Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
NÉPÚJSÁG 1979. november 17. Uj kormány Iránban Khomeini Amerika-ellenes beszédei Az iráni iszlám forradalmi tanács kijelölte az ország új kormányát — jelentette csütörtökön este a teheráni rádió. Az új, 16 fős kabinet, a Bazargan-kormány helyére lép, amely — mint ismeretes — a múlt hét elején nyújtotta be lemondását. A teheráni rádió nem tett említést új miniszterelnökről, jelezve, hogy az iszlám forradalmi tanács legalábbis ideiglenesen továbbra is kollektív kormányfőként tevékenykedik. A testület szóvivője egyébként bejelentette, hogy a kabinet miniszterei a tanács „képviselői” lesznek. Az iszlám forradalmi tanács csütörtöki ülésén nem vett részt Khomeini ajatol- lah, aki — mint Qumban hivatalosan közölték — „kimerültség és kisebb betegség” ’miatt december 5-ig pihenés céljából visszavonul, s erre az időre valamennyi találkozóját lemondták. A síiták szent városában Khomeini még fogadta- azt a teheráni küldöttséget, amely átadta neki az elkészült új iszlám alkotmánytervezetet. A főpap ebből az alkalomból rövid beszédet mondott, amelyben először foglalt állást a hivatalos iráni bankbetéteket zároló amerikai döntéssel kapcsolatosan. Az ajatollah élesen elítélte az Egyesült Államok kormányát, és az iráni pénzek kiadásának befagyasztását „rablásnak” minősítette. Az iráni vallási vezető hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok magatartása semmilyen körülmények között sem gyengíti meg Irán „határozottságát”. Khomeini nyilatkozatát sugározta csütörtökön este a francia televízió is. Az ajatollah kijelentette: amennyiben az Egyesült Államok nem változtat Iránnal szembeni magatartásán, úgy országa további, „Washington számára ártalmas” intézkedéseket foganatosít. A főpap ismét megerősítette: a teheráni amerikai nagykövetségen talált dokumentumok arról tanúskodtak, hogy az amerikaiak számos Irán ellen irányuló szabotázs-, illetve provokatív akció kiter- velői. Nyilatkozatában Khomeini ajatollah „természetesnek” tartotta, hogy iráni diákok a megbuktatott sah kiadatásának kikényszerítése céljából amerikaiakat teheráni nagykövetségükön túszként fogva tartanak. Egy libanoni lapnak adott nyilatkozatában Baniszadr külügyminiszter is annak a nézetének adott hangot, hogy — noha ő személy szerint ellenzi idegen országok nagy- követségének megszállását — a diákok akciója megfelel az iráni nép akaratának. A külügyminiszter közölte ugyanakkor, hogy a fogva tartott túszoknak nem esik bántódá- sa. Hírügynökségi jelentések szerint az iráni állami bankbetétek befagyasztását követően Irán bezáratta négy egyesült államokbeli konzulátusát, a washingtoni nagy- követség ugyanakkor tovább működik. Washingtonban ugyanakkor bejelentették, hogy a Pentagon — tekintettel az iráni—amerikai viszony jelenlegi állására — tanulmányozza a helyzetet azzal a szám szerint 273 iráni állampolgárral kapcsolatosan, akik jelenleg katonai kiképzésben részesülnek az Egyesült Államokban. A hadügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a jövőben esetleg felmerülhet a kiképzés beszüntetése. Polgármesterek éhségsztrájkja Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága csütörtökön határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Izraelt, hogy vonja vissza a Bassam al Sakaa nabluszi polgármester deportálásáról hozott döntését. A dokumentum, amelyet az ENSZ- közgyűlés plénumának még jóvá kell hagynia, felkéri a főtitkárt, hogy mielőbb tegyen jelentést a határozat végrehajtásáról. Az Irak, Jordánia, Líbia és az Egyesült Arab Emírségek által előterjesztett határozati javaslat mellett 85 delegátus szavazott. Huszonegy ország, köztük az Egyesült Államok és a közös piaci országok képviselői tartózkodtak, arra hivatkozva, hogy a határozati javaslatot túlságosan későn ismerték meg, s nem volt idejük kormányaikkal konzultálni. Egyedül Izrael szavazott a határozat ellen. Éhségsztrájkot kezdenek a tisztségükről lemondott cisz- jordániai és gazai polgármesterek, kifejezve szolidaritásukat az izraeli hatóságok által bebörtönzött Bassam al Sakaa nabluszi polgármester iránt, s tiltakozva Tel Aviv eljárása ellen. A döntést a volt polgármesterek nabluszi gyűlésén jelentették be. A jelentések szerint éhségsztrájkot kezd börtönében Bassam al Sakaa is. „ - ^ - -TtTuA> ___r- 'n-- ír K-.- -írjw-WBrf.s!-ss.-tó=Sí» N amíbia-értekezlet A ciprusi kérdés rendezéséért Genfben folytatódott az ENSZ Namíbiával foglalkozó értekezlete. Képünkön: a tanácskozás résztvevői. (Képtávírónkon érkezett.) Szilágyi Béla, az Országos Béketanács alelnöke, aki az OBT képviseletében részt vett a Nicosiában megtartott nemzetközi szolidaritási konferencián, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának a ciprusi kérdés mielőbbi rendezését sürgető tanácskozásról.. — A konferencián 45 ország és számos nemzetközi szervezet képviseletében 200- an vettek részt, s külön bizottságokban vitatták meg a ciprusi nők és gyermekek helyzetét, valamint az ifjúság és a tanulók problémáival kapcsolatos kérdéseket. A konferencián részt vett Kiprianu elnök is. A felszólalók, a legkülönbözőbb társadalmi berendezkedésű országok küldöttei egyetértettek abban, hogy a feszültségeket alapvetően nem a szigeten élő görög és török népközösség közötti ellentétek okozzák. Többen úgy vélekedtek, hogy a Ciprust megszálló katonaság kivonása után rövid időn belül rendezni lehet a fennálló vitás kérdéseket.. — A szigetország, egyebek között földrajzi helyzete miatt, stratégiailag fontos terület. Ezért is kiemelkedő jelentőségű feladat a helyzet megnyugtató rendezése. Ehhez jó alapot biztosítanak az Egyesült Nemzeték Szervezete közgyűlésének és a Biztonsági Tanácsnak a határozatai, valamint Kurt Wald- heimnek, az ENSZ főtitkárának konkrét rendezési javaslatai. Éppen ezért a magyar békemozgalom is elítéli azokat az imperialista törekvéseket, amelyek a szigetország megosztottságának fenntartására irányulnak. Hz osztrák külügyminiszter Prágában T Prágában Gustáv Husák csehszlovák elnök (a kép jobb oldalán) fogadta Willibald Pahr osztrák külügyminisztert. (Képtávírónkon érkezett) PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszter- elnöke táviratban fejezte ki részvétét Ilié Verdet román miniszterelnöknek és az elhunytak hozzátartozóinak az „Independenta” román tankhajót ért november 15-i katasztrófa miatt. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője pénteken Baranyába látogatott. Délelőtt Pécsett részt vett a megyei kommunista aktíván, s az időszerű politikai kérdésekről tartott előadást. Délután a több nemzetiségű Mohácson folytatódott a látogatás. Nemes Dezső felkereste a város .több nevezetességét, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat új gyárát, majd a város legnagyobb iparüzemét, a Farostlemezgyárat. HAVANNA Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnöke csütörtökön fogadta Alekszej Jepisev hadseregtábornokot, az SZKP KB tagját, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikái főcsoport- főnökét, aki katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Kubában. TIRANA Albánia és Nicaragua nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolat létesítését határozta el. RÓMA Rómában pénteken este befejeződött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának háromnapos tanácskozása, amelyen a leszerelés kérdéseiről és az olasza társadalmi helyzetről tartottak vitát. SZÖUL Ocsung Szung Hva tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke, a statáriális hatóságok parancsnoka pénteken bejelentette, hogy háromhetes kényszerszünet után, hétfőn ismét megnyitják az egyetemeket és főiskolákat, amelyeket a Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolása után elrendelt kivételes állapot bevezetésekor zártak be. Szöuli források ugyanakkor arról számolnak be, hogy a hatóságok ellenzéki személyeket vettek őrizetbe. Azzal vádolják őket, hogy megsértették a kivételes állapotról szóló törvényt. Fejlődő magyar-francia kapcsolatok Tóth Ferenc, az MTI munkatársa írja: Belpolitikai helyzetünk és nemzetközi tevékenységünk hatására az utóbbi jó másfél évtizedben a francia kormányzat és közvélemény részéről egyre fokozódott, s jelenleg is élénk az érdeklődés Magyarország iránt. Ilyen várakozás előzi meg most is Lázár György, a Minisztertanács elnöke közelgő hivatalos látogatását Franciaországban. Kétoldalú kapcsolataink krónikájában fontos dátumként szerepel 1963 decembere, amikor — francia kezdeményezésre — nagyköveti szintre emeltük a Magyarország és Francia- ország közötti diplomáciai kapcsolatokat. Az ezt követő években kölcsönös miniszteri látogatások kezdődtek. 1968-ban került sor Párizsban az első magyar—francia miniszterelnöki találkozóra. Ezután tíz év alatt még három alkalommal (1973- ban Budapesten, 1976-ban Párizsban, majd 1977-ben újra a magyar fővárosban) folytattak eszmecserét a miniszterelnökök az aktuális nemzetközi kérdésekről és a magyar—francia együttműködésről. E magas szintű tárgyalások nyomán növekedett a kölcsönös érdeklődés a kapcsolatfejlesztési lehetőségek iránt. Egyetértés alakult ki abban, hogy az ismétlődő kormányfői megbeszéléseken túl a két kormány tagjai is rendszeresen találkozzanak egymással és tekintsék át az irányításuk alatt álló területeken a kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelkedő jelentőségű volt a magyar—francia kapcsolatok alakulásában, bővítésében Kádár János 1978 novemberi párizsi látogatása, amely nagymértékben növelte a Magyar Népköztársaság jó hírét, tekintélyét. Elősegítette a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülését, kedvezően hatott kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére. Az erre irányuló kölcsönös szándékot jól demonstrálta a szívélyes fogadtatás, a tárgyalások korrekt légköre, és az, hogy francia részről is megfelelő fontosságot tulajdbnítottak a látogatásnak, amelynek végén a francia köztársasági elnök magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Eredményesen alakulnak a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsolatok is, amelyek a 60-as évek elején kezdődtek. 1962-ben kölcsönösen baráti parlamenti csoportok alakultak. Ezek ma is működnek Magyarországon és Francia- országban. Apró Antal, az országgyűlés elnökeként 1977-ben Franciaországba látogatott, s ekkor meghívta viszontlátoga- tásra Chaban Delmast, a francia nemzetgyűlés elnökét. Gyakoriak a két ország parlamenti bizottságainak kölcsönös tanulmányútjai. Rendszeresek a két külügyminisztérium konzultációi. A belgrádi tanácskozás előtt két ízben folytattunk megbeszéléseket a helsinki záróokmány alkalmazásáról kétoldalú kapcsolatainkban. Újabb javaslatainkat ez év júniusában juttattuk el francia partnereinkhez. Államközi kapcsolatainkat mintegy húsz hosszú lejáratú szerződés szabályozza. 1977-ben tárgyalások kezdődtek bűnügyi, polgári jogi, jogsegély- és kiadatási, valamint a kettős adóztatást kizáró egyezmény létrehozásáról. A közelmúltban egészségügyi együttműködési megállapodás kötését is kezdeményeztük. Mindkét ország kormánya részéről fennáll a szándék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére. Ehhez a lehetőségek megvannak, lépésről lépésre bővíthető az együttműködés, még akkor is, ha az Európai Gazdasági Közösség több intézkedése és a francia protekcionizmus fékezőleg hat, elsősorban a kereskedelmi forgalom alakulására. Szorgalmazzuk a gazdasági együttműködés új formáit, a termelési és értékesítési kooperációkat. Ezekhez ad keretet az 1968-ban aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás, amelyét 1974-ben tíz évre szóló, hasonló megállapodás váltott fel. Az ipari Vállalatok termelési együttműködése a legutóbbi két-'három évben fokozatosan bővült. Jelenleg nyolc keretmegállapodás és 41 kooperációs forma szabályozza az együttműködés tartalmát. Az egyik legfontosabb terület a számítás- technika, amelynek témáival külön vegyes bizottság foglalkozik. A kereskedelmi kamarai kapcsolatok, valamint a tervhivatali kontaktusok is jól szolgálják a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködést. A Budapesten 11 éve működő francia műszaki dokumentációs központ mintájára ez év áprilisában Párizsban megkezdte tevékenységét a magyar műszaki ismeretek tájékoztatási központja, amelynek létrehozásáról 1978 augusztusában született megállapodás. A mi kultúránk franciaországi megismertetésének első számú letéteményese a Párizsi Magyar Intézet. Biztató jelek vannak arra, hogy Franciaországban kormányintézkedésekkel is elősegítik a magyar kulturális jelenlét bővítését. Magyarországon viszont partnereink a franöia nyelv oktatásának kiterjesztését szorgalmazzák. Idegenforgalmi kapcsolatainkat egyezmény szabályozza — évente mintegy 38—40 ezer látogató érkezik hoznánk Francia- országból. Magyarországról 1977-ben 17, 1978-ban 22 ezren jártak a franciáknál. Botránylavina Japánban Tokió, Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Japán amúgy is zaklatott belpolitikai légkörét tovább hevítette két újabb közéletipolitikai botrány. Miközben Ohira kormányfő nagy nehézségek árán történt újjá- választása ellenére a konzervatívok változatlanul folytatják belharcukat a Liberális Demokrata Párt fontos tisztségeinek elosztásáért, a japán nemzetközi telefon-, és távírótársaság, a KDD kezdetben csak vámcsalásnak tetsző visszaélése országos méretű bűnüggyé fajult. A fővárosi ügyészség és az országos rendőrfőkapitányság — a központi vámhivatal vádemelési javaslatára — kiterjedt nyomozást kezdett, s összeült a parlament különleges vizsgáló bizottsága is. A konzervatív kormány közvetlen felügyelete alá tartozó állami jellegű KDD több vezetője már benyújtotta lemondását. Eddig is köztudott volt, hogy a társaság alkalmazottai — az igazgatóság utasítására — angliai, svájci, dél-koreai és közel-keleti utazásaikról hazatérőben a tokiói repülőtéren „megkerülték” a vámhatóságokat, s nagy mennyiségben csempésztek be a szigetországba ékszereket. Ezekkel megvesztegettek befolyásos liberális demokrata törvényhozókat, más konzervatív politikusokat, valamint magas rangú külföldi állami vendégeket. Az illegális „ékszerbehozatal” azonban most csak a jéghegy csúcsának bizonyult. A konzervatívok legfelső berkeiben nemcsak becsempészett arany karkötőket, igazgyöngysorokat és drágaköves gyűrűket „osztogattak”, hanem hazai gyűjteményekből származó, illetve japáni műkereskedőktől vásárolt régiségekkel és festményekkel is kedveskedtek a politikai világ kiválóságainak. A japán tv-állomások szemfüles riporterei leleplezték, hogy a nyomozás megkezdésének a hírére hirtelen gyanús módon megszaporodtak a műkincsek a KDD külvárosi raktáraiban. Ismeretlen személyek ugyanis tehergépkocsira rakatták, és visszaszármaztatták a festményeket, nehogy náluk fedezzék fel őket. A feladók kilétét homály fedi ugyan, de igen szerény becslések szerint a sajtó által a hírhedt Lockheed-botrányhoz hasonlított ügyben körülbelül; hatvan személyiség „érintett”.
