Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1979. november 20. Néhány túszt szabadon engedtek Változatlan álláspontok A túszként tartott tengerészgyalogosok elbocsátását saj­tókonferencián jelentették be (Képtávírónkon érkezett.) Lengyel gazdasági küldöttség Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) György és Piotr Jaroszewicz idei találkozóján megfogal­mazott közös feladatokat. Or­szágaink között jók a politi­kai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok, az árucsere­forgalom a tervezettnek meg­felelően fejlődik. A kölcsö­nösen szállított termékeknek egyharmáda már szakosítás vagy kooperáció alapján készül, s fontos cél a terme­lési együttműködés további fejlesztése. Emlékeztettek ar­ra is, hogy az 1981—85 kö­zötti tervek koordinációja záró szakaszába jutott, a tervegyeztetést szeretnék a jövő év első negyedében be­fejezni, hogy ezzel is jól és kellő időben megalapozzák az együttműködést a követ­kező tervidőszakra. A mos­tani tanácskozások is az együttműködés további elmé­lyítését segítik elő. Az ülésszakon értékelik az előző ülésszakon hozott hatá­rozatok végrehajtásának me­netét, áttekintik a két ország egyes ágazatai közötti sza­kosítás és kooperáció helyze­tét, megtárgyalják az 1980 utáni gazdasági együttműkö­déssel összefüggő teendőket, és foglalkoznak azzal a kér­déssel is, hogy milyen módon fokozhatnák tovább a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés hatékonyságát. Meg­vizsgálják azt is, hogyan ha­lad az 1979. évi árucsere­forgalmi megállapodás végre­hajtása, és milyen lehetősé­gek kínálkoznak a forgalom további növelésére. Szekér Gyula hétfőn este a Parlament vadásztermében vacsorát adott a magyar— lengyel gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság ülésszaka al­kalmából. (MTI) Szombaton éjjel újabb ülést tartott az irán és isz­lám forradalmi tanács, s a tanácskozásról Mohammed Behesti ajatollah, a vezető testület titkára tájékoztatta az újságírókat. Kijelentette, hogy a tanács megvitatta az Egyesült Államokkal fenn­álló kapcsolatok „megszakí­tásának valamennyi lehető­ségét” és hangoztatta, hogy az erre vonatkozó döntést „megfelelő időben nyilvánqs- ságra hozzák”. Behesti aja­tollah a továbbiakban le­szögezte, hogy a megbukta­tott sah kiadatása csupán egyik pontját jelenti annak, amit Irán az Egyesült Álla­moktól elvár, mert — mint mondotta — Washingtonnak mindenekelőt Iránnal szem­ben eddig tanúsított imperia­lista magatartásán kell vál- toztania. Az iszlám forradalmi ta­nács betiltotta az üzemeken belüli sztrájkot és tüntetése­ket, és felszólította a munká­sokat, a „zavarkeltők” lelep­lezésére. A testület — anél­kül, hogy utalt valna a te- heráni amerikai nagykövet­ségen Iájátszódó eseményekre — leszögezte azt is, hogy a jövőben túszok ejtése „ellen- forradalmi cselekménynek” minősül, amely semmilyen célt nem szolgál. Mintegy 5000 színesbőrű amerikai lelkipásztor felszó­lította Carter elnököt a je­lenleg egy New íork-i kór­házban lévő volt iráni ural­kodó kiadatására. Detroitban nyilvánosságra hozott közle- nyükben az exsahot bűnöző­nek bélyegezték meg. aki népét kereken 20 milliárd dollárral csalta meg. A New York Times vasárnapi szá­mában egy teljes fizetett ol­dalon jelent meg Khomeini ajatollah november 10-i nyi­latkozata, amelyben a síita mohamedán főpap II. János Pál pápa üzenetére reagált. Khomeini nyilatkozatában az Egyesült Államokat vádolta a jelenlegi eseményekért, és egyebek között emlékeztetett arra is, hogy a sah 1963. jú­niusától „töb mint 100 000 embert gyilkoltatott meg.” — A teheráni amerikai nagykövetség túszainak túl­nyomó többsége fogságban marad mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem adja ki a volt sahot, s a kémke­déssel vádolt amerikai fog­lyokat iráni bíróság elé ál­lítják, — jelentette ki Kho­meini ajatollah vasárnap, há­rom nagy amerikai tv-társa- ságnak adott nyilatkozatában. Közlései fokozták az _aggo- dalmat washingtoni kor­mánykörökben, ahol azonban továbbra sem akarnak halla­ni a sah kiadásáról. A Car- ter-kormany valószínű fő re­ménye, hogy Reza Pahlavi hamarosan más országba utazik. Khomeini Qum városában fogadta, a CBS-, az NBC- és az ABC-hálózat tudósítóit. A külön-külön folytatott inter­júkban a mohemedán főpap hangoztatta: az egész iráni nép követeli, hogy adják ki a sahot, mert felelősségre kell vonni a 37 éves uralma alatt elkövetett bűneiért. Azt is meg kívánják tőle tudni, hova menekítette „magán- vagyonát” amelyet szegény országától harácsolt össze. Iránnak nincs viszálya az amerikai néppel, csak a sah kiadatását igényli. Az ameri­kai nagykövetség túszainak sorsa Carter elnök kezében van: ha kiadja a volt ural­kodót, a túszokat szabadon engedik. A washingtoni külügymi­nisztérium hallgatásba bur- kolódzott a kém-vádakkal és a perek lehetőségével kap­csolatban. Az ABC fehér há­zi tudósítója szerint kor­mánykörökben akkor sem gondolnak az eddigi politika megváltoztatására, ha a pe­rekre sor kerül. A társaság kairói tudósítója egyébként azt jelentette, hogy arra számítanak: a sah december elején több hetes „gyógyüdü- lésre” Asszuánba érkezik. Az Egyesült Államok tehe­ráni nagykövetségéről hétfőn hajnalban szabadon enged­tek nyolc színesbőrű férfit és öt nőt — közölte az iráni rádió. A tizenhárom személyt egyúttal kötelezték arra, hogy haladéktalanul hagyja el Iránt. Hárman közülük el­indultak Koppenhága felé. Az iszlám diákoknak — mint jelentettük — Khomeini szombaton adott utasítást „a kémkedésben ártatlannak bi­zonyuló színesbőrűek” és a nők szabadon bocsátására. Izrael Politikai földrengés Az izraeli politikai életben október végén bekövetkezett földrengés nehezen helyre­állítható károkat okozott Be­gin miniszterelnök házatáján. Előbb Dajan külügyminisz­ter nyújtotta be lemondását, majd egy nappal később a legfelsőbb bíróság törvényte­lennek nyilvánította a Nab­lus közelében létesített Elon Morbh félkatonai települést, amelyről pedig 1977 májusá­ban történt megválasztása­kor Begin magabiztosan je­lentette ki: „„..még nagyon sok ilyen települést fogunk létrehozni.” INFLÁCIÓ ÉS BIZALMATLANSÁG Az egyre mélyülő belső válság egyik oka a gazdasá­gi helyzet tartós romlása. Hivatalos adatbk szerint az infláció idén eléri a 108 szá­zalékot. A pénzromlást an­nak ellenére sem sikerült megfékezni, hogy külföldről — főleg az Egyesült Álla­mokból — több milliárd dol­lárt pumpálnak az izraeli gazdaságba. A fegyverkezés­re fordított kiadásokat te­kintve viszont Izrael a világ- ranglista élére küzdötte fel magát, s ma már az egy főre eső külföldi adósság tekinte­tében is az elsők között van. Javulás pedig aligha várha­tó a közeljövőben, hiszen Izraelnek le kellett monda­nia a Sínai-f élsziget olaj- kútjairól, amelyek szükség­letének egyharmadát fedez­ték. A hiányzó mennyiséget résziben Egyiptomból, rész­ben a világpiacról kell be­szereznie egyre magasabb árakon. A válság másik, s fonto­sabb oka a Begin-kormány elleni egyre növekvő bizal­matlanság, Dajan lemondása csupán egyik megnyilvánulá­si formája ennek. A volt külügyminiszter korántsem a béke őrangyala, ő ugyanúgy Izrael érdekeit tartja szem előtt, mint Begin. Nézeteik nem a célok tekintetében, sokkal inkább a hozzájuk ve­zető útban, a módszerekben és az eszközökben különböz­nek. Míg ugyanis Begin Cisz- jordánia nyűt és erőszakos bekebelezésére törekszik, Da­jan megelégedne azzal, ha ott és a Gázai-övezetben a palesztin lakosságnak nyúj­tott autonómiával egyidőben fennmaradhatna az izraeli katonai jelenlét. Ez azt je­lentené, hogy az említett te­rületek hivatalosan nem tar­toznának izraeli fennhatóság alá, a palesztinok azonban csupán névlegés autonómiát élvezhetnének, azaz „szaba­don” intézhetnék saját ügyei­ket az izraeli fegyverek ár­nyékában. Dajan találkozott a Ciszjordániában és a Gá­zai-övezetben élő palesztinok több olyan képviselőjével, aki a FFSZ-t tekinti a Pa­lesztinái nép egyetlen törvé­nyes képviselőjének és sze­rinte az említett személyek készek lettek volna tárgyal­ni egy ilyen átmeneti sza­kaszról. Begin azonban még e cse­kélyke autonómiát is eluta­sította, sőt újabb települé­sek létrehozását szorgalmaz­ta. Ugyanakkor felmentette külügyminiszterét az autonó­miatárgyalásokon részt vevő izraeli küldöttség vezetése alól, s erre a posztra a vallá­sos fanatikusok képviselőjét, Burg belügyminisztert nevez­te ki. Dajan, akit ezzel a sa­ját szavai szerint „a diplo­máciai rendezvények és fo­gadások szervezőjévé degra­dáltak”, benyújtotta lemon­dását. Talán nem véletlen, hogy aznap este 100 ezer em­ber vonult fel a tel-avivi pol­gármesteri hivatal előtti tér­re, tartós és igazságos ren­dezést követelve. INGATAG POZÍCIÓBAN Begin azonban — bár sú­lyosnak ítéli meg saját és kormánya helyzetét — jottá­nyit sem akar változtatni po­litikáján. A törvénytelen földfoglalásokat a bírósági döntés ellenére továbbra is támogatni kívánja. Ingatag belpolitikai helyzete miatt azért is keménynek kell mu­tatkoznia, hogy biztosítsa a fanatikus vallási csoportok támogatását mind a kabinet­ben, mind a parlamentben. Növekszik azonban az iz­raelieknek az az óhaja, hogy megállapodást érjenek el a Palesztinái néppel, méghoz­zá törvényes képviselőjével, a PFSZ-szel folytatandó tár­gyalások révén. Ezt a közvé- 1 eménykut at ások adatai sze­rint az izraeliek 30 százaléka Óhajtja. Ebben bizonyára szerepet játszik a PFSZ dip­lomáciai offenzívájának si­kere, amely kifejezésre ju­tott az ez év nyarán, Bécsben létrejött Arafat—Kreisky— Brandt találkozón és a Szo­cialista Intemacionálé leg­utóbbi ülésén is. Hogy Begin mégsem siet változhatni erőszakos terület­Megnyílt az RKP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) nelmünk legjobbjai felismer­ték, hogy a magyar és a ro­mán nép csak közös össze­fogással* érheti el boldogulá­sát. Ennek az összefogásnak a történelmi feltételei a Szovjetunió antifasiszta fel­szabadító harca nyomán te­remtődtek meg, amikor né­peink a szocializmus építésé­nek útjára léphettek. Ez le­hetővé tette, hogy az együtt­működés és barátság szelle­mében fejlődjenek országa­ink és népeink kapcsolatai. Szomszédok Vagyunk, mind­két ország dolgozó népe a szocializmus építésén mun­kálkodik. Kapcsolataink fej­lődésének kiemelkedő állo­mása volt Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs 1977. évi találkozója. A talál­kozón megfogalmazott fel­adatok végrehajtása együtt­működésünk további erősíté­sét szolgálja. Meggyőződé­sünk, hogy kapcsolataink to­vábbi bővítése mindkét or­szág népeinek érdeke, ezért pártunk és kormányunk a jószomszédság elmélyítésére, a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb kapcso­lataink fejlesztésére törek­szik. Országaink barátságá­nak fontos tényezője a Ma­gyar Népköztársaságban élő román és a Román Szocialis­ta Köztársaságban élő ma­gyar nemzetiség léte. Közös érdekünk, hogy nemzetisé­geink mind nagyobb mérték­ben töltsék be a híd szere­pét a magyar és a román nép baráti kapcsolataiban. A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításáért, az enyhülés politikájának és a leszerelés ügyének előmozdí­tásáért, s a társadalmi hala­dásért vívott harcban mind fontosabb szerepe van a szo­cialista országok, a kommu­nista és munkáspártok össze­fogásának és együttes fellé­pésének az imperializmus el­len. Közös céljaink elérése és feladataink eredményes meg­oldása érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is a proletár internacionalizmus elveire épülő jó együttműkö­szerző politikáján, abban je­lentős szerepe van a közel- keleti katonai és politikai erőviszonyoknak. Egy másik tényező az arab országok egységének hiánya: Szadat elárulta az arab ügyet; Szíria és Ira;< kapcso­latai az utóbbi időben meg­romlottak; Jordánia és Szaúd-Arábia pedig fél szem­mel folyton az Egyesült Ál­lamokra kacsingat. KIÜT: A VÁLASZTÁS? Az amerikai Time magazin értékelése szerint az izraeli Választók magatartása ha­sonló az amerikaiakéhoz. Vagyis véleményalkotásukat nem annyira a kül-, mint a belpolitikai helyzet alakulá­sa befolyásolja. Márpedig Izrael belpolitikai stabilitása, s vele együtt a Begin- kormány tekintélye is a mély­pontra . süllyedt. „A kor­mányt már csupán a koalí­ciós partnerek fegyelme tart­ja össze, a nép körében nincs többsége” — írja egy kor­mánypárti jeruzsálemi lap.. E kritikus helyzetből Be­gin állítólag úgy akar meg­szabadulni, hogy jövő év márciusában idő előtti vá­lasztásokéit rendez. Tanács­adói szerint ez azért lenne jó időpont, mert február végén Izrael és Egyiptom nagykö­veteket cserél, ez pedig a Camp David-i alku látványos eredménye lenne. A kairói A1 Ahram azonban éppen Ezer Weizman múlt heti lá­togatása előtt írta, hogy „Be­gin eljátszotta szerepét. Most már akár le is léphet a po­litikai színpadról. Sőt — írta a lap — a legjobb az lenne, ha átadná a helyét olyas­valakinek, aki képes meg­birkózni az új feladatokkal.” Noha e nézet egy kairói lapban látott napvilágot a jelek szerint Tel-Avivban is sökan egyetértenek vele. KANYÓ ANDRÄS désre törekszik mind a ma­gyar—román kétoldalú kap­csolatokban, mind a Varsói Szerződés szervezetében, va­lamint a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában foly­tatott közös tevékenységünk­ben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, hazánk dolgozó né­pe szintén számvetésre készül:' elkezdtük XII. kong­resszusunk előkészítését. A XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában és az V. ötéves tervünk feladatai­nak teljesítésében népünk je­lentős eredményeket mond­hat magáénak. Országunk­ban szilárd a dolgozó nép hatalma, a párt élvezi a tö­megek bizalmát, népünk a fejlett szocialista társadal­mat építi. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt a marxiz­mus—leninizmus eszméi szel­lemében alkotó módon al­kalmazza a szocializmus épí­tésének általános törvény- szerűségeit hazai viszonyaink között. A nemzetközi küzdő­téren a szocializmus, a társa­dalmi haladás és a béke ügye érdekében együtt hala­dunk a szocialista közösség országaival, a kommunista és munkáspártokkal, s minden más forradalmi, haladó és demokratikus erővel. Kedves elvtársak! Eredményes munkát kívá­nunk a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának. Őszintén kívánjuk, hogy a kongresszus adjon újabb len­dületet szocializmust építő munkájukhoz, segítse elő a szocialista Románia további előrehaladását az élet min­den területén. Erősödjön a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt in­ternacionalista összefogása, országaink barátsága és együttműködése a két nép érdekében, a szocializmus és a béke javára! Budapest, 1979. november 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Látogatóban á PSZÜ küldöttsége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára, Andreasz Papandreu elnök vezetésével hétfőn Bu­dapestre érkezett a Pánhel- lén Szocialista Unió küldött­sége. A delegáció tagjai Ja­nis Haralambopulosz, a párt végrehajtó bizottságának tagja, a világszerte ismert filmszínésznő, Karolosz Pa- puliasz, a kb tagja, a párt külügyi bizottságnáak titká­ra, parlamenti képviselő és Michael Ziangasz, Papand­reu személyi titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára fogadta. Je­len volt Constantin Tritaris, a Qörög Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Délelőtt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházá­ban megkezdődtek a megbe­szélések a HNF OT Sarlós István, illetve a Pánhellén Szocialista Unió Andreasz Papandreu vezette tárgyaló csoportjai között. Az eszmecserén Sarlós Ist­ván tájékoztatta a görög ven­dégeket a fejlett szocializ­must építő Magyarország politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális eredmé­nyeiről, a népfrontmozgalom tevékenységéről, feladatairól. A tárgyalásokat követően Púja Frigyes külügyminisz­ter hivatalában fogadta az Andreasz Papandreu vezette küldöttséget. Izraeli őrjárat a megszállt Jeruzsálem utcáin

Next

/
Oldalképek
Tartalom