Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-18 / 244. szám
XXIX. évfolyam, 244. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. október 18., csütörtök Mai számunkból HONISMERETI MOZGALOM (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) DIÁKNAPOK szekszardon (5. old.) ■felt ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (3. old.) A pártélet kollektivizmusa Valós igényéket .fejez ki, hogy az utóbbi időben gyakrabban hallani olyan véleményéket: jó lenne közvetlenebbé, bensőségesebbé tenni a pártszervezetek belső életének légkörét, erősíteni a párttagok közötti emberi kapcsolatokat. E vélemények megfogalmazói nem egyszer utalnak a felszabadulást megelőző vagy azt közvetlenül követő időszakra, mondván, hogy akkor erőteljesebb volt a kommunisták között az összetartozás érzése, jobban törődték egymással a párt tagjai. Figyelmet érdemlő, elgondolkodtató észrevételék ezek. S nem tanulság nélkül való a múlttal történő összevetés, a múlt értékes hagyományaira való hivatkozás sem. Ám itt sem hagyható figyelmen kívül munkastílusunk sarkalatos vonása, a konkrét helyzet figyelembevételének lenini lényege. Azokban az időkben az MKP csak egyike volt az ország politikai pártjainak, — am‘i összekötötte tagjait — a kommunista eszme vállalása —, egyben meg is különböztette őket más politikái irányzatok híveitől. Az összetartozást az azonosság ^és a különbség egyaránt motiválta. Ma viszont, amikor a közvélemény szinte egyöntetűen elfogadja a párt politikai irányvonalát, amikor a politika lényegbevágó kérdéseiben alapvetően egységes a felfogás, a kommunisták összetartozása is szükségszerűen más módon jut kifejezésre. Éppen ezért támaszt bennem kételyeket például az az elgondolás, hogy a pártélet légkörét tegyük azzal is bensőségesebbé, hogy a hivatalos fórumök mellett szervezzünk kötetlenebb találkozási formákat is, a párttagok rendezzenek időnként közös kirándulásokat, színházlátogatásókat, fehérasztal melletti eszmecseréket. Természetesen ezéknék is lőhet létjogosultságuk: magam is hallottam egy-egy pártcsoport jól sikerült összejöveteléről, ami kétségkívül erősítette az adott kollektíván belül a baráti-elvtársi kapcsolatokat. Az ilyesmi azonban — ha rendszeressé válik, intézményesedik — nemcsak összeköt, de óhatatlanul el is választ. Nem hinném tehát, hogy a párttagok összetartozását, ► a pártszervezet belső életénék légkörét ezen az úton kellene, vagy lehetne fejlesztem. A megoldást nem a szervezeti élet meglevő keretein belül, vagy a keretek bővítésével tudjuk elérni, hanem sókkal inkább ezek jó kitöltésével, tartalmi fejlesztésével. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek közösségi szelleme mindenekelőtt és elsősorban a fő feladataik megoldását szolgáló együttes cselekvéssel fejleszthető. Valóságos közösségre jellemző légkört azonban csak akkor formál az együttes cselékvés, ha a kolléktíva tagjai érdemben részt vesznék a tennivalók kimunkálásában, az elhatározások megformálásában is. Semmi mással nem helyettesíthető szerepe van az együttes cselékvés irányát megjelölő vitáknak, megbeszéléseknek, amelyekben az adott kolléktíva minden tagja egyenrangúként hallathatja és hallatja is a szavát, ahol minden felelősen elhangzó véleményt felelősen is mérlegelnek, s ahol a megszületett döntés kiegyensúlyozottan tartalmazza, ami az egyes véleményekből a leginkább megalapozott és előremutató. Bánki tanúsíthatja: ahol meghonosodtak az ilyenféle eszmecserék, ott a pártszervezet, a pártcsoport tagjai valóban harcostársaknak tekintik és érzik egymást, s még a viták során természetszerűen felszikrázó nézetütközésék sem gyengítik az elvtársiasság légkörét. A pártszervezetek belső életének