Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-20 / 271. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1979. november 20. Néhány túszt szabadon engedtek Változatlan álláspontok A túszként tartott tengerészgyalogosok elbocsátását sajtókonferencián jelentették be (Képtávírónkon érkezett.) Lengyel gazdasági küldöttség Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) György és Piotr Jaroszewicz idei találkozóján megfogalmazott közös feladatokat. Országaink között jók a politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok, az árucsereforgalom a tervezettnek megfelelően fejlődik. A kölcsönösen szállított termékeknek egyharmáda már szakosítás vagy kooperáció alapján készül, s fontos cél a termelési együttműködés további fejlesztése. Emlékeztettek arra is, hogy az 1981—85 közötti tervek koordinációja záró szakaszába jutott, a tervegyeztetést szeretnék a jövő év első negyedében befejezni, hogy ezzel is jól és kellő időben megalapozzák az együttműködést a következő tervidőszakra. A mostani tanácskozások is az együttműködés további elmélyítését segítik elő. Az ülésszakon értékelik az előző ülésszakon hozott határozatok végrehajtásának menetét, áttekintik a két ország egyes ágazatai közötti szakosítás és kooperáció helyzetét, megtárgyalják az 1980 utáni gazdasági együttműködéssel összefüggő teendőket, és foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy milyen módon fokozhatnák tovább a tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságát. Megvizsgálják azt is, hogyan halad az 1979. évi árucsereforgalmi megállapodás végrehajtása, és milyen lehetőségek kínálkoznak a forgalom további növelésére. Szekér Gyula hétfőn este a Parlament vadásztermében vacsorát adott a magyar— lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszaka alkalmából. (MTI) Szombaton éjjel újabb ülést tartott az irán és iszlám forradalmi tanács, s a tanácskozásról Mohammed Behesti ajatollah, a vezető testület titkára tájékoztatta az újságírókat. Kijelentette, hogy a tanács megvitatta az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok „megszakításának valamennyi lehetőségét” és hangoztatta, hogy az erre vonatkozó döntést „megfelelő időben nyilvánqs- ságra hozzák”. Behesti ajatollah a továbbiakban leszögezte, hogy a megbuktatott sah kiadatása csupán egyik pontját jelenti annak, amit Irán az Egyesült Államoktól elvár, mert — mint mondotta — Washingtonnak mindenekelőt Iránnal szemben eddig tanúsított imperialista magatartásán kell vál- toztania. Az iszlám forradalmi tanács betiltotta az üzemeken belüli sztrájkot és tüntetéseket, és felszólította a munkásokat, a „zavarkeltők” leleplezésére. A testület — anélkül, hogy utalt valna a te- heráni amerikai nagykövetségen Iájátszódó eseményekre — leszögezte azt is, hogy a jövőben túszok ejtése „ellen- forradalmi cselekménynek” minősül, amely semmilyen célt nem szolgál. Mintegy 5000 színesbőrű amerikai lelkipásztor felszólította Carter elnököt a jelenleg egy New íork-i kórházban lévő volt iráni uralkodó kiadatására. Detroitban nyilvánosságra hozott közle- nyükben az exsahot bűnözőnek bélyegezték meg. aki népét kereken 20 milliárd dollárral csalta meg. A New York Times vasárnapi számában egy teljes fizetett oldalon jelent meg Khomeini ajatollah november 10-i nyilatkozata, amelyben a síita mohamedán főpap II. János Pál pápa üzenetére reagált. Khomeini nyilatkozatában az Egyesült Államokat vádolta a jelenlegi eseményekért, és egyebek között emlékeztetett arra is, hogy a sah 1963. júniusától „töb mint 100 000 embert gyilkoltatott meg.” — A teheráni amerikai nagykövetség túszainak túlnyomó többsége fogságban marad mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem adja ki a volt sahot, s a kémkedéssel vádolt amerikai foglyokat iráni bíróság elé állítják, — jelentette ki Khomeini ajatollah vasárnap, három nagy amerikai tv-társa- ságnak adott nyilatkozatában. Közlései fokozták az _aggo- dalmat washingtoni kormánykörökben, ahol azonban továbbra sem akarnak hallani a sah kiadásáról. A Car- ter-kormany valószínű fő reménye, hogy Reza Pahlavi hamarosan más országba utazik. Khomeini Qum városában fogadta, a CBS-, az NBC- és az ABC-hálózat tudósítóit. A külön-külön folytatott interjúkban a mohemedán főpap hangoztatta: az egész iráni nép követeli, hogy adják ki a sahot, mert felelősségre kell vonni a 37 éves uralma alatt elkövetett bűneiért. Azt is meg kívánják tőle tudni, hova menekítette „magán- vagyonát” amelyet szegény országától harácsolt össze. Iránnak nincs viszálya az amerikai néppel, csak a sah kiadatását igényli. Az amerikai nagykövetség túszainak sorsa Carter elnök kezében van: ha kiadja a volt uralkodót, a túszokat szabadon engedik. A washingtoni külügyminisztérium hallgatásba bur- kolódzott a kém-vádakkal és a perek lehetőségével kapcsolatban. Az ABC fehér házi tudósítója szerint kormánykörökben akkor sem gondolnak az eddigi politika megváltoztatására, ha a perekre sor kerül. A társaság kairói tudósítója egyébként azt jelentette, hogy arra számítanak: a sah december elején több hetes „gyógyüdü- lésre” Asszuánba érkezik. Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségéről hétfőn hajnalban szabadon engedtek nyolc színesbőrű férfit és öt nőt — közölte az iráni rádió. A tizenhárom személyt egyúttal kötelezték arra, hogy haladéktalanul hagyja el Iránt. Hárman közülük elindultak Koppenhága felé. Az iszlám diákoknak — mint jelentettük — Khomeini szombaton adott utasítást „a kémkedésben ártatlannak bizonyuló színesbőrűek” és a nők szabadon bocsátására. Izrael Politikai földrengés Az izraeli politikai életben október végén bekövetkezett földrengés nehezen helyreállítható károkat okozott Begin miniszterelnök házatáján. Előbb Dajan külügyminiszter nyújtotta be lemondását, majd egy nappal később a legfelsőbb bíróság törvénytelennek nyilvánította a Nablus közelében létesített Elon Morbh félkatonai települést, amelyről pedig 1977 májusában történt megválasztásakor Begin magabiztosan jelentette ki: „„..még nagyon sok ilyen települést fogunk létrehozni.” INFLÁCIÓ ÉS BIZALMATLANSÁG Az egyre mélyülő belső válság egyik oka a gazdasági helyzet tartós romlása. Hivatalos adatbk szerint az infláció idén eléri a 108 százalékot. A pénzromlást annak ellenére sem sikerült megfékezni, hogy külföldről — főleg az Egyesült Államokból — több milliárd dollárt pumpálnak az izraeli gazdaságba. A fegyverkezésre fordított kiadásokat tekintve viszont Izrael a világ- ranglista élére küzdötte fel magát, s ma már az egy főre eső külföldi adósság tekintetében is az elsők között van. Javulás pedig aligha várható a közeljövőben, hiszen Izraelnek le kellett mondania a Sínai-f élsziget olaj- kútjairól, amelyek szükségletének egyharmadát fedezték. A hiányzó mennyiséget résziben Egyiptomból, részben a világpiacról kell beszereznie egyre magasabb árakon. A válság másik, s fontosabb oka a Begin-kormány elleni egyre növekvő bizalmatlanság, Dajan lemondása csupán egyik megnyilvánulási formája ennek. A volt külügyminiszter korántsem a béke őrangyala, ő ugyanúgy Izrael érdekeit tartja szem előtt, mint Begin. Nézeteik nem a célok tekintetében, sokkal inkább a hozzájuk vezető útban, a módszerekben és az eszközökben különböznek. Míg ugyanis Begin Cisz- jordánia nyűt és erőszakos bekebelezésére törekszik, Dajan megelégedne azzal, ha ott és a Gázai-övezetben a palesztin lakosságnak nyújtott autonómiával egyidőben fennmaradhatna az izraeli katonai jelenlét. Ez azt jelentené, hogy az említett területek hivatalosan nem tartoznának izraeli fennhatóság alá, a palesztinok azonban csupán névlegés autonómiát élvezhetnének, azaz „szabadon” intézhetnék saját ügyeiket az izraeli fegyverek árnyékában. Dajan találkozott a Ciszjordániában és a Gázai-övezetben élő palesztinok több olyan képviselőjével, aki a FFSZ-t tekinti a Palesztinái nép egyetlen törvényes képviselőjének és szerinte az említett személyek készek lettek volna tárgyalni egy ilyen átmeneti szakaszról. Begin azonban még e csekélyke autonómiát is elutasította, sőt újabb települések létrehozását szorgalmazta. Ugyanakkor felmentette külügyminiszterét az autonómiatárgyalásokon részt vevő izraeli küldöttség vezetése alól, s erre a posztra a vallásos fanatikusok képviselőjét, Burg belügyminisztert nevezte ki. Dajan, akit ezzel a saját szavai szerint „a diplomáciai rendezvények és fogadások szervezőjévé degradáltak”, benyújtotta lemondását. Talán nem véletlen, hogy aznap este 100 ezer ember vonult fel a tel-avivi polgármesteri hivatal előtti térre, tartós és igazságos rendezést követelve. INGATAG POZÍCIÓBAN Begin azonban — bár súlyosnak ítéli meg saját és kormánya helyzetét — jottányit sem akar változtatni politikáján. A törvénytelen földfoglalásokat a bírósági döntés ellenére továbbra is támogatni kívánja. Ingatag belpolitikai helyzete miatt azért is keménynek kell mutatkoznia, hogy biztosítsa a fanatikus vallási csoportok támogatását mind a kabinetben, mind a parlamentben. Növekszik azonban az izraelieknek az az óhaja, hogy megállapodást érjenek el a Palesztinái néppel, méghozzá törvényes képviselőjével, a PFSZ-szel folytatandó tárgyalások révén. Ezt a közvé- 1 eménykut at ások adatai szerint az izraeliek 30 százaléka Óhajtja. Ebben bizonyára szerepet játszik a PFSZ diplomáciai offenzívájának sikere, amely kifejezésre jutott az ez év nyarán, Bécsben létrejött Arafat—Kreisky— Brandt találkozón és a Szocialista Intemacionálé legutóbbi ülésén is. Hogy Begin mégsem siet változhatni erőszakos területMegnyílt az RKP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) nelmünk legjobbjai felismerték, hogy a magyar és a román nép csak közös összefogással* érheti el boldogulását. Ennek az összefogásnak a történelmi feltételei a Szovjetunió antifasiszta felszabadító harca nyomán teremtődtek meg, amikor népeink a szocializmus építésének útjára léphettek. Ez lehetővé tette, hogy az együttműködés és barátság szellemében fejlődjenek országaink és népeink kapcsolatai. Szomszédok Vagyunk, mindkét ország dolgozó népe a szocializmus építésén munkálkodik. Kapcsolataink fejlődésének kiemelkedő állomása volt Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs 1977. évi találkozója. A találkozón megfogalmazott feladatok végrehajtása együttműködésünk további erősítését szolgálja. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink további bővítése mindkét ország népeinek érdeke, ezért pártunk és kormányunk a jószomszédság elmélyítésére, a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsolataink fejlesztésére törekszik. Országaink barátságának fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség léte. Közös érdekünk, hogy nemzetiségeink mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép baráti kapcsolataiban. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, az enyhülés politikájának és a leszerelés ügyének előmozdításáért, s a társadalmi haladásért vívott harcban mind fontosabb szerepe van a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok összefogásának és együttes fellépésének az imperializmus ellen. Közös céljaink elérése és feladataink eredményes megoldása érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is a proletár internacionalizmus elveire épülő jó együttműköszerző politikáján, abban jelentős szerepe van a közel- keleti katonai és politikai erőviszonyoknak. Egy másik tényező az arab országok egységének hiánya: Szadat elárulta az arab ügyet; Szíria és Ira;< kapcsolatai az utóbbi időben megromlottak; Jordánia és Szaúd-Arábia pedig fél szemmel folyton az Egyesült Államokra kacsingat. KIÜT: A VÁLASZTÁS? Az amerikai Time magazin értékelése szerint az izraeli Választók magatartása hasonló az amerikaiakéhoz. Vagyis véleményalkotásukat nem annyira a kül-, mint a belpolitikai helyzet alakulása befolyásolja. Márpedig Izrael belpolitikai stabilitása, s vele együtt a Begin- kormány tekintélye is a mélypontra . süllyedt. „A kormányt már csupán a koalíciós partnerek fegyelme tartja össze, a nép körében nincs többsége” — írja egy kormánypárti jeruzsálemi lap.. E kritikus helyzetből Begin állítólag úgy akar megszabadulni, hogy jövő év márciusában idő előtti választásokéit rendez. Tanácsadói szerint ez azért lenne jó időpont, mert február végén Izrael és Egyiptom nagyköveteket cserél, ez pedig a Camp David-i alku látványos eredménye lenne. A kairói A1 Ahram azonban éppen Ezer Weizman múlt heti látogatása előtt írta, hogy „Begin eljátszotta szerepét. Most már akár le is léphet a politikai színpadról. Sőt — írta a lap — a legjobb az lenne, ha átadná a helyét olyasvalakinek, aki képes megbirkózni az új feladatokkal.” Noha e nézet egy kairói lapban látott napvilágot a jelek szerint Tel-Avivban is sökan egyetértenek vele. KANYÓ ANDRÄS désre törekszik mind a magyar—román kétoldalú kapcsolatokban, mind a Varsói Szerződés szervezetében, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott közös tevékenységünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hazánk dolgozó népe szintén számvetésre készül:' elkezdtük XII. kongresszusunk előkészítését. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában és az V. ötéves tervünk feladatainak teljesítésében népünk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Országunkban szilárd a dolgozó nép hatalma, a párt élvezi a tömegek bizalmát, népünk a fejlett szocialista társadalmat építi. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus eszméi szellemében alkotó módon alkalmazza a szocializmus építésének általános törvény- szerűségeit hazai viszonyaink között. A nemzetközi küzdőtéren a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügye érdekében együtt haladunk a szocialista közösség országaival, a kommunista és munkáspártokkal, s minden más forradalmi, haladó és demokratikus erővel. Kedves elvtársak! Eredményes munkát kívánunk a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának. Őszintén kívánjuk, hogy a kongresszus adjon újabb lendületet szocializmust építő munkájukhoz, segítse elő a szocialista Románia további előrehaladását az élet minden területén. Erősödjön a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt internacionalista összefogása, országaink barátsága és együttműködése a két nép érdekében, a szocializmus és a béke javára! Budapest, 1979. november 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Látogatóban á PSZÜ küldöttsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására, Andreasz Papandreu elnök vezetésével hétfőn Budapestre érkezett a Pánhel- lén Szocialista Unió küldöttsége. A delegáció tagjai Janis Haralambopulosz, a párt végrehajtó bizottságának tagja, a világszerte ismert filmszínésznő, Karolosz Pa- puliasz, a kb tagja, a párt külügyi bizottságnáak titkára, parlamenti képviselő és Michael Ziangasz, Papandreu személyi titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta. Jelen volt Constantin Tritaris, a Qörög Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában megkezdődtek a megbeszélések a HNF OT Sarlós István, illetve a Pánhellén Szocialista Unió Andreasz Papandreu vezette tárgyaló csoportjai között. Az eszmecserén Sarlós István tájékoztatta a görög vendégeket a fejlett szocializmust építő Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális eredményeiről, a népfrontmozgalom tevékenységéről, feladatairól. A tárgyalásokat követően Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta az Andreasz Papandreu vezette küldöttséget. Izraeli őrjárat a megszállt Jeruzsálem utcáin