Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
XXIX. évfolyam, 251. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. október 26., péntek Mai számunkból JÉGEN VÁLASZTOTTÁK — MINT MÁTYÁS KIRÁLYT (3. old.) ÍGY LÁTJÁK A SZÉKHÁZBÓL (3. old.) GYEREKEINK TITKAI (5. old.) A HÖGYÉSZIEK EGYEDÜLÁLLÓ BRAVÚRJA (6. old.) Moszkva Szovjet-dél-jemeni barátsági egyezmény Anyaggazdálkodás Nyolcszázezer-féle anyag, alkatrész kering szüntelenül a népgazdaság különböző termelőágazataiban; vasérc és nyersbőr, csavar, pamut, cement, nyomtatott áramkör, farostlemez. Ezekkel a mindenkori szükségletnek megfelelően kell gazdálkodni. Elképzelhető-e, hogy ennyiféle áru se sok, se kevés, hanem éppen elegendő legyen? Minél bonyolultabbak a termelési kapcsolatok, annál nagyobb szerephez jut az anyaggazdálkodás. Mivel a magyar népgazdaság részterületeinek javarésze anyagigényes termelést folytat, fontos helyet kellene kapnia az anyaggazdálkodásnak, azaz a beszerzés, a feldolgozás, az elszámoltatás hármasát összefogó egységes szilárd keretnek. Föltételes módban fogalmazhatunk; az említett szilárd keret gyakran hiányzik, olyannyira, hogy amint azt egy népi ellenőri vizsgálat föltárta, még anyagnormák sincsenek kidolgozva a termelőhelyek némelyikénél. Ha nincs anyagnorma, akkor hiányzik a mérce; a viszonyítási alap. A szocialista iparban 1978-ban a termelési költségek 68,8 százalékát tette ki az anyagok ellenértéke. Ezen belül azonban ez az arány például az élelmiszeriparban 80,3, a vegyiparban 75,5 százalék. A gazdálkodás jelentőségét egyetlen adattal kifejezhetjük: csupán az iparban az anyagköltségek egyszázalékos -mérséklése ötrrilliárd forint megtakarítással lenne egyenlő. Rengeteg gond forrása az is, hogy a vállalatok többségénél az anyagokkal sokan foglalkoznak, de nem gazdálkodnak. így a beszerzők gyakran nem tudják, mire, mihez kérik a gyártórészlegek, vagy még előbb, a termelési program készítői az anyagokat, alkatrészeket, holott ismerhetnek jobbat, vagy mást, a célnak úgyszintén megfelelőt, olcsóbbat. A tervezők nincsenek sokszor tisztában a beszerezhető anyagok választékával, műszaki jellemzőivel, ezért ismétlődő eset: túlzott biztonságra törekednek, az indokoltnál több, értékesebb anyag fölhasználását írják elő. Minden termelési mozzanatnak hatása van az anyaggazdálkodásra. Napjainkban a termelőhelyek jelentős részén azonban beérik anyaggazdálkodás címén azzal, hogy mechanikusan összegezik: miből mennyi fogyott, mit kell ismét rendelni. A gazdálkodás viszont ott kezdődik, ahol választ tudnak adni arra: mennyi és miért fogyott, s mire, miért, milyen anyag kell? Hideg, csípős széllel fogadta az október vége tegnap a megyei úttörőparlamentre érkezett pajtásokat Szekszárdon. A városi úttörőház előtt zászlófelvonással kezdődött a megye úttörőinek politikai demonstrációja, a legkisebbek szót kérő fóruma, az úttörőparlament. A járási parlamenten megválasztott megyei küldöttek elhozták a megye huszonhétezer úttörőjének, kisdobosának üzenetét, kívánságait, kéréseit és vállalásait. Eljöttek, hogy számot adjanak a gyermek- szervezet mozgalmi tevékenységéről, hétköznapi munkájáról, elért eredményeiről és gondjairól. A küldöttek felelősséggel szóltak szűkebb környezetük, iskolájuk, járásuk úttörőinek életéről, tolmácsolták az őket küldő gyerekek kérdéseit, észrevételeit. A parlamenten megjelent kilencven küldöttet és a meghívott vendégeket Tau- ker Tamás pajtás, a tanácskozást vezető elnök köszöntötte. Mint rövid bevezetőjében elmondotta, a VII. országos úttörőparlamentre készülődés jelentős állomása a megyei tanácskozás. A zalaegerszegi VI. országos úttörőparlament óta ilyen jelentős fóruma nem volt az úttörőknek. Az 1976. novembere óta eltelt időben a „zalai iránytű” határozta meg megyénk úttörőinek tetteit, mozgalmi tevékenységét is. Hogy az elmúlt úttörőparlament határozatai, döntései közül mennyi valósult meg, megyénk úttörői az ott el- döntöttekből mit végeztek el, mit teljesítettek, arról szólt a megyei úttörőtanács tagja, Pozbai Ilona pajtás beszámolója, amelyet az úttörőtanács nevében terjesztett a parlament elé. „A parlament kifejezés kicsit felnőttesen hangzik — mondotta —, de mi tudjuk, hogy a felnőttek komolyan veszik tanácskozásainkat. Hiszen a korábbi parlamenteken elhangzottak, a kisdobosok és úttörők javaslatai, véleményei sokat segítettek abban, hogy munkánk, gyermekévi programunk gazdagodjék.” Beszámolójában részletesen szólt az úttörő és kisdobos törvények szellemében végzett munkáról, a próbázás jelentőségéről és az úttörő tisztségekről, a tisztségviselők munkájáról, tevékenységük jobbá, hatékonyabbá fejlesztésének lehetőségeiről. Mint elmondotta, minden úttörő és kisdobos elsőrendű és legfontosabb feladata a tanulás. Az úttörők néha tíz, tizenkét órát töltenek az iskolában. Munkahelyük, de szabad idejük eltöltésének iS a tanterem a fő helyszíne. Hogy mennyire válik otthonukká az iskola, az valamennyi úttörő munkájától, tevékenységétől függ. A „Bukásmentes őrs” és a „Végezzük együtt el a 8. osztályt” akciók célja, hogy a tanulásban a pajtások segítsék egymást. Értek már eddig is el szép eredményeket, de e tevékenység továbbfejlesztése mindennapi feladat valamennyi úttörőcsapatnál. „Nem elég a célt kitűznünk — mondta —, hogy őrsünkben nem lesz egy elégtelen tanuló sem. Úgy kell egymást segítenünk, hogy minden pajtás tudásának legjavát adja. Kísérjük egész évben figyelemmel az őrs és a raj tanulmányi munkáját. Ehhez rajvezetőinktől, pedagógusainktól is több segítséget várunk.” Végezetül a társadalmi munkaakciókról és a közösség szolgálatában végzett úttörőtettekről szólt. A beszámolót követő hozzászólások mindegyike felelősséggel említette az úttörők munkáját, értékelte, jónak tartotta és elfogadta a beszámolót, majd három szekcióban folytatta tanácskozását az úttörőparlament. A komoly megbeszéléseket az úttörőház műkedvelő csoportjainak bemutatója és daltanulás, közös éneklés fűszerezte. Délután a szekciók képviselőinek beszámolójával folytatódott a tanácskozás. Tá- mer Julianna hozzászólásában elmondta, hogy szekciójukkal a közösségi élet szervezésének, tervezésének, a tanulásnak, az úttörő-tevékenységet értékelő munkának és a szabad idős tevékenység értékelésének kérdéseit vizsgálták meg. A VII. megyei úttörőparlament résztvevői üzenetet intéztek a megye kisdobosaihoz, úttörőihez. A hatpontos üzenet foglalkozik a közösségi és egyéni vállalások folyamatos értékelésével, a tanulmányi munkával, mint az úttörők és kisdobosok alapvető és legfontosabb tevékenységével, az értékteremtő munka kérdéseivel, az úttörőtúrákkal és kirándulásokkal, a kulturális játékokkal. Önállóságra szólította fel a pajtásokat a programok tervezésében és szervezésében. „Terveinket pedig valósítsuk meg” — fejeződik be az üzenet. A felnőttek, a megye párt-, állami és tömegszervezeteinek képviseletében Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztályvezetője szólt a gyer- messzervezet • képviselőihez. Elmondotta, hogy hasznosnak tartja a parlamentet, mert reális, kritikus és önkritikus értékelését adta az úttörőszövetség megyei munkájának. A hozzászólók is felelősséggel szóltak az úttörőélet mai valóságáról. A parlamentnek ezért nagy szerepe van a gyermekek politikai es emberi nevelésében, személyiségük kialakításában. Köszönetét mondott az úttörők közösségi munkájáért, o lakóhelyük szépítésében végzett erőfeszítéseikért és eredményeikért. Szólt a kulturális szemlék jelentőségéről, az ott bemutatkozó pajtások jelentős teljesítményeiről is. A tanácskozás befejezéseként megválasztották azokat a küldöteket, akik november végén Debrecenben, a VII. Országos Úttörőparlamenten képviselik megyénk huszonhétezer úttörőjét és kisdobosát. T. J. Fotó: G. K. Csütörtökön a Kremlben folytatódtak és be is fejeződték a szovjet—dél-jemeni hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokon szovjet részről Leonyid Brezsnyev mellett részt vettek: Andrej Gromi- ko külügyminiszter és Dmit- rij Usztyinov honvédelmi miniszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Va- szilij Kiuznyecov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára, a politikai bizottság póttagjai, valamint más személyiségek. Jemeni részről Abdul Fat- táh Iszmail mellett a tárgyalásokon részt vett Mu- hammed Szaleh Mutija, a központi bizottság titkára, Hasszán Jehia halászati miniszter, a JSZP Politikai Bizottságának tagjai, Szalah Szaleh Mohammed külügyminiszter és Ali Ahmed Nasszer Antar hadügyminiszter, a politikai bizottság póttagjai és mások. A megbeszélésen folytatták az eszmecserét a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül a közel-keleti helyzetről, valamint a PerMarjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki küldöttség élén a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán vett részt, csütörtökön hazaérkezett Romániából. Marjai József Bukarestben vezető személyiségekkel tárgyalt a két ország kapcsolatainak kérdéseiről. Megnyitotta a magyar gazdasági és műszaki napokat. Ellátogatott a román főváros nehézgépgyárába, és felkereste a bukaresti bútoripari kiállítást is. Marjai József a magyar gazdasági és műszaki napok megnyitása alkalmából Bukarestben és Kolozsvárott elmondott beszédében rámutatott, hogy Magyar- ország és Románia gazdasági és műszaki tudományos együttműködését a szocialista országok fejlődésének általános törvényszerűségei, a KG'ST-tagországok politikai és gazdasági együttműködésének közösen kialakított elvei alapvetően meghatározzák. Csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Christoph A. Van der Klaauw holland külügyminiszter. A Ferihegyi repülőtéren meghívója, Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte. Fogadtatásánál jelen volt Johan Beelaerts van Blokland, a Holland Királyság budapesti nagykövete is. Délután a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek Púja Frigyes és Christoph A. Van der Klaauw hivatalos megbeszélései. A két külügyminiszter eszmecserét zsa-öböl, a Vörös-tenger és az Indiai-óceán térségének helyzetéről. Mindkét részről megelégedéssel szóltak arról, hogy az SZKP és a JSZP, a Szovjetunió és a JNDK kapcsolatai — a két ország és népei érdekéinek megfelelően — kedvezően fejlődnék tovább. A találkozó résztvevői kifejezésre juttatták azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a Közel-Keleten kialakult helyzetben különösen nagyfontosságú az arab államok és a Palesztin Felszabadítási Szervezet, minden hazafias erő összefogásának és akció- egységének megszilárdítása abban a küzdelemben, amelyet az imperializmus ellen vívnák a közel-keleti népek alapvető nemzeti érdekeinek védelmében. A tárgyalások befejeztével a Kremlben több, nagy fontosságú közös okmányt írtak alá. A Szovjetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság barátsági és együttműködési szerződést kötött. Ezt szovjet részről Leonyid Brezsnyev, a JNDK részéről Abdul Fattah Iszmail írta alá. A magyar—román gazdasági kapcsolatokról szólva megállapította: az együttműködés dinamikusan fejlődik. Kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésével egyidejűleg fontos a tudományos, az oktatási, a kulturális, az idegenforgalmi kapcsolatok bővítése, a népeink közötti minél szélesebb körű kapcsolatok előmozdítása. További lehetőségeket nyújtana a határ menti megyék gazdasági együttműködésének kiépítése. Nicolae Constantin román miniszterelnök-helyettes üdvözölte a magyar rendezvényt, s vázolta a két ország közötti gazdasági kapcsolatok lendületes fejlődését. Marjai József bukaresti látogatása után Kolozs megye politikai életével, gazdasági fejlődésével ismerkedett. Kolozsvárott felkereste a Babes—Bolyai tudomány- egyetemet és ellátogatott az Unirea Textilgépgyárba. folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről, s áttekintette Magyarország és Hollandia kétoldalú kapcsolatainak alakulását. A tárgyaláson ú* amelyen részt vett Johan .^Beelaerts van Blokland —"magy figyelmet szenteltek az enyhülési folyamat továbbfejlesztésének, az európai biztonság és együttműködés elmélyítése kérdéseinek. A külügyminiszterek pén- téken folytatják az eszmecserét. Marjai József hazaérkezett Romániából Magyar-holland külügyminiszteri találkozó Megyei úttörőparlament Pozbai Ilona a beszámolót tartja A tanácskozás résztvevői
