Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

2 ^NÉPÚJSÁG 1979. október 4. Ünnepre készül az NDK Brexsnyev ma Berlinbe órkexlk Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtökön délelőttre vár­ják az ünnepi díszbe öltözött Berlinbe Leonyid Brezsnye- vet, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökét. A szovjet küldöttség érkezésével kez­dődik meg az NDK megala­pítása 30. évfordulójával kapcsolatos több napos hiva­talos eseménysorozat. Ennek kiemelkedően fontos része a Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker vezetésével meg­tartandó tárgyalás és az en­nek során jóváhagyandó ok­mányok várható aláírása. Berlinben nagy várakozás­sal tekintenek Leonyid Brezs- nyevnek, az NDK fővárosá­ban elmondandó beszéde elé. Nagy a nemzetközi érdeklő­dés az ünnepélyeken való nagyirányú és magas szintű külföldi részvétel, így a Ká­dár János vezette magyar küldöttség látogatása iránt is. Ezt egyértelműen jelzi a berlini nemzetközi sajtóköz­pontban már akkreditált kül­földi újságírók — köztük szo­katlanul sok nyugati tudósító — igen nagy száma is. Eddig 20 ország és 4 nem­zeti felszabadító szervezet legmagasabb, illetve kiemel­kedően magas szintű kül­döttségének részvételét je­lentették -be hivatalosan. Berlinben tartózkodik már a szovjet háborús veteránok 150 tagú küldöttsége, vala­mint két szovjet űrhajós: Vlagyimir Kovaljonok és Alekszander Ivancsenkov, akik a Szaljut—6. állandó személyzetét alkották az NDK első űrhajósa, Sigmund Jahn tavalyi űrutazása ide­jén. A két szovjet űrhajóst Erich Honecker szerdán a Kari Marx Renddel — az NDK legmagasabb kitünteté­sével — és az NDK hőse címmel tüntette ki. A .jubileum alkalmából szerdán felavatták Berlin egyik legszebb új létesítmé­nyét, a főváros reprezentatív úttörőpalotáját. A megnyitó ünnepségnek magyar úttörő- vendégei is voltak. Kirchschläger Madridban Rudolf Kirchschläger (jobb­ról) osztrák köztársasági el­nök Madridba érkezett. A repülőtéren vendéglátója, Juan Carlos spanyol király fogadta. (Képtávírónkon érkezett.) • • Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaság V. ötéves tervének fontos célkitűzése, hogy az ágazat a gazdasági növekedéshez az élelmiszer­fogyasztás szükségleteinek magasabb színvonalú kielé­gítésével, több, jól értékesít­hető termék termelésével já­ruljon hozzá. Ezért a mező- gazdaság bruttó termelési ér­tékét — az előző öt, évhez viszonyítva — évi átlagban 3,2—3,4 százalékkal kell nö­velni. A megye mezőgazdasága az V. ötéves terv első három évében — valamint az 1979. év eltelt időszakát figye­lembe véve — évenként igen eltérő eredményeket ért el, de a bruttó termelési érték az 1976. évi szinttartással, az 1977. évi 11 százalékos, majd az 1978. évi további 2,5 szá­zalékos növekedéssel három év alatt 13,5 százalékkal volt több mint 1975-ben. így az évi 4,5 százalékos fejlődési ütem összességében megfe-. lelt az V. ötéves terv elő­irányzatainak, annak ellené­re, hogy az az 1978-ra terve­zett 3 százalékos termelés- növekedés nem valósult meg. Megyénkben hat állami gazdaság és 68 termelőszö­vetkezet folytat mezőgazda- sági termelést. A kialakult üzemi méretek többnyire megfelelnek a korszerű gaz­dálkodás követelményeinek, mindössze hét olyan kis te­rületű gazdaságunk van, amelyek nem képesek jelen­tősebb fejlesztés megvalósí­tására. E gazdaságokban a korszerű termelési technoló­giák alkalmazása, a termelési eredmények megfelelő mér­tékű növelése csak területi koncentráció útján valósít­ható meg. A népgazdasági terv az V. ötéves tervidőszakban a ga­bonafélék termésmennyiségé­nek 20 százalékos növelését irányozta elő. Az eltelt há­rom év átlagában a búza faj­lagos hozama, az előző terv­időszak átlagához képest 22,8. százalékkal, a kukoricáé 12,2 százalékkal nőtt. Cukorrépá­ból ezideig nem tudtuk telje­síteni a középtávú terv cél­kitűzéseit. A korszerű termelési mód­szerek elterjedése következ­tében a legnagyobb fejlődés a burgonyánál tapasztalható. Már 1978-ban túlhaladtuk a tervidőszak végére előirány­zott hektáronkénti hozamot. A kisüzemi szőlőterületek csökkenése, az ennél lassúbb ütemű nagyüzemi telepítések következtében a megye sző­lőterülete évről évre fokoza­tosan csökkent. Az átlagter­mések emelkedése már több mint tíz éve csupán a ter­mésmennyiség szinten tartá­sát biztosította. Az időarányos ütemnek megfelelően fejlődött a me­gye állattenyésztésének vala­mennyi ágazata. Az előterjesztés azzal a megállapítással zárult, hogy a megye mezőgazdaságának az V. ötéves terv első három évében elért eredményeit és az 1979. évi kedvezőtlen idő­járás következményeit is fi­gyelembe véve, összességében a középtávú terv időarányos teljesítése megfelelő. A vitában számosán fel­szólaltak, köztük K. Papp József és Kovács Imre. A megyei pártbizottság el­ső titkára számos olyan el­lentmondásra mutatott rá, amelyek megyénk mezőgaz­daságában ma még megtalál­hatók és elevenen hatnak. Például: szépen épülő fal­vak, határukban szeméttele­pek, szépen fejlődő állatál­lomány, de igen magas el- hullási arány. Dunaföldváron korszerű kendergyár épül, a környéken sehol sem ter­mesztenek kendert. Szólt K. Papp József a takarékosság fontosságáról és annak leg­nagyobb ellenségéről a pocsé­kolásról, az együttműködés hiányáról a mezőgazdasági üzemek között. Rámutatott arra, ha egyes vezetők ne­gyed annyi energiát fordítot­tak volna arra, hogy kidol­gozzák a fejlesztés módoza­tait, mint arra, hogy bebi­zonyítsák, miért nem gazda­ságos például az állattenyész­tés, sokkal előbbre tartanánk. Figyelmeztetett, az őszi mun­kákra nagy gondot kell for­dítani, hiszen a betakarítás hetven százaléka éppen ezek­ben az őszi hónapokban, he­tekben történik. Kovács Imre elismeréssel szólt a megye mezőgazdasá­gának eredményeiről, de fi- gyelmeztetett, a jövőben kö­zéppontba kell, hogy kerül­jön a hozamráfordítás ará­nyainak vizsgálata. Nem elég a termelés növelése, a ráfor­dított költségeknek arányos­nak kell lenniök. Szólt a veszteségek csökkentésének fontosságáról, a mellékter­mékek hasznosításának szük­ségességéről s hangsúlyozot­tan arról, hogy a vezetésnek fel kell nőnie a megnöveke­dett feladatokhoz. A megyei tanács ülése az írásos előterjesztést a szóbe­li kiegészítéssel, egyhangú­lag elfogadta. Ezután Császár József tett jelentést a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehaj­tásáról és adott tájékozta­tást a végrehajtó bizottság fontosabb döntéseiről, a me­gyei tanácstagok interpellá­cióira adott válaszokról és a központi szervekkel foly­tatott tárgyalásokról. Zsigovits Ferenc, a tanács­tagi csoport elnöke a megyei tanácstagok Szekszárd váro­si csoportjának munkájáról számolt be. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag elfo­gadta. Interpellációt senki sem jelentett be. Fordulópont Európa történetében (2.) A néppel vagy a nagyiparosokkal ? Ami Németország szovjet övezetében, vagyis a megala­kuló Német Demokratikus Köztársaság területén történt, mindenben megfelelt a pots­dami értekezlet határozatai­nak. Amiben a győztes nagy­hatalmak potsdami konferen­ciájukon (1945. július 17.— augusztus 2.) megegyeztek — a nácizmus és gyökereinek, (beleértve a monopóliumok és nagybirtokosok gazdasági hatalmát) felszámolása a szö­vetségesek ellenőrzése alatt — mindenben megfelelt a né­met nép érdekeinek. A szov­jet zóna lakossága gyűlése­ken köszöntötte 1945. augusz­tus—szeptemberében a pots­dami megállapodást, amely — a kötelezettségek teljesíté­se után — célul tűzte ki a de­mokratikus, békeszerető, egy­séges Németország létrehozá­sát'. E cél érdekében munkál­kodtak és ezért figyelték egy­re nagyobb aggodalommal a nyugati zónákban történte­ket. Az Egyesült Államok már 1945-ben igényt formált a vi­lág vezetőjének szerepére, s az amerikai politika előteré­be a „kommunizmus vissza­szorításának” programja ke­rült. A nyugati szektorokban a katonai parancsnokoknak és politikai tanácsadóiknak nem volt nehér olyan né­met, — többé-kevésbé komp­romittált — politikusokat is találni, akikben még eleve­nen éltek 1918—19. a német- országi forradalmak emlékei. Ezek az emberek a harmin­cas évek elején inkább a nemzeti szocialisták előtti be- hódolást választották. Nos, a második világháború után ugyanők szívesen működtek közre Németország kettésza- kításában, - mert ily módon megszabadulhattak a balol­dali fejlődés veszélyétől. A szovjet övezetben is pró­bálkoztak reakciós politiku­sok, de ott a tömegek gyor­san forradalmasodtak, s a nélkülözésekkel teli 1945— 46-os esztendőkben nemcsak a múlt tanulságain volt mód elgondolkozniok, hanem a demokrácia iskoláját is gyor­san kijárták. Mindenekelőtt arról gondoskodtak, hogy a gyermekek valóban demok­ratikus iskolába járhassanak. Az iskolák katedráit a náciz­mus alatt kompromittált pe­dagógusok helyett 43 ezer an­tifasiszta munkás foglalta el. A száz hektáron felüli, va­lamint a vezető náciktól el­kobzott birtokok felosztására a helvi és tartományi köz- igazgatási szervek rendeletéi alapján került sor. A junkerek tehát — a nép­tömegek aktív közreműkö­désével — elvesztették poli­tikai hatalmuk gazdasági alapjait, s nem várt más sors a nagyiparosokra sem. És másutt, a nyugati öve­zetekben? Hessenben az 1946. december 1-én lezajlott nép­szavazáson 71,9 százalékos többség követelte a bányák, a vas- és acélgyárak, az ener­giaszolgáltató üzemek köztu­lajdonba vételét, a nagyban­kok és a biztosítási intézetek központi felügyeletét. Az ame­rikai katonai hatóság azonban megtiltotta a néptömegek akaratának megvalósítását, megákadályozta a német bé­keszerződés megkötését. A koncentrációs táborok­ban, a Gestapo kínzókamrái­ban kommunisták és szociál­demokraták együtt pusztul­tak és szenvedtek. 1945-ben a munkáspártok képviselői az­zal a meggyőződéssel és elha­tározással kezdtek újra mun­kához, hogy véget kell vetni a testvérharcnak, amely 1933 előtt megakadályozta a hit­leristák elleni eredményes fellépést. így született meg a törekvés a kommunisták és a szociáldemokraták pártjának gyors egyesítésére, az egysé­ges munkáspárt megteremté­sére. 1946 áprilisában alakult meg a Német Szocialista Egy­ségpárt, amelynek a kommu­nista Pieck — és a szociálde­mokrata Otto Grotewohl let­tek első vezetői. A nyugati övezetekben a katonai kormányzatok le­küzdhetetlen akadályokat ál­lítottak a kommunisták és szociáldemokraták ott is ki­bontakozó egységmozgalma elé. Pedig a tömegek jelen­tős része az egység híve volt ott is: akció- és egységbizott­ságok működtek, illetőleg működtek volna, ha ezt meg nem akadályozzák. A „katonai kormányzat vo­nala” — mármint a nyugati övezetekben — egyre inkább az ország kettészakítása felé haladt. 1947. január elsejétől az amerikaiak és angolok öveze­teiket közösen igazgatták, ké­sőbb pedig — 1948. augusz­tus 1-én — Bizóniához csat­lakozott a francia övezet, ki­alakult Trizónia, az NSZK alapja. A nyugatnémet különál- lam megteremtésének útján döntő lépést jelentett az 1948 februárjában, Londonban megtartott értekezlet, ame­lyen az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kép­viselői — Belgium, Hollandia és Luxemburg megbízottjai­nak jelenlétében — megtár­gyalták a három ország kö­zös németországi politikáját. Ezzel nyíltan megsértették az érvényben levő négyoldalú egyezményeket, hiszen a né­met közigazgatást a négy megszálló hatalom kormánya közösen vállalta 1945-ben. Néhány hét múlva a nyu­gati övezetekben puccsszerű­en új pénzt vezettek be. - Ez­zel tulajdonképpen máris kettészakították az országot. Fejenként 60 régi márkát váltottak csak be az új pénz­nemre. Nyugat-Berlinben is bevezették az ő márkájukat, így szakították ketté Német­országot és magát Berlint is, még mielőtt megalakították volna hivatalosan a nyugat­német különállamot. PINTÉR ISTVÁN (Következik: Kizárja egy új európai háború lehetősé­gét). 1 Vb-ülések A 2. sz. általános iskola A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegna­pi ülésének fő napirendi tár­gya a 2. sz. általános iskola igazgatójának beszámolója volt. Csöngedi Gyula igazgató sok szempontból megnyugta­tó helyzetről adott számot, de ezt egyáltalán nem lehet az iskolai munka minden terü­letére általánosítani. Fejlőd­tek az oktatási feltételek, összeszökottabb lett és ered­ményesebb munkát végez a 29 tanteremben, 31 tanuló- csoportban 945 gyereket ok­tató 59 tagú tantestület. A fűtéssel azonban változatlanul problémák vannak és aligha nevezhető megnyugtatónak az a kiegészítés, melyet Vitéz Zsolt művelődésügyi osztály- vezető fűzött a beszámolóhoz és amelyből idézünk: „Az is­A pénzügyi (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén, a pénzügyi osztály vezetője adott számot a szakigazgatási szerv felada­tainak ellátásáról. A beszámoló részletesen taglalta azt a sokrétű tevé­kenységet, melyet a pénzügyi szakigazgatási szerv dolgo­zói a városban és a város környéki községekben végez­nek. Irányító, ellenőrző, szer­vező munkájuk mindinkább kola fűtését a kazáncsere je­lenlegi készültségi foka mel­lett nem látom biztosított­nak.” Rendezetlen és a legki­sebb eső után is napokig használhatatlan az iskola udvara. A legfontosabb mind­ezek mellett a gyerekek ta­nulási készsége és tanulmá­nyi eredménye. Utóbbi javult, a bukottak aránya csökkent. De „feladataikat nem belső igényük1 kielégítésére végzik a legtöbben, hanem külső (szü­lői, nevelői) ráhatásra. Emiatt a tanulási munkában nem ki­tartóak. önmagukkal szem­ben nem igényesek. Ez azon­kívül, hogy csak a legszüksé­gesebbet tanulják meg, meg­mutatkozik munkáik külső képén is.” A tantestületnek — és természetesen a szülőknek — tehát még van bőven tennivalója. tevékenység megfelel az államigazgatási szervekkel szemben támasz­tott magasabb követelmé­nyeknek. A pénzügyi osztály rend­szeresen segíti a város kör­nyéki tanácsokat feladataik megoldásában, a tervezésben. Az osztály segítőkészségét és ténylegesen adott támogatását dicséretesnek minősítette a testület és a jó kollektíva ki­alakításáért elismerését fe­jezte ki. Magyarszéki Endre Szovjet kitüntetések a Szövetség gázvezeték magyar építőinek A KGST-országok