Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

2 IvÉPÜJSÁG 1919. november 28. Iráni-amerikai válság A BT koNZHllációs ülései Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának tagjai kedden a kora hajnali órákig folytat­ták nem hivatalos konzul­tációikat, majd megállapod­tak abban, hogy újabb ta­nácskozásokat tartanak. Hírügynökségi jelentések szerint teljes az egyetértés abban, hogy a tanácsnak foglalkoznia kell az iráni— amerikai válsággal. Nézetel­térések jelentkeztek azonban azzal kapcsolatosan, hogy mikor üljön össze a testület, s ki kapjon szót a vitában. Irán ENSZ-képviselője — te­kintettel a hét végi vallási ünnepekre, valamint az isz­lám alkotmányt jóváhagyni hivatott referendumra —, kérte a BT-ülés egy héttel történő elhalasztását — mondván, hogy akkor már Baniszadr külügyminiszter is New Yorkba tudna utazni. Washington ugyanakkor a testület mielőbbi összehívá­sát szorgalmazta, remélve attól a „túszhelyzet” enyhü­lését, Irán elszigetelődését. — Lehetséges, hogy az ENSZ keretében állítanak fel nemzetközi bizottságot az iráni vádak kivizsgálására — jelentette ki Waldheim fő­titkár hétfőn este az ABC- hálózatnak adott nyilatkoza­tában. „Elvben az amerikai kormány is egyetért nem­zetközi vizsgálattal arról, ho­gyan sértették meg a sah alatt az emberi jogokat, s hogy a volt uralkodó kül­földre juttatott-e az iráni né­pet illető vagyont”? — mon­dotta Waldheim. Az ENSZ-tanácskozással kapcsolatosan hétfőn első íz­ben foglalt állást maga Kho­meini ajatollah is.; A japán rádiónak nyilatkozva leszö­gezte: Irán nem fogadja el, hogy a Biztonsági Tanács csak a „túszügy” megvitatá­sára üljön össze, hanem a testületnek foglalkoznia kell „a megbuktatott sah zűrza­varos kormányzásával” is. A főpap hangoztatta, hogy Irán nem azokon akar bosszút áll­ni, akik a volt uralkodót tá­mogatták, de határozott szándéka, hogy Reza Pahlavi bűncselekményeit megtorol­ja. Az esetleges amerikai ka­tonai intervencióra utalva Khomeini ismételten kijelen­tette: „Az Egyesült Álla­mok egyetlen közvetlen el­lenségünk, ezért minden irá­ninak meg kell tanulnia fegyvert forgatni”. Nyilatkozott Baniszadr külügyminiszter is. A tehe- ráni rádióban bejelentette, hogy az amerikai képviselő­ház bank- és hitelügyi bi­zottsága állítólag beleegye­zett „a sah által elkövetett pénzügyi korrupciók” ki­vizsgálásába, a brazil tele­víziónak pedig je^zte: el­képzelhető, hogy a kormány bizonyos feltételek teljesíté­se esetén kész „kompromisz- szumra” az Egyesült Álla­mokkal. Ugyanakkor figyel­meztetett arra, hogy a tehe- ráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákok” elutasítják ezt. A kormány és a diákok közöt­ti nézetkülönbség leküzdé­sében Baniszadr nagy szere­pet tulajdonít az iráni köz­véleménynek. A feltétel: Washingtonnak bele kell egyeznie abba, hogy a meg­buktatott uralkodó bűncse­lekményeit nemzetközi bi­zottság vizsgálja ki, ha pedig az említett bizottság megál­lapítja, hogy a volt császár bűnös, Reza Pahlavit ki kell adni Iránnak. Az iráni—amerikai válság, illetve az iszlám világban élesedő Amerika-ellenes han­gulat egy további vonatko­zása az, hogy a washingtoni külügyminisztérium hétfőn bejelentette: tíz iszlám or­szágban „a minimumra” csökkentik az amerikai dip­lomáciai személyzet létszá­mát, a családtagok pedig visszatérnek az Egyesült Ál­lamokba. A külügyminiszté­rium nem említette név sze­rint az érintett országokat. BUDAPEST A Béke-Világtanács felhív­ta a békéért és a biztonsá­gért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért küzdő erőket: december 1. és 12. között együttes és nagyszabású demonstráció­kon tiltakozzanak a NATO tervei ellen, s követeljenek azonnali tárgyalásokat a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, illetve a NATO kö­zött. Az Országos Béketanács az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, elnök­sége pedig kedden nyilatko­zatot tett közzé a békeakció támogatása mellett. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására kedden Magyarországra ér­kezett a Finn DemoRratikus Ifjúsági Szövetség (SDN'L) küldöttsége. A delegációt Markku Kärkkäinen, az SDNL elnöke vezeti. MADRID Magyar—spanyol államközi egyezményeket írt alá ked­den délben Madridban Rónai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke és Carlos Roblespiquer kül­ügyi államtitkár. Az aláírt okmányok közül az egyik kulturális és tudományos egyezmény, a másik pedig műszaki-tudományos együtt­működési egyezmény. BECS Magyar—osztrák belügy­miniszteri megbeszélések kezdődtek kedden Bécsben. Benkei András belügyminisz­ter osztrák kollégája. Erwin Lánc meghívására kedden ér­kezett Ausztriába. Az osztrák belügyminisztériumban dél­előtt megkezdődött megbe­széléseken a miniszterek át­tekintették a feleket kölcsö­nösen érintő kérdéseket, majd aláírták a bűnügyi, rendészeti és közlekedés­rendészet együttműködéséről szóló magyar—osztrák egyez­ményt. A megbeszélésen, il­letve az egyezmény aláírásá­nál jelen volt dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet is. Magyar—holland gazdasági kapcsolatok I. Jó terméket sem könnyű eladni A kis nepek panasza: nem ismeri őket a nagyvilág. Pon­tosabban nem eléggé, vagy éppenséggel felületesen, elnagyolt sémák alapján. Valódi értékeiket nem méltányolja eléggé. Ismerős panasz, hiszen mi, magyarok is a kis népek család­jába tartozunk, így aztán tudjuk, hogy ez mennyire így van. Igen ám, de őszintén szólva a hozzánk hasonló, kis népeket mi magunk sem ismerjük eléggé, noha ugyancsak sokszor szégyenkeztünk már e szellemi restségünk miatt. Mert ugyan mit is tudunk úgy általában Hollandiáról? — töprengek magamban a KLM légitársaság DC—9-es gépén, késő délutáni, őszi napsütésben, a felhők felett. Hát bizony édeskeveset! Igaz, kapcsolataink mindeddig meglehetősen szórványosak voltak, a társadalmi-gazdasági élet bármely területét is vizsgáljuk. Leginkább még a kultúrában fedezhe­tünk fel bizonyos kapcsolódási pontokat, gondoljunk csak például Misztótfalusi Kis Miklós és a világot járó Szepsi Csombor Márton tevékenységére. Persze — töprengek tovább —, a hollandok érdeklődése sem volt számunkra különöseb­ben kedvező. Őket inkább a messzi földrészek izgatták, meg a világtengereken és az óceánokon zajló kereskedelem. Alap­vető változás csak gyarmatbirodalmuk elveszítése, a második világháború után következett be. Hollandia kapcsolatait a kelet-európai szocialista országokkal még később, csak az utóbbi néhány évben kezdte fejleszteni, nem utolsósorban a helsinki értekezlet ösztönzésére. Miközben mindert végiggondolom, a DC—9-es csökkenti a magasságot és belefúrja magát a fehér és világoskék színű felhőkbe. Ahogyan közeledünk a földhöz, úgy rajzolódik ki egyre élesebb körvonalakkal a jellegzetes németalföldi táj: a csatornák és az utak által határolt élénk zöld, szabályosnak tűnő geometriai alakzatokat utánzó sík szántóföldek sora. Még néhány perc és öreg földrészünk egyik legkorszerűbb légikikötőjében, az Amszterdam melletti schipoli repülőtéren landolunk. * „Álljon meg ember az közepén Hollandiának, minden szeglete felől égvilágnak gyalog ember egy nap kimehet be­lőle” — írta hájdanán az első magyar útikönyv szerzője, a már említett Szepsi Csombor Márton. Valóban, Hollandiá­ban nincsenek távolságok. A schipoli repülőtérről például negyven perc, vagy egy óra alatt az ország szinte minden nagyvárosa elérhető. így aztán érkezés után egy óra múlva, már Hága utcáit járom. Hága sajátos helyzetben van: itt vannak a minisztériu­mok, az államigazgatás központjai, évente piinden szeptember harmadik hetének keddjén itt kezdi meg tanácskozását a parlament, de a gazdasági, kereskedelmi életben nálánál sok­kal jelentősebb szerepe van a másik két nagyvárosnak, Amsz­terdamnak és Rotterdamnak. A tenger közelsége, az ipar hiánya miatt a város levegője üdítően tiszta, a forgalom mérsékelt. Itt is, mikeni nálunk, a csütörtök a bevásárlások napja, akkor néhány bolt és áruház a szokásosnál tovább, este 9 óráig tart nyitva. Ekkor azítán a nyüzsgés is nagyobb, de valóban csak este 9 óráig, hogy azután a csönd vegye birto­kába a várost. Ezt a megnyugtató csöndességet csak néha töri meg az erőszakhullám egy-egy megnyilvánulása: lövöldözés például az egyik belvárosi indonéz étteremben, a török nagy­követ fiának nyílt utcán való meggyilkolása. Tragikus, de Hollandiára egyébként nem jellemző közjátékok. Jellemzőbb­nek vélném inkább a fogyasztói társadalom már sokszor elemzett és részben kárhoztatott vonását: az áruk már-már nyomasztó bőségét és a magas árakat. A laikusnak úgy tű­nik, itt minden eladható, itt könnyű a magyar kereskedőnek, hiszen látszólag minden áru könnyen gazdára talál. Ez persze csak a látszat. Kereskedelmi kirendeltségünk munkatársai elmondották, hogy a mérce ugyancsak magas, a konkurrencia nagy, úg£ hogy még a jó minőségű árut sem könnyű eladni. De nemcsak erről van szó. Ahhoz, hogy a je­lenlegi magyar—holland gazdasági kapcsolatok a jövőben még intenzívebbé váljanak, még sok a tennivaló; egymás tevékenységének alaposabb megismerésére, folyamatos, a je­lenleginél kiterjedtebb információcserére van szükség, hogy csak a fontosabbakat említsem. Mindezt együttesen szolgálta a Magyar Kereskedelmi Ka­mara magas szintű küldöttségének legutóbbi látogatása, azt követően pedig a magyar—holland gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési vegyes bizottság idei ülésszaka Hágában. - * A tárgyalások célja a már meglévő kapcsolatok maga­sabb szintre való emelése volt, s azt a folyamatot bővítették, amelyet az 1968-as kooperációs megállapodás, majd az 1975- ben megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipari együttműkö­dési szerződés indított meg. Mindkét fél részéről egyetértet­tek abban, hogy a kétségtelen eredmények ellenére sok még a kihasználatlan lehetőség, a tennivaló. Erről beszélt a gazdásági minisztérium két magas rangú munkatársa, J. Th. C. Mol, a dél-európai osztály és dr. W. Maarse, az európai osztály vezetője. Egyebek mellett elmon­dották, hogy eddig különösen az élelmiszer- és gyógyszer­ipariban sikerült gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani. Im­már holland részről is lehetőséget látnak arra, hogy holland és magyar vállalatok kooperációs alapon harmadik ország piacain is jelentkezzenek beruházásokkal, közösen kifejlesz­tett, illetve gyártott termékekkel. Az ilyesfajta kapcsolatok kialakításában érdekeltek az olyan jelentős cégek, mint pél­dául az Eufibrid, a Hunter Douglas és a Vekamaf, amelyek­kel a magyar vállalatoknak már eddig is voltak kapcsolatai, de alacsony szinten, laikusán fogalmazva: adok-veszek, és nem kooperációs alapon. KLOSS ANDOR (Következik: Tudományosan megalapozott termelés.) Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Moszkvában kedden plená­ris ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülés meghallgatta és jóváhagyta a jövő évi népgazdasági ter­vet, amelyet Nyikolaj Bajba- kov, a minisztertanács elnök- helyettese, az állami tervbi­zottság elnöke terjesztett elő: ugyancsak jóváhagyta Vaszi- lij Garbuzov pénzügyminisz­ter előterjesztésében az 1980. évi költségvetés terve­zetét. A dokumentumokat a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának szerdán kezdődő ülésszaka elé terjesztik. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke mondott beszédét. A plénumon elfogadott ha­tározat leszögezi, hogy a be­szédben foglalt következteté­sek alapján kell megszervez­ni a kijelölt tervek végre­hajtására és a párt gazdaság- politikájának megvalósításá­ra irányuló tevékenységét. A dokumentujn rámutat: külö­nös figyelmet kell fordítani a termelés hatékonyabbá téte­lének a tudományos-műsza­ki haladás alapján történő fokozására, a tervezés és a gazdaságirányítás tökéletesí­tésére. A plénum hangsú­lyozta az energetika, a mező- gazdasági gépgyártás és a ^közszükségleti cikkek ter­melése további fejlesztésének fontosságát. A plénum Nyikolaj Tyi- honovot, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének első helyettesét megválasztotta az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjává. Mihail Gor- bacsovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, a kb politikai bizottságának pót­tagjává választották. Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB keddi ülésén el­mondott beszédében megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió a jelenle­gi ötéves terv végrehajtásá­nak eddigi szakaszában je­lentősen előrelépett a nép­gazdaság fejlesztése, az anya­gi jólét és a kulturális szín­vonal további emelése terén, megszilárdította védelmi ké­pességét. Négy év alatt, az előző ötéves terv hasonló időszakával összevetve, a nemzeti jövedelem 323 mil­liárd rubellel volt nagyobb, az ipari termelés értéke hat- százmilliárddal haladta meg az előző ötéves terv első négy évének időszakát. A mező- gazdasági termelés értéke több mint negyvenmilliárd rubellel nőtt. A szovjet emberek alkotó munkájának lendülete külö­nösen jól tükröződik az épít­kezésben — állapította meg az SZKP KB főtitkára. — Az elmúlt négy év során körül­belül ezer .nagyobb iparvál­lalatot építettek fel a Szov­jetunióban. Brezsnyev aláhúzta, hogy különösen nagy súlyt helyez­nek a kohászatra, a színes­fém-kohászatra, az elektro.- mosenergia-termelésre, a szénbányászatra és az olaj­bányászlatra. Megnövekedett a közszük­ségleti cikkek termelése, kö­vetkezetesen megvalósul a párt mezőgazdasági politiká­ja is, amelynek alapját a gé­pesítés, a kemizálás és a ta­lajjavítás jelenti. A gabona- termés évi átlaga az elmúlt négy évben 209 millió tonna volt, ami csaknem 27 száza­lékkal haladja meg az előző ötéves tervidőszak átlagát. Még az idei, igen nehéz év­ben is 179 millió tonna ga­bona termett. Az SZKP KB főtitkára ki­emelte, hogy a népgazdaság sikerei lehetővé tették a párt politikájának tervszerű meg­valósítását, a legfontosabb szociális kérdések megoldá­sában, a nép jólétének eme­lése terén. A legáltalánosabb mutató ezen a téren az egy lakosra számított reáljövede­lem, s ez négy év alatt vala­mivel több mint 13 százalék­kal növekedétt. Teljesítik az ötéves terv előirányzatait a munkások és az alkalmazottak bérének, illetve a kolhoztagok jöve­delmének emelése terén. Az idén a nem termelő ágazatok 31 millió munkása és alkal­mazottja, illetve az építőipar dolgozói kapnak béremelést. Az SZKP KB főtitkára ki­tért a Szovjetunió jövő évi népgazdasági és szociális ter- vénék tervezetére. A fejlesz­tés előirányzott üteme biz­tosítja, hogy jelentős mérték­ben növekedjék a nemzeti jövedelem, az ipar és a me­zőgazdaság termelése. Pozití­vum az is, hogy a terv a gaz­dasági erőfeszítéseket az olyan kulcsfontosságú terüle­tekre összpontosítja, mint az energetika, a szállítás, a vas­kohászat, a színesfém- kohászat. A mezőgazdaság­nak sok gépét és műtrágyát biztosítanak. Jelentős össze­geket fordítanak a könnyű­iparra és az élelmiszeriparra is. — Mindebből kiindulva az 1980. évi tervet és a költség- vetést alapjaiban jóvá lehet hagyni — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev a KB ülésén elmondott beszédében. A főtitkár rámutatott: a szovjet népgazdaságnak ha­talmas eszközei vannak. Az ország ma már a világ első helyén áll számos fűtőanyag és nyersanyag termelése te­rén, a vas- és acélgyártás­ban, a cement, a műtrágya termelésében és számos más területen is. Szüntelenül nö­vekszenek az állóalapok, új és új munkaerő-tartalékokat vonnak be a munkába. A végeredmény azonban mégis kevesebb a kelleténél, keve­sebb annál, mint amire a lehetőségek módot adnának. A népgazdaság egyes ága­zatainak helyzetével foglal­kozva, Leonyid Brezsnyev számos bíráló megjegyzést tett.. L Hangsúlyozta: — Az a feladatunk, hogy időben gondolkodjunk el a jövő energetikájáról, mert nagymértékben ettől függ az ország gazdasági fejlődése — hangoztatta beszédében Leo­nyid Brezsnyev. — Követke­zésképpen a távlati tervek­ben elő kell irányozni a szintetikus folyékony fűtő­anyagok termelésének kifej­lesztésére, a napenergia és a geotermikus energia fel- használására irányuló mun­kák széles körű fejlesztését^ Az SZKP KB főtitkára be- _ szédének befejező részében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a dolgozók kollek­tívái, a sokmillió szovjet ál­lampolgár támogatásával teljesítik az 1980. évi terv­ben kitűzött feladatokat. SZKP KB határozata Az SZKP Központi Bizott­ságának Moszkvában kedden megtartott plénuma határo­zatot hozott a Szovjetunió 1980. évi gazdasági és szo­ciális fejlesztési állami ter­vének és az 1980-as állami költségvetésének tervezetéről. A határozat jóváhagyja a Szovjetunió 1980. évi nép- gazdasági tervének és álla­mi költségvetésének terveze­teit. A határozat megbízza a Szovjetunió Minisztertaná­csát, hogy az említett terve­zeteket terjessze a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának szerdán megnyíló ülésszaka elé. A határozat teljes egészé­ben jóváhagyta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a Központi Bi­zottság keddi plénumán el­hangzott beszédében foglalta­kat és úgy határozott, hogy azok minden párt-, állami és gazdasági szerv, szakszerve­zeti és Komszomol-szervezet tevékenységének alapját ké­pezzék az 1980. évi terv végrehajtásában, az SZKP XXV. kongresszusán elfoga­dott gazdaságpolitikai hatá­rozatok megvalósításában. Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára fejti ki véle­ményét az újságíróknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom