Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-20 / 271. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 271. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. november 20., kedd Mai számunkból POLITIKAI FÖLDRENGÉS (2. old.) SZABÁLYOZOK — 1980. (3. old.) A KÉSZLETNÖVELÉS KÖVETKEZMÉNYEI (3. old.) NEM SZAKADT EL A SPORTTÓL (6. old.) Dogmák Vannak-e új dogmák? A kérdés némileg ellentmond önmagának, hiszen általában ami új, az aligha lehet elavult, megváltoztathatatlannak hirdetett, kötelező erejű tétel. Az viszont igaz, hogy amikor általában dogmatizmusról, megmerevedett tanokról beszélünk, leginkább arra az időszakra gondolunk, amikor a politikai vezetést, a politikai gyakorlatot általában az ilyen tételekhez való ragaszkodás, egyfajta sematizmus jellemezte. Vagyis amikor a valóság kérdéseire rosszul válaszolt a politika. Már maga az a felfogás, hogy bizonyos tételek elévülése csak meghatározott korokban jelent valós veszélyt, ez is dogma. A körülmények szüntelenül változnak. Uj nemzetközi helyzetben és új hazai környezetben kell dolgoznunk és előrehaladnunk. Ezek a változások megkövetelik, hogy az élet különböző területein kialakított állásfoglalásainkat frissen és rugalmasan szembesítsük a valósággal és merjük kimondani: vannak, lehetnek korábbi megállapításaink, amik már nem helytállók, új döntésre, új állásfoglalásra van szükség. Ez nem jelenti a politika fő irányvonalának változását, vagy változtatását. Éppen a h elyesen kitűzött, fő célok elérése érdekében kell a gyakorlatot, a cselekvést, az új körülményekhez igazítva helyesbíteni, a legteljesebb elvszerűség megőrzésével. Ez a szembesítés mindenkori kötelesség. Azt is tudni kell, hogy az önvizsgálat nemcsak a központi szervek feladata, hanem mindenhol az, ahol bármilyen döntés, elhatározás születik. És egyáltalán nem véletlen, hogy napjainkban különösen szükség van e rugalmasságra és szembesítőkészségre. Enélkül aligha teljesíthetnénk feladatainkat. Gazdasági életünkben például észrevehető egy szemléleti merevség, amely elegendőnek tartja a vállalati önállóságot; a gazdasági eredményesség feltételének,az irányítási mechanizmus korszerűségi kritériumának tekinti. Az ilyen dogmává merevedett szemlélet nyomban értetlenné válik, ha a központi irányítás a változó körülményekhez és követelményekhez igazodva közvetlen eszközökhöz is hozzányúl. Szinte kórusban hallani a minősítést:, ez nem „mechanizmus-konform”, vagyis nem egyezik a mechanizmus alapelveivel. Mit lehet erre mondani? A gazdaságpolitikai célok elérését sem köthetjük szent és sérthetetlen sémához. A központi gazdaságirányítás az anyagi és nem anyagi termelés folyamatában, elkerülhetetlen esetben, a társadalom egésze érdekében avatkozik be. hol közvetett, hol közvetlen eszközökkel. A gazdaságirányítási eszközök megválasztásánál pedig nem lehet rendező elv egy korábbi feltételrendszer gyakorlatának receptszerű követése. Maradva a gazdaságpolitika területén, de most már inkább a közvélemény megmerevedettségéről szólva, még mindig sokan tesznek egyenlőségjelet a fejlődés és a szakadatlan mennyiségi növekedés közé. Pedig a magasabb színvonalú igényekhez mért termelés, gazdaságfejlesztés mai, intenzív szakaszában a hangsúly többé nem a mennyiségen van. Nem a bázisokhoz mért számszerű növelésre van egyértelműen és mindenütt szükség, hanem sokkal inkább a rugalmas változtatásra. Van, amiből több kell, van, amiből kevesebb és van. amire egyáltalán nincs szükség: így hatékony a fejlődés. Az sem igaz. hogy ha valami egyszer megszületett. azt feltétlenül fejleszteni kell a gazdálkodás, a működés során. Az intenzív gazdálkodás természetszerűen minősíti túlhaladott dogmává a mechanizmus mennyiségi növelés szemléletét és gyakorlatát. A munkahelyek számának szociálpolitikai indokú gyarapítása nyomán merevedett tétellé az, hogy a teljes foglalkoztatottság letéteményese a vállalat, és hogy ezt a nagy vívmányt a munkahelyeknek kell garantálniuk. Ez a gyakorlat elavult. A társadalmi érdek ma már az, hogy a vállalatoknál ne maradjanak feleslegesen vagy csak látszólagosan