Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

2 SqÉPÜJSÁG 1979. október 26. Leszerelési akcióhét az ENSZ-ben Szerdán az ENSZ New York-i székházában megtar­tott ünnepi gyűléssel vette kezdetét az idei leszerelési akcióhét amelyet az ENSZ- közgyűlés különleges lesze­relési ülésszakán hozott ha­tározat alapján évente ren­deznek meg. Az akcióhét célja a világ közvéleményé­nek mozgósítása és az álla­mok békeerőfeszítéseinek tá­mogatása. Salim Ahmed Salim, az ENSZ-közgyűlés 34. üléssza­kának elnöke a gyűlés részt­vevőihez intézett üzenetében hangoztatta, hogy a fegyver­zetek felhalmozása nemcsak a feszültséget növeli, hanem a világ fejlődésére is kedve­zőtlenül hat. A nyomor és a vele párhuzamosan jelentke­ző fölösleges hadikiadások kihívást jelentenek a fejlő­dés elősegítését és ,az új gaz­dasági világrend megterem­tését célzó ENSZ-határoza- tokkal szemben. Salim Ah­med Salim végezetül meg­győződését fejezte ki, hogy a leszerelési akcióhét segítsé­get nyújt olyan nemzetközi légkör kialakításhoz, amely­ben konkrét lépések szület­hetnek az általános és teljes leszerelés érdekében. Karamanlisz Rómában Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök, aki nyugat-európai kőrútján ko­rábban már járt a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban és Nagy- Britanniában, szerdán este Rómába érkezett. A görög kormányfő csü­törtökön olasz vendéglátói­val, Francesco Cossiga mi­niszterelnökkel és Sandro Pertini köztársasági elnök­kel nemzetközi kérdésekről, köztük elsősorban Görögor­szág közös piaci tagságáról, valamint a NATO-hoz fű­ződő viszonyáról tárgyalt. Karamanliszt pénteken a Vatikánban fogadja II. Já­nos Pál pápa is. AÁSZ-ülés La Paz, Heltai András, az MTI tudósítója jelentig Az Egyesült Államok ka- rib-tengeri hadgyakorlatai veszélyeztetik a térség bé­kéjét és biztonságát — je­lentette ki szerdán az Ame­rikai Államok Szervezeté­nek tanácskozásán George Louison, Grenada állam kül­döttségének vezetője. A szi­getországban tavasszal hata­lomra került haladó kormány ifjúsági, szociális és vidék- fejlesztési minisztere rámu­tatott: súlyos veszélyek fe­nyegetik azokat az országo­kat, amelyek a saját útju­kat akarják járni. Miután Carter amerikai el­nök elismerte, hogy a kubai szovjet katonai személyzet nem veszélyezteti az Egye­sült Államok biztonságát, a hadgyakorlatokat csak „el­lenséges cselekedetnek lehet tekinteni, amelynek célja a megfélemlítés” — hangoz­tatta. Gerillaakció San Salvadorban A Népi Forradalmi Tömb elnevezésű baloldali gerilla­szervezet több száz tagja szerdán délután megszállt két salvadori minisztériu­mot. Mindkét épületben túszként fogva tartják az alig egy nappal korábban ki­nevezett illetékes miniszte­reket, valamint sok alkal­mazottat. Több száz gerilla a két épület körül áll őr­ségben. A gerillák a politikai foglyok szabadon bocsátását, a fogyasztói árak befagyasz­tását, „a kapitalista elnyo­más megszüntetését” köve­telik és magasabb béreket sürgetnek. A szerda délutáni felvonuláson vitt transzpa­renseiken azonban a nem­zeti gárda és a rendőrség feloszlatását is követelték. A tömbbel kapcsolatban álló Népi Felszabadítási Front elnevezésű szervezet szerdán délután behatolt két rádió- állomás épületébe és kény­szerítette az ott dolgozókat, hogy közvetítsék magnósza­lagra vett üzenetüket, amelyben bírósági eljárást és szigorú büntetést követeltek minden olyan ügynökre, aki Romero idején részt vett a politikai foglyok megkínzá- sában és legyilkolásában. A Népi Forradalmi Tömb nyugati hírügynökségek sze­rint több tízezer — részben fegyverrel is rendelkező — embert tömörít, és a Rome- ro-diktatúra ellen folytatott harc során az egyik legje­lentősebb ellenállási szerve­zetté nőtte ki magát. A tömb Romero bukása után azonnal értésre adta, hogy nem hajlandó támogatni az ország új vezetését. A salvadori kormány szerdán este közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: nem avatkozik be, és hajlandó tárgyalást kezdeni a minisz­tériumok „békés megszállói­val”. Mint ismeretes, salvadori gerillaszervezetek a hét ele­je óta megszállás alatt tar­tanak a fővárosiján három nagyobb templomot is, köz­tük az El Rosario székes- egyházat. A munkaügyi minisztérium épülete — a Népi Forradal­mi Tömböt támogató tüntetőkkel (Képtávírónkon érkezett.) A NATO-országok képviselői sürgetik a SALT-II. ratifikálását Hétfő óta a kanadai Otta­wában tartja 25. közgyűlését az Atlanti Szerződés Társa­sága. A tanácskozáson a NATO 15 tagállamának mintegy kétszáz parlamenti képviselője vesz részt. A közgyűlés vitájában a felszólalók többsége sürget­te, hogy az Egyesült Álla­mok szenátusa iktassa tör­vénybe a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai szerző­dést. Az egyik bizottságban kidolgozott határozat szerint „a SALT—II. ratifikálása az egyetlen eszköz a NATO-or­szágok összetartásának meg­őrzésére”. Paul Thyness, a közgyűlés elnöke sajtóérte­kezletén az amerikai szená­tus döntését „életbevágóan fontosnak nevezte a NATO jövője szempontjából” s meg­erősítette, hogy a NATO eu­rópai tagállamai „elsöprő többséggel” a SALT—II. tör­vénybe iktatását akarják. Ahogyan közeledik az Észak-atlanti Szövetség de­cemberi miniszteri konferen­ciájának időpontja, úgy erő­södik a NATO-propaganda annak érdekében hogy a konferencián megszülessék a döntés a nyugat-európai nuk­leáris fegyverzet fejlesztésé­ről. A propaganda világosan mutatja, hogy a NATO-veze- tőség részéről egyfajta bi­zonytalanság kezd eluralkod­ni. Különböző országokban ugyanis mind több szervezet emeli fel szavát a NATO- terv ellen. Szerdán például a belgiumi Gand-ban külön csoport alakult azzal a cél­lal, hogy ellenállást fejtsen ki az új amerikai nukleáris fegyvereknek Nyugat-Euró- pába történő alkalmazásával szemben. A megyei tanács elnöke fogadta a pécsi megyéspüspököt Csütörtökön délelőtt dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadta dr. Cserháti József pécsi me­gyéspüspököt a magyar rk. püspöki kar titkárát. A találkozón időszerű egy­házpolitikai kérdésekről, il­letve a műemlékvédelem te­rén meglévő közös feladatok­ról volt szó. Ezután a vendég és ven­déglátója dr. Nedók Pál vá­rosi tanácselnök és Heimann Ferenc tsz-elnök kalauzolá­sa mellett, városnéző körsé­tát tett, majd az Aranyfürt Tsz szőlészetébe látogatott, melynek során a vendég el­ismeréssel szólott a város fejlődéséről és a tsz eredmé­nyeiről. Tanácsülés Pakson Közbiztonság, ellátás, egészségügy Három közérdekű témát tárgyalt szerda délután a paksi Városi Tanács, dr. Dal- los Tibor tanácselnök veze­tésével. Bíró György, a városi—já­rási rendőrkapitányság ve­zetője beszámolt a tanács­ülésnek a közrendről és köz­biztonságról. Alapvetően jó a helyzet Pakson, több ta­nácstag is elismeréssel szólt a rendőrség munkájáról. Mint mondották, sokkal több kellemetlenségre számítottak az atomerőmű építésének kezdetén. Súlyos bűncselek­mény ritkán adódik. A ga­rázdaság, a rongálás viszont elég gyakori. Kérték a ta­nácsülésen a rendőrkapitány­ság vezetőjét, hogy a szóra­kozóhelyek zárása után több­ször végezzenek * ellenőrzést az utcán, mert részeg embe­rek bedöntik némelyik kerí­tést, kaput és fákat törnek ki. Bíró György pedig azt kérte a tanácstagoktól, tol­mácsolják a lakosságnak: a rendőrség igényli, hogy be­jelentsék a legkülönbözőbb eseteket, amelyek zavarják az emberek nyugalmát, illet­ve vétenek a tulajdon ellen. Két tanácsi bizottság be­számolóját is megvitatta a tanácsülés. Tokaji Sándor, a termelési és ellátási bizott­ság elnöke ismertette ellen­őrzéseik tapasztalatait. Alap­vető hiányosságok már nin­csenek Pakson az ellátásban. A legtöbb a tennivaló a zöld­ség, gyümölcsellátás további javításában. Jelenleg nem lehet műtrágyát kapni a há­zikertekbe. Tandi Mihály osztályvezető válaszolt ezzel kapcsolatban: most nagyobb a vásárlás a szokásosnál, ezért fogyott el, de hamaro­san érkezik műtrágya, ígé­rik. Az erőmű lakótelepén kell nyitni külön húsboltot és még egy zöldségboltot. A város egészségügyi hely­zetéről dr. Rimay István, a tanács egészségügyi és szo­ciális bizottságának elnöke adott ismertetést. A bizott­ság már négyszer tartott el­lenőrzést a megválasztása óta, idén márciustól. Vizs­gálta például a bölcsődei el­látottságot. A tanácsülés elé tárt és elfogadott határozati javaslatok azt célozzák, hogy a körzeti orvosi szolgálat fo­lyamatos legyen, kialakítsák a csoportos körzeti orvosi rendelést. Tehát ne az tör­ténjék, ami jelenleg, hogy ugyanabban az időben van mindenütt rendelés, s emiatt a délelőtti és a délutáni ren­delések között nehéz orvost találni sürgős esetekben. Ép­pen olyan körülmények kö­zött, amikor két körzeti stá­tus nincs betöltve. Utóbbival kapcsolatos reklamációra vá­laszolva elmondta a tanács­ülésen dr. Kiss József egész­ségügyi osztályvezető; hirde­tik a pályázatokat és mivel lakást tud adni a város, re­mélik, hogy lesz jelentkező hamarosan. G. J. Politikai patt Svédország: régi—új kormány A jóléthez, stabilitáshoz szokott svédek a jövőben is kénytelenék lesznek elvisel­ni a bizonytalanságot, az új kormány ugyanis első ígére­teiben nem sok jóval kecseg­teti őket. A szakemberek sze­rint Svédország újabb re­cesszió előtt áll: még csak ezután, 1980-ban tetőzik az infláció, a 200 ezer főt sújtó munkanélküliség nem enyhül (az országnak 8,3 millió lako­sa van), a fizetési deficit az idén várható 14 milliárd ko­ronáról jövőre 18 milliárd koronára nő, s ami a sza­vazópolgárokat leginkább megrendíti, a választási kampány során beígért adó- csökkentésből sem lesz egy­hamar semmi. (A polgári pár­tok, amelyék 1976 őszén szo­rították ki a hatalomból a 44 éve kormányzó szociál­demokratákat, az újabb vá­lasztási győzelem reményé­ben az idén a® adócsökken­téssel hitegették a szavazó­kat, akik mind a mai napig jövedelmük 50 százalékát kö­telesek befizetni az állam­kasszába.) FÄLLDIN KORAI ÖRÖME Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy még meg sem alakult Svédország új kormánya, a megfigyelők máris rövid életet jósoltak néki. Igaz, a Stockholmból érkezett képek tanulsága sze­rint Thorbjöm Fälldinnek, a Centrumpárt vezetőjének valósággal ragyogott az arca, amikor friss miniszterelnöki kinevezését lobogtatva az új­ságírók elé lépett: a szep­tember 16-án tartott válasz­tásokat egymandátumos több­séggel, a szociáldemokraták és a kommunisták ellenében, ismét a polgári pártok nyer­ték meg és 175 helyet tud­hatnak magukénak a Riks- dagban, a 349 fős svéd par­lamentben. Másrészt a végeredmény közzététele után megfigye­lők a választások abszolút vesztesének a centristákat te­kintették, most mégis párt­vezérük ülhet a kormányfői székben. S végül, a juh- tenyésztőből politikussá lett 53 éves Fálldin számára sze­mély szerint is nagy siker a kinevezés, hiszen 1976 őszé­től két éven át töltötte be ezt a tisztséget, de belebukott politikájába, mindenekelőtt abba, hogy fanatikusan elle­nezte az atomerőmű haszno­sítását az energiahordozók­ban szegény Svédországban. KOALÍCIÓ ÉS ELLENZÉK Fälldin öröme azonban nem lehet teljes: a három polgári párt, a mérsékeltek- nék átkeresztelt konzervatí­vók, a liberálisok és a cent­risták a győzelmi mámorból fölocsúdva csak igen nehe­zen tudtak megegyezni az új kormány összetételében. Komoly ellentéteket sejtet köztük, hogy csak három he­ti alkudozás után állták elő a névsorral. A legfontosabb tisztségeken természetesen a pártvezérek osztoztak: Fali- din miniszterelnöki kineve­zésének „árán” a liberális Ola Ullsten a külügyminisz­teri, a mérsékelt konzerva­tív Gösta Bohman pedig a gazdasági miniszteri tárcát kapta meg. Az új svéd kor­mánynak 8 mérsékelt kon­zervatív, 7 centrista és 5 li­berális tagja van, s ez a meg­oldás nagyjából megfelel a választási eredményéknek. A Mérsékelt (konzervatív' Koa­líciós Párt 73 mandátumot szerzett, 18-cal növelve ko­rábbi parlamenti helyeinek számát, a Centrumpárt 64-et, 22 helyet vesztve, a Liberális Párt 38-at, ami egy mandá­tum elvesztését jelenti. A rendkívül kiegyensúlyo­zott politikai erőviszonyokat azonban jól jellemzi, hogy a szociáldemokraták és a kom­munisták együtt csupán egy mandátummal kevesebbel, 174 hellyel rendelkeznek ' a parlamentben. A szociál­demokraták megerősödve ke­rültek ki a választási küzde­lemből, s ma Svédország leg­befolyásosabb politikai ere­jét testesítik meg: a Riks- dagban kettővel többel, ösz- szesen 154 hellyel immár ön­bizalommal felvértezettebben vállalhatják az ellenzék sze­repét a kommunistákkal együtt. A választások kétség­kívül legnagyobb meglepeté­se a Svéd Baloldali Párt- Kommunisták szereplése volt, amely 30 év óta a leg­jobb eredményt érte el. A svéd kommunisták pártja öt­tel növelte mandátumai szá­mát, s ma 20 képviselője van a parlamentben. AZ ATOM A TÉT Az egymandátumos több­ség — amelyet főleg a kül­földön élő svédeknek köszön­azonban nemcsak a kiegyen­súlyozott erőviszonyok miatt ingatag. A politikai pártok korábbi megállapodása nyo­mán 1980 tavaszán népsza­vazást tartanak Svédország­ban az energiaprogramról, elsősorban a 12 meglévő atomerőmű sorsáról. Fálldin 1976 őszén atomellenességé- vel szavazatokat nyerhetett még, 1979 szeptemberében ez már kevés volt. Arról nem is szólva, hogy a koalíció másik két tagja, a mérsékel­tek (konzervatívok) és a li­berálisok, az előbbiek üzleti, az utóbbiak ésszerű megfon­tolásokból, továbbá a prog­ram elindítói, a szociál­demokraták úgy vélik, hogy atomerőművek nélkül a je­lenlegi világgazdasági hely­zetben aligha lehetséges a szükségleteit 80 százalékban a drága importolajjal fedező Svédország gazdaságának talpra állása. Mindez robbanással fenye­geti a három hét alatt nehe­zen összehozott polgári kor­mányt. A koalíció gondjait fokozza, hogy a benzin- és fűtőolajárak emelésének be­jelentésével Fálldin elköve­tett egy nagy politikai bak­lövést is. A természeti kör­nyezetet szerető és óvó, de a jólétüket legalább ilyen fontosnak tartó svédek való­színűleg inkább kompromisz- szumot kötnék önmagukkal majd márciusban, mintsem büntetlenül hagyják a ne­hézségeikért felelős régi-új miniszterelnök elbizakodott lépését. hetnek a polgári pártok — KOCSI MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom