Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

XXIX. évfolyam, 244. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. október 18., csütörtök Mai számunkból HONISMERETI MOZGALOM (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) DIÁKNAPOK szekszardon (5. old.) ■felt ATOMERŐMŰ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) A pártélet kollektivizmusa Valós igényéket .fejez ki, hogy az utóbbi időben gyak­rabban hallani olyan véleményéket: jó lenne közvet­lenebbé, bensőségesebbé tenni a pártszervezetek belső életének légkörét, erősíteni a párttagok közötti emberi kapcsolatokat. E vélemények megfogalmazói nem egy­szer utalnak a felszabadulást megelőző vagy azt köz­vetlenül követő időszakra, mondván, hogy akkor erő­teljesebb volt a kommunisták között az összetartozás érzése, jobban törődték egymással a párt tagjai. Figyelmet érdemlő, elgondolkodtató észrevételék ezek. S nem tanulság nélkül való a múlttal történő össze­vetés, a múlt értékes hagyományaira való hivatkozás sem. Ám itt sem hagyható figyelmen kívül munka­stílusunk sarkalatos vonása, a konkrét helyzet figye­lembevételének lenini lényege. Azokban az időkben az MKP csak egyike volt az ország politikai pártjainak, — am‘i összekötötte tagjait — a kommunista eszme válla­lása —, egyben meg is különböztette őket más politikái irányzatok híveitől. Az összetartozást az azonosság ^és a különbség egyaránt motiválta. Ma viszont, amikor a közvélemény szinte egyöntetűen elfogadja a párt poli­tikai irányvonalát, amikor a politika lényegbevágó kér­déseiben alapvetően egységes a felfogás, a kommunis­ták összetartozása is szükségszerűen más módon jut kifejezésre. Éppen ezért támaszt bennem kételyeket például az az elgondolás, hogy a pártélet légkörét tegyük azzal is bensőségesebbé, hogy a hivatalos fórumök mellett szer­vezzünk kötetlenebb találkozási formákat is, a párttagok rendezzenek időnként közös kirándulásokat, színház­látogatásókat, fehérasztal melletti eszmecseréket. Ter­mészetesen ezéknék is lőhet létjogosultságuk: magam is hallottam egy-egy pártcsoport jól sikerült összejövetelé­ről, ami kétségkívül erősítette az adott kollektíván be­lül a baráti-elvtársi kapcsolatokat. Az ilyesmi azonban — ha rendszeressé válik, intézményesedik — nemcsak összeköt, de óhatatlanul el is választ. Nem hinném tehát, hogy a párttagok összetartozását, ► a pártszervezet belső életénék légkörét ezen az úton kellene, vagy lehetne fejlesztem. A megoldást nem a szervezeti élet meglevő keretein belül, vagy a keretek bővítésével tudjuk elérni, hanem sókkal inkább ezek jó kitöltésével, tartalmi fejlesztésével. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek közösségi szel­leme mindenekelőtt és elsősorban a fő feladataik meg­oldását szolgáló együttes cselekvéssel fejleszthető. Valóságos közösségre jellemző légkört azonban csak akkor formál az együttes cselékvés, ha a kolléktíva tagjai érdemben részt vesznék a tennivalók kimunká­lásában, az elhatározások megformálásában is. Semmi mással nem helyettesíthető szerepe van az együttes cselékvés irányát megjelölő vitáknak, megbeszélések­nek, amelyekben az adott kolléktíva minden tagja egyenrangúként hallathatja és hallatja is a szavát, ahol minden felelősen elhangzó véleményt felelősen is mérlegelnek, s ahol a megszületett döntés kiegyensú­lyozottan tartalmazza, ami az egyes véleményekből a leginkább megalapozott és előremutató. Bánki tanúsít­hatja: ahol meghonosodtak az ilyenféle eszmecserék, ott a pártszervezet, a pártcsoport tagjai valóban harcos­társaknak tekintik és érzik egymást, s még a viták so­rán természetszerűen felszikrázó nézetütközésék sem gyengítik az elvtársiasság légkörét. A pártszervezetek belső életének atmoszférája tehát — nyugodtan mondhatjuk — a legszorosabban össze­függ a pártdemókrácia érvényesülésével. S ha a múlt tradícióit említjük, hozzátehetjük: érdemes lenne ebből a szempontból is átgondolni a kommunista pártnak, a munkásmozgalomnak a felszabadulást közvetlenül kö­vető évékben folytatott tevékenységét, a munkásszer­vezetek belső demokratizmusának hatását az ott ural­kodott — és ma nem egyszer félidézett, emlegetett — légköre. Nem csekélyebb fontosságú a közös feladatók meg­oldásában játszott személyes részvétel értékelése sem. Ha minden kommunista tapasztalhatja, hogy a közös­ségnek fontos az általa végzett tevékenység, hogy szá­mon tartja, megbecsüli — akkor természetszerűen erő­teljesebb lesz belső kötődése e közösséghez. Ilyen ösz- szefüggésben még a bírálat, az elmarasztalás sem ta­szít, ha érződik rajta a „követelünk tőled, mert tiszte­lünk”, makarenkői elve. Az említették mellett természetesen fontos az is, hogy a közösség törődjék tagjai egyéni életének örö­méivel és gondjaival is. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve — amit inkább az eljövendő kommunista társadalomra szöktünk vonatkoztatni — a kommunis­ták közösségéiben már ma is jelen lehet ezen a módon. S hogy erre mekkora az igény, azt mindennél beszéde­sebben példázta a tagkönyvcsere idején folytatott egyé­ni beszélgetésék hátása. Helyénvaló és üdvös törekvés, hogy a közelgő ötéves számvetés előtt jó néhány párt- szervezetben meg kívánják e beszélgetéseket ismételni. Az ilyen eszmecsere hatása túlmutat önmagán: kifeje­ződik benne, hogy a pártszervezet közösségét érdékli az egyénék személyes élete, helyzete, tettei és gon­dolatai. A közösségi szellem, a légkör fejlesztése tehát nem valamiféle elkülöníthető feladat, amelyet más teendők­től függetlenül kellene megoldani. Az igazság bensősé­ges, elvtársias szellem csak a mindennapi tennivalók megoldásának folyamatában, annak elválaszthatatlan részéként alakítható ki, őrizhető meg és fejleszthető szüntelenül tovább. "Gy. L. Andrej Kirilenko hazánkba érkezett Szabad szombat a tanácsoknál A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Budapestre érkezett Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Kíséretében van Valentyin Makejev, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi pártbizott­ság másodtitkára és Jevge- nyij Razumov, az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes veze­tője. Andrej Kirilenko és kísé­rete fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baranyai Tibor és Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Délután Andrej Kirilenko és kísérete megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén és a szovjet hő­sök emlékművét a Szabadság téren. Mindkét koszorúzás­nál jelen volt Győri Imre, az Budapestre érkezett Andrej Kirilenko. Képünkön: Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadja az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, á központi bizottság titkárát. MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Berecz Já­nos. Ezt követően a Központi Bizottság székházában Né­meth Károly és Andrej Ki­rilenko vezetésével megbe­szélést folytatott a magyar és a szovjet tárgyaló csoport. Tagjai: Somogyi Sándor, Ba­ranyai Tibor és Berecz Já­nos, illetve Valentyin Make­jev, Jevgenyij Razumov és Vlagyimir Pavlov. tartanak Mindenütt ügyeletet Október 20-án életbe lép az a rendelkezés, mely sze­rint a közhivatalokban, így a tanácsoknál is minden páros szombat szabad szombat. Ezen a napon a megyei ta­nácson, a városi és községi tanácsokon, a járási hivata­lokban csak ügyletet tarta­nak. A megyei tanácson a 35. számú irodában tartják az ügyeletet. Az ügyeleti rendszer feladata, hogy a megyei tanácsot ezen időben felkereső ügyfelek részére felvilágosítást adjon, szóbeli beadványaikat jegyzőkönyv­be foglalja, írásbeli beadvá­nyaikat átvegye. Hogy az ügyintézés ezen a napon is teljes értékű le­gyen, a megyei tanács elnö­ke utasításban kötelezte az ügyeletet teljesítőt arra, hogy az ügyeletet követő el­ső munkanap délelőttjén az általa átvett írásos beadvá­nyokat, illetve a szóbeli be­adványokról felvett jegyző­könyveket továbbítsa a ha­táskörrel rendelkező szak- igazgatási szervnek. A megyei tanács elnöké­nek utasítása szerint a vá­rosi, a községi tanácsok a szabad szombatokon amel­lett, hogy egy-egy ügyintéző­jük reggel nyolctól 12.30-ig ügyeletet tart és a fent már említett szabályok szerint jár el, a helyi szakásoknak meg­felelően egyes államigazgatá­si szolgáltatásokat (házasság- kötés, más családi és társa­dalmi ünnepek rendezése) az eddigi gyakorlathoz iga­zodva, konkrét igények alap­ján kötelesek ellátni. A járási hivatalokban is, hasonló módon, mint a me­gyei tanácsnál, a szabad szombatokon 8-tól 12.30-ig tartanak ügyeletet. Óvoda könnyűszerkezetes elemekből , Wq.------­+-/ Sl jv \? « * í m _ ; » ¥ ^AlS . x” """i " j'W in J |áf| j #­ms/ » * 1. V. mr * ™* Egy 216 személyes óvoda építése kezdődött meg Szekszárdon, a Honvéd utcában. Az új gyermekintézményt NDK könnyűszerkezetes elemekből építi a TOTÉV, s a tervek szerint jövő év szeptemberére készül el. Asszad elutazott Moszkvából Katonai tiszteletadással bú­csúztatták Moszkvában Ha­fez Asszadot, az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja főtitkárát, a Szíriái Arab Köztársaság elnökét, aki moszkvai, hivatalos tárgya­lásai befejeztével szerdán, a szovjet fővárosból Jerevánba utazott. A szíriai elnöktől a repülő­téren vett búcsút Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nök, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Dmitrij Usztyi- nov marsall honvédelmi mi­niszter, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai, Bo­risz Ponomarjov, a politikai bizottság póttagja, a közpon­ti bizottság titkára, valamint több más magas rangú, szov­jet személyiség. Asszad Ko­szigin kíséretében vonult el a tiszteletére felsorakozott díszalakulat előtt. A szíriai elnököt örmény- országba elkísérte A. Vat- csenko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyette­se. Vendégeink látogatásai A Karl-Marx-Stadt me­gyei tanácsi küldöttség tag­jai szerdán délelőtt Szek­szárdon tartózkodtak. Meg­tekintették a Borsodi Vegyi­kombinát szekszárdi gyár­egységét, majd ezt követően a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Válalat poligonüze- mébe látogattak, ahol Villá­nyi József a vállalat igazga­tója tájékoztatta vendégein­ket a vállalat életéről. Délután Tamásiban, a já­rási hivatalban tanulmá­nyozták a hivatal munkáját, amelyről Grill Ferenc, a já­rási hivatal elnöke adott tá­jékoztatót. A tájékoztatót kö­vetően a tanácsi küldöttség tagjai a simontornyai várat látogatták meg. Salvador a puccs után Súlyos összecsapások vol­tak kedden San Salvadorban, a Romero diktátor megdön­tésével hatalomra került fegyveres erők, és az új jun­tával szembehelyezkedő bal­oldali gerillacsoportok kö­zött. A harcokban legkeve­sebb nyolcán meghaltak és sokan megsebesültek. Az ország új vezetői el­rendelték, hogy a fegyveres erők ürítsék ki azt a három üzemet, amelyet sztrájkoló munkásaik hetek óta meg­szállva tartanak, és szabadít­sák ki az ott fogva tartott tú­szokat. A junta 22.00 óra és reggel 5.00 óra között kijárási tilal­mat rendelt el, s bejelentet­te, hopv az érvényben lévő rendkívüli állapot szükség esetén harminc napon túl is meghosszabbítható. A Romero diktátor meg­döntésével hatalomra került Majano és Gutierrez ezredes kedden nyilvánosságra hozta „sürgősségi programját”, amelynek célja a „nyugalom helyreállítása és az ország alapvető átalakításához szük­séges alapok megteremtése”. A program szerint a lehető legrövidebb időn belül vá­lasztásokat tartanak egy polgári többségű kormány megteremtéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom