Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-23 / 274. szám
Mai számunkból SZABÁLYOZÓK — 1980 (3. old.) DIVAT TAVASSZAL ÉS NYÁRON (4. old.) AZ NB II. ÖRÖME GONDOKKAL FAROSUL (6. old.) (3. old.) .NINCS BUKOTT DIÄK Nemcsak tevékenység • - szemlélet Még némi túlzással sem állíthatja senki, hogy vállalataink nemzetközi összehasonlításban a legjobban szervezett termelőegységek közé tartoznának. A dolgozók gyakori, hosszú évek óta visszatérő és már-már unalmasnak tetsző, ám mégiscsak jogos panasza: a műhelyben gyakran hiányzik a szükséges anyag, akadozik a szerszámellátás, vagy más okok miatt kell rövidebb-hosszabb időre felhagyniuk a munkával. S különösen súlyosan esnek a latba ezek a hiányosságok most, amikor egyre inkább érezzük, hogy többet és jobban kell dolgoznunk, mint eddig. De ahhoz, hogy ez tényleg így legyen, nem elég az elhatározás: a vállalatoknál és magasabb szinten egyaránt meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Persze, maguk a szervezők sem mindig elégedettek a szervezéssel. Nem egy fiatal szakember amiatt panaszkodik, hogy nem mindig olyan munkát végez, amely képességének, képzettségének, érdeklődésének leginkább megfelel. Vagy ha mégis, akkor sem biztos, hogy elképzelései meg is valósulnak. Érdemes lenne egyszer utána nézni, hány drága pénzért megrendelt szervezési elképzelés fekszik hosszabb-rövidebb ideje az íróasztalok fiókjában, szaporítva az amúgy is nagyszámú dokumentumok számát, s ezzel párhuzamosan, csökkentve a meglévő tartalékok kihasználásának lehetőségét. Évek óta folyik a vita arról, hogy kinek kell szerveznie? A vállalaton belüli szakembernek — a vállalati szervezőnek — aki jól ismeri az adott üzem tevékenységének megannyi részletét, működési mechanizmusát, s — talán ez sem káros — az ott dolgozó embereket is? Vagy éppen ellenkezőleg: külső szervezőkre kell bízni a munkát, hiszen őket nem gátolják sem a helyi érdekviszonyok, sem az „üzemi vakság”, s éppen ezért ők azok, akik képesek „objektiven”, a lehetséges legkedvezőbbhöz közelítő elképzeléseket az asztalra tenni. Még ma is élénken él a gazdasági közvéleményben az a néhány éve újdonságnak számító eset, hogy a zalaegerszegi ruhagyárban külföldi szervezőket bíztak meg a munka ésszerűsítésének megoldásával. Messziről jött ember többet lát? Bizonyára nemcsak ez játszott szerepet abban, hogy a svájci szervezők tervei jók voltak és azokat fel is használták. A Központi Bizottság már 1971-ben, majd ennek nyomán a kormány 1972-ben határozatot hozott a szervező munka fejlesztésének lehetőségeiről. A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap akkoriban vitát rendezett a szervezőintézetek munkájáról. A hét évvel ezelőtt felvetett — s többségükben ma is aktuális — kérdéseket most ismét megtárgyalták, s a lap a tapasztalatokat közreadta. Megállapították, hogy a szervezés helyzete a határozatok eredményeként valamelyest javult, ám ez a fejlődés korántsem elégíti ki az igényeket. A megkérdezett 46 vállalat közül kilenc elégedetlen volt a szervezők munkájával, mert azok olyan elméleti tanulmányokat készítettek számukra, melyeknek gyakorlati megvalósítása nagy nehézségekbe ütközött volna. Egyes vállalatok elégedettek voltak ugyan a szervezési tervvel, mégis hiányolták, hogy nem tartalmaz a megvalósításhoz szükséges javaslatokat, vagy a szervezők sok esetben nem vették figyelembe a vállalati sajátosságokat. Hazánkban tizenhárom olyan intézmény van, amelynek alaptevékenysége a szervezés. Ezek ágazatok szerint szakosodnak: a fejlett tőkésországokban viszont funkciójuk szerint. Ez utóbbinak sok előnye van, hiszen az adott szervezési témának specialistáivá válnak, és sok — a gyakorlatban már kipróbált — módszerrel, típusmegoldással rendelkeznek. A tárca szerint rendezendő szervezési intézetek legtöbbször nem kényszerülnek megküzdeni a konkurenciával, lévén, hogy ilyen nincs: a tárcához tartozó vállalatok úgyis hozzájuk fordulnak. A szervezőintézetek dolgozóit így — más ösztönző híján — gyakran csak hivatástudatuk készteti az alapos, eredményes munkára. S ha már az érdekeltséget — mint a szemléletet formáló egyik tényezőt — említettük: a szervező intézetek és a vállalatok legtöbbször fix összegben állapítják meg a szervezési szolgáltatás díját. Ily módon az intézmények kevésbé érdekeltek abban, hogy, szervezési javaslatuk valóban meg is valósuljon — sem a vállalkozás kockázatát nem viselik, sem a szervezés által létrehozott eredményből — többletnyereségből vagy megtakarításból — nem részesülnek. Ami azonban még ennél is furcsább: a vállalatdk egy részesem törekszik arra, hogy közös kockázatvállaláson alapuló megállapodásokat kössön a szervezői intézetekkel. Némi túlzással azt is mondhatnánk: mintha attól tartanának, hogy a jól sikerült szervezés eredményeként a vállalatnál alig marad már olyan tartalék, amelynek feltárását és kihasználását időről időre új eredményként lehet felmutatni. S mindez egyúttal arra is rávilágít, hogy a szervezőmunka nemcsak egyfajta tevékenységet, hanem szemléletet is jelent. FÖLD S. PÉTER Lázár György hazaérkezett Párizsból Lázár György, a Minisztertanács elnöke hazaérkezett Franciaországból. A képen Lázár György és felesége Aczél György társaságában a repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett.) Párizs, Baraos Dénes és Izsák Erika, az MTI tudósítói jelentik: Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel és Raymond Barre miniszter- elnökkel folytatott szerdai, szívélyes és gyümölcsöző légkörű megbeszélései után csütörtököm délelőtt a teljes tárgyaló küldöttségek közötti megbeszéléssel folytatódott és ért véget Lázár György miniszterelnök franciaországi látogatása. A Miatignon-palotábam megtartott utolsó, plenáris ülésen a miniszterelnökök és a tárgyaló küldöttségek tagjai áttekintették az eddigi megbeszélések eredményeit. A két tárgyaló delegáció tagjai beszámoltak a miniszterelnököknek eszmecseréik eredményeiről és a plenáris ülés résztvevői közösen tanulmányozzák a kapcsolatok további fejlesztésére irányuló konkrét intézkedéseket. A szívélyes légkörben lefolyt tárgyalásokról közleményt hoztak nyilvánosságra. A plenáris ülés után Lázár György és kísérete visszatért szálláshelyére, a Crillon Hotelbe. A magyar miniszterelnök felesége Eve Barre asszony társaságában, a délelőtti órákban egy párizsi középiskolát látogatott meg. Lázár György miniszter- elnök, felesége és kísérete csütörtökön kora délután, franciaországi látogatásának befejeztével, a kormány kü- löngépén hazaindult Budapestre. Párizs Orly repülőterére Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki a magyar vendégeket. A magyar kolónia tagjai is megjelentek, úttörők virággal kedveskedtek a két miniszterelnöknek. Az ünnepélyes búcsúztatás, a két himnusz elhangzása után Lázár György és Raymond Barre ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt, majd a repülőgép lépcsőjénél elköszönt egymástól. A búcsúztatáson jelen volt Raymond Bressier, Franciaország budapesti és Bényi József, Magyarország párizsi nagykövete, valamint sok francia hivatalos személyiség. A kormánygép pontosan egy órakor emelkedett a magasba. (Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hazaérkezett. Lázár György kíséretében hazaérkezett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Várkonyi Péter, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A fogadásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jacques Rambal, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Közös közlemény Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására 1979. november 20-a és 22-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Lázár György széles körű vélemény- cserét folytatott Raymond Barre-ral. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Valéry Giscard d"Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. Ugyancsak, fogadta őt Alain Poher, a szenátus elnöke. KülÖnmegbeszélésekre került sor Veress Péter magyar és Jean Francois Deniau francia külkereskedelmi .miniszter, valamint a két küldöttség más tagjai között. A tárgyalások a magyar— francia kapcsolatokra hagyományosan jellemző barátság és kölcsönös tisztelet jegyében folytak. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások Csütörtökön a Parlamentben megkezdődtek Marjai Józsegnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Bra- niszlav Ikonicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökének tárgyalásai. Tájékoztatták egymást országaik helyzetének időszerű kérdéseiről. Áttekintették Magyarország és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak alakulását. Rámutattak a két fél gazdaságfejlesztési tervei konzultációjának szükségességére. Hangsúlyozták, hogy jó lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre a közúti és vasúti járműiparban, a vas- és színesfémkohászatban, az energetikában és a vegyiparban, továbbá a határmenti árucsere-forgalomban, s e lehetőségeket jobban ki akarják használni. Rámutattak arra is, hogy fokozottabban össze kell hangolni a két fél középtávú gazdaság- fejlesztési terveit. A megbeszélésen részt vett Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Ilija Marijanovics, a Jugoszláv Nemzeti Bank főkormányzó- helyettese és Zlatan Kikics, Jugoszlávia budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. A jugoszláv vendég tiszteletére Marjai József ebédet adott, amelyen részt vett Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. New York, ENSZ Leszerelési javaslat A Szovjetunió és 12 szocialista ország határozati javaslatot terjesztett az ENSZ- közgyűlés 1. számú politikai bizottsága elé. A dokumentumtervezet felszólít minden nukleáris fegyverrel rendelkező államot: tartsanak előkészítő megbeszéléseket a nukleáris leszerelésről folytatandó tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében. A határozattervezet rámutat: e tárgyalásokon először is a nukleáris fegyverek fokozatos és kiegyensúlyozott csökkentéséről, majd e fegyverek teljes megszüntetéséről kell megállapodásra jutni egy átfogó program keretében. lfcaltozo Dunafölduar Duna-parti nagyközségünkben újabb építkezéseket kezdtek az elmúlt hetekben. A Kossuth utcán a tanács költségvetési üzemének építői egy többszintes lakóépület készítéséhez láttak hozzá. Az új ház földszintjén üzlethelyiségek lesznek. Megkezdték az új busz- pályaudvar építését is. A 12 millió forintos beruházás eredményeként új, korszerű megállóhelyeket építenek a jókora járműveknek, s utána a jelenlegi buszpályaudvar helyén kialakítják a település főterének új, hangulatos képét. A Kossuth Lajos utcai épület földszintjén üzletek lesznek Fotó: Sz.
