Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

1979. november 18. ^NÉPÚJSÁG 5 Emelkedik a balesetek száma Romlott a közlekedési morál Nem lenne haszontalan teljes terjedelemben kö­-------------------------- zölni azt a statisztikai összegezést, amelyet a Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács készített az elmúlt negyedév — július, augusztus, szep­tember — közúti közlekedéséről, különös tekintettel a balesetek alakulására. Tanulsággal szolgálna a jármű­vezetőknek, bizonyítaná, hogy a gépjármű „veszélyes üzem”. A teljes terjedelmű közlés helyett meg kell elé­gednünk a kivonattal, de az is figyelmeztető jármű­vezetőnek, gyalogosnak egyaránt. Tolna megye területén az említett negyedévben 233. személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset tör­tént, 56-tal több, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Tizenheten meghaltak, 108-an súlyosan és ugyan­csak 108-an könnyen megsérültek. A halálesetek száma ugyan valamelyest csökkent, viszont nőtt a sérültek száma. Emelkedett a több személy életét követelő ha­lálos kimenetelű balesetek száma is. A balesetek követ­keztében a becsült kár megközeliti a 2 millió 700 ezer forintot, 43 százalékkal több, mint a bázisidőszakban. Riasztóan magas az emelkedés Szekszárdon, 85,7 szá­zalékos, ennek okait indokolt elemezni. Különös fi­gyelmet érdemel a Rákóczi utcai ABC és a Skála Áru­ház környéke. A forgalomban résztvevők közül a legtöbb balesetet, 35,6 százalékát, ebben a negyedévben is a személygép­kocsi-vezetők okozták. A szekszárdi és paksi járás te­rületén volt a legtöbb ilyen jellegű közlekedési baleset, 43—43. Egyedül a tamási járásban volt tapaszíalható csökkenés tizenegyről hétre. A sorrendben a motor- és segédmotor-kerékpárok következnek. Ezen belül is a segédmotorosok baleseti száma emelkedett legnagyobb mértékben, ötven szá­zalékkal a bázisidőszakhoz képest. Feltétlenül szólni kell a kerékpárosokról. Míg az el­múlt év hasonló időszakában 15, addig a most tár­gyalt negyedévben 25 balesetet okoztak. Ezek 44 szá­zaléka Szekszárdon, illetve a szekszárdi járás területén történt. De emelkedett a kerékpárosok okozta balesetek száma a többi járásban is. Bizonyos mértékben örvendetes, hogy valamelyest csökkent a gyalogosok által előidézett közúti balesetek száma. A szekszárdi járásban viszont némi emelkedés volt tapasztalható. A baleseti okok közül első helyen áll, mint előidéző tényező, a relatív gyorshajtás. Emelkedési tendenciá­juk több mint harminc százalék, meghaladja az összes többi balesetek emelkedési ütemét. Az ilyen jellegű bal­esetek száma Szekszárd városban és a paksi járásban emelkedett legnagyobb mértékben, míg lényeges csök­kenés tapasztalható Tamási és Dombóvár térségében. A gyorshajtás uíán egyjk legtöbb balesetet oko­"■■ -------------------- zó forrás az elsőbbségi jog meg n em adása. A tárgyidőszakban számuk 24-ről 38-ra emelkedett, részarányuk az összes balesetekhez képest közel három százalékkal nőtt, növekedési tendenciájuk 58 százalékos, több mint 26 százalékkal haladja meg az összes balesetek növekedésének ütemét. A tamási járás területén némi csökkenés volt, a szekszárdi járásban nem változott a helyzet, a többi területeken viszont ri­asztó a helyzet romlása. Az egyik legveszélyesebb manőver az előzés. A sza­bálytalan előzésből bekövetkezett balesetek száma ör­vendetesen csökkent, csupán a szekszárdi járásban ta­pasztaltak emelkedést. Hogy mégis részletesebben kell szólni erről a baleseti forrásról, indokolja, hogy a min­den áron való előbbrejutásból a legtragikusabb balese­tek következhetnek be. Nem ritkán a szabályosan köz­lekedő fél viseli a súlyosabb következményeket. Jól példázza ezt a július 19-én történt eset, amely a bá- taszék—bajai úton négy ember életét követelte. Vétle­nek életét. A közlekedési balesetek során 49 ízben volt kimu­tatható — az esetek 21 százalékában — az ittasság. Ez 53 százalékkal haladja meg az előző év hasonló idő­szakának ilyen jellegű adatait. Ami a szeszesital-fo­gyasztást illeti, a közlekedési morál szédületesen rom­lott. Az eddiginél sokkal többet kell tenni az ittas jár­művezetés megelőzésére, megakadályozására. Szolgál­jon elrettentő például az alábbi eset: Július 22-én a Harc és Kölesd közötti úton Csapó Sándor kistormási lakos ittas állapotban vezette sze­mélyautóját és elütötte a vele azonos irányban, szabá­lyosan kerékpározó Deák Ferenc 35 éves, fácánkerti la­kost, aki a helyszínen meghalt. A korábbi évek tapasztalatai alapján az előttünk álló hónapokban az eddigieknél is következetesebben kell harcolni a közlekedésben résztvevő járművezetők sze­szesital-fogyasztása ellen. Nagyobb gondot kell fordí­tani az őszi betakarítási munkák idején a sárfelhordá­sok megszüntetésére, a szennyezett útszakaszokon jel­zőőrök felállítására. Népgazdasági érdek, hogy a me­zőgazdasági termények mielőbb raktárba kerüljenek. Ezért egyes útszakaszokon, a korábbitól eltérően, több lassú jármű vesz részt a forgalomban. Ez mindenkitől fokozott körültekintést és óvatosságot igényel. Az időjá­rás miatt a látási és útviszonyok romlására kell számí­tani, gondoskodni kell á járművek szabályszerű kivilá­gításáról. A forgalmi szabályok maradéktalan be­-------------—----------------------------------- tartása, egymás köl­csönös tiszteletben tartása és segítése, a közlekedési morál javítása elengedhetetlen a balesetek csökkenté­se érdekében. És végül még egy dolog, ami kívánatos: sűríteni és szigorítani kell az ellenőrzést és az eddigi­eknél következetesebben, szigorúbban eljárni a szabá­lyok megszegőivel szemben. A gépjárművek száma állandóan emelkedik, e növe­kedéstől elmarad az útviszonyok javulása, egyetlen megoldás van, a kultúrált közlekedés megteremtése. Ez egyként vonatkozik járművezetőre és gyalogosra. L. Gy. .............................‘ v;:. VK& - - • i' J,ni' ' Öntök, formözök öntvényt készítenek az Elektromos Villamosipán Gépgyár pusztahencsei tele­pén, az öntők, formázok, magkészítők. Főképp vil­lanymotor-alkatrészeket, ká­belcsatlakozókat gyártanak a Pusztahencsén, Nagydorogon és Gyönkön élő munkások. Némelyikük 20—30 éve van a szakmában, s a pusztahen­csei telepnél százszorta na­gyobb üzemben tanulta mes­terségét. Reggel hatkor ki- kerékpá­ron, ki autóbusszal érkezik, tizenegy óra tájban már min­dent előkészítenek az öntés­hez. Megszólal a kolomp: „Emberek, öntés”! — kiált valaki, és a kohó keskeny csatornáján megindul a vö­rösen izzó vasfolyam. Ho­mokból gyúrt „magokba” kerül, ahonnan huszonnégy óra múlva kiveszik, Buda­pestre szállítják. Az üzem nem áll fejlesz­tés előtt, de nem is fölösle­ges. Egyszerűen szüksége van rá az EVIG-nek. . A „fekecselés”. Graíit-vízkeveréket fecskendeznek a magra, hogy az öntvényre ne égjen. 1350 Celsius fokon izzik a szürkevas Koksz, nyersvas, mészkő kér ül a kohóba Magkészítés Öntésre várva Formába kerül a vas

Next

/
Oldalképek
Tartalom