Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 293. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. december 15., szombat TÖBB JAVÍTÁS, KEVESEBB PANASZ (3. old.) A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE (3. old.) Történelem és érettség Éppen száz esztendeje annak, hogy a Kármán Mór- féle tanterv jóvoltából a történelem „önálló arculatú tantárgy” lett. Az 1883-ias középiskolai törvény pedig az érettségit is általánossá tette hazánkban. Egy évszázad után sem mondhatjuk el azonban, hogy történelem- tanításunk, történelemszemléletünk alakítása kielégítő színvonalú lenne. Ennek megszámlálhatatlan oka közül ezúttal csupán kettőre hívnám föl a figyelmet: a tantárgy a szüntelenül változó politika áramkörében maga is állandó változásban volt, a tankönyvírók ugyanakkor „vigyázó szemüket” kizárólagosan Nyugat- Európára vetették. Még az ötvenes-hatvanas évek tan- terveiben, tankönyveiben is háttérbe szorult politikai- társadalmi-gazdasági életterünk: Közép-Kelet-Európa. A néhány esztendeje megjelent Keleti Golf-áram című kötet fiatal írói nem minden ok nélkül figyelmeztettek tehát arra, hogy szomszédainkról vagy semmit, vagy csak alig-alig tudunk. Ismerjük meg egymást, s azt keressük, ami összeköt — állították a Németh László-d gondolat mellé Tamási Áronét is. Hogy a kötet milyen színvonalon szolgálta a címében és tartalmában helyes törekvéseket, az most nem érdekes, de azt megjegyzem, hogy akkoriban átlapoztam érvényben lévő általános iskolai és középiskolai tankönyveinket. Igazat kellett adnom a szerzőknek: történelmi — és irodalmi, művészeti, tudományos — ismereteink túlságosan egyoldalúak, nyugat-európaiak. E hibák korrigálására, a hézagok kitöltésére persze nem egy efféle kötet hivatott, ezt csak intézményes — iskolai — képzéssel lehet'majdan megvalósítani. Ezzel egyidőben kezdődött a vita korszerű műveltségeszményünkről, s mivel éppen a tananyagcsökkentés idejét éltük akkoriban, szinte naponta hallottunk újabb, s újabb ötleteket, elképzeléseket arról, hogy mi kerüljön be a tankönyvekbe, s mi nem, mi legyen kötelező érettségi tárgy, s mi nem. A természettudományok és a társadalomtudományok képviselőinek ugyan nem első, de talán a korábbiaknál hevesebb összecsapás sát követően egyfelől megfogalmazódott az igény a világnézeti nevélés, a politikai, közösségi szemléletmód erősítésére, másfelől viszont éppen akkortájt- került le a történelem a kötelező érettségi tárgyak listájáról. Becsületben megőszült történelem tanárok tucatjai tiltakoztak a tárgy degradálása éllen, mondván, mi más lenne világnézeti tantárgy, ha nem a történelem. S bár ez önmagában nem helytálló, hiszen világnézetet lehet alakítani. — mondjuk — irodalom, fizika, vagy biológiaórán is, néhány jogos észrevétel mellett nem mehettdk el az illetékesek szó nélkül. Be kellett látnunk, hogy az érettségi vizsga tárgyak számának csökkentése könnyítette ugyan a tanulók terhelését, de például „a történelem érettségi eltörlése a történelmi-társadalmi ismeretek gyengüléséhez vezetett, és nem biztosította a Világnézeti felkészültség és tudatosság kívánt szintjét”. Az igaz, hogy egy tantárgy sorsa nem azon áll vagy bukik,_ hogy kötelező-e vagy sem az érettségi, hiszen a pedagógustól függ, kívánnak-e érettségizni tárgyából a tanulók vagy nem. Az is igaz, ugyanakkor, hogy a diákok szemében napjainkban csák az a „komoly” tárgy, amiből kötelező az érettségi vizsga. Arról pedig soha nem volt szó, hogy valaki, áki akart, nem érettségizhetett történelemiből. Emiatt is helyteleníthetők azok a közszájon forgó hírek, hogy 1981-től ismét érettségi tárgy lesz a történelem. A valóságban ugyanis mindössze ismét kötelező vizsgatárggyá emelkedett. Történelemszemléletünk zavarait úton-útfélen emlegetjük mostanság. A mindenki számára kötelező történelem érettségi vizsga talán segít abban, hogy ezeket a hiányosságokat előbb vagy utóbb megszüntetjük. Attól azonban, hogy a történelem ismét kötelező vizsgatárgy lett, senki nem várhatja e hiányosságok gyökeres orvoslását. Egyetemi tanárok panaszíkodnak ugyanis, hogy a történelemből felvételizők csupán az „összefüggésekét” tartják fontosnak, és alig ismerik a tényanyagot, vagyis a frázisok, a történeti koronként behelyettesíthető panelek bűvöletében élnek. S azt egyetlen tantárgy sem nyújthatja, amit a történelem, ami tudatosítja, hogy miként a régi görögöknél a város, a polisz közös érdekeiért való fellépés jelentette a politikát, akként az ma is csupán közösségi érdekvállalás lehet. Marx szerint a történelem olyan dráma, amelynek az emberek nemcsak szereplői, hanem szerzői is. Hogy valóban azzá váljanak, ahhoz azonban érettségre van szükségük, politikai, világnézeti érettségre, ami ugyan nem egyenlő a történelemérettségivel, de az egyik feltételezi a másikat. RÁCZ-SZÉKELY GYŐZŐ Befejeződött a próbaüzem zött megépült, több csatornás kábelrendszer nemzetközileg is jelentős, mert részét képezi a szocialista országok egységes távközlési rendszerének. Majd arról beszélt Pullai Árpád, hogy a 717 millió forintos beruházással épült, új létesítmény a tervezett költségen belül valósult meg. Végezetül a Posta országos feladatairól beszélt. Ezután lépett a mikrofonhoz K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Ő arról szólt, hogy a most átadott telefonközpont is beilleszkedik a megye fejlődését jelentő új beruházások sorába. Az ünnepi beszédeket követően az új távbeszélő-rendszer építésében kiemelkedő munkát végzetteknek kitüntetéseket adtak át. Kapus László, a Posta Központi Kábelüzemének művezetője, a Munka Érdemrend ezüst, Balogh László műszerész, a Somogy megyei Távközlési Üzem dolgozója a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Kiváló munkáért kitüntetést adott át a miniszter Kollár Józsefnek, a Tolna megyei Távközlési Üzem kábelszerelőjének, miniszteri dicséretet pedig Posta Ferenc, a Tolna megyei Távközlési Üzem helyettes vezetője. Kresz Béla műszerész és Seres Imre központvezető vezérigazgatói elismerést, Németh Imre művezető pedig igazgatói elismerést vehetett át. Az ünnepséget követően a résztvevők, vendégek, s az új telefonhálózat építői, megtekintették a telefonközpontot. A tegnap véget ért próbaüzem során jól vizsgáztak a berendezések. S egy adat: a szekszárdi előfizetők száma a központ üzembe helyezése óta 1870-re emelkedett. — sz 1 — Pullai Árpád ünnepi beszédet mond A telefoniközpont kapcsológépeinek halk kattogása adta a „háttérzenét” ahhoz az ünnepséghez, melyen a több hétig tartó próbaüzemet követően tegnap délután átadták a korszerű távbeszélőösszeköttetést biztosító új központot Szekszárdon. Varga Sándor, a Pécsi Pos, taigazgatóság vezetője köszöntötte a megjelenteket", Tolna megye és Szekszárd város párt- és állami vezetőit, majd Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter adta át rendeltetésének az új télefonhálózatot. Elmondta, hogy az ünnepi esemény jelentősége átlépi Tolna megye határait, mivel az ország legnagyobb, legösszetettebb távközlési rendszerét adták át. A Budapest—Dunaújváros—Paks—Szekszárd különleges kábelrendszere megteremti például az épülő paksi atomerőmű távközlési feltételeit is, aminek hatása népgazdasági méretű. Az új, crossbar rendszerű távbeszélő-központ a korábbi 1200 állomás helyett hatezret biztosít Szekszárdnak, s lehetővé tette az országos távhívóhálózathoz csatlakozást. Szekszárd, Paks, Nagydorog automatikusan hívható — folytatta a miniszter — s a megye további 29 helysége félautomata távhívási lehetőséget kapott. •» A 144 kilométer hosszú, Budapest és Szekszárd kö_______«. K. Papp József Tolna megye fejlődéséről beszél A „megrendszabályozott” patak Eveken keresztül sok bajt, gondot okozott az Eri patak. Nyári záporok után sokszor kiöntött és volt olyan eset, amikor a vízbefűlt malacokat a harmadik háznál találták meg. A közelmúltban készült el a patak áteresze, amely másfél millió forintba került. (Pusztahencséről készült magazinunk lapunk 4. oldalán található.) New York, ENSZ Gyarmatosítás- ellenes határozat Az ENSZ-közgyűlés, magyar idő szerint pénteken hajnalban, egyes tagállamok kifogásai ellenére elsöprő, 125 a 7-ihez szavazataránnyal, 7 ország tartózkodása mellett, gyarmatosításellenes határozatot hagyott jóvá. A határozatban leszögezték, hogy a gyarmati elnyomás valamennyi formája, ide értve a fajüldözést is, súlyos veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Elismerték a gyarmati vagy idegen uralom alatt élő népek jogát arra, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzé1 küzdjenek függetlenségük kivívásáért. Elítélték a külföldi gazdasági és egyéb érdekeltségeknek a gyarmati rendszer felszámolása ellen ható tevékenységét. Súlyosan elítélték a dél-afrikai kormánnyal való mindenféle együttműködést, különös tekintettel ezek nukleáris és katonai oldalára, és követelték azonnali beszüntetésüket. Felszólították az összes tagállamokat, hogy tartsák visz- sza Dél-Afrikába és Rhodesiába irányuló segélyeiket, mindaddig, amíg Namíbia és Zimbabwe el nem nyeri ön- rendelkezését és függetlenségét. A közgyűlés 137 szavazattal, ellenszavazat nélkül, négy ország tartózkodása mellett jóváhagyott egy második határozattervezetet is, amely arra szólítja fel a tagállamokat, hogy biztosítsanak minél tágabb teret a gyarmatosítás veszélyeiről és bűneiről szóló információk terjesztésének. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka csütörtöki plenáris ülésén „A gyarmati országok és népek függetlenségének megadását kimondó nyilatkozat érvényre juttatása” című napirendi pont vitájában felszólalt Hadas László, a magyar küldöttség tagja. A SZOT ülése Jelentős eredmény, hogy gazdaságunk alapvetően céljainkkal összhangban fejlődött az idén és a vártnál kedvezőtlenebb külső feltételek ellenére megkezdődött a külgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata — mondotta Juhász Ottó, a SZOT titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén, amely pénteken egyebek között az idei gazdasági eredményekkel és a jövő évi feladatokkal foglalkozott. 1980-ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása és az elért életszínvonal megőrzése lesz a fő feladat. A SZOT titkára utalt a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeire, továbbá arra, hogy a Verseny az idén nem ér véget, hanem 1980. december végéig tart. Helyesen teszik a vállalati kollektívák, ha az 1980. évi feladatok ismeretében felülvizsgálják korábbi vállalásaikat, s felajánlásaikban is rugalmasan követik a tervekben meghatározott változásokat. (MTI) Ünnepélyesen átadták a szekszárdi telefonközpontot