foglalkoztatott dolgozók, hanem olyan helyekre lépjenek át, ahol társadalmilag szükséges és fontos munkát végeznek. Ebből következik, hogy a teljes foglalkoztatottságot nem a vállalatnak, hanem az államnak kell garantálnia. A teljes foglalkoztatottság fenntartása a társadalom felelőssége úgy, hogy mindenki képzettségének és képességeinek megfelelő helyen dolgozzék. A vállalat feladata és felelőssége pedig az, hogy annyi és olyan dolgozót foglalkoztasson, amennyi és amilyen indokolt. Feltehető, hogy a becsületes szembenézés során sokan a hasonló példák sokaságát tudnák fölidézni. Ezúttal elégedjünk meg ennyivel, abban a reményben, hogy az új körülmények mindenhol, minden arra illetékest előbb-utóbb ráébresztenek az ilyenfajta önvizsgálat halaszthatatlanságára, az élet által túlhaladott nézetek és gyakorlati módszerek kiselejtezésére. SOLTÉSZ ISTVÁN Termelőszövetkezeti vezetők továbbképzése j; é A tengelici oktatási központban tegnap délelőtt kezdetét vette a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeinek tanfolyama. Barsi Mihály a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője megnyitó beszédében elmondotta, hogy az évente megtartásra kerülő tanfolyamok jó alapot adnak a szövetkezeti vezetők eligazításához, ugyanakkor felkészítést adnak egy-egy tervév feladatainak megvalósításához. A hatvannyolc termelőszövetkezet elnökei, főkönyvelői, főmémökei- főagronómusai és egyéb re- szortosai rendszeres továbbképzésen vesznek részt, s ez nemcsak a gazdasági munkában segíti az eligazodást, hanem a politikai képzést is szolgálja. Éppen ezért került sor. K. Papp József előadására a megnyitó után közvetlenül, hiszen a megyei pártbizottság első titkára a legfontosabb aktuális gazdasági és politikai kérdésekről beszélt. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a XI. pártkongresszus szellemében folyt Tolna megyében a gazdasági építőmunka. A kongresszus határozataiból eredő helyi tennivalók világosabb értelmezése érdekében a megyei pártbizottság a részfeladatok megoldására határozatot hozott. S az évek során rendszeresen visszatért, hol a megyei pb. ülésén* hol a végrehajtó bizottság ülésén, a határozatok egyes részleteinek vizsgálatára, a teljesítésre, a tapasztalatok összegzésére. A gazdaságpolitikai célok álltak munkánk középpontjában, s munkánk eredményei, hatékonysága igazolja, hogy a tervek reálisak voltak, annak ellenére, hogy a tervidőszak alatt, illetőleg a kongresszus óta számos negatív jelenség befolyásolta a tervek teljesítését. így elsősorban a külgazdasági hatások, majd pedig a hazai ob- jetív és szubjektív nehézségeink álltak a tervek részleteiben való megvalósítása elé. A feladatokról szólva K. K. Papp József elmondotta, hogy az erőket az idei és a jövő évi tervek teljesítésére szükséges összpontosítani. Ezért az érvényben lévő ha-' tározatok maradéktalan végrehajtása a cél, s elsősorban a termelés hatékonyságának növelését kell elérni. A termelés minőségi mutatóinak teljesítése az első tennivalók közé tartozik. Az ipari termelés alakulásában éppen úgy mint a mezőgazdaság hozamainak növelésében a termelés helyi irányításának javítása a cél, — ugyanakkor a feladatok jó megoldásában nagy segítséget jelentő szocialista munkaversenyt is mindig felszínen kell tartani, hiszen ez a termelés jelentős tartaléka. A dolgozók, mind az ipari, mind a mező- gazdasági üzemekben máris jelentős sikereket értek el a munkaversenyben. A megyei Db. első titkára végül részletesen elemezte a megyei minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti iparának, valamint a mezőgazdaságnak a termelését, munkáját. Előadása második részében K. Papp József politikai kérdésekről szólt, elsősorban a XII. kongresszus előkészítéséről, az ezzel kapcsolatos politikai munkáról. Az előadást nagy tetszéssel fogadták a termelőszövetkezeti vezetők és meghívott mezőgazdasági intézmények, üzemek igazgatói. Délután Lehoczki Mihály, a TOT titkára tartott előadást szövetkezeti-politikai kérdésekMegnyílt az RKP XII. kongresszusa Hétfőn délelőtt Bukarestben megnyílt a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa. A több mint 2600 küldött és csaknem másfél száz külföldi küldöttség jelenlétében a kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége is, amelyet Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja vezet. Az üdvözlések és a kongresszus szerveinek megalakítása után Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára megkezdte a Központi Bizottság jelentésének felolvasását. A XII. kongresszus elé terjesztett napirend 7 pontból áll. A központi bizottság beszámolója után megvitatják a kongresszusi irányelvek tervezetét. A kongresszus a tervek szerint pénteken este fejezi be munkáját. AZ MSZMP KB ** ÜDVÖZLETE Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kommunistái, a szocializmust építő magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat fejezzük ki a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, a párt tagjainak, a baráti Román Szocialista Köztársaság népének. A Magyar Szocialista Munkáspárt ismeri és nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság kommunistái, munkások, parasztok és értelmiségiek a Román Kommunista Párt legutóbbi kongresszusa óta elértek. Örömmel tölt el bennünket, hogy a szocialista Románia lendületesen fejlődik és előrehalad a szocializmus építésének útján. Meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának határozatai alapján a Román Szocialista Köztársaság újabb sikereket ér majd el az ország népgazdaságának fejlesztésében, a nép anyagi és szellemi jólétének emelésében, a szocialista társadalmi rendszer felvirágoztatásában. A sok évszázados közös múlt és a forradalmi harcok tapasztalatai alapján törté(Folytatás a 2. oldalon.) Gromiko Madridban Madrid, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délben, Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetőjének látogatása, amely négy évtized óta az első magas szintű hivatalos szovjet látogatás Spanyolországban, Oreja külügyminiszter ez év elején Moszkvában tett látogatásának viszonzása. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének témája mellett várhatólag a jövőre Madridban megrendezendő európai biztonsági és együttműködési értekezlet problémái fognak állni. Andrej Gromikót, a madridi Barajas reppülőtéren Marcelino Areja, spanyol külügyminiszter fogadta. A repülőtéri érkezésnél ott volt Jurij Dubinyin, a Szovjetunió madridi nagykövete és Antonio Samaranch, Spanyolország moszkvai nagykövete. Megérkezésékor tett rövid nyilatkozatában a szovjet külügyminiszter a szovjet kormány, a szovjet vezetők, különösen Leonyid Brezsnyev nevében üdvözölte a spanyol népet és mad- rid lakosságát. Hétfőn délután a spanyol külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Andrej Gromiko és vendéglátója, Marcelino Oreja között. A két klügyminiszter megbeszélése után I. János Károly spanyol király fogadta Andrej Gromikót. Lengyel gazdasági küldöttség Budapesten Hétfőn lengyel küldöttség érkezett Budapestre a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Kazi- mierz Secomski, a Lengyel Népköztársaság miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Ga- ramvölgyi József, hazánk varsói és Tadeusz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA KAZIMIERZ SECOMSKIT Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn a Parlamentben fogadta Kazimierz Secomskit, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettesét, a magyar—lengyel gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, jelen volt Garamvölgyi József, hazánk varsói, és Tadeusz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Hétfő délután a Parlamentben megkezdődött a magyar —lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Szekér Gyula és Kazimierz Secomski miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Szekér Gyula megnyitó beszédében, Kazimierz Secomski pedig válaszában rámutatott, hogy a két országban sikeresen hajtják Végre Kádár János és Edward Gierek múlt évi, illetve Lázár (Folytatás a 2. oldalon). K. Papp József előadását tartja K. Papp József előadása Időszerű politikai és gazdasági kérdésekről
