Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-23 / 274. szám
A IvÉPÜJSÁG 1979. november 23. Keik dísz a lakásba? Elég-e a lakást a legszükségesebb holmikkal berendezni, vagy szükségünk van-e dísztárgyakra, olyan darabokra, amelyek díszítő funkciót töltenek be? — A válasz természetesen az, hogy szükségünk van díszítő elemekre, a hangulatot, otthonosságot árasztó tárgyakra. Mint ahogy az öltözködésünket is kiegészítik az ékszerek, a lakásnak is tartozékai a dísztárgyak. ■ A legfontosabb dísztárgyak praktikus, használati funkcióval is rendelkeznek. Egy szép formájú, színű váza, hamutartó vagy cseréptartó szinte elengedhetetlen tartozékai a lakásnak. De ugyanígy egyszerre praktikus és díszítő a szőnyeg, az ágytakaró, a faliszőnyeg, a terítő, a díszpárna — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Anyaguk szerint a textil, a kerámia, a fém, az üveg, a porcelán, a festmények vagy reprodukciók jöhetnek számításba. A textil a lakást ' melegebbé, lakályosabbá teszi. A jól megválasztott sötétítő függöny, a szőnyeg — színeivel meghatározza a szoba hangulatát, kiegészíti a bútorok és a falak adta harmóniát. A textil falikép, faliszőnyeg szépen díszítheti a falat. A díszpárnán kényelmesen lehet elheveredni és szín. vagy formavilágával a népművészetet képviselheti otthonunkban. Stílbútorhoz a kárpittal azonos vagy harmonizáló takaró, a plüss asz- talterítőcske illik. Modern bútorok jó kiegészítője lehet egy iparművészeti vagy népművészeti terítő, a konyhaasztalon egy kékfestő terítő. Kerámiából, üvegből' vagy porcelánból vannak a vázáink, a csillárunk, az asztalt díszítő tálak, cukortartók. De szépen díszíthet a szekrény tetején elhelyezett cserépedény-gyűjtemény — korsók, bokályok, a falra vagy polcra rakott népi tányérok, régi, szép formájú üvegek sokasága. A kerámia falikép vagy kisplasztika nálunk nem terjedt el különösen. Sokkal többen díszítik lakásuk falait festménnyel, a nálunk is jó kivitelben kapható reprodukciókkal, s a mostanában divatba jött poszterrel. A festmény, amellett hogy díszít, értéket képvisel és tanúskodik a lakók ízléséről. A reprodukciók könnyen elérhetők, olcsók és ízlésnevelő funkciót is betöltenek. Különösen gyerekszobába ajánlatos dísz a művészi reprodukció, amelyet időről időre cserélhetünk, s amellyel elősegíthetjük a gyerek vizuális kultúrájának kialakulását. A fém, a vas, a réz tárgyak inkább használati funkcióban jelennek meg lakásunkban, semmint díszítő elemként. Olykor egy-egy gyertyatartó vagy kovácsoltvas lámpa, könyv- vagy újságtartó formájában. S még nem is említettük meg a leghozzáférhetőbb és az egyik leghangulatosabb lakásdíszt, a virágot. Kell e hát a dísz a lakásba? Válaszunk egyértelmű, igen, kell. De mindenkor részesítsük előnyben a használati funkcióval is bíró díszítő elemeket. TA. Divat tavasszal és nyáron Puplinból készült együttes: szűk szárú nadrág, fölötte vékony, áttetsző anyagból készült ingruha. Az ember még össze sem szedte az idei télre ruhatárát, a divatbemutatón már a tavaszi és nyári modellek vonulnak fel. Az apró szemű szúrós, novemberi esőtől átázott közönség a könnyű ruhák látványától az enyhe tavasz és a forró nyár igézetét várta, de a levegő csak ritkán forrósodott fel... Pedig