Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

1979. október 2. Képújság 3 Hő és hőérzet Milyen energiával fűthetünk? Dr. Nedók Pál városi ta­nácselnök meghívására veze­tőségi értekezleten vettünk részt tegnap a szekszárdi ta­nácsházán, ahol Orbán György, a városgazdálkodási vállalat igazgatója adott tá- . jékoztatást a fűtési idényre V való felkészülésről. Tájékoz­■ tatásról, .tehát tényközlésről volt szó, nem megnyugtatás­ról, hanem a várható felada­tok és lehetőségek rendre so­rolásáról. Bevezetőben az igazgató megállapította, hogy az energiagazdálkodással kap­csolatos feladatok végrehaj­tása nem sértheti a lakosság jogos érdekeit. Ezt a NIM 11/1979. sz. rendelete — mely egyelőre csak a közületek hő­ellátásával kapcsolatos fel­adatokat írja elő — termé­szetszerűen nem is kívánja. A lakásokra vonatkozó ren­delet megjelenése rövidesen várható. A „közület” szó ne tévesszen meg senkit, hisz emögött nagyon sokak mun­kahelye rejlik. A rendelke­zés minimálisan (és kötele­zően) 20 C fok' hőmérsékletet ír elő, mely határértéket leg- feljebb 2 C fokkal lehet túl­lépni, különben az Állami Energiafelügyelet bírságol. Ehhez természetesen tech­nikai feltételek is szüksége­sek, melyek — az automati­kus hőfokszabályozás — a vállalat hőközpontjaiban megvannak, de egyes közü- leteknél nem maradéktalanul. Ilyenek az OTP, a megyei művelődési központ és a Kor­zó Áruház. A nyílászáró szer­kezetek állapota országos gond, amin csak igen mérsé­kelten segít, hogy a Temaforg által forgalmazandó tömítő- zsinór (a régi Windfix mo­dern utóda) csak december­ben kerül forgalomba. Tíz év ^ óta megoldatlan az új épüle- • ték hőmérsékleti beszabályo­zása is. A várost közvetlenül érintő technikai feltételek jó­részt megnyugtatóak. Ez el­sősorban a Kadarka és Be­loiannisz utcai hőközpontok­ra vonatkozik, a beszerelt 4 új kazánra, a nyár folyamán végrehajtott nagymérvű kar­bantartásra, távvezeték-tisztí­tásra és -rekonstrukcióra Ugyanezt a déli fűtőműre már nem lehet elmondani és a baktai ágvezeték elkészültére sem, mellyel a TOTÉV — minden előzetes híradással el­lentétben — késik. Mindezek után logikus a kérdés, hogy fázunk-e majd munkahelyeinken az elkövet­kező télen? A 20—22 C fok a helyiség közepén másfél mé­ter magasban mérve értendő. Más az egészséges hőmérsék­let és ismét más a jórészt megszokáson, nem egyszer helytelen megszokáson alapu­ló hőérzetünk. Amin megfe­lelő (az orvosok által már időtlen idők óta hangsúlyo­zott) réteges öltözködéssel is lehet segíteni. Feltétlenül szükséges lenne szemléletvál­tozásra a vállalati energeti­kusok, vagy az e problémá­val megbízottak körében is. Ugyanis, amíg egy magánház tulajdonosa erősen érdekelt a racionális fűtésben, ugyanez rájuk nem mondható el, mi­vel közvetlen érdekeltségük hiányzik. Kérdésekre válaszolva a városgazdálkodási vállalat igazgatója és jelen lévő szak­emberei közölték, hogy a ko­rábbi rendelkezések, melyek a fűtés megkezdését a külső hőmérséklettől teszik függő­vé, nem változtak. A hőköz­pontok automatikus berende­zései a külső hőmérséklet­változásokat regisztrálják. Az óvodák, bölcsődék, egészség- ügyi intézmények speciális igényeinek egyszeri telefon- hívásra bármikor eleget tud­nak tenni. Kétségtelenül gond azonban, hogy a várat­lan hőmérséklet-ingadozáso­kat ókozó szélerősség-változá- sok nyomon követésére nincs berendezés. Remélhetőleg a munkaszüneti napokon, illet­ve éjszaka bevezetendő sza­kaszos fűtés se jelent majd gondot azon a téren, hogy munkakezdésre megteremtsék a megfelelő szobalevegő- hőmérsékletet. O. I. Tudósítóink írják (Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezet takarmány­boltot nyitott, ahol minden­fajta tápot árusít, sőt, házhoz szállít. A háztáji kukorica mellett minden megkeresett száz forintra 3 kg abrakta­karmányt juttat tagjainak, állami felvásárlási áron. A közösből 30 négyszögöl lucer­nakaszálót vásárolhatnak a tagok és a nyúltenyésztő szakcsoport tagjai egyaránt. Minárik Lajos KORSZERŰ FAJTÁK Régi hagyományai vannak Szedresen a háztáji állattar­tásnak. A termelés segítésé­ben, a takarmányellátás és a -felvásárlás megszervezésé­ben nagy előrelépést jelen­tett, hogy 1978-ban megala­kult a szövetkezet háztáji üzemága, amelyet két háztáji agronómus vezet. A szedresiek és a medinai- ak a termelőszövetkezeten keresztül 1977-ben 1975 hízót, 1013 süldőt és malacot érté­kesítettek. A kedvezőbb fel- vásárlási árak és a hosszú le­járatú szerződések azt ered­ményezték, hogy 1978-ban már 2590 hízót és 200 süldőt adtak, el a háztáji termelők. Az idei évben teljesen a hí­zó javára billent a mérleg. Augusztus 31-ig 2830 hízóra kötöttek szerződést, ebből 2280-t már le is adtak. Év vé­géig körülbelül 3000 hízó le- szerződésére számítanak. A termelőszövetkezet két takarmányboltot működtet, ahol a kistermelők beszerez­hetik takarmánygabona- ku­korica-, árpa- és borsószük­ségletüket. Itt vásárolhatnak tápot, koncentrátumokat és takarmánykiegészítőket is. A szálastakarmány-szük- séglet fedezésére a szövetke­zet lucernaterültet biztosít tagjainak, négyztméterenként 80 filléres áron. A sertéstartás gazdaságo­sabbá tétele érdekében 1978- tól a háztáji agronómusok megszervezték a savóval tör­ténő ellátást. Tavaly havi át­lagban 33 000 liter, az idén 65—70 ezer liter savót hasz­náltak fel a kistermelők. Az igényesebb gazdák fo­kozatosan áttérnek a korsze­rű fajták tartására. Az ő igé­nyüket elégítette ki a szövet­kezet azzal az 5*6 Hungahyb előhasi kocával, amit 1978— 79. évben kihelyezett. Mindezek figyelembevéte­lével a szövetkezet területén a kisüzemi sertéshizlalás nö­vekedése várható. Ezt jelzi, hogy több gazda korszerűsí­tette, nagyobbította gazdasá­gában a. sertésférőhelyet. Termeléscsökkenés csak az idősebb családoknál tapasz­talható. A háztáji ágazat irá­nyitói arra számítanak, hogy mire a szekszárdi húskombi­nát elkészül, a szedresi és medinai kisgazdaságok 3000 —3500 hízósertést adnak el évente. Az átvételi árak ismertek mindenki előtt, s aki szőlőt visz a telepre, az tudja, mi­lyen a portékája, s azért mit kaphat. Persze nincs gond nélkül az idei szüret. Egy rendelet értelmében — szeptember 9-én jelent meg — a mező- gazdasági szakközépiskolák osztályai csak hat napot szü­retelhetnek, a kötelező gya­korlat terhére, ezért át kel­lett e hétre csoportosítani az iskolákat. A palánki gyere­kek tanulási idő utánra szer­veznek szüreti akciókat, na­ponta három-három órát, amelynek bevétele a KISZ- alapszervezeté lesz. Másik gond: sok a tolvaj. Fényes- puccos autókkal lopják a szőlőt, életveszélyesen fenye­getve a csőszöket. S ezért a csősz csak a rendszámot írja fel, a pontos időt rögzíti és feljelentik a tolvajokat. Baj, hogy nagyon rossz minősé­gűek a szüretelőládák, ám az is lehetséges, hogy a gyere­kek erősek: idén száz láda összetörését „várják” a gye­rekektől. Egy láda ára 120 forint. Móricz István gondnoksága alatt Görögszóban kék­frankost szüretelnek a diá­kok. A szőlő cukorfoka 19,1. És még egy örömhír: a szü­retelő gyerek naponta körül­belül másfél-két kiló szőlőt eszik meg. * Úgy számítják az átvevők, hogy még e hét végén lesz nagy munka és a következő, tehát az október 14-i, vasár­nap körüli időben már alig- alig marad szőlő a hegyen. Szombat, vasárnap egyébként a szekszárdi telepen zavarta­lan volt a forgalom. Ezen a hét végén átvettek 1237 má­zsa kék szőlőt, 915 mázsa fe­hér szőlőt. Az idei szüret ed­digi szakaszában összesen felvásároltak, leszedtek, azaz a Szekszárdi Állami Gazda­sághoz került 29136 mázsa szőlő, az átlagos cukorfok a saját termésű szőlőnél 17 volt. Jó az idei szüret. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald K. Egy sorra négy gyerek jut, jobbról is, balról is kettő Ha már szüret, akkor be­széljünk a pénzről. Minden szóbeszéd ellenére, a szek­szárdi borvidéken mindenféle szőlőt — kivétel a direkt- termő — felvásárolnak. És nem is akármilyen áron. A skála széles, mint ahogyan a szőlők minősége is: négytől egészen 21 forintot kaphat egy kiló borszőlőért a gazda — ha! A fajtapolitikáról, üzlet- politikáról több alkalommal hallottunk már, azonban en­nek az a lényege, hogy nem­csak a gazdaság — a termelő —, hanem a népgazdasági ér­dek is előtérbe kerül. Jelesen: a szekszárdi borvidéken ter­meljenek kék szőlőt, a homo­kon meg fehéret. így aztán vi­dékünkön nagyobb becse lesz s van a kék szőlőnek... Ezért folyik aztán a vita — a gaz­dák között — miért engedték a sok fehéret telepíteni a he­gyen, évekkel ezelőtt. Akkor is, most is mindig mondták a szakemberek, hogy a szek­szárdi vidéknek a vörös bort adó kék szőlők a fajtái. így is lön, s a pénz is oda megy jobban, ahonnan szebb, minő­ségi, kék szőlőt szállítanak. A szüretről úgy szokás be­szélni, mint aratásról — ez még annál is több, mert nem olyan kevés ember foglalko­zik vele, mint a gabonával hanem lényegesen több. Szeptember 26-án nem ke­vesebb, mint ezerkétszáz diák és 260 felnőtt szüretelt, két helyen. Görögszóban és Kaj- mádon. A gyerekek (legjobb munkaerőnek a palánki szak­középiskolásokat tartják), ki­vétel nélkül jó munkások, ám az irányítás, az ellenőrzés milyensége nagyon befolyá­solja teljesítményüket. Egy középiskolás naponta, ha kedve tartja, kétszázötven kiló szőlőt is le tífd szedni, ám a gazdaság csak 170 kiló­ra tervez, így állítják össze a gépláncot, szervezik a mun­kát. a ládák forgalmát, a szőlőfeldolgozó apparátust. Ezerkétszáz gyerek! Kép­zeljük el, mennyi az a szőlő, amit leszednek. Valóságos hegy, amely feldolgozva — patak. Az egészségügyi szak- középiskola. a bonyhádi gim­názium és szakközépiskola, a bátaszéki gimnázium, általá­nos iskola — ha szorít az idő —, valamint a Rózsa Fe­renc szakközépiskola tanulói márciusban kötött szerződés alapján dolgoznak, az oktatá­si miniszter ide vonatkozó rendelete értelmében. A pénzt a gyerekek kapják meg, na­ponta általában 50—70 forin­tokat. A verseny természete­sen nagy, hiszen éppen ezért nem lehet a kát bonyhádi is­kolát egyidőben szüretre ren­delni. Péntekig a diákok se­gítségével a szekszárdi bor­vidék termésének negyed­részét vásárolták fel. A Szek­szárdi Állami Gazdaság a borvidék gazdája. Idén ösz­Az átvétel a tervek szerint, nyugodt, jól szervezett ütem­ben folyik. A szekszárdi tele­pen öt helyen tudnak — minő­ség szerint — lerakodni, ezen­kívül Bátaszék és Paks is fogad termést. A SZÁG köz­pontjába főleg a saját szedést viszik, míg az epreskertibe in­kább a gazdákét. A szőlő minősítése, fizetése helyben történik. Ez nagy könnyebb­ség a gazdák számára, szint­úgy az átvevőknek. Az idén még inkább szelektálják a szőlőt — nemcsak színre, ha­nem fajtára is válogatják, éppen azért, hogy jobb boro­kat tudjanak készíteni. Egyéb­ként örvendetesen együtt van a kisgazdaság a nagyüzem­mel: akkor kezdik a kadar­kát, a kékfrankost szedni mindenütt, amikor a gazda­ság szőlészetében, hiszen ala­pos vizsgálat előzi meg a fajta szedésének kezdetét. A cukorfők a legfontosabb mi­nőségi mutató, ám a rohadt, éretlen fürtök jelentősen csökkenthetik az átvételi árat. Szőlőügyben egyébként kü­lönösebb vita még nem volt. A szüretelők felügyelője Az erősebb fiúk a ládákkal foglalkoznak szesen 140 000 mázsa szőlőből készít bort, 105 ezer hektoli­tert. Hatvan százaléka vörös bor lesz. Irány Görögszó Kőszegi János ■ ■■■ II ■■■■ ■■ ■ Jj M § I |g£ wá jj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom