Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
1979. november 4. NÉPÚJSÁG S Munkaerő-gazdálkodás a termelőszövetkezetekben A megye népességének számottevő része foglalkozik mező- és erdőgazdálkodási tevékenységgel, az anyagi termelésben a foglalkoztatottaknak 34,2 százalékát tették ki. Országosan ez az arány 21,8 százalék. A munkaerő-gazdálkodás az utóbbi években különösen az érdeklődés középpontjába került. A foglalkoztatottság elérte azt a szintet, hogy a tartalékok lényegében kimerültek és a munkaerő ágazatok közti átcsoportosulása lelassult. A mező- gazdasági dolgozók létszámának csökkenése Tolna megyében is jelentős volt az ötödik ötéves tervben. A létszám- csökkenés 1975-höz viszonyítva 5,9 százalékos és ez minden aktív munkaerő-kategóriát érintett. A létszámcsökkenésen belül az alkalmazotti állomány csökkent, ugyanakkor a nyugdíjasok, járadékosok száma növekedett. A nyugdíjasok, járadékosok száma meghaladja a 15 ezer főt, ami az összes létszámnak mintegy 40 százalékát teszi ki a termelőszövetkezetekben. A munkaerőgazdálkodás a termelőszövetkezetekben ebben az ötéves tervben vált szervezetté és hatékonnyá. A területi szövetség támogatásával minden termelőszövetkezetben munkaerő-gazdálkodási tervet készítettek, amelyben feldolgozták a létszám várható alakulását, a termelési szerkezet változásának arányában. A mezőgazdasági szövetkezetekben a létszámnagyság egyes termelési egységekben nem azonosan alakult. Érdekesen változik a termelő- szövetkezetekben a foglalkoztatottak kor szerinti megoszlása is. A húsz év alattiak száma csökken, de a 21—30 éves korosztály létszáma növekszik. A szociálpolitikai intézkedésekkel függ össze, hogy a 60 éven felüliek száma az 1970. évi 2352-ről 1978-ban 658-ra csökkent (aktív dolgozókról van szó). A nők, különösen falusi viszonyok között jelentős tartalékot jelentettek a népgazdaság számára. A korábbi években éppen ezért nem volt gond a munkacsúcsok idején, kellő mennyiségben munkásokat szerezni, ám egyre kevesebb az olyan mobilizálható munkaerő, amelyet igénybe lehet venni a szezonmunkára, mert a „felesleges” munkaerőt elvitte az ipar. Az ötödik ötéves tervben eddig jelentősen nőtt a szakmunkások száma, 1978-ban már 6400 szakmunkás dolgozott a mezőgazdasági termelésben. A nem fizikai foglalkoztatottakon belül a műszakiak száma is állandóan nő, 1978-ban már 1498 személy tartozott e kategóriába. Ez pedig azt tükrözi, hogy a technikát kezelni tudó személyek száma nőtt, s ha nem is tart lépést a gépek rohamos fejlesztésével, korszerűsítésével az emberek képzése, lényeges elmaradás nincs. Kedvező képet mutat az is, hogy a termelőszövetkezetekben a dolgozók mennyi munkaidőt töltenek el. A technikai fejlesztés nagymértékben mérsékelte a munkacsúcsokat, s számos gazdaságban például már szabad szombatokat is el tudtak rendelni. A termelőszövetkezetekben az egy állományi főre jutó termelési érték 1975—78 között érdekesen alakult. A legjobb szövetkezetben 377 757 forint érték jutott egy főre, a megyei átlag 235 045 forint volt, míg a rangsorban 68. szövetkezetben 142 886 forint termelési értéket állított elő egy dolgozó. Az anyagi érdekeltség a munkaerő-gazdálkodáson belül olyan kategória, amely állandó „karbantartást” kíván. Tehát a változó technológiához, körülményekhez alkalmazkodó munkabérrendszert szükséges kialakítani. Figyelembe kell venni a növénykultúrák változását és az állattenyésztésben bekövetkező változásokat is. A dolgozók személyes jövedelmének színvonalában minden tsz-nél növekedés figyelhető meg, ám a szóródás igen nagy. Például három termelőszövetkezetben háromezer forint alatt van a dolgozók jövedelme. Tizenegyben 3400 és 3500 forint között, kilencben 3700 és 3800 között, míg hét termelőszövetkezetben 4000 forint fölött van a tagok havi személyes átlagos jövedelme. A város környéki és az iparosodottabb területek vonzáskörzetében lévő szövetkezetekben nagyobb a jövedelem, mint az ezektől távollévőkben. A szövetkezetek munkadíjazási rendszerében egyre nagyobb arányt képvisel a teljesítményhez kötött bér forma, valamint a végtermék szerinti bérezési rendszer. Az is tapasztalható, hogy a személyi jövedelem szabályozása a szövetkezetekben nem mindig ösztönöz eléggé a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra, a felesleges munkaerő felszabadítására, hanem a rövid távú üzemi érdek érvényesülését helyezi előtérbe. A termelőszövetkezetekben a bérgazdálkodás, munkaerő-gazdálkodás területén jelentkező feladatokat a napokban összegezte - a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsége. Fontos feladatul jelölték meg a számvitelt irányító és a közgazdasági tevékenységet végző szakemberek továbbképzését és egyes helyeken képzettebb személyek beállítását. A dolgozók továbbképzésének rendszeresebbé tétele, a betanított és szakmunkások számának további növelése éppen a rohamosan fejlődő technika érdekében halaszthatatlan. Szükséges^ hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szorosabbra építsék kapcsolataikat a mezőgazdasági főiskolákkal, egyetemekkel, a mérnöktovábbképző intézetekkel, a palánki szakközép- iskolával és a lengyeli szakmunkásképző iskolával. El kell készíteni a továbbképzési és káderutánpótlási terveket, s javítani a dolgozók élet- és munkakörülményeit, s nagyobb gonddal kell kezelni a pályázati és ösztöndíjrendszert, amely a gazdaságok szakember-utánpótlásának egyik jelentős forrása. Utazunk Még sötét van, vagy alig pirkad, mikor indulunk. Botorkálva, álmosan, hogy vonatra szálljunk, ami aztán Szek- szárdra visz. A vasúti szárnyvonal nagyobbacska állomásán leszáilunk, szembe találkozunk azokkal, akik a gőzös húzta szerelvénnyel indulnak tovább. Mi... 1.. . buszra szállunk. 2.. . vagy ha az később indul, elolvassuk, mi újság a focivilágban. 3.. . Esetleg állva reggelizünk... 4.. . vagy ülve bekapunk egy falásnyit. 5.. . Nézgelődünk, vagy ücsörgünk... 6.. . a szemetet lezserül a virág mellé, vagy a földre dobjuk... 7.. . mert tudjuk, hogy előbb, vagy utóbb össze- söprik. 8.. . Megpakolva jóféle hazaival, várjuk, hogy kinyissák a busz ajtaját. 9. Közben akik itt szálltak vonatra, vagy ülve maradtak, mikor mi lekászálódtunk, a vaspályán mennek tovább.- Pí -