Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
XXIX. évfolyam, 232. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. október 4., csütörtök Mai számunkból ŰJ TÖREKVÉSEK A VENDÉGLÁTÓIPARBAN (3. old.) SZAKSZERVEZET AZ ERÖMtJ- ÉPÍTKEZÉSEN (3. old.) A LŐRINCI KOSZTOS DIÁK NYOMÁBAN (4. old.) FIATALOK (5. old.) A mezőgazdaság előirányzatainak teljesítése és a feladatok Ülést tartott a megyei tanács Három év alatt 23,5 százalékkal nőtt a megye mezőgazdasági üzemeiben a zöldségfélék vetésterülete. Képünk a mözsi termelőszövetkezet korszerű üvegházában készült. Szót kérő úttörők A gyereknek hallgass volt a neve nem is olyan régen sok családban, és valljuk be, jó néhány helyen még ma is az. Pedig szülő és gyermek között nem a parancsoló, irányított-irányító kapcsolat, hanem a kölcsönös megértés, a meggyőző irányítás kell, hogy érvényesüljön. Ne az egyéniség terrorisztikus elnyomása, hanem annak alakítása, ki- fejlesztése, a gyerek értékeinek, képességeinek mind teljesebb kiaknázása legyen a szülő célja. A szülőé is, de az iskoláé is. Az úttörőmozgalom eszköz e cél megvalósításáért. Hogy mennyire hatásos eszköz, az irányítóitól és részeseitől egyaránt függ. Az úttörők hallatják sza- vükat. Eredményeikről, gondjaikról, mindennapi életükről sokat hallhatunk. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy kéréseik nyitott fülekre, vagy, közönyre, közömbös nemtörődömségre, meg nem értésre ta- lál;n.ak-e. Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy iskolai úttörőparlamenten, ami egyben községi is volt, lévén az iskola a helység egyetlen ilyen jellegű intézménye. Harmincegyné- hány hozzászólás hangzott el, de én végig a tanácselnököt kerestem. Az elnökségben nem találtam, de nem volt ott a nézők, a hallgatók soraiban sem. Kérdezem, mire jó akkor a parlament, ha az, aki a község életét irányítja, nem volt ott, nem hallotta a község legkisebbjeinek a kéréseit? Nevezetes az idei év. A nemzetközi gyermekév — mint már többször bizonyítottuk — nálunk nem szólam, hanem a gyermekekért folytatott cselekvő munkálkodás éve. Most a májusban iskolai szinten megkezdett úttörőparlamentek sikeres befejezésének korát, a számvetések, a tervezések, az elhatározások és az újabb tettek korát élik az úttörők. Az idei úttörőparlamentek — csúcsukon a november végi, debreceni országos parlamenttel — méltó befejezései lesznek a nemzetközi gyermekév hazai krónikájának. Piros nyakkendős úttörők, kék nyakkendős kisdobosok népesítik be ma megyénk hat településén a tanácstermeket. Ma rendezik a városi, járási úttörőparlamenteket. Tolnán, Szekszárdon, Pakson, Bony- hádan, Tamásiban és Dombóváron rendeznek úttörőparlamentet, immár hetedik alkalommal az úttörőszövetség történetében. Az iskolai parlamenteken megválasztott küldöttek elviszik társaik üzenetét, kéréseit és beszámolóit iskolájuk életéről, úttörő- 'mozgalmi tevékenységéről. Mindenütt a helyi párt, állami és társadalmi szervek vezetői, az adott település üzemeinek, szövetkezeteinek és intézményeinek képviselői előtt adnak számot eredményeikről és gondjaikról. A tanácstermekben hatszáz úttörő tanácskozik megyénk huszonhétezer úttörőjének, kisdobosának nevében. Reméljük, mesíze hallik a hangjuk! TAMÁSI Tegnap délelőtt a régi megyeháza dísztermében, Császár József általános elnök- helyettes elnökletével ülést tartott Tolna megye Tanácsa. Az ülés munkájában; részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Első napirendi pontként az elnök bejelentette, hogy dr. Tóth Bálint nyugalomba vonulása alkalmából felmentését kéri a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöki tisztéből. A tanácsülés dr. Tóth Bálint érdemeinek elismerése mellett, a felmentést megadta. K. Papp József meleg szavakkal méltatta dr. Tóth Bálint több évtizedes közéleti tevékenységét, majd dr. Szakali József átnyújtotta a nyugállományba vonuló NEB-elnöknek a Munka érdemrend arany fokozata kitüntetést. Ezután a tanácsülés egyhangúlag a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé választotta Merkl Ferencet, az eddigi elnökhelyettest, aki Császár József előtt letette a hivatali esküt. Második napirendi pontként, dr. Kálmán Gyula elTegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen részt vett Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke és dr. Gyugyi János, a A kedden este Lisszabonba érkezett Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szerdán megkezdte tárgyalásait Alvaro Cunhallal, a Portugál KP főtitkárával. Berlinguer október 7-ig tartózkodik a portugál fővárosban, majd a Spanyol KP KB meghívására Madridba látogat. Berlinguer Lisszabonba érnökhelyettes előterjesztésében vitatta meg a tanácsülés „Az V. ötéves terv mezőgazmegyei pártbizottság titkára. Az ülésen a testület tagjai elbúcsúztak a nyugállományba vonult elnöktől, dr. Tóth Bálinttól és köszöntötték ' a megyei NEB új elnökét, Merkl Ferencet. kezésékor rövid sajtókonferenciát tartott és ezen közölte, hogy látogatásának fő célja a két párt közötti kapcsolatok elmélyítése. A PKP ve* zetőivel — mondotta — nemzetközi kérdésekről, elsősorban a béke megerősítéséről és az európai munkásmozgalomnak, a „harmadik világgal” való együttműködéséről is tárgyalni akar. dasági előirányzatainak várható teljesítése és a további feladatok” című anyagot, Az iregszemcsei termelőszövetkezetben tizenegymillió forint volt a kiesés a kalászosok gyengébb termése miatt. A termelőszövetkezet vezetői nem tördelték kétségbeesve a kezüket, hanem azonnal cselekedtek. Tervet dolgoztak ki a kiesések pótlására. Minden lehetőséget igyekeztek felkutatni, hogv a közös gazdaságban dolgozók ne érezzék meg azt, hogy az időjárás mostohán bánt a terméssel. Korábban is legeltettek, de az idén elhatározták, addig legelnek az állatok, ameddig az idő engedi. A szálas takarmányuk jól sikerült. Ennek és a legeltetésnek köszönhető, hogy csökkenteni tudták, a hozamok visszaesése nélkül a tehenek abrakját. A kiesést látva elvetettek négy hektáron uborkát. A termés jónak is ígérkezett, de megkapta a dér, így mindössze 10 mázsát tudtak betakarítani jó minőségben. A másodvetésű kukoricájuk viszont jól sikerült. A hatvan hektár másodvetésű silókukorica és az a döntés, mely szerint kukoricatáblák széleit — ez köztudottan mindenütt gyengébb — silózzák, lehetővé tette, hogy korábban siló- kukoricának szánt területekről árukukoricát takarítsanak be. Felülvizsgálták: szükséges-e mindent új alkatrésszel pótolni. Kiderült, hogy az alkatrészek nagy részét maguk is fel tudják újítani. A felújított alkatrészek és a gépműhely dolgozói jól vizsgáztak. A géamelyhez dr. Kálmán Gyula szóbeli kiegészítést fűzött. (Folytatás a 2. oldalon.) pék jól dolgoztak, annak ellenére, hogy a vezetőség csak a valóban pótolhatatlan, új alkatrészek beszerzését engedélyezte. Korábban a gépek nem egy helyen voltak. A traktorosok lakóhelyén „állomásoztak”. Az idén Iregszemcsén, a központban vonták össze a gépeket. A kijáratnál sorompó és portás áll. Kellő igazolás nélkül senki sem mehet ki. Azóta jobb a gépek kihasználása és lényegesen csökkent az üzemanyag-fogyasztás is. A traktorosokat most a termelő- szövetkezet három autóbusza szállítja. Ez lényegesen olcsóbb és takarékosabb, mint a korábbi megoldás volt. A takarékosság, a költségek csökkentése érdekében úgy döntöttek, hogy a kukoricakombájnok után nem géppel szedik össze a kukorica- szárat. Nem az állatok helyébe szállítják a jól hasznosítható takarmányt, hanem az állatokat hajtják ki a takarmányhoz. Iregszemcsén ez az intézkedés azt jelenti, hogy kétezer juh és 320 növendékmarha szedi össze a kitűnően hasznosítható takarmányt. A hatvan hektár másodvetésű silókukoricájukat sem géppel takarítják be. Helyette a legolcsóbb élő „betakarítógépet” használják: a szarvasmarhát. A marhák nemcsak olcsón takarítják be a zöldtermést, de jóízűen is fogyasztják a friss zöldtakarmányt. A XI. műszaki vándorgyűlés Szekszárdon Megyeszékhelyünk ad otthont a XI. műszaki vándor- gyűlésnek, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Műszaki Választmánya és Tolna megyei Szervezete rendez. Tegnap még a délelőtti órákban megérkeztek — mintegy 150-en — a vándor- gyűlésen részt vevő szakemberek, majd a Műszaki és Fizikai Választmány, a tanítóképző főiskolán nyilvános vezetőségi ülést tartott. Napirenden szerepelt az energetikával kapcsolatos tudományos ismeretterjesztés, valamint a műszaki és fizikai ismeretterjesztés közös feladata. Ma délelőtt a Babits Mihály művelődési központ márványtermében kerül sor a XI. műszaki vándorgyűlés ünnepélyes megnyitójára. Minden lehetőséget igyekeznek megragadni az ireg- szemcseiek. Még az olyan „kis” lehetőségeket is, mint annak eldöntése: hány villanyégőre van szükség az állattenyésztési telepeken, a terményszárítónál. A vezetők végigjárták a telepeket és meghatározták: melyik égők éghetnek és melyikek nem. A tsz-tagok ezt megértették, helyeselték, nem így a hatóságok. Volt hatóság, amely azt kifogásolta: az állattenyésztési telepeken nemérnek össze a fénykévék. A fénykévék ma sem érnek ösz- sze, mert a tsz-vezetők véleménye szerint a telepek a szükségesnek megfelelően kivilágítottak. Hasonló elvet vallanak a terményszárító esetében is. Csak azt a területet világítják meg, ahol dolgoznak. A díszkivilágítást elhagyták. Ezeknek az „apró” intézkedéseknek köszönhető, hogy ma már 6,5 millió forintot visszaszereztek a tizenegymilliós kiesésből. Mindent elkövetnek, hogy év végére pótolni tudják a teljes kiesést. Intézkedéseik nem rövid távúak, nemcsak a mostani kiesés pótlására irányulnak. A most megtett intézkedések jövőre sem,, az azt követő években sem vesztik érvényüket: jövőre is, az azt követő években igyekeznek maximálisan kihasználni a legeltetés, az energiatakarékos gazdálkodás lehetőségeit. Rendkívüli NEB-ülés Tizenegyből hat és fél milliót már pótoltak • • Üszők és juhok a kombájn után A takarékossági intézkedések beváltak Iregszemcsén Berlinguer Lisszabonban Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára Portugáliában tartózkodik. Képünkön: Alvaro Cunhai, a Portugál KP főtitkárának társaságában. (Képtávírónkon érkezett)