atmoszférája tehát — nyugodtan mondhatjuk — a legszorosabban összefügg a pártdemókrácia érvényesülésével. S ha a múlt tradícióit említjük, hozzátehetjük: érdemes lenne ebből a szempontból is átgondolni a kommunista pártnak, a munkásmozgalomnak a felszabadulást közvetlenül követő évékben folytatott tevékenységét, a munkásszervezetek belső demokratizmusának hatását az ott uralkodott — és ma nem egyszer félidézett, emlegetett — légköre. Nem csekélyebb fontosságú a közös feladatók megoldásában játszott személyes részvétel értékelése sem. Ha minden kommunista tapasztalhatja, hogy a közösségnek fontos az általa végzett tevékenység, hogy számon tartja, megbecsüli — akkor természetszerűen erőteljesebb lesz belső kötődése e közösséghez. Ilyen ösz- szefüggésben még a bírálat, az elmarasztalás sem taszít, ha érződik rajta a „követelünk tőled, mert tisztelünk”, makarenkői elve. Az említették mellett természetesen fontos az is, hogy a közösség törődjék tagjai egyéni életének öröméivel és gondjaival is. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve — amit inkább az eljövendő kommunista társadalomra szöktünk vonatkoztatni — a kommunisták közösségéiben már ma is jelen lehet ezen a módon. S hogy erre mekkora az igény, azt mindennél beszédesebben példázta a tagkönyvcsere idején folytatott egyéni beszélgetésék hátása. Helyénvaló és üdvös törekvés, hogy a közelgő ötéves számvetés előtt jó néhány párt- szervezetben meg kívánják e beszélgetéseket ismételni. Az ilyen eszmecsere hatása túlmutat önmagán: kifejeződik benne, hogy a pártszervezet közösségét érdékli az egyénék személyes élete, helyzete, tettei és gondolatai. A közösségi szellem, a légkör fejlesztése tehát nem valamiféle elkülöníthető feladat, amelyet más teendőktől függetlenül kellene megoldani. Az igazság bensőséges, elvtársias szellem csak a mindennapi tennivalók megoldásának folyamatában, annak elválaszthatatlan részéként alakítható ki, őrizhető meg és fejleszthető szüntelenül tovább. "Gy. L. Andrej Kirilenko hazánkba érkezett Szabad szombat a tanácsoknál A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Kíséretében van Valentyin Makejev, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi pártbizottság másodtitkára és Jevge- nyij Razumov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője. Andrej Kirilenko és kísérete fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baranyai Tibor és Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Délután Andrej Kirilenko és kísérete megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén és a szovjet hősök emlékművét a Szabadság téren. Mindkét koszorúzásnál jelen volt Győri Imre, az Budapestre érkezett Andrej Kirilenko. Képünkön: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadja az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, á központi bizottság titkárát. MSZMP Központi Bizottságának titkára és Berecz János. Ezt követően a Központi Bizottság székházában Németh Károly és Andrej Kirilenko vezetésével megbeszélést folytatott a magyar és a szovjet tárgyaló csoport. Tagjai: Somogyi Sándor, Baranyai Tibor és Berecz János, illetve Valentyin Makejev, Jevgenyij Razumov és Vlagyimir Pavlov. tartanak Mindenütt ügyeletet Október 20-án életbe lép az a rendelkezés, mely szerint a közhivatalokban, így a tanácsoknál is minden páros szombat szabad szombat. Ezen a napon a megyei tanácson, a városi és községi tanácsokon, a járási hivatalokban csak ügyletet tartanak. A megyei tanácson a 35. számú irodában tartják az ügyeletet. Az ügyeleti rendszer feladata, hogy a megyei tanácsot ezen időben felkereső ügyfelek részére felvilágosítást adjon, szóbeli beadványaikat jegyzőkönyvbe foglalja, írásbeli beadványaikat átvegye. Hogy az ügyintézés ezen a napon is teljes értékű legyen, a megyei tanács elnöke utasításban kötelezte az ügyeletet teljesítőt arra, hogy az ügyeletet követő első munkanap délelőttjén az általa átvett írásos beadványokat, illetve a szóbeli beadványokról felvett jegyzőkönyveket továbbítsa a hatáskörrel rendelkező szak- igazgatási szervnek. A megyei tanács elnökének utasítása szerint a városi, a községi tanácsok a szabad szombatokon amellett, hogy egy-egy ügyintézőjük reggel nyolctól 12.30-ig ügyeletet tart és a fent már említett szabályok szerint jár el, a helyi szakásoknak megfelelően egyes államigazgatási szolgáltatásokat (házasság- kötés, más családi és társadalmi ünnepek rendezése) az eddigi gyakorlathoz igazodva, konkrét igények alapján kötelesek ellátni. A járási hivatalokban is, hasonló módon, mint a megyei tanácsnál, a szabad szombatokon 8-tól 12.30-ig tartanak ügyeletet. Óvoda könnyűszerkezetes elemekből , Wq.------+-/ Sl jv \? « * í m _ ; » ¥ ^AlS . x” """i " j'W in J |áf| j #ms/ » * 1. V. mr * ™* Egy 216 személyes óvoda építése kezdődött meg Szekszárdon, a Honvéd utcában. Az új gyermekintézményt NDK könnyűszerkezetes elemekből építi a TOTÉV, s a tervek szerint jövő év szeptemberére készül el. Asszad elutazott Moszkvából Katonai tiszteletadással búcsúztatták Moszkvában Hafez Asszadot, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárát, a Szíriái Arab Köztársaság elnökét, aki moszkvai, hivatalos tárgyalásai befejeztével szerdán, a szovjet fővárosból Jerevánba utazott. A szíriai elnöktől a repülőtéren vett búcsút Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitrij Usztyi- nov marsall honvédelmi miniszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Borisz Ponomarjov, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára, valamint több más magas rangú, szovjet személyiség. Asszad Koszigin kíséretében vonult el a tiszteletére felsorakozott díszalakulat előtt. A szíriai elnököt örmény- országba elkísérte A. Vat- csenko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese. Vendégeink látogatásai A Karl-Marx-Stadt megyei tanácsi küldöttség tagjai szerdán délelőtt Szekszárdon tartózkodtak. Megtekintették a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregységét, majd ezt követően a Tolna megyei Állami Építőipari Válalat poligonüze- mébe látogattak, ahol Villányi József a vállalat igazgatója tájékoztatta vendégeinket a vállalat életéről. Délután Tamásiban, a járási hivatalban tanulmányozták a hivatal munkáját, amelyről Grill Ferenc, a járási hivatal elnöke adott tájékoztatót. A tájékoztatót követően a tanácsi küldöttség tagjai a simontornyai várat látogatták meg. Salvador a puccs után Súlyos összecsapások voltak kedden San Salvadorban, a Romero diktátor megdöntésével hatalomra került fegyveres erők, és az új juntával szembehelyezkedő baloldali gerillacsoportok között. A harcokban legkevesebb nyolcán meghaltak és sokan megsebesültek. Az ország új vezetői elrendelték, hogy a fegyveres erők ürítsék ki azt a három üzemet, amelyet sztrájkoló munkásaik hetek óta megszállva tartanak, és szabadítsák ki az ott fogva tartott túszokat. A junta 22.00 óra és reggel 5.00 óra között kijárási tilalmat rendelt el, s bejelentette, hopv az érvényben lévő rendkívüli állapot szükség esetén harminc napon túl is meghosszabbítható. A Romero diktátor megdöntésével hatalomra került Majano és Gutierrez ezredes kedden nyilvánosságra hozta „sürgősségi programját”, amelynek célja a „nyugalom helyreállítása és az ország alapvető átalakításához szükséges alapok megteremtése”. A program szerint a lehető legrövidebb időn belül választásokat tartanak egy polgári többségű kormány megteremtéséhez.
