Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

1979. október 18. PANORÁMA 2 NÉPÚJSÁG Púja Frigyes befejezte portugáliai látogatását Szerda délelőtt a portugál külügyminisztériumban befe­jeződtek a tárgyalások. Pú­ja Frigyes magyar külügy­miniszter és Joao Freitas Cruz portugál külügyminisz­ter között. Ezt követően Antonio Ra- malho Eanes portugál köz- társasági elnök a Belem pa­lotában fogadta Púja Fri­gyes magyar külügyminisz­tert. Az elnöknél tett láto­gatáson ott volt Gazdik Ede, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete és Lo­pes Vieira, a Portugál Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A látogatásról kiadott kö­zös közlemény többek között megállapítja: A külügyminiszterek szé­les körű véleménycserét folytattak országaik kétol­dalú kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kér­désekről. Megelégedéssel, üd­vözölték Magyarország és Portugália kapcsolatainak folyamatos fejlődését, amely az utóbbi években minden területen megnyilvánult. A nemzetközi kérdéseket érintve a két külügyminisz­ter különös figyelmet fordí­tott az enyhülés, a leszere­lés, a biztonság és a nemzet­közi együttműködés, vala­mint az igazságosabb nem­zetközi gazdasági rend kér­déseire. Elégedetten állapí­tották meg, hogy a két fél álláspontja több fontos kér­désben hasonló vagy közel- áll egymáshoz. A két kül­ügyminiszter aláhúzta, hogy szükséges az enyhülési fo­lyamatot megfelelő intézke­désekkel katonai térre is ki­terjeszteni. Ebből a szem­pontból üdvözölték a szov­jet—amerikai SALT—II. tár­gyalások sikeres befejezését és kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a szerződés ratifi­kálása elősegíti a leszerelés terén történő előrehaladást más vonatkozásban is. A magyar külügyminiszter látogatása idején folytatott tárgyalások szívélyes légkö- rűek voltak és tükrözték a két fél azon szándékát, hogy fejlessze Magyarország és Portugália együttműködését- és baráti kapcsolatait. Púja Frigyes meghívta a Portugál Köztársaság kül­ügyminiszterét magyarorszá­gi hivatalos látogatásra. A miniszter a meghívást kö­szönettel elfogadta. (MTI) KGST V.B. Szakosodás és kooperáció Moszkvában szerdán ■ foly­tatta munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 92. ülése. Az ülésen a tagálla­mok állandó képviselői, kor- mányelnök-helyettesei vesz­nek részt, hazánk képvisele­tében Marjai József minisz­terelnök-helyettes. Az ülésen a KGST mun­kájának időszerű kérdései, a tanács XXXIII. ülésszaka által meghatározott feladatok teljesítése szerepel a megvi­tatott témák között. Szerdán a többi között tárgyaltak a közlekedési gépgyártás 1990­ig szóló, hosszú távú együtt­működési célprogramja meg­valósításával kapcsolatos té­mákról. A program kereté­ben több mint nyolcezer kü­lönféle közlekedési gépipari termék gyártásának szakosí­tása és termelési kooperáció­ja valósul meg. lálkozó résztvevői egyhangú­lag megállapították, hogy a jelenlegi nemzetközi élet leglényegesebb és legégetőbb kérdése a fegyverkezési haj­sza korlátozása és megszün­tetése, valamint a termonuk­leáris világháború veszélyé­nek elhárítása. Rendkívüli jelentőségük van azoknak az új békekez­deményezéseknek, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­QSLÓ A norvég parlament Nobel- békedíj bizottsága szerdán a szegények és a nélkülözők, betegek' és árvák közötti em­berbaráti tevékenységéért egy Indiában működő római katolikus apácának, Theresa nővérnek ítélte oda az 1979. évi Nobel-békedíjat. MOSZKVA Szerdán Moszkvában meg­tartották a Szovjetunió és á Kínai Népköztársaság kor­mányküldöttségeinek első plenáris ülését. BUDAPEST Lékái László bíboros, esz­tergomi érseknek, a magyar katolikus püspöki kar elnö­kének vezetésével szerdán hazaérkezett a Szovjetunió­ból a magyar katolikus egy­ház delegációja, amely Pi- mennek, az orosz ortodox egyház patriarchájának meg­hívására tett látogatást. A bíborost és kíséretét a moszkvai repülőtéren a pra­voszláv egyház magas rangú vezetői búcsúztatták. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren a magyar katolikus egyház vezető személyiségei fogadták. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Valerij Leonyidovics Mu- szatov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek követtanácsosa. gének elnöke tett 1979. októ­ber 6-án. A résztvevők aggodalmuk­nak adtak hangot a NATO- országok terveivel kapcsolat­ban, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak nyugat-európai területen történő elhelyezé­sére vonatkoznak, és a szo­cialista államok célpontjaira irányulnak. Felhívást fogad­tak el az Észak-atlanti Szö­vetség tagországainak parla­mentjeihez, továbbá a világ államainak parlamentjeihez. Befejeződött a prágai parlamenti találkozó A Varsói Szerződés tagál­lamainak parlamenti képvi­selői szerdán befejezték Prá­gában tartott kétnapos kon­zultatív találkozójukat. A ta­lálkozón a magyar parlamen­ti küldöttséget Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az ország- gyűlés elnöke vezette. Prágában közleményt hoz­tak nyilvánosságra a Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek konzul­tatív találkozójáról. A közle­mény rámutat: A Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek 1977. jú­lius 5—6-án Leningrádban megtartott konzultatív ta­nácskozása óta eltelt időszak meggyőzően bizonyította, hogy az enyhülés ellenfelei­nek minden erőfeszítése elle­nére az enyhülési folyamat, továbbra is a nemzetközi élet meghatározó tényezője, ame­lyet a nemzetek az egyete­mes béke megszilárdításának legfontosabb feltételeként is­mernek el. A prágai konzultatív ta­Berlin és Bonn párbeszéde Szerda esti kommentárunk. Vannak kétoldalú eszmecserék, amelyek napjaink világ- politikai folyamatában különös érdeklődést váltanak ki. Ber­lin és Bonn, a két német állam párbeszéde mindig megkülön­böztetett figyelemre számíthatott. Európa jelenlegi helyzeté­ben teljesen indokolt, hogy a Spree vagy a Rajna mentén folytatott tárgyalásokat a szokványos bilaterális találkozók­nál nagyobb, jelentőségteljesebb érdeklődés övezze. Már az NDK megalakulásának 30. évfordulóján érzékelni" lehetett, hogy újabb, fontos kezdeményezések küszöbéhez ér­kezett a két német állam viszonya. Erich Honecker beszédé­ben ezzel kapcsolatban a többi között hangsúlyozta: „A Né­met Demokratikus Köztársaság készségében nincs hiány, le­hetőséget látunk egy sor kérdés tisztázására, amelyek előre­visznek a béke biztosítása és a leszerelés felé”. Ezt követően október 12-én — szinte azonos időpontban — Erich Honedker Berlinben fogadta Günter Gaust, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének vezetőjét, Helmut Schmidt pedig Bonnban Erich Moldttal, az NDK állandó bon­ni képviseletének vezetőjével tárgyalt. Az NSZK fővárosá­ban emlékeztettek arra, hogy nyugatnémet kormánykörökben megkülönböztetett érdeklődéssel fogadták Eriöh Honedker- nek az NDK állami ünnepén mondott beszédét, különösen an­nak, a két német állam kapcsolatával és az enyhüléssel össze­függő részeit. Ilyen előzmények után került sor az NDK építési minisz­terének bonni látogatására. Wolfgang Junker programjából teljesen nyilvánvaló, hogy politikai jellegű eszmecserékről van szó. Találkozó Herbert Wehnerrel, az SPD és Wolfgang Mischnickkel, az FDP Bundestag képviselőcsoportjának el­nökével, megbeszélés Hans-Jürgen WisChnewski államminisz­terrel — a bonni eszmecserék egyértelműen erről vallanak. Az NDK sajtója — ezzel is kifejezésre juttatva az építési mi­niszter küldetésének fontosságát — nagy terjedelemben fog­lalkozott a látogatással. Témában aligha van hiány a két német állam párbeszé­dében, amely talán magasabb szinten is folytatódhat. Leonyid Brezsnyev berlini beszédében egyoldalú lépésként kilátásba helyezte húszezer szovjet katona és ezer harckocsi kivonását az NDK területéről, ami az NSZK politikusai körében épp­úgy, mint az ország közvéleményében — a szélsőséges jobb­oldali megnyilvánulásoktól eltekintve — kedvező fogadta­tásra talált. Az egész kontinens — és nem csupán a két német állam — aggodalommal tekint a csaknem hatszáz, úgynevezett euro- stratégiai atomfegyver nyugat-európai országokba telepítésé­nek NATO-tervére. A több mint 30 éve békében élő földrész biztonságát súlyosan veszélyeztetné, ha valóságos atom­arzenállá válnék. Az NSZK álláspontja nem közömbös az amerikaiak által sugalmazott, az eddigi erőegyensúly meg­bontására irányuló „korszerűsítési” programmal kapcsolat­ban. A két német állam párbeszéde ezt a témát bizonyára éppúgy érinti, mint sok más, a kontinens békéjére, az enyhü- < lésre és az együttműködésre jelentős hatást gyakorló kérdést. Wolfgang Junker bonni megbeszélései ezért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. GYAPAY DÉNES Rakéták és harckocsik Az ajánlat értéka és a fany algák Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának Berlinben elmondott beszéde rendkívül széles visszhangot váltott ki Nyugaton és Keleten egy­aránt. A javaslatok, amelye­ket a* szovjet áriam vezetője tett, igen nagy jelentőségűek, s jelzik azt a komplex módot, amivel a Szovjetunió a biz­tonság kérdéseit, a katonai enyhülés problémáit megkö­zelíti. Emlékeztessünk még egy­szer a berlini ajánlat főbb pontjaira: 1. a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak és harceszközei­nek számát — kivon húszezer katonát és ezer harckocsit a térségből; 2. a Szovjetunió kész csökkenteni az európai területén állomásoztatott kö­zéphatósugarú rakéták meny- nyiségét, ha a NATO eláll az ún. „euro-stratégiai erők” létrehozásától; 3. Moszkva kész további bizalomerősítő intézkedések kölcsönös elfo­gadására, a hadgyakorlatok és csapatmozdulatok előre .jelzésére és redukálására. A BÉKEPROGRAM RÉSZE Az elmúlt napokban szinte minden fontosabb nyugati ország vezetői nyilatkozatban válaszoltak Brezsnyev aján­latára, s meg kell állapítani; a jószándékú kezdeményezé­seket többnyire fanyalgással fogadták. Pedig a korábbi időkben éppen ezek a politi­kusok vertek riadót a szov­jet harckocsifölény miatt, s keltettek pánikot 'polgáraik körében a Nyugat-Európát „fenyegető” szovjet rakéták ügyében. Moszkva hajlik a kompro­misszumra, s az SZKP főtit­kárának beszéde bizonyítja; figyelembe veszi más álla­mok biztonsági szempontjait is. Ez a legutóbbi ajánlat már nem az első az utóbbi egy-két évben, amely határo­zottan alátámasztja: a Szov­jetunió az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán elfoga-" dott békeprogramot nem egy­szerű felhívásként, de végre­hajtandó akcióprogramként értékeli, s mindent megtesz a katonai feszültség Csökken­tése érdekében. Ugyanakkor, s ez érthető, a szovjet állam vezetése igen nagyra értékeli az erőteljes honvédelmi