közös be­ruházásával megvalósult csak­nem 3000 kilométer hosszú Szövetség földgázvezeték leg­jobb magyar építőinek a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége magas ér­demrendeket és kitüntetése­ket adományozott, amelyeket szerdán a budapesti szovjet nagykövetségen tartott ün­nepségen adott át Vlagyimir Pavlov nagykövet. A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjét kapta Faggyas János, a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat vasbeton- szerelő művezetője. az 1979. Október 2-án megtartott szeptember havi lottó-jutalom­sorsolásról, melyen a 37. heti szelvények vettek részt. A gyors­listában az alábbi rövidítéseket használtuk: a = vásárlási utalvány (1000 Ft), b = Lada 1200 tip. személygép­kocsira utalvány, c = egyszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára (pozíciószám: 9201/1), d = kétszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára (pozíciószám: 9201/1), e = egyszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára (pozíciószám: 9224/4), f = egyszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára (pozíciószám 9207/1), g = szerencseutalvány (30 000 Ft), h = színes tv I. (28 000 Ft), i = színes tv II. (22 300 Ft), j = zenesarok utalvány (20 000 Ft), k = otthon lakberendezési utal­vány (15 000 Ft), 1 = televízió (10 000 Ft), m = vásárlási utalvány (10 000 Ft), n = vásárlási Ft), utalvány (9000 o = vásárlási Ft), utalvány (7000 p = vásárlási Ft), utalvány (5000 r = vásárlási Ft), utalvány (4000 s = vásárlási Ft), utalvány (3000 t = vásárlási Ft). utalvány (2000 A nyertes szelvényeket 1979. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. Alább a pécsi körzetben vásá­rolt, nyertes szelvények számát közöljük: 2 377 960 i, 2 382 863 O, 2 387 766 h, 2 402 475 1, 2 412 281 m, 2 417 184 p, 2 426 990 h, 2 436 796 O, 2 446 602 h, 2 451 505 p, 2 456 408 r, 2 461 311 r, 2 466 214 s, 2 471 117 s, 2 490 729 m, 2 495 632 t, 2 500 535 m, 2 505 438 a, 2 515 244 h, 2 525 050 h, 2 534 856 p, 2 539 759 h, 2 544 662 g, 2 564 274 k, 2 578 983 p, 2 583 886 p, 2 598 595 r, 2 603 498 s, 2 613 304 s, 2 628 013 O, 2 632 916 t, 2 642 722 n, 2 652 528 n, 2 657 431 h, 2 662 334 O, 2 667 237 1, 2 672 140 p, 2 686 849 1, 2 696 655 S, 2 711 364 h, 2 716 267 j, 2 755 491 g, 2 770 200 r, 2 789 812 j, 2 794 715 g, 2 799 618 O, 2 804 521 m, 2 809 424 p, 2 824 133 s, 2 848 648 p, 2 853 551 j, 2 873 163 t, 2 878 066 p, 2 882 969 k, 2 887 872 n, 2 892 773 1, 2 897 678 O, 2 902 581 p, 2 917 290 p, 2 922 193 r, 2 927 096 r, 2 941 805 o, 2 851 611 r, 2 961 417 h, 2 966 320 g, 2 981 029 p, 2 985 932 s, 2 990 835 O, 2 995 738 s, 44 622 208 m, 44 632 014 r. 44 635 917 0. 44 641 820 p. 44 882 067 n, 55 629 443 1, 55 634 346 1, 55 639 249 n. 55 644 152 s, 55 869 690 j, 55 874 593 t, 64 028 282 t, 64 042 991 t, 64 062 603 1, 64 072 409 S, 64 082 215 O, 64 087 118 n, 64 092 021 S, 64 106 730 h, 64 116 536 o. 64 121 439 m, 64 126 342 n, 64 145 954 j, 64 165 566 m, 64 170 469 c, 64 175 372 j, 64 194 984 k, 64 199 887 n, 64 219 499 O, 64 224 402 p, 64 229 305 t, 64 234 208 S, 64 244 014 t, 64 263 626 s, 64 268 529 1, 64 273 423 s, 64 322 462 S, 64 327 365 p, 64 332Í268 s, 64 337 171 t, 64 351 880 t, 64 361 686 t, 64 366 589 t, 64 371 492 1, 64 376 395 r, 64 291 104 r, 64 405 813 k, 64 410 716 h, 64 420 522 t, 64 430 328 m, 64 440 134 p, 64 445 037 i, 64 449 940 1, 64 459 746 h, 64 469 552 m, 64 479 358 h, 64 484 261 nj. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom