Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

1979. november 24. f ► A népfront életéből — Három fontos témát tárgyalt meg a héten a paksi népfrontbizottság. Az egyik napirend a nőbizott­ság beszámolója volt tevé- kénységéről, a másik az áruellátás és a fogyasztói érdekvédelem helyzete. Elemezték ezen kívül a kisipari szolgáltatást is. — Elfogadta a héten a szekszárdi városi népfront nőbizottsága jövő évi mun­katervét. Három albizott­ság számolt be ezen kívül a tevékenységéről. Az óvo­dai, az általános és a kö­zépiskolai szülői munka- bizottság tájékoztatta a nőbizottságot az iskolai év indításának tapasztalatai­ról és a szülői munkakö­zösségek terveiről. —, Bolgár—magyar ba­rátsági napok kezdődnek hétfőn. A magyarországi bolgár kulturális intézet képviselői vesznek részt két bolgár—magyar barát­sági nagygyűlésen, hétfőn Szekszárdon a Nagyvilág moziban, kedden pedig a decsi járási művelődési központban. Programjuk keretében megismerkednek a megyeszékhely és a szek­szárdi járás nevezetességei­vel. — Mint már hírt adtunk róla, Pakson tartotta leg­utóbbi ülését a HNF orszá­gos tanácsa környezetvé­delmi bizottságának tudo’- mányos albizottsága. Az ülésen nem csupán álta­lában környezetvédelmi té­mát tárgyaltak meg, ha­nem éppen az atomerőmű­vek létesítésének környe­zetvédelmi hatásairól tar­tott előadást Anthony Fe­renc akadémikus. Mint minden techniká­nak, az atomerőműveknek is megvannak a környe­zetvédelmi hatásai, és léte­sítésének a feltételei, ame­lyek között szerepel a kör­nyezet védelme. Az atom­erőmű építésének egyik nagy előnye — a hagyomá­nyos erőművekhez képest —, hogy a legkevésbé sem károsítja a biológiai kör­nyezetet. Nincs füst, ami szennyezné a levegőt, a szilárd és folyékony hul­ladékokat nem engedik ki­kerülni a természetbe, a sugárzás pedig kisebb az erőműben, mint egy tele­vízióé, vagy egy kvarc­óráé. — Keceli módszer. El­terjesztésre ajánlja a HNF agrárpolitikai albizottsága a keceli népfrontbizottság módszerét. Az ÁFÉSZ, a népfronttal összefogva, szakcsoporti formában meggyet termel. Nem is ez a példa benne, sokkal in­kább az, hogy a környe­zetépítési céllal ültetett fák lehetnek éppen hasznot is hozó gyümölcsfák, az igénytelenebbek közül. Az idősebbek emlékezhetnek arra, hogy régen a falvak, udvarok és a határ is tele volt meggy-, cseresznye- és szilvafákkal. Ezeket a nagyüzemi gazdálkodás tör­vényszerűen eltüntette, de egy részüket még pótol­hatjuk. — A környezetvédelem témakörébe is beletartozik a szekszárdi II. számú Ba­bits Mihály úttörőcsapat kezdeményezése. A jövő héten, saját lakóterületén minden úttörő elültet egy fát, természetesen a felnőtt úttörővezetők segítségével. Azután sem hagyják sor­sukra a csemetéket, mert a rajok négy évre védnök­séget vállalnak a fák ápo­lására. Ök gondozzák őket, csak vandál kezek tönkre ne tegyék! Tejesriport TizenegymUiiárd forint tehénhaszonra A múlt héten megkezdték Szekszárdon az új, minden bizonnyal az ipar legkorsze­rűbb üzemének szerelését. Ez ideig az építők az alapo­zással foglalkoztak, rossz pél­da van előttük: a szomszéd­ban van az a bizonyos süly- lyedő vágóhídi épület. Itt el­kerülik, minden valószínűség szerint, a korábban elköve­tett hibáikat. S így, a terve­zett időben a tejüzem, meg a citopánlt gyártó üzem — közönségesen szárított kovász­nak is mondhatjuk a cito- párit — is szolgálja majd a laJk osságot. S mintegy, a Tolna megyei nagy munka illusztrálása­képpen Simlka István, a Tej­ipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója is „eligazo­dást” adott a sajtónak, raj­tunk keresztül az olvasónak, a mindennapi tejet, tejter­méket fogyasztó embernek. S azonnal kapjunk a fe­jünkhöz: évente több mint tizenegymilliárd forintot köl­tünk tejtermékre, összesen 212-féle termék formájában, kezdődően a folyó tejtől a Cammenbert, legújabban, francia licenc alapján gyár­tott Bakonyi sajtig. Nem ke­vesebb, mint 105 ezer vagont lehetne megtölteni a tejipar éves produktumával, amit mi elfogyasztunk. És még mindig az érdékes számok: a tartós tej dobozának ára há­rom forint! Huszonhétezer vevőpont van az országban, ahol tejipari terméket lehet vásárolni, s naponta kb. 'két­milliárd liter tejet dolgoznak fel az ország üzemeiben. Mindezek után tekintsük át a Tolna megyei tejipari „éle­tet”. Bucsi Elek, a vállalat igazgatója mondja: „Az or­szágban jó a lakosság ellátá­sa tejtermékkel, nálunk az országosnál jobb. Példának ókáért minden lakott helyen csak pasztőrözött tejet forgal­mazunk, s az idén 104 millió liter tejet vásárolunk, dolgo­zunk fel. A növekedés a múlt évihez képest 2,3 szá­zalékos, ám Tolnában min­dig az országos átlag fölötti eredményeket értek el. S e fejlődés a jövőben is töret­len lesz, hozzá minden fel­tétel adott: jó kedv van a gazdák között a tejtermelés­re, a szakosított szarvas- marhatelepék egyre inkább beváltják a hozzájuk fűzött reményeket.” A Tolna megyei vállalat nem a megyehatárok között dolgozik, hanem lényegesen nagyobb területen. 32 300 te­héntől származó tejet dol­goznak fel a hat megyei üzemben, köztük olyan ízes- finom dolgok kerülnek a fo­gyasztóhoz, mint a szekszár­di csemegesajt és a kömé­nyes sajt, a tejszínhabon, tú­rón, vajon, s a sajton kívül. Egyébként nem véletlen az sem, hogy Tolna megye ki­váló eredményéket ért el, a minőség, mindig az ország legjobb üzemei közé emeli, ugyanakkor a legkedvezőbb költséghányaddal termel, harmadikak az országban. A hajnali négy : órakor induló begyűjtő-, terítőjára­tokhoz lehet igazítani az órát. A menetrend szerint járó tehergépkocsik 750 vevőpent- ra visrtk a termékeket — vevőpontnak mondják azt a helyet, ahol tejterméket le­het vásárolni, összesen öt­ven kereskedelmi szervvel állnak üzleti kapcsolatban, s a hetvenes évek elején több mint negyven hűtőszekrényt, négy hűtőpultot adtak a kis­kereskedelemnek örök hasz­nálatra, hogy mindenütt tud­janak forgalmazni tejtermé­ket. Ritkán jön panasz a válla­lat termékeire. S a visszáru- zott tej — ha lejárt az ideje, a vállalathoz visszaszállítják, s majd feldolgozzák alacso­nyabb értétkű áruvá, a tech­nológia szertnt meghatáro­zott módon. ' A legfontosabb a vállalat életében: a termelőkkel fenn­tartani a szoros kapcsolatot. Nyolcvan felvásárlóhelyen, 181 felvevőállomáson, és 119 községi tejcsarnokba gyűjtik a tejet... Tolna megyében valami­vel több mint hatszáz sze­ntély foglalkozik a tejipar­ban — szállítás, feldolgozás, sajtérlelés, stb. A dolgozók jelentős része több mint tíz éve van a szakmában, s a közel félszáz szocialista bri­gád minden időszakban munkaversenyben végzi munkáját, amelyeknek főcél­ja az egyre jobb minőségű áru asztalunkra való eljutta­tása, jó választékban. PÄLKOVÄCS JENŐ Takarékosság— mindenütt Pénztartalékaink Takarékoskodni minden egyes gazdasági egység, in­tézmény, üzem és szövetkezet másként tud. Ennek módját a termelés szerkezete, struk­túrája határozza meg, még­hozzá úgy, hogy semmiképp se váljék a minőség rovásá­ra. Az OTP és a. Tolna megyei Népújság szervezésében meg­tartott közgazdasági ankéton erről szélt a megye néhány ipari, mezőgazdasági üzemé­nek és szállítási vállalatának vezetője. ____________ — Az ankét megszervezé­se is mutatja, hogy minde­nütt, minden korábbinál na­gyobb jelentőséget kapott a takarékosság gondolata és gyakorlata — kezdte hozzá­szólását dr. Kalocsay Tamás, az Országos Takarékpénztár közgazdasági és statisztikai főosztályának vezetője. — E sokrétű kérdésből a lakosság pénztakarékoskodását érintő kérdést kívánom kiemelni, amely a többi, eddig elhang­zott témával rokon vonáso­kat mutat. Mindenki előtt ismert, hogy 1980-ban országunkban a fő cél; az egyensúlyi hely­zet javítása. Ezt célozzák a végrehajtott fogyasztói ár­intézkedések is. A lakossági megtakarítások takarékbeltét- ben történő összegyűjtése népgazdasági szinten kettős célt szolgál: egyrészt a lakos­sági hitelek forrását képezi, másrészt a hitelezésire fel nem használt összeg pénz­ügyi tartalékot jelent az ál­lam gazdálkodásában. Az elmúlt években az or­szágos 14—17 milliárdos be- tétnövékedés mellett mint­egy 10—11 milliárd forint hitelállomány-emelkedés je­lentkezett évente, s így rend­szeresen képződött pénzügyi tartalék. Ez évben a betét­képződés némileg mérséklő­dött; várhatóan a takarék­betét-állomány növekedése 13 milliárd forint lesz, míg a hitelállomány emelkedése míintegy 12 milliárd forintra tehető. Eszerint igen kevés lesz a pénzügyi tartalék- képződés, amely a jelen hely­zetben kedvezőtlen. 1980-ban 1—2 százalékos fogyasztásnövekedés és mér­sékelt jövedelemfejlődés vár­ható. Hatásuk eredménye­ként mintegy 12 milliárd fo­rintos betét- és 13—13,5 mil­liárd forintos hitelnövekedés­sel számolunk. Ez népgazda­sági tartalékképződést egy­általán nem tesz lehetővé. A lakossági pénZtakarékos- ság a párt és az állami in­tézkedései, a tákarékszolgá- latot ellátó szervek munkája iránti bizalomra épülő tevé­kenység. E szerveknek min­dent el kell követni a lakos­ság megtakarítási készségé­nek fokozására, az ésszerűt­len pénzfelhasználás, illetve pénztartalékolás felszámojá- sára. Mivel a lakosság számára nyújtott hitelek forrása a takarékbetét-állomány, a be­tétnövekedés mérséklődése a hitelnyújtás korlátozását in­Dr. Kalocsay Tamás dokolná, amely — vélemé­nyünk szerint — politikailag nem lenne szerencsés döntés. A takarékpénztár vezető­sége reméli, hogy a betét­állomány-emelkedés 1979-ben és 1980-ban várható kisebb mérséklődése csak átmeneti jellegű, amely a hozott ár- intézkedések természetes kö­vetkezményének is felfogha­tó. Reméljük, hogy a lakos­ság az ésszerű gazdálkodás­ra és pénzfelhasználásra vo­natkozó felhívásunkat elfo­gadva, az átmenetileg fel nem használt pénzmegtaka­rítását továbbra is bizalom­mal helyezi el .takarékbetét­be a pénzintézeteknél — ez­zel is szolgálva az egyéni és társadalmi érdekek meg­valósulását. NÉPÚJSÁG 3 Sznbölyogok - 1980 Bér - teljesítmény szerint v. Az új szabályozórendszer a bérszabályozás módszereit jelentősen továbbfejlesztette, annak az elvnek gyakorlati megvalósítása érdekébén, hogy a teljesítményekhez jobban igazodnia szükséges a béreknek, személyi jöve­delmeknek is. Ismét utalunk a már említett összefüggés­re: szorosabb okozati kap­csolatba kell hozni a válla­lati hatékonyságot a válla­latnál dolgozók jövedelmé­vel, mint ahogy ezt teszi a szabályozó rendszer népgaz­dasági szinten is. A haté­konyság alapján ítéli meg a vállalatokat, méghozzá az eddigeknél objektívebb mér­ce, a helyesebb arányokat kifejező árrendszer segítsé­gével. A napvilágra került sza­bályozók 'e területen sok mindent újrarendeztek, rend­kívül szerteágazó az a ren­deletanyag, amely a bérek alakulását befolyásolja. Ám a rendező elv jól kivehető: a jövedelmeket a teljesítmé­nyekhez kell kötni; a telje­sítmények különbségeinek határozottabban kifejezésre kell jutni a kereseti viszo­nyokban. Törekedni kell arra, hogy a részesedési alapból fizetett prémiumok, jutalmak és az év végi ré­szesedés növekedjék a kere­seten belül, s ez is fejezze ki a valódi teljesítménykü­lönbségeket. A népgazdaság minden olyan területén (szakágazatban) ahol a nye­reségérdekeltség van, a vál­lalati bérek a teljesítmény­követelménytől függően nö­velhetők. Egyes szűkebb te­rületeken, ahol az ágazati sajátosságok is indokolják, központi bérszabályozás al­kalmazható. A vállalati tel­jesítményekhez kapcsolt és a központi bérszabályozás el­sősorban a bérek tömegére irányul. A szabályozás vál­tozásaiból az is kiderül te­hát, hogy előnyben van a bértömegszabályozás minden olyan szakmában, ahol a nyereségérdekeltség a jel­lemző. Ami a lényeget illeti: a jól gazdálkodó vállalatok számára növekszik a (külön befizetés nélküli) béremelés lehetősége — azaz, a fő elv megvalósul — a fejlődőképes vállalatok jobban megfizet­hetik dolgozóikat a jövőben. Ugyanakkor — állapítsuk meg —, a központi bértömeg és bérszínvonal-szabályozás csak mértékében különbözik a jelenlegi rendszertől. Vi­szont új vonása, hogy át­menetileg lehetőség nyílik — az éves tervhez meghatá­rozott szintig — a bérszínvo­nal minimális emelésére. Ez a lehetőség az alkalmazko­dás, a felzárkózás időszaká­ban segítségül szolgál a vál­lalatok számára. A bérszabályozás körén be­lül meg kell említeni, hogy a differenciálás igénye az egyes vállalatoknál is érvé­nyesül. Gondoljunk azoknak a helyzetére, ahol — éppen a nyereség alacsony színvo­nala miatt —, kevés pénz áll rendelkezésre keresetnöve­lésre, bérjavításra. Az új sza­bályozás logikája azt diktál­ja, hogy a vállalaton belül is száműzzék az elvtelen egyenlősdi gyakorlatát és szemléletét, mivel a többet- vállalóknak, a „legjobban húzó” embereknek, brigádok­nak érdemes a rendelkezésre álló összegekből a legna­gyobb részt adni s így ösz­tönözni a nagyobb teljesít­ményeket. Ám a differenciálást, a tel­jesítményekhez jobban iga­zodó elosztást — akár nép- gazdasági szinten, akár vál­lalati területen — könnyű általában megérteni. De amikor mindez a gyakorlat részévé válik, s most már nem csupán az elvekről esik szó ... Nos, eddigi tapaszta­lataink azt mutatták, hogy az alkalmazás mindig gon­dokkal járt, akadályba üt­között. Nem lesz ez más­ként ezután sem — ezért fontos ismételten kiemelni: a szabályozás egyenlő köve­telményrendszerét, követke­zetes megvalósulását a szem­lélet átformálásával is se­gíteni kell. Különösen fontos lesz ezt így értelmezni, ahol nem a nagyobb összegek, ke­retek elosztására kerül sor a differenciálódás miatt, ha­nem szembe kell nézni a ki­sebb fejlődési, elosztási, bér­emelési lehetőségekkel. És azt is érdemes hangsúlyozni: a szabályozórendszer norma- tivitása szigorúbb követel­ményrendszert támaszt, de biztosítja a felzárkózás, a pillanatnyilag nehezebb hely­zetben lévők fejlődését is — amennyiben a vállalat ön­erőből javítja gazdálkodását, s megteremti előrehaladásá­nak feltételeit. Ezért igen fontos a válla­latok számára a belső érde­keltségi rendszerüknek, egyé­ni ösztönzésüknek továbbfej­lesztése — amelyet az új sza­bályozórendszer változatla­nul vállalati tevékenységi körbe utal. A külső feltéte­lek, az új rendeletek jó tám­pontul szolgálnak ehhez, s érdemi intézkedésre ad le­hetőséget, hogy megszűnt az országos szakmai bértáblázat merev rendszere. (Folytatjuk.) MATKÓ ISTVÁN Száz mázsa hal (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A magyarkeszi Petőfi Me­zőgazdasági Termelőszövet- ‘kezeltben a napokban befeje­ződött a lehalászás. A ter­melőszövetkezet 6 hektár ha­lastóval rendelkezik, és a mostani őszi halászat során mintegy 100 mázsa első és másodosztályú halait sikerült kifogni, valamivel itöbbet a tervezettnél. A csapadékos időjárás próbára itette a ha­lászatban részt vevő dolgo­zókat. A halat á HALÉRT Vállalat székesfehérvári és siófoki kirendeltsége vette át. Kép és szöveg: Simon Flórián A tsz nődolgozói elvégzik a halak nagyság szerinti osz- ' tályozását Betoncsövek, vasanyag és nagy-nagy sár az építkezésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom