Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
4 ÍníÉPÜJSÁG 1979. december 15.--------------........................ Hem ze vára volt, ebből alakult ki a Hencse név, egy XIV. századi oklevélben már így említik. A török időkben, 1572-ben 60 adózó házzal a jelentősebb falvak közé tartozott. Az 1631. évi hűbérdef- terben már nem szerepel, a XVII. század végére elpusztul. Nincs bizonyíték arra, hogy a templomdomb valahol a hajdani falu központja lett volna. 1783-ban Hencsének csak a Paks—Nagydorog út menti kocsmáját jelöli a térkép. Az első világháború után Pusztahencse néven közigazgatási önállóságot nyer, 872 lakossal. Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult, 300 hold földterülettel, József Attila néven. A községben jelenleg 400 házban 1300-an laknak. Pőniparípa Fürdőszobák, saját kutak Szalontai mangalica A bezzegpusztai állattenyésztési állomáson nemcsak a jófajta birka kitenyésztése a cél, hanem a fajtafenntartás is. Ez azt jelenti, hogy néhány régi magyar fajta már csak itt található meg. Ilyen például a cikta nevű birka, amely évtizedekkel ezelőtt csupán a dunántúli nyájakban legelt, s jellegzetessége, hogy a gyapja igen hosszú szálú. Vagy például a mangalicasertés. Még az ötvenes évek vége felé is majd minden disznóólban mangalica röfögött: főként azért tartották, mert egy két-két és fél mázsás disznó szalonnájából 2 véndő zsírt is ki lehetett sütni. Az Erdélyből származó szalontai mangalica sertésre, ha valaki kíváncsi, itt megláthatja: a telepen azért tartják, hogy ki ne vesszen ez az ősi magyar fajta. Mert- hát mit lehet tudni? Előfordulhat, hogy idővel a zsírsertések tartása is divatba jön. Szép a napi súlygyarapodás mutatója is: a legjobb keresztezésből származó fajtáé több mint 300 gramm. A növendék állatokat szelektálják, s a legjobbakat to- vábbtenyésztésre javasolják. A tenyészérett juhokat 15 hónapos korban eladják, saz ország birkátartással foglalkozó gazdaságaiba viszik. A telepen jelenleg 1149 kos, és 430 vizsgálat alatt álló utód van. Az állatok takarmányát a major körül fekvő területen — összesen 354 hektár szántón — termelik. Még szerencse, hogy a Bezzegpusztára vezető út homokos, s a homok gyorsan elnyeli a vizet. Néhány milliméteres csapadék ennek a földútnak meg se kottyan, „bezzeg” egy kiadós nyári zápor után járhatatlan az út. Meglehet, Bezzegpuszta éppen erről kapta a nevét. A lakott helytől távol eső majorban található az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség teljesítményvizsgáló állomása. Helyi szóhasználat szerint a köstelep. Az állomáson választják ki azokat a növendék juhokat, amelyek súlygyarapodásuk és gyapjútermelésük miatt továbbtenyésztésre alkalmasak. Az állatokat kéthónapos korban vásárolják az ország tenyésztésre kijelölt gazdaságaiból. Jelenleg a magyar fésűs me- rinői juhot keresztezik többek között az NDK, a szovjet aszkán, a dorset horn és a svéd Suffolk fajtákkal, s vizsgálják, hogy a különböző A 42 dolgozó többsége Pusztahencséről jár Bezzeg- pusztára — mikrobuSszal, kerékpárral vagy motorral jutnak el a munkahelyükre. Az állatgondozók minden délben meleg ételt kapnak; a nagydorogi ÁFÉSZ-tői ételhordókban szállítja ide ebédidőben az állomás saját gépjárműve. m Evekre szóló jégverés Negyvenegy hektár szőlője van a Kossuth Termelőszövetkezetnek, 13 éves ültetvény, kadarka, saszla és néhány egyéb fajta, kisebb területen. Tavaly súlyos jégverés érte a szőlőt, leverte még a vesszőket is sok helyen. Az idei rügyfakadás ezért hiányos volt, sőt még a következő évben is meglátszik majd a szőlőkön a kár utóhatása. A szőlőművelés köti le a kézierőt, nem termeszt már a szövetkezet dohányt. A pusztahencsei homokon a háztáji földekre zsugorodott a dohánytermesztés, hétnyolc hektárra. Viszont a görögdinnye évről évre virul a közösben. Hevesi fogadott kertészek, szakértő dinnyéscsaládok foglakoznak vele, a szövetkezet dolga csupán a terület jó ellátása trágyával és a dinnyések szállásának kiépítése, az ehhez való segítség- nyújtás. Megéri mindkét félnek — bár az idén jobb is lehetett volna. A szövetkezetnek az is jó, hogy az erősen feljavított dinnyeföldön a következő években sokkal jobban lehet termelni egyéb növényeket. utódok 60 napos azonos takarmányozás mellett milyen súlygyarapodást érnék el. Mikor az állatok az egyéves kort elérték, a gyapjú minőségét és természetesen meny- nyiségét is nézik. Itt a legfontosabb szempont: olyan gyapjútermelő egyedek ki- tenyésztése, amelyek gyapja megfelel a hazai feldolgozó- ipar igényeinek. Bezzegpusztán van a kostelep Valamikor réges-régen, a budapesti állatkertben igazi kicsi pónilovak húzták a kis fogatot, amelyen kisfiúk és kisleányok furikáztak körbe-körbe. Pónilovat mostanában Szántódpusztán látni: a bezzegpusztai teljesítmény vizsgáló állomás 16 pónija közül néhány a nyarat a Balaton mellett tölti. Minthogy a pónilovak fajtafenntartása is ennek a telepnek a feladata, néhány éve a Siótourral megegyezést kötöttek. A pónilóra nyereg kerül: s a hazánkba látogató turisták gyerekei ezeken az apró fekete és tarka paripákon tanulnak lovagolni. Pusztahencsén nincs törpevízmű, tehát egészséges, mélyről jövő vizet adó kút és vezetékhálózat, évek óta vajúdik a társulat megalakítása. Sokba kerülne a lakosságnak, mivel elég kicsi a település és csak önállóan lehet megvalósítani. Messze vannak Nagydorogtól is, Pakstól is. Most ugyan ismét napirenden a kérdés, hallottunk a törpevízimű-társulat megalakításának erős szándékáról és esetleges megvalósíthatóságáról. Mindenképpen dicséretes, hogy ilyen körülmények között is sok a fürdőszobás ház. Mindenütt maguk teremtették meg az emberek a vízszerzési lehetőséget, többnyire csőkút fúrásával. Egy idős paksi ember sole kutat fúrt a faluban — a nevét sem tudják, csak dicsérik — és a nem túlságosan drága megoldás annyira népszerű lett, hogy régi típusú házakban is kialakították a kényelmet. Vannak házak Pusztahencsén, amelyeknek kerítése már öreg a ház sem mostani, de van „benti” víz és fürdőszobá. Apróságok — Társadalmi ünnepségek. Az idén 5 házasságkötés és két névadó volt a községben. — Személygépkocsi 70, kismotor 35 található a faluban. — Kevés ló, összesen 7 van a településen magántulajdonban. A háztájiban fogják őket munkára, azonkívül baráti alapon kisegítik egymást, s Nagydorogról hozzák a szenet, fát és olajat egymásnak. — Rádiója 245, televíziója 275 lakosnak van a községben. Népszabadság 62, Tolna megyei Népújság 202, Képes Újság 86, Nők Lapja 70, Rádió-Televízió Újság 82 jár a faluba. Postatakarékban 8, míg a takarékszövetkezetben 2 millió forintot tartanak a pusztahencseiek. — Két év óta van szociális étkeztetés a faluban. Az öt idős ember közül háromnak házhoz szállítják, míg ketten emennek az ebédért az iskola napközijébe. — Hat kisiparos van a községben: 1 teknővájó, 2 fafűrészelő, 1 kőműves, 1 szobafestő, 1 tetőfedő. Pusztahencséről készült magazinunkat irta: Gemenci József, D. Varga Márta, Por- dán Jánosné. A képeket Bakó Jenő készítette. Munkatársaink legközelebb, december 17-én Bátaszékre látogatnak. Felmondás és program A dolgozó tagok száma a Kossuth Tsz-ben mindössze 125— 130, nem pontos, havonta változik. Ez az egyik legnagyobb gondja a szövetkezetnek. Egyiként is rosszak az adottságok, sok a gyenge homok, tehát Pusztahencse eleve nem tartozik a legjobb gazdaságok közé. A munkaerőt Paks és a közelben levő „kostelep” csábította leginkább és csábítja még mostanában is. Nemcsak a legjobb és legerősebb emberek találnak pénzesebb munkát. Elment például portásnak az erőműépítkezéshez, igen jó pénzért, olyan ember, aki a szövetkezetben semmi komolyabb munkára nem volt fogható, bár nem nyomorék. Megtörtént, hogy valáltí egy hétig nem jelent meg a munkahelyén, a Kossuth Tsz-ben, amikor jó volt, eljárt napszámba. De rögtön jelentkezett, mihelyt esett az eső. Haza küldték, hogy van helyette más, jöjjön holnap (persze ez is nagyon enyhe, elnéző megítélés, hiszen fegyelmi járt volna). Erre „megsértődött”, felmondott és vállalathoz ment, kihasználva az erőműépítés miatt meglevő nagy kínálatot. A szövetkezet vezetői tehetetlenek az ilyen megnyilvánulással szemben. Viszonylag nagy az állatlétszám, szükség van minden dolgos kézre. A dolgozó tagságnak csaknem a fele állatgondozó. Mivel a jószágállomány számbeli gyarapítását tervezik a szövetkezet szakvezetői, egyben remélik, hogy a jobb jövedelemmel együtt a munkakedve is fokozódik mindenkinek és maradéktalanul helytáll, aki a szövetkezethez tartozik. Az 1339 hektár, szántóval rendelkező szövetkezet jelenleg 219 tehenet, összesen több mint 600 szarvasmarhát és 123 anyakocát tart. A várható hízósertés-értékesítés az idén 1370, a következő évbén pedig 1600 körüli számra akarják növelni az eladást. A sertéstenyésztés, -hizlalás fejlesztése hosz- szabb távú program a Kossuth Tsz-ben. Szeretik a jószágot otthon is, sok tag foglalkozik sertéshizlalással, nagyban. A szövetkezet a földjeinek jelentős részén termeszt takarmányokat : az 1980-as Vetésterv szerint 450 hektár lesz kukorica, 100 hektár silókukorica, 140 lucerna. Természetesen épületek felújítása, technológiai átalakítása is szükséges az állat- tenyésztés fejlesztéséhez. „Már a kutya sem törődik vele”, ha jön a szódás, hiszen csak az üvegeket, meg a pénzt viszi el. Ügy hírlik, szeretik a szó- ponta — ha szükséges — két- davizet a pusztahencseiek. szer is körbejárja a falut, s Han János szíkvízkészítő na- kicseréli az üres üvegeket. Kiss János Axon tűnődöm, hogy mi is lehet Ilyenkor a dolga egy mezőőrnek, amikor gyakorlatilag már mindent betakarítottak a határból. Meg is kérdem. Kiss János hamiskás mosoly- lyal «álaszol: — Hát, sok mindent Először is: végzi a vadak felügyeletét a „rab- sicoktől". Azután, ha kártevőt lát a vetésben — csócsárlót, gabonafutrinkát — akkor azt jelenti az agronó- musnak, aki azonnal megteszi a tsz- ben a szükséges intézkedéseket. Azonkívül: számon tartja a geodéziai tárgyakat is. Ha az éjszakai szántásnál esetleg megsérültek, azt is jelenti. Ha véletlenül kint marad egy munkagép, azt is szemmel kell tartani, nehogy valami károsodás essen benne. S itt vannak az erdőink is, azokra is vigyázni kell, habár mostanság, szerencsére nagyon ritka hogy valaki az erdőt bitorolja. SZIKUIZ