meglepő dolgokban nem volt hiány. A tavalyi divatnak nyoma veszett, a divatbemutató idősebb hölgy nézői időnként a szemükéit dörzsölték nem tudván, álmodnak-e. Háromrészes szabadidő-öltözék. A könnyű, béleletlen, hosszú ing homokszínű puplinból készült. Alatta mandarinsárga színű, ujjatlan frottírblúz, széles vászonövvel. A szűk nadrág bordás, kordjellegű jerseyből készült. Az új vonalak ugyanis áz ötvenes éveket idézik, azaz a divat „nosztalgiázik”. A bő, romantikus ruhák helyére a keskeny, testközeli forma és a nfíipspri láffv 'knrvrvnalaík: kerültek. A divatos színek, élénk, vidám tónusúak, tarkabarkán. Az anyagok finomak, természetes hatásúak, könnyűék, maittak és fényesek. Jellemző az egyszínű anyag, az apró, geometrikus Tisztaselyem ruha, féloldalas szabású, mély japán- újjal mintázat és a Cezanne és Kandinsky zsánerében készült nyomott minták. A nadrágok a lehető legszűkebb szárral készülnek, és általában tunikával viseltetnek. A szoknyák rövidebbek, alig takarják a térdet. A férfiak ruházata tovább lezseredéit, ami vonatkozik az öltönyökre is. Ennyit röviden. —8 Harc a cseppek ellen Pelle Józsefné ajánlja : Tekintsék alapanyagnak Nem sok háziasszony tudja, hogy a konzervet nemcsak eredeti formájában lehet felhasználni. Tovább variálva, ízesítve alapanyagként igen gazdaságos. Egy- egy konz^vből — keverve, dúsítva, fűszerezve — nyolctízféle ételt lehet nyerni. A konzervből ily módon készült ebéd, vacsora olcsó, gyors és igen változatos. Pelle Józsefnét kérdeztük, mi minden készülhet kon- zerValapany ágból ? A fortélyokat, a variálási lehetőségeket kell megtanulnia a mai háziasszonynak, hogy változatossá tegye a család étkezését — mondja Pelle Józsefné. — Hiszen ma a főzés már elképzelhetetlen konzervék, előkészített ételek nélkül. A konzervek és a mirelitételek használatával mentesülünk a napi bevásárlás gondjaitól, megtakarítjuk a tisztogatást, az előkészítés műveletét. Mivel ezek az ételek tárolhatók, a falun, tanyán élő háziasszony is tartalékolhatja, 6 GOMBALEVES Hozzávalók 4 személy részére: 40 dkg füstölt sonka, 1,5 liter víz, fél kávéskanál fekete bors (szemes), 1 nagy fej vöröshagyma, 1 kg gomba, só, negyed kg húsos paradicsom, kevés petrezselyem, kakukkfű, kevés vérfű. A sonkát megmossuk, feldaraboljuk és hideg vízben feltesszük főni. A borsszemeket és a megtisztított, darabokra vágott vöröshagymát hozzáadjuk és erős lángon felforraljuk. A lé tetején képződött habot leszűrjük, majd lefedve gyenge lángon 45 percig főzzük. Közben a gombát gyorsan megmossuk és lecsöpögtetjük, majd felszeleteljük. A sonkás lét átszűrjük. A levét fazékba tesszük és felforraljuk. Majd a gombát és szükség esetén kevés sót teszünk bele. Közepes lángon 15—20 pergyors, olcsó ételeket tud tálalni. Pelle Józsefné már sorolja is, mi minden készülhet például a morzsolt csemege- kukorica konzervből, vagy a mélyhűtött csemegekukoricából. Tálalhatjuk salátának, tartármártással, vagy ke- chuppal, belekeverhetünk néhány kávéskanál kukoricát a pal’acsintatésztába, vagy a pudingba, adagolhatjuk paradicsom- vagy sajtmártásba. Tejszínes, petrezselymes habarással főzelék lesz belőle. Ha a tartáros kukoricasalátába két főtt tojást, vagy tíz deka, apróra vágott felvágottat teszünk, már négy személy részére kész is a vacsora. Vagy vegyük a népszerű lunch, vagy vagdalthúskonzervet, amely nem túl fűszeres, semleges ízesítésű — ezért kiválóan alkalmas, hogy tovább variálja a háziasszony. Szeletekre vágva, bepanírozva, kiránthatjuk (tehetünk közé sajtszeletet, vagy szalonnaszeletet) adhatcig forraljuk. A paradicsomot leforrázzuk, a héját lehúzzuk és feldaraboljuk. A petrezselymet, kakukkkfüvet és vérfüvet megmossuk, lecsöpögtetjük és apróra vágjuk. A sonkadarabokat a paradicsommal és zöldségekkel együtt a levesbe tesszük. Csak egész rövid ideig forraljuk, majd sózzuk és borssal ízesítjük. Hozzá vajban pirított kenyérkockát adhatunk. Elkészítési ideje: 1,5 óra. Kalóriaértéke adagonként: 420. ALMASRÉTES Hozzávalók 6 személy részére: negyed kg liszt. 1 tojásfehérje, csipet só, 5 dkg olaj, 5 dkg vaj, vagy margarin, 5 dkg zsemlemorzsa, 1 kg alma, 75 dkg cukor, 1 késhegynyi fahéj, 1 csomag vaníliáscukor, 5 dkg őrölt mandula, 5 dkg mazsola. 3 dkg vaj, vagy margarin, 3 julk meleg szendvicsre, használhatjuk különböző fűszerezéssel, adalékanyagokkal, tölteléknek tökhöz, paprikába, burgonyába, rétesbe, zsemlébe, süthetünk belőle különböző dúsításokkal, fűszerekkel húspogácsát, húskroket- tet, adhatjuk különböző mártásokkal, csinálhatunk húspástétomot, húsfelfúj tat, majorannás szeletet, s ki tudja még mi mindent. — Ajánlhatunk konzervből ételeket kempingezőknek és olyan ifjú házasoknak, akiknek kevés felszerelésük, edényük, főzőalkalmatosságuk van — mondja a szak- tanácsadó. Nézzük ezeket az ajánlatokat címszavakban: gyors, ízletes a szalonnával, virslivel, vagy tojással, rizzsel dúsított lecsó. Sertéspörkölt és zöldbab konzerv, vagy mélyhűtött zöldbab az alapja a zöldbabgulyásnak. Finom- főzelékkonzerv, vagy mélyhűtött vegyes zöldség, rizs és különböző fűszerek keverékéből zöldséges rizottót tálalhatunk. k. m. dkg porcukor, 2,5 dl tej, 2 dl tejszín. A liszt közepébe mélyedést nyomunk. A tojás fehérjét vízzel 1.5 dl-re egészítjük ki. Sózzuk és olajjal együtt a liszthez keverük. Miután jól összekevertük, gombócot formálunk a tésztából és egy deszkához verjük, amíg nyújtható nem lesz. Nedves konyharuhával letakarjuk és fél óráig pihentetjük. Az olajat felforrósítjuk és a zsemlemorzsát benne megpirítjuk, összekeverjük az almaszeleteket, cukrot, fahéjat, vaníliáscukrot, mandulát és a megmosott mazsolát, majd 10 percig állni hagyjuk. A tésztát egy liszttel beszórt vászonkendőn kinyújtjuk és két kézzel egész vékonyra kihúzzuk. A tészta szélét 2—3 cm szélesen megszórjuk a zsemlemorzsával, majd 5 cm szélesen az almakeverékkel. A kendő segítségével a tésztát felgöngyöljük, majd ismét egy sor almatölteléket szórunk rá. Ismét behajtjuk és töltjük, amíg a rétes készen lesz. Tetejét megzsírozzuk. Majd előmelegített sütőbe, kizsírozott tepsire tesszük és 35—45 percig sütjük. Ha kihűlt, tetejét porcukorral megszórjuk. Tejből, tejszínből és vaníliaporból vaníliaszószt készítünk. Külön tálaljuk az almásrétes mellé. Elkészítési ideje: másfél óra. Kalóriaértéke adagonként: 680. Az ember tüsszentéskor, köhögéskor vagy beszéd közben igen sok apró, szabad szemmel néha nem is látható cseppet ürít a levegőbe. Rövid expozíciós fénykép- felvételekkel