Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-20 / 246. szám
1979. október 20. í TOLNA __ "rsfÉPÜJSÁG 3 A törvény a gyakorlatban Hogyan valósul meg a tankötelezettségi törvény, milyen eredményekről lehet beszámolni, milyen gondok vannak? E kérdésekre Dombóváron és környékén kerestünk választ. Mint megtudtuk, a városi tanács kiemelt feladatként kezeli a tankötelezettségi törvény megvalósítását. A tanév során több alkalommal végeznek ellenőrzést az iskoláknál és az igazgatókat beszámoltatják a törvény végrehajtásáról. A korábbi években jelentős volt a felmentett , tanulók száma, ezért az utóbbi időben iskolába járás alóli felmentést csak rendkívül indokolt esetben adnak. Felmentések adása előtt kikérik a Nevelési Tanácsadó véleményét, így az iskolaköteles gyereket indokolt esetben is csak akkor menthetnek fel, ha óvodai elhelyezése biztosított. Differenciált beiskolázással igyekeznek csökkenteni a felmentettek számát. Az iskolás korú gyermek első osztályban kezdi meg tanulmányait, szükség esetén korrekciós vagy pedig kisegítő iskolába irányítják. Három éve korrekciós osztály működik Dombóváron. Azóta csökkent az első osztályban a bukások száma, s a máscftik osztályban a tanulók nagy része felzárkózik a többiekhez. Ugyancsak eredményként könyvelhető el, hogy valamennyi nagycsoportos gyermek óvodai ellátása, így iskolaelőkészítése is biztosított. Ehhez persze áldozatot kellett hozni az óvodáknak, hiszen száz férőhelyre százötven gyermeket helyeztek el. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy jól kamatozik ez az áldozat. Külön gondot fordítanak a cigánygyermekekre. Az ő óvodai elhelyezésük mindenképpen biztosított. Az óvodai iskolaelőkészítésen túl azonban ők még külön intenzív iskolaelőkészítést is kapnak. Ez 92 órás plusz foglalkozást jelent. Iskolalátogatás alóli felmentést 14 éven aluli gyermeknél csak abban az esetben engedélyeznek Dombóváron és környékén, ha erkölcsileg romboló hatású a tanuló jelenléte. A 14. életév után is csak indokolt esetben adnak felmentést, ha a tanuló folytatni tudja tanulmányait, a dolgozók iskolájában. Ehhez a munkához az iskolák jelentős segítséget kapnak a gyámhatóságtól és az üzemi pártfogóktól is. A városkörnyék falvaiban az értelmi fogyatékos gyermekek jó része korábban nem tudta elvégezni az általános iskolai tanulmányait, mert kisegítő iskola csak Dombóváron működött. Az utóbbi időben azonban a falvakban élő kisegítősöket heti hatórás korrepetálással készítik fel a kisegítő tananyagból osztályvizsgára. A falvak nagy részéből e2en kívül autóbusz- szal szállítják őket Dombóvárra. A hétközi bentlakásos kollégiumban ettől a tanévtől kezdve külön kisegítő csoport is működik. Az eredmények mellett gondok is nehezítik a tankötelezettségi törvény még eredményesebb végrehajtását. Sok esetben problémát jelentenek a tanácsnak a vá- rosbavagy a városkörnyékére bekötöző családok. Nem egy esetben kiderült, hogy ezeknél a családoknál a 8—9 éves gyermek még nem járt iskolába. Ugyancsak gondot jelentenek a vándorló családok. Az utóbbi időben az igazolatlan mulasztások csökkenése tapasztalható. Ezt a tanács szigorú fellépéssel — főként pénzbüntetéssel — érte el. Sokat segít ezen a téren a gyermekvédelmi felelősök hálózata is. — majoros — Új cipőipari gép A KAEV — Könnyűipari Gépgyártó Vállalat — egri gyáregységében könnyűipari berendezéseket gyártanak. A cipőiparban használatos csákózógépeikkel jó hírnevet szereztek több szocialista és tökésországban. Jelenleg Spanyolországban és Francia- országban mutatják be az új nagy teljesítményű gépeiket. A gyár Béke szocialista brigádja saját tervezésű és kivitelezésű műszerkocsit készített, amelynek segítségével ötödére csökkentik a gépek műszaki ellenőrzési idejét. Az új műszerkocsi a gyári Alkotó ifjúság pályázaton első díjat nyert. TÁÉV IVIIunkauédelmi találkozó (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat adott otthont az első ízben megrendezett munkavédelmi tájérte- kezletnék. A tanácskozáson az ember egészségének, testig épségének védelmében tapasztalatokat cseréltek a résztvevő négy megye: Somogy, Tolna, Zala és Baranya munkavédelmi vezetői. A megnyitó után Chrenó- czy László, a TÁÉV műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a vállalat munkavédelmi helyzetéről, majd az azt követő konzultáció után a vendégek megtekintették a vendéglátó vállalat központi telephelyét, üzemeit. HABERSCHUSZ ERZSÉBET Megkezdődtek az országos ifjúmonkásnapok Tegnaptól a nagymúltú munkáskerület, Csepel ad otthont az idei országos ifjúmunkásnapok szakmai, politikai, kulturális és sport- rendezvényeinek. A Csepel Vas- és Fémművek'munkás- otthonában több mint 500 dolgozó ifjú kommunista jelenlétében nyitotta meg a háromnapos rendezvénysorozatot Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Elmondta, hogy az első ízben 8 évvel ezelőtt meghirdetett ifjúmunkásnapok is hasonló célt, a munkásfiatalok műveltségének elmélyítését, ifjú szakembereink tehetségének, szakismeretének bemutatását, a munkáshagyományok ápolását, s nem utolsósorban a diákok pályaválasztásának megkönnyítését szolgálták. — Növekvő feladataink végrehajtásához nélkülözhetetlen a munkásfiatalok korszerű műveltsége, politikai elkötelezettsége — hangsúlyozta. — A munkáshagyományok ápolása, hazánk és közvetlen környezetünk sze- retete, a kommunista mozgalom megismerése, mind-mind olyan cél, amelynek valóra- váltását az ifjúmunkásnapok rendezvényei is elősegítik. A KISZ KB titkára örömmel szólt arról: — Nap mint nap érkeznek hírek a kongresszusi és a felszabadulási szocialista munkaversenyben tett felajánlásókról és munkasikerekről. Dolgozó ifjúságunk — felismerve a munkaverseny jelentőségét — tetemes részt vállal a minőség és a hatékonyság javítását, a takarékosság fokozását szolgáló teendőkről. Fontos, hogy a KISZ tagjai, az ifjúmunkások legjobbjai élen járjanak az újítómozgalomban, az Alkotó ifjúság pályázatban, a napi termelési feladatok pontos teljesítésében. Az ünnepség résztvevői megtekintették az Alkotó ifjúság pályázatra és kiállításra küldött legsikerültebb pályamunkákat: a munkás■otthonban a kohó- és gépipar, a nehézipar, a könnyűipar, az építőipar és a KPM területén dolgozó fiatalok egyéni és kollektív munkával készült pályaműveit szemlélhették meg. Az országos ifjúmunkásnapok résztvevőit Csepel nagyvállalatai látták vendégül. A nap eseményeit szakmai-politikai vetélkedő is gazdagította. Megkezdődött az ifjú ezermesterek vetélkedőjének döntője. Miért Antineuraigica? Helénke, aki valamikor, a harmincas évek elején még kislányként szakadt idegenbe, egész pontosan Franciaországba, míg élt, minden nyarat idehaza töltött. Kortársait a sárga irigység kerülgette, midőn barátnőjük — a hentesné — eldicsekedett azzal, hogy ezt a nyári két hónapot megengedheti magának a nyugdíjából, amiből még marad is valamicske, mert Eszter, a fogorvos özvegye csak havi háromezret kér és ebben minden benne van, még az is, hogy ő ápolásra szorul. A jóképű körzeti orvos is megkapja a megállapodott összeget, hogy hetente jöjjön el, ha szükséges, ha nem, mert még a nap is másként süt, ha a férfi nélkül maradt házban legalább néha betoppan egy hímnemű lény. Számos hétvégén voltam vendége a háznak, noha igen nehezen viseltem Helén asszony minden képzeletet felülmúló szeszélyességét.' Néha az volt az érzésem, hogy az lenne talán leginkább a kedvére, ha a szobájába kért vizet is az issza meg helyette, aki felszolgálta. S volt még valami, amivel különösen fel tudta forralni a mérgemet ez a hetven felé ballagtában is huszon- valahány évest játszó vénasszony. Helénkénék a „dúsgazdagnak” rendre itthon törött el úgy a protézise, hogy megjavításáról szó sem lehetett, csak egy új csináltatásáról. Szemüveg is csak addig szolgált, amíg haza nem érkezett. Gondolom, ha Helénkének műlába van, azt is csak hazai anyagból csináltatott volna, mivel — ahogy mondotta volt: — „ezek a dolgok nevetségesen ol- csóak". Szóval, a nyári program kezdődött azzal, hogy „micsoda pech”, új protézis kellett. Folytatódott a szemüveggel és nem tudom még mi következett volna, ha egy hangtalanul fogyasztott vasárnapi ebéd alatt Helénke nem rakja nagy koppanással a kést és villát tányérja mellé, nem jelenti be, halálos komolyan: — Gyerekek én olyan jól érzem magam, hogy már csak egy férfit kívánok. Ma is csodálkozom, hogy attól a falattól, ami a kinyilatkoztatás pillanatában a torkomon akadt, nem fulladtam meg. Annak köszönhetem megmenekülésemet, hogy kipukkadt belőlem a hahota. A különben béketűrő háziasszony képe paprikavörösre váltott: — Közlöm veled, hogy- ez még nálunk sem kapható receptre. Helénke csak annyit dünnyögött, hogy kár, majd sértődötten visszavonult, hogy. negyedóra múltán jajveszékelni kezdjen. Rosszul van, rohanjon valaki az orvosért! Én rohantam és nem lepett meg, hogy mikor visszaérkeztem az orvossal, Helénke frissen kifestve, a legszebb pongyolájában üldögélt inkább, mint feküdt az ágyban, s férfiasán bevallotta, hogy csak látni akarta a dokit és dumálni kicsikét, mert „ezek a nők itt olyan unalmasak”. Miért jutott eszembe éppen ez a történet? Az országgyűlés őszi ülésszakának egyik felszólalója mondotta el, hogy bár rendkívül olcsók hazánkban a gyógyszerek, számos olyan üdülő- vendégünk akad, aki nem magánorvosi recepttel jelenik meg a patikában. Illusztrációként mesélt is egy esetet. A külföldi gyógyszereket is forgalmazó gyógyszertárban hosszan magyaráz a patikusnő bizonyos Kovács Józsefnek, aki egyenként csúsztatja táskájába a felírt gyógyszereket. Mikor már csak két egyforma dobozka van hátra, minek tartalma úgy látszik fokozottabb elővigyázatot igényel, szenvedélyesebbre vált a magyarázó hang. S ez az, amit megsokal „Kovács” úr, mert szórakozottsága feloldódik és kérdőn rámered a csaknem kiabáló gyógyszerésznőre: — Was? Ha valaha kétséges lett volna, hogy miért kér tőlem Eszéken lakó távoli rokonom csak Anti- neuralgicát ajándékba, amikor meglátogatom, a sztori alapján megfejthetném. De ezekben a dolgokban nincsenek kétségeim, noha nincs hivatalos listánk mindarról, amire a külföldön élők, hozzánk látogatók azt mondják, hogy „nevetségesen olcsó...” —la— A NEB életéből Űj ellenőrzési módszert próbál ki a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Nem vizsgálat keretében tárnak fel egy-egy témát, hanem folyamatában kísérik végig az adott terület változásait Ez esetben a lakosság kereskedelmi ellátását ki vánják áttekinteni. Az első lépcsőben néhány megyében elvégzik a tájékozódást, majd egy idő múlva más megyék kerülnek sorra és így tovább, tehát az országos folyamat során kapnak információkat. Az ellenőrzést a megyei NEB- ek kereskedelmi szakcsoportját irányítják. A járási szakcsoportok járásonként elvégzik az ellenőrzést, ezek összesítése és a megyei szervek kialakított véleménye együttesen adja majd az eredményt. Részt vesznek a népi ellenőrök munkájában a MÉSZÖV, a népfront, a megyei tanács és a szakszervezet képviselői is. Nem a hibákat keresik minden áron, hanem azt szeretnék kiszűrni, hogy kevés beruházással hogyan lehetne ésszerűbbé, folyamatosabbá tenni a lakosságellátást. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében az életszínvonalnak az eddigihez képest mérsékeltebb fejlődésével kell számolnunk. Mégis, a lehetőségekhez képest a lakosság áruellátását javítani kell, minőségben és választékban is. A NEB-ek mellett működő szakcsoportok egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a szakterületüket folyamatosan figyelemmel kísérjék. Ebben az ellenőrzési folyamatban többek között azt nézik meg, hogy milyen a boltok áruellátása, választéka a korábbihoz képest? A kínálat minősége, mennyisége és választéka követi-e az árváltozások hatására bekövetkezett keresletváltozásokat. A napi cikkekből folyamatos-e az áruutánpótlás, a szállítások időpontja alkalmazkodik-e az áru természetéhez, például tej, péksütemény esetében. Kellő gondot for- dítanak-e a kereskedelmi egységek a kiszolgálás kulturáltságára, a megfelelő vásárlási körülmények kialakítására? Különös figyelmet kell fordítani a munkáslakta területek, a városok és a nagyobb közigazgatási területet átfogó társközségek perem kerületeinek ellátására. Ez utóbbi talán még a többinél is fontosabb a megyékben. Nemegyszer panaszolják a kisközségekben élők az ellátás hiányosságait. Újabban a háztartási és vegyi áruk hiányoznak. Hiába rendelnek a boltosok tízféle mosóport, csak kétféle érkezik és abból is kevesebb a szükségesnél. Ellenőrizni fogják a népi ellenőrök az ellenőrzést is, és a lakossági panaszok kivizsgálásának módját és alaposságát. A tájékozódás végén készül egy összefoglaló anyag, de szükség szerint élhetnek a népi ellenőrzési bizottságok szignali- zációval, terven felüli cél- vizsgálat elrendelésével és más, szokásos módszerekkel, attól függően, hogy milyen tapasztalatokat szereznek. A legfontosabb megállapításokat és az ezekből következő realizálási javaslatokat ez esetben is megküldik a kereskedelem javításában illetékes szerveknek.
