Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
1979. december 15. ^PÜJSÄG 3 GELKA Több javítás, kevesebb panasz Tolnában is egyre nagyobb a híradástechnikai készülékek és az elektromos háztartási gépek száma, s ezzel párhuzamosan több is romlik el közülük. Bírja-e a GELKA az egyre szaporodó munkát? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Tóth Józsefet, a GELKA megyei vezetőjét. — Szolgáltatásaink meny- nyisége és színvonala az elmúlt években jelentősen fejlődött — mondotta. — 1970- ben csupán öt szervizünk volt és 30 ezer javítást végeztek dolgozóink, az elmúlt évben pedig 16 szervizben álltunk a lakosság rendelkezésére, s csaknem 95 ezer készüléket, illetve gépet javítottunk meg. Szolgáltatásainkkal ennek ellenére sem lehetünk elégedettek. — Miért? — Azt örömmel mondhatom, hogy az írásos panaszok száma tavaly 44-re csökkent az egy évvel korábbi 106-ról, de hozzá kell tennem, hogy 4 ezer háztartási gépet nem tudtunk időben megjavítani, elsősorban alkatrészhiány miatt. Sajnos az is előfordult, hogy az ügyfelek hiába várták a szerelőt az előre megbeszélt időben, s olykor egy-egy dolgozónk nem a megfelelő hangnemet használta. Ezeket az eseteket igyekeztünk elkerülni, szigorú felelősségrevonást alkalmaztunk, de pontosságunkat nagyban befolyásolja az. hogy néha fele létszámmal is maradéktalanul meg tudnánk oldani feladatainkat, néha pedig kétszer ennyi műszerész is kevés lenne, hiszen nem egyenletes számban érkeznek hozzánk a bejelentések. Munkánk minőségének javulását jelzi: korábban 100 megjavított készülék közül 17-tel volt később is baj, s jelenleg ez a szám csupán 4—5, ami viszont lehetne még kevesebb is. Gyorsaságunkra jellemző: három éve még 4 nap volt az átlagos javítási idő, s ez most két ás fél nap. Az átlagban benne van az alkatrészhiány miatt több hónapig nálunk lévő háztartási gép is, ami rontja az átlagot, hiszen általában a bejelentés napján javítanak szerelőink. — Többször említette az alkatrészhiányt. — Ez elsősorban a háztartási gépeknél okoz gondot. Ezekből, valamint rádió- és tv-készülékekből mintegy 600 ezer van a megyében. A profilunkba tartozó munkákhoz 2700—3000 féle alkatrész szükséges, s ha például 10 évnél is idősebb egy rossz tv-készüilék, bizony nehezebb a dolgunk. De könnyítésül létesítette Budapesten a GELKA a Márkaszervizt, ahová az országból összegyűjtötték a régi típusú, használhatatlan készülékek alkatrészeit, s onnan igényeljük ezeket. A megyében csaknem ezer színes tv is van, és — sajnos — ezek képcsőutánpótlása sem megoldott. — A személyi feltételek lépést tartanak a műszaki fejlődéssel? — Az utóbbi időben dolgozóink közül ketten mérnökök lettek, s 25-en technikusminősítő tanfolyamot végeztek. Szintén ketten műszaki főiskolán tanulnak, egyikük GELKA-ösztöndíjas- ként. Minden évben házi továbbképző tanfolyamokat is szervezünk. Az 1970-ben alkalmazott 24 műszerésszel szemben ma már 66-ot foglalkoztatunk, s dolgozóink 60 százaléka törzsgárdatag, 90 százaléka pedig a szocialista címért küzdő brigád tagja. A nyolc brigádból 5 benevezett az „Add a neved!” mozgalomba. Ennek az a lényege, hogy a megrendelők egy kis nyomtatványt kapnak tőlük, amelyen köalik, hogy a készüléket — például — a Newton szocialista brigád javította, amely a munkáért felelősséget vállal. — Eredményes az általánydíjas rendszer? — Igen. Jelenleg 8 ezer 500 átalánydíjas ügyfelünk van a megyében, s ezt nagy bizalomként értékeljük. A GELKA országos terveiben szerepel a komplex átalánydíjas szolgáltatás megszervezése, amelyben még jobban egybeesik majd a lakosság, a vállalat és a GELKA-dolgo- zók egyéni érdeke. A jelenlegi rendszer is igen eredményes, hiszen itt a legkevesebb a reklamáció. — Készülnek az ünnepekre? — Az év végi hajrá már elkezdődött, karácsonykor és szilveszter napján pedig ügyelet lesz. December 24- én, 26-án és 3I-én. valamennyi főszervizünkben — Szekszárdon, Tamásiban Dombóváron, Pakson és Bonyhádon — 9—13 óráig tartunk ügyéletet, december 25-én pedig csak Szekszárdon és Dombóváron. Ezenkívül továbbra is működik majd a szekszárdi, a dombóvári, a paksi és a bonyhádi üzenetrögzítő készülékünk, tehát nyitva tartási idő után is telefonáló ügyfeleink rendelkezésére állunk. — Hogyan összegezné a GELKA tevékenységét? — Erejéhez mérten Tolnában is arra törekszik a GELKA, hogy minél gyorsabban, pontosabban, minél kisebb hibaszázalékkal dolgozzon. Ennék bizonyítéka a több javítás és a kevesebb panasz. Nagyon szeretnénk elérni, hogy ne egy-egy rosz- szul vagy késedelmesen elvégzett munka, hanem a tömeges pozitív eredmények alapján ítéljen meg bennünket a lakosság. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: CZAKÚ SÁNDOR A mini-tévé mögötti tv- tester lehetővé teszi a javítást akkor is, ha nincs adás. Hasonló, de kisebb, hordozható műszer segíti a vidéket járó szerelőket. Egy hűtőgép agregáttöltése közben Müller István. Szekszárdról visszatérve Bezons polgármestere nyilatkozik A közelmúltban, az ottani művészek kiállításával kapcsolatban, hírt adtuhk, hogy a megyeszékhelyen járt Bezons új polgármestere, M. Leser. Visszatérte után a polgármester a következőket nyilatkozta Val d’Oise megye kommunista lapjának, a „La Renaissan- ce”-nak: — Delegációnkhoz, mely a két város közti barátsági szerződés értelmében testvérvárosi bizottságunk képviseletében is utazott Magyarországra, öt további tagja volt, festők és szobrászok. Lehetőségünk nyílt, hogy a Bezonsban korábban megrendezett képzőművészeti kiállítás anyagának lényegét bemutathassuk a testvér- városban, így hírt vigyünk a francia alkotóművészetről és kultúráról. Bármilyen szerény volt ez a bemutatkozás, számunkra fontosnak tűnik. Ezenkívül delegációnknak módja volt egy sor ottani létesítmény megtekintésére és elvtársi vitára is, de szigorúan csak kulturális összefüggében. Hangsúlyozni szeretném az ottani eredmények nagyságát, elsősorban egy példával, a gyermekintézmények és az ifjúság érdekében tett erőfeszítések terén. Meggyőződhettünk a város kultúr- életének intenzitásáról, sokoldalúságáról és arról, hogy az mennyire gyökerezik a sajátos magyar valóságban és történelmi múltban. Nemcsak az anyagi vonatkozásokra gondolok, hanem elsősorban az irányító elvekre, a kultúrpolitikára. A polgármester nyilatkozatához csatlakozott J. Soub- rane városi tanácsos, a testvérvárosi bizottság igazgató- sági tagja is: — Meglátogattuk a művelődési központot, egy új áruházat, óvodát és bölcsődét, általános iskolát, a ge- menci vadrezervátumot, a decsi háziipari és népművészeti szövetkezetét és felkerestük az érkezésünk napján nyílt új fedett uszodát. Szeretném hangsúlyozni az óriási változásokat, hiszen már az első Szekszárdon járt hivatalos delegációnak is tagja voltam. Ez a város él, fejlődik. Felejthetetlen volt magyar vendéglátóink kedvessége, a fogadtatás melege. —s. —n. A megyei közművelődési bizottság ülése A MEZŐGÉP Vállalat közművelődési tevékenysége Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Tolna megyei Tanács közművelődési bizottsága a MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárában, ahol a vállalat közművelődési tevékenységéről számolt be Zsigovits Ferenc igazgató A Vállalatnál és három gyáregységében — Bonyihád. Gyönk, Várdomb — folyó közművelődési munkát az 1976-ban kiadott közművelődési törvény szellemében vizsgálta a beszámoló, hiszen maga a munka is e szempontok alapján folyt, természetesen a gyár sajátosságaiból fakadó feladatok figyelembe vételével. Az egyik ilyen jellemző, hogy a vállalat dolgozóinak 53 százaléka 30 év alatti, a másik, hogy a dolgozói létszám több mint fele bejáró, akik 68 helységből utaznak a munkahelyekre. A MEZŐGÉP dolgozói részére 66 színházi bérletet vásároltak a kulturális alapból A szocialista brigádok — számuk 64 — tagjai rendszeresen látogatják a bérletekkel . a színházi előadásokat. A beszámoló kitért a különböző kulturális rendezvényekre, kiemelve a vállalatnál rendezett két író—ólvasó találkozót és a képzőművészeti kiállítást. A MEZŐGÉP jó kapcsolatokat épített ki a megyei művelődési központtal, a moziüzemi vállalattal, a zeneiskolával, a III-as számú általános iskolával és arra törekszenek, hogy a kapcsolatok bővítésével még színesebbé tegyék a kulturálódás, a szabad idő eltöltésének lehetőségeit. Külön szólt a beszámoló a szocialista brigádok helyzetéről és a nőpolitikái határozatok idetartozó vonatkozásairól. A MEZŐGÉP Vállalatnál a vállalati művelődési bizottság és a gyáregységeknél működő albizottságok munkája azt mutatja, hogy igen színesen, sokrétűen próbálják segíteni a dolgozókat a művelődésben, a szórakozásban. Ezt a tényt elismerte a megyei közművelődési bizottság is. István József, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke úgy jellemezte a testület álláspontját, hogy a MEZŐGÉP Vállalatnál nagyon szépen megmutatkozik az az egység, amely a termelőüzem és a kulturális élet között mindenütt kívánatos volna. A továbbiakban dr. Vadas Ferenc ismertette a kulturális rendezvények 1980. évi koordinálását, majd Balipap Ferenc adott tájékoztatót a közművelődésben folyó szakmai kísérletekről. Végezetül István József, a bizottság elnöke ismertette a testület jövő évi munkatervét. A NEB életéből Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az év végére sűrűsödő programjukban ismét két fontos és érdekes témavizsgálat ösz- szefoglaló jelentését fogadták el. Az egyik egy országos vizsgálat megyei része. Célja, annak megállapítása volt, hogy az általános iskolák és a szakigazgatási szervek hogyan készülnek fel a megnövekedett létszámú osztályok fogadására. Milyen intézkedéseket tesznek az iskolai előkészítés, az általános iskolai nevelő, oktató munka színvonalának megtartására, illetve fejlesztésére. Az iskolaelőkészítés területén a jelen tanévet vizsgálták, a 'beruházások esetében pedig az egész ötéves terv időarányos teljesítését, illetve a VI. ötéves terv iskolai beruházásainak előkészítését. Vizsgálatot folytattak a népi ellenőrök 22 általános és egy kisegítő iskolában, tájékozódtak a megyei, a városi tanácsok és járási hivatalok művelődésügyi osztályain. Az ellenőrzésben részt vett valamennyi járási és a megyei NEB. A másik, nem kevésbé érdekes vizsgálat a megyei juhtenyésztés helyzetét mérte fel. A vizsgálatban azok a járási NEB-ek vettek részt, amelyeknek a területén számottevő a juhtenyésztés. Azt nézték meg a népi ellenőrök, hogy a gazdaságok milyen hatékonysággal foglalkoznak ezzel az ágazattal, mit tesznek annak fejlesztése és gazdaságosabbá tétele érdekében. Kihasználják-e a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a területi elhelyezkedésükből következő kedvezőbb lehetőségekét? Ugyanis ami kedvez a juhtenyésztésnek, az majdnem alkalmatlan, vagy teljes egészében alkalmatlan a növénytermesztésre. A népi ellenőrök jártak 13 termelőszövetkezetben és két állami gazdaságban. * Az ezt megelőző NEB- ülésen került elfogadásra a folyékony üzemanyagokkal való takarékos gazdálkodás utóvizsgálata. Ebben megállapították — többek között —, hogy a vizsgált egységek tettek takarékos- sági intézkedéseket, ezek többsége alkalmas a feltárt hiányosságok megszüntetésére, de ezeket a gyakorlatban csak zökkenőkkel hajtják végre. Az alapvizsgálatok óta több gondót fordítanak a felhasználások ellenőrzésére, a túlfogyasztó járművek kiszűrésére. A tett intézkedések ellenére még mindig nem rendelkeznek a vizsgált egységek kellően zárt bizonylati rendszerrel. Az alapadatok sok esetben pontatlanok, a tényleges helyzetet nem tükrözik. A teljesítmények és a fogyasztás összevetése több esetben elmarad. Továbbra is gond, hogy az üzemanyag-felhasználás normalizálására kiadott MÉM- ajánlásokat — a vizsgálatot a mezőgazdasági nagyüzemekben végezték — a gazdaságok nem tartják al- kalmazhatónak, mivel a gyakorlatban nem biztosít megfelelő értékelési alapot. A gazdaságok törekedtek az üzemanyag megtakarítására ösztönző módszerek alkalmazására, de a jelenlegi szabályozási és érdekeltségi rendszer a gazdasági vezetőket nem teszi elég érdekeltté a takarékos üzemanyag-gazdálkodásban. Az alapvizsgálat óta egyértelmű javulás van a fáradt olaj szervezett gyűjtésében és értékesítésében. Virág Ákos műszerész magnetofont szerel. Az ünnepekre nem maradhat megjavítatlan készülék. A közművelődési bizottság ülésének egy pillanata