bizonyították, hogy egy-egy tüsszentéssel például 20 000 cseppecske repül ki az orrból, de beszéd közben is — bizonyos mássalhangzók kiejtésekor — több száz távozik a szájon keresztül. Ha a légutakban baktériumok vagy vírusok vannak, a cseppek ezeket a kórokozókat magukkal ragadják, ezzel pedig betegségek közvetítőivé válnak. A vázolt ok miatt „cseppfertőzés” útján terjed a légúti megbetegedések nagy része. Közülük az egyszerű „megfázás” a leggyakoribb, ami nátha, torokgyulladás, légcső- vagy hörghurut formájában jelentkezik. Ezt különféle vírusok okozzák és késő ősztől kora tavaszig, évről évre meglehetősen nagy számban fordul elő. Az influenzának is hasonlóak a tünetei, de ez a betegség általában súlyosabb lefolyású, nagyobb mértékben rontja a közérzetet. Nálunk általában minden második évben észlelnek kisebb nagyobb járványokat. Cseppfertőzéssel terjed még egy sor gyermekbetegség is, például a diftéria, a szamárköhögés, a kanyaró vagy a skarlát. Legkönnyebben úgy lehet fertőzni, ha náthás, hurutos ember közelében az általa ürített cseppecskéket közvetlenül belélegezzük. A kisebb cseppek azonban — köny- nyűek lévén — hosszabb ideig lebegve a levegőben maradnak. Közben beszáradnak és porszemek formájában a légáramlatokkal néha igen nagy távolságra eljutnak. A kórokozókat por alakban tartalmazó levegőnek a belélegzése — a dolog lényegét tekintve — szintén cseppfertőzésnek tekinthető. A tél a mi éghajlatunk alatt közismerten a „csukott ablakok időszaka”. Az emberek ilyenkor mindenütt a fűtött — szobákba, a zárt helyiségekbe zsúfolódnak. Ennek légterében előbb- utóbb szükségképpen megnő a kórokozók száma. Amikor hűvös, nedves, ködös az időjárás, a települések — a községek és a városok — levegője is kevésbé szellőződig ezért több baktériumot, illetve vírust tartalmaz. A hideghatás, a nedvesség és a huzat ráadásul olyan érreakciót vált ki a nyálkahártyákon, ami csökkenti azok ellenállóságát a kórokozók behatolásával szemben. Fokozódik a fertőzésekre való hajlam a kevés napfény, a mozgáshiány és az egyolda- lúbb téli táplálkozás miatt is. A leggyakrabban előforduló hűléses, hurutos betegségek ellen a védekezésnek három fő módja van: a vírusok szóródásának megakadályozása, a megfázástól való óvakodás és a szervezet általános ellenállóképességének a fokozása. Vizsgálatokkal egyértelműen igazolható, hogy a védőálarc a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd közben ürített cseppek nagy részét visszatartja. A műtőkben és a kórházi csecsemőosztályokon ezért is kötelező „maszkot” viselni. Az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő ugyancsak gátolja a kórokozóval fertőzött cseppek szétszóródását. Aki légúti huruttal bajlódik, lehetőleg kerülje a társaságot! Különösen arra vigyázzon, hogy a gyermekek, az öregek és az idült betegségekben szenvedő, legyengült betegek között ne terjessze a vírusokat. A téli időszakban igen fontos a fűtött helyiségek — irodák, műhelyek, lakószobák — gyakori szellőztetése. Ez a levegő kicserélődését, felfrissülését és a benne lévő kórokozók folyamatos „felhígulását” szolgálja. A megfázást az időjárási viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó, réteges öltözködéssel kerülhetjük el.
