Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
^fepQJSÄG 1979. december 15. Brüsszel A NATO-konferencia záróközleménye A NATO pénteken véget ént külügyminiszteri konferenciája megbízta Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, hogy hétfőn juttassa el a szovjet kormányhoz az új amerikai rakétafegyverek gyártásáról és Nyugat- Európában való elhelyezéséről szóló NATO-kÖ2fleményt, valamint azokat a javaslatokat, amelyeket — a NATO- miniszterek véleménye szerint — leszerelési tárgyalásokat tehetnének lehetővé, és amélyek szerintük, elválaszthatatlanok a „korszerűsítési” tervtől. Mint a miniszteri konferencia záróközleménye megállapítja, és amint azt Cyrus Vance is hangoztatta sajtó- értekezletén, a javaslatok főbb pontjai a következők: — Tárgyalási ajánlat a SALT—III. keretében a közép-hatótávolságú és az interkontinentális nukleáris erők csökkentésére; ezer amerikai nukleáris töltet visszavonása Európából; javaslat ideiglenes megállapodás megkötésére a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon; további javaslatok a bécsi tárgyalásokon bizalom- keltő katonai intézkedések meghozatalára; készség a helsinki találkozón megkezdődött folyamat szellemében újabb bizalomkeltő intézkedések és egy összeurópai leszerelési értekezlet ügyében tett javaslatok megvizsgálására. (Ez utóbbi pont utalás a közlemény más helyén külön is helyeselt francia indítványra, és értelemszerűen a szociaolista országok legutóbbi kezdeményezéseire.) A konferencia befejezése után mind Joseph Luns NA- TO-főtitkár, mind pedig Vance amerikai külügyminiszter igyekezett úgy beállítani a dolgokat, mintha a nukleáris „korszerűsítési” határozat adná meg az alapot a konkrét fegyverzetkorlátozási megbeszélések megkezdésére. Hozzáfűzték; a szocialista fővárosokból érkezett első elítélő megnyilatkozások ellenére úgy vélik, hogy végül is sor kerül majd tárgyalásokra a Szovjetunió és az Egyesült államok között. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon teendő nyugati javaslatok — mind Luns, mind Vance szerint — előreláthatólag már hétfőn előterjesztésre kerülnek. A záróközlemény egyébként hosszadalmasan taglalja az észak-atlanti szövetség helyzetét, a kelet-nyugati kapcsolatra vonatkozóan megismétli az ismert álláspontokat és a megszökött módon aggodalmát hangoztatja a Varsói Szerződés haderőinek megerősödése miatt. Ugyanakkor — szintén a szokott módon — azt fejtegeti, hogy a NATO az enyhülést akarja. Rögtön ezután azonban további katonai erőfeszítésekre szólítja fel á NATO-tagállamokat. A TASZSZ a NATO-döntésről Az európai közvélemény széles körű tiltakozása ellenére a NATO miniszteri tanácsa olyan döntést hozott, amely veszélyes a béke és a nemzetközi enyhülés ügyére nézve. Engedve Washington durva nyomásának, a NATO-országok külügy- és hadügyminisztert beleegyezésüket adták, hogy Nyugat- Európa több országában új közép-hatótávolságú amerikai nükleáris rakétákat helyezzenek el. Ezt a döntést olyan pillanatban fogadták el, amikor — objektiven nézve — semmi szükség sem volt arra, hogy növeljék földrészünkön a katonai szembenállás szintjét. Ellenkezőleg, a helyzet lehetővé tette a szembenállás szintjének csökkentését és azt, hogy megállapodás jöjjön létre a közép-hatótávolságú rakéták indítóállásai jelenlegi számának csökkentéséről. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama, arra törekedve, hogy megakadályozzák a nukleáris rakétafegyverkezés újabb fordulójának kezdetét, javasolták, hogy késlekedés nélkül kezdjenek tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéséről. A Szovjetunió — mint ismeretes — emellett készségét fejezte ki arra, hogy a jelenlegi seinthez képest csökkenti az ország nyugati részén elhelyezett közép-hatótávolságú nukleáris rakéták számát, ha Nyugat-Európában nem helyeznek el további ilyen rakétákat. A NATO-tagállamok azonban nem vették figyelembe ezeket a konstruktív kezdeményezéseket és az események menetét egészen más irányban befolyásolták. A NATO miniszteri tanácsa az elfogadott nyilatkozatban az új amerikai nukleáris rakéta fegyverrendszerek kifejlesztését azzal igyekszik „megindokolni”, hogy a Szovjetunió állítólag „jelentős mértékben” növelte harcászati nukleáris „erőit. Emellett alaposan kiforgatják a tényeket,- mivel a Szovjetunió az utóbbi két évben nyugati területein a középhatótávolságú nukleáris fegyverek hordozóeszközének számát egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte. Ellenkezőleg mind a közép-hatótávolságú rakéták indítóállásainak, mind pedig a rakéták nukleáris töltetének számát valamelyest csökkentették is. A NATO által elfogadott intézkedések állítólagos „védelmi jellegéről” szóló „érveket” lényegében megcáfolja az amerikai kormányzat ötéves fegyverkezési terve, amelyet James Carter elnök hozott nyilvánosságra. A NATO miniszteri tanácsa legutóbbi ülésszakának döntései és az ezzel egyidő- ben nyilvánosságra hozott amerikai ötéves militarista program, azt a megvalósíthatatlan célt követi — és ezt a közelmúltban George Brown amerikai külügyminiszter nyíltan ki jelentette, hogy a 80-as évekre létrehozzák az észak-atlanti tömb katonai fölényét. A közvélemény megtévesztésére törekedve, a NATO urai a brüsszeli határozat elfogadása után azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha ők lennének a tárgyalások kezdeményezői. ' A NATO minisztert tanácsának az amerikai rakéták telepítéséről szóló határozatában szó esik valamiféle olyan „lehetőségről”, hogy „két párhuzamos és egymást kiegészítő irányvonalat lehet megvalósítani: a harcászati nukleáris erők korszerűsítését és a fegyverzetkorlá- tozásl”. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a maga részéről azt állította, hogy „a korszerűsítés és a leszerelés ttörekvés, egy olyan út kettős keréknyoma, amely a biztonsághoz vezet.” Valójában semmiféle „párhuzamosság” és „kettős keréknyom” nincs és nem is lehet. Teljes felelősséggel, ki kell jelenteni, hogy az amerikai rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló döntésükkel azok a NATO-országok, amelyék megszavazták ezt a döntést, szétrombolták a tárgyalások alapját. Közep-hatotauolsagu atomraketak „Akiknek kedves a béke, a népek biztonsága, könnyen megértik, hogy a NATO döntése a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták elhelyezéséről, ennek a határozatnak végrehajtása a gyakorlatban szétrombolja a -Szovjetunióval folytatandó további tárgyalások alapját” — írja a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai hetila'p most megjelent száma a NATO brüsszeli tanácsülésének határozatáról. „Azok 'a nyugat-európai politikusok, akik azt bizonygatják, hogy a korszerűsítésről’ elfogadott határozat csak erősíti a NATO-országok pozícióját, s így állítólag megkönnyíti a tárgyalásokat a Szovjetunióval, becsapják országuk közvéleményét, s így akarják igazolni azt a szándékukat, hogy Nyugat-Európában amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat telepítsenek.” „A nyugat-európai közvélemény mind jobban megérti, hogy a Pentagonban kidolgozott tervek földrészünk stabilitásának megbontására irányulnak, fenyegetik az enyhülés folyamatát, s mindenekelőtt azoknak az országoknak népei számára jelentenek halálos veszélyt, aholi az új rakéták elhelyezésre kerülnek” — írja a szovjet külpolitikai hetilap, leszögezve: a szovjet javaslatok ezzel szemben nagy lehetőségeket nyitnak meg az európai biztonság megszilárdítása előtt. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Az oktatási és kulturális tárca, valamint a Tudományos Akadémia, a Testnevelési és Sporthivatal, a Rádió, a Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság 1980-aS költségvetési előirányzatát vitatta meg pénteken a Parlamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. * Az országgyűlés téli ülésszakát előkészítő képviselői tanácskozások sorozatábarf pénteken az építési és közlekedési állandó bizottság is megvitatta az országgyűlés elé terjesztendő anyagot. * A Szovjetunió belügyminisztériumának N. N. Scsolo- kov hadseregtábornok, belügyminiszter vezette küldöttsége, amely hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon, megbeszéléseket folytatott az együttműködés további szélesítéséről. A két minisztérium között egyezmény aláírására került sor. Pénteken a küldöttség hazautazott Moszkvába. Ä Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatáson jelen volt Ben- kei András belügyminiszter és V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. BOGOTA A legújabb jelentések szerint több mint ötszáz halálos áldozata van a szerdai kolumbiai földrengésnek. Háromszázan eltűntek, a hajléktalanok száma pedig mintegy kétszázezerre tehető. A földrengés az országi déli vidékén 17 települést érintett. A szerdai legnagyobb földmozgást csütörtökön négy újabb követte, és Tumaco város térségéből tengerrengést 'is jelentettek. TOKIO A japán sajtó „ellenpuccsszerűnek” nevezi a dél-koreai vezérkari főnök letartóztatását, valamint a hadügyminiszter leváltását, s hangot ad annak a véleményének, hogy a meggyilkolt Pák Csöng Hi diktátor „érdemeit nagy becsben tartó”, „a gyeplő lazítását” ellenző katonai elemek akciójáról van szó. BONN Üjabb taktikai húzáshoz folyamodott Franz Josef Strauss, a nyugatnémet jobboldal kancellárjelöltje: a Rheinische Postnak adott interjújában kijelentette: hajlandó visszalépni kancellár- jelöltségétől, ha a Szabad- demokrata Párt (FDP) készségét nyilvánítja egy új koalícióra a keresztény pártokkal. Strauss, aki általános megítélés szerint önerőből nem lesz képes megszerezni a szavazatok' abszolút többségét a jövő októberi általános választásokon, ezzel a kijelentéssel kívánja megbontani a jelenleg szociáldemokrata- szabaddemokrata koalíciót. Günter Verheugen, az FDP főtitkára szerint a Strauss-interjú „első jele annak, hogy a kereszténypártok kancel'lárjelöltje többé nem biztos a dolgában”. OTTAWA Mindössze hathónapi kormányzás után küszöbön áll a kanadai kormány lemondása és az új választások kiírása. A kanadai parlament ugyanis csütörtök este 139:133 arányban elítélte Joe Clark konzervatív kabinetjének eddigi politikáját. ' A kormányt elítélő határozati javaslatort az Új Demokrata Párt (NDP) terjesztette be a jövő évi költség- vetés vitájának keretében. Az NDP indoklása szerint Joe Clark kormánya nem tartotta be választási ígéreteit, nem csökkentette az adókat és a kamatlábakat, nem ösztönözte a gazdaság növekedését. Hírügynökségek feltételezik, hogy Clark lemond. BRÜSSZEL Az európai parlament elvetette a Közös Piac 1980- as költségvetési javaslatát, amelyet a kilencek pénzügy- rpiniszteri tanácsa terjesztett elő. Brüsszeli közös piaci körökben úgy vélik, hogy ez az esemény példa nélkül álló válságot okozhat az Európai Gazdasági Közösségben. Először fordul elő a közösség történetében, hogy nincs költségvetése. Az EGK-iiak egyelőre az idei költségvetés alapján kell tovább tevékenykednie, amelynek előirányzatai összesen 10 százalékkal alacsonyabbak az 1980-ra tervezettnél. Emellett az a veszély fenyeget, hogy hatásköri vita bontakozik ki a közösség különböző intézményei; a miniszteri tanács, az európai parlament és az európai közösségek bizottsága között, s ez hosszú hónapokra megbénítja a kilencek tevékenységét. NEW YORK Thomas Reston, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön közölte: az Egyesült Államok fontolgatja, hogy az ENSZ-től gazdasági szankciót kér Irán ellen, amennyiben a túszok továbbra is fogságban maradnak. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor üdvözölte azt a tényt, hogy Khomeini hozzájárult a túszok külföldi megfigyelők által történő meglátogatásához, de követelte, hogy e megfigyelők „semleges, minden érdekelt által elismert” személyiségek legyenek. MADRID Háromszázötvenezer ember vett részt csütörtökön este Madridban azon a nagy munkástüntetésen, amelyet a munkásbizottságok több más szakszervezeti központtal együtt hirdettek meg az új munkajog törvénytervezet ellen. A tervezetet kedd este óta tárgyalja a spanyol képviselőház. A madridival egy- időben hasonló tüntetések voltak Valenciában, Barcelonában, Katalónia- és Galícia több városában. A rendzavarás nélkül lefolyt madridi munkástüntetés végén mégis véres incidensek robbantak ki, amikor a nap folyamán ugyancsak Madridban folyó egyetemista tüntetések résztvevőinek egy csoportja megpróbált behatolni a munkások sorai közé. A rendező gárda ezt megakadályozta. Később azonban a diáktüntetők összecsaptak a rendőrséggel és kövekkel dobáltak meg egy rendőrautót. A rendőrautó utasai a hivatalos jelentés szerint szorongatott helyzetükben fegyverüket használták és a lövéseknek két diák áldozatul esett. SZÓFIA Az utóbbi kát évben Törökországban több, mint kétmilliárd török font értékű csempészett fegyvert foglaltak le a hatóságok — állapítja meg többek között az az interpelláció, amelyet a török Köztársasági Néppárt 65 képviselője nyújtott be a török parlamentben — közölte az ankarai rádió. Az interpelláló képviselők hangsúlyozzák, hogy a hatalmas méreteket öltő illegális fegyvercsempészet az egyik fő oka a politikai terrorizmus növekedésének. A parlamenti interpellációban a Köztársasági Néppárt képviselői több konkrét esetet sorolnak föl annak bizonyítására, hogy a fegyvercsempészést a zillegális kábító- szerkereskedelem révén fi- naszírozzák.
