádi tanácsházat építették. Képen akartam az alkotás pillanatait megörökíteni, de a szituáció nem volt erre éppen alkalmas. A kép mégis kellett volna, ezért szóltam az építőknek, legyenek segítségemre.- Az egyik ember felállt, miután komótosan — lapjával lefelé — letette a kártyát, felvette a lapátot, belemerített a sóderba. Dobta volna a betonkeverőbe, de kattant a fényképezőgép zárja, meghallotta és abban a pillanatban mozdulata megtört. A lapátot, rajt a sóderral, lehuppantot- ta a földre. Azóta gyakran tűnt úgy, mintha munkaidőben nem dolgoznának az emberek. S ha odáig merészkedtem, hogy megtudakoljam, miért, rendszerint megmagyarázták, ez csak a látszat, hisz mégis elkészül a ház, a munkadarab, s az ügyek is „elintéződnek”. Vagy, ha valóban nagyon szembetűnő volt a lógás, mindig kiderült, ők csinálnák csak, vagy anyag nincs, vagy parancs, hogy mit tegyenek, vagy.v. Vagy sorolhatnám napestig a magyarázatokat. A képek egyrészét régebBiztosan zavarják a pénztáros és két kolleganője tra- fikálását a sorban álló vásárlók Délelőtti törzsvendégek. Picit korábban tizennyolcán voltak. Valamennyien a szomszédos építkezésről. Nyár volt és meleg. A tucatnyi emberből négy éppen dolgozott. Függőleges, négy betű Ez a gép — úgy mondják, száz ember mu nkáját végzi. így most száznégyen pihennek.