ké­pesség nyújtotta garanciákat. Nem kell különösképpen magyarázni ezt — az évszá­zad történelme eléggé meg­indokolja a katonai erő ál­tal is megalapozott bizton­ságba vetett hitet. Ugyanakkor a Szovjetunió következetesen kiáll a prob­lémák tárgyalásos megoldá­sa, a kölcsönös kompromisz- szumok útján való feszült­ségcsökkentés mellett. Ezt bi­zonyítja maga a SALT—2 szerződés is, amely hosszú tárgyalások eredményeként a két résztvevő hatalom és szö­vetségesei érdekeinek sokol­dalú figyelembevételével szü­letett meg. A FÖLÉNY ESZKÖZEI A NATO rakétatervei ép­pen a SALT-szerződéssel áll­nak kapcsolatban. Az atlanti A szárnyasrakéta — kis méretű sugárhajtású, pilóta nélküli repülőgép. Jelenleg az Egyesült Államokban a szárnyasrakéták három válfajának kifejlesztésén dolgoznak. Ezeket szárazföldről, levegőből és tengeralattjáróról lehet indítani. Hatótávolságuk elérheti a több ezer kilométert is. A robotrepülőgép 800—900 km-es óránkénti se­bességgel halad, a célra fedélzeti számítógépe vezérli. A cél felé vezető úton a szár­nyasrakéta igen alacsonyan repül, képes követni a talaj domborzatát. A szárnyasra­kétákat szintén el lehet lát ni nukleáris robbanófejjel. szervezet a középhatósugarú rakéták és a hadászati robot­repülőgépek — szárnyasraké­ták — európai telepítésével olyan katonai fölényre akar szert tenni, amelyet a szov­jet—amerikai nukleáris egyensúly létrejöttével el­vesztett. Ezek a fegyverek, amelyeket az NSZK, Hollan­dia, Belgium, Nagy-Britan- nia és Olaszország területén kívánnak elhelyezni, veszé­lyeztethetik a szocialista or­szágok és a Szovjetunió európai területeit. Az az érvelés, hogy a ra­kéták a szovjet közép-ható- sugarúakat ellensúlyoznák, nem állja meg a helyét — a Szovjetunió „SS—20” rakétái a szocialista közösség határat mentén lévő támaszpontokon elhelyezett nukleáris erőktől (rakéták, harci gépek) való védelmét biztosítják. A fanyalgó nyilatkozók (köztük Carter elnök és ta­nácsadója, Brzezinski) panasz­kodnak, hogy Brezsnyev el akarja tántorítani a NATO- országokat az új fegyverek rendszerbe állításától, s azzal állnak elő, hogy a közép-ha­tósugarú rakétákról csak ak­kor lehet tárgyalni, ha már azokat legyártották és elhe­lyezték az európai NATO-or- szagok területén. A Pershing—2 kifejlesztése már folyik, hamarosan meg­kezdhetnék a gyártást _ is. Nyilvánvaló: a hadiipari óri­ás monopóliumok nem szíve­sen mondanának le a hatal­mas profitot hozó megrende­lésről. A katonai-ipari komp­lexum ideológusai pedig a szocialista közösségre való katonai, politikai és gazdasá­gi nyomás eszközét látják a tervben. (Egyrészt növekszik a Varsói Szerződés országai elleni katonai fenyegetés, másrészt a szükségszerű vá­laszintézkedések további anyagi terheket jelentenek...) HAMIS FELTÉTELEZÉS A NATO vezető szervei de­cemberi brüsszeli tanácsko­zásukon döntenek a rakéta­tervek végrehajtásáról. Első lépcsőben a Pershing—2 ra­kétából helyeznének el 600 darabot az atlanti országok­ban, s a nyolcvanas években jelennének meg kontinensün­kön a még veszedelmesebb szárnyasrakéták. A fegyverkezés atlanti hí­vei arra hivatkoznak, hogy az „euro-stratégiai erők” lét­rehozása javítja majd a le­szerelési tárgyalásokon a Nyugat pozícióját. A feltété- ^ lezés hamis és veszedelmes. ’ Az elmúlt évtizedekben kato­nai nyomással még soha nem sikerült engedményt kicsi­karni a Szovjetuniótól. Az „eurorakéták” sem növelik a nyugat-európaiak bizton­ságát, sőt, óhatatlanul növe­lik a kockázatot, a veszélyt. Európa ebben az évszá­zadban már két világháború kirobbanásának volt színhe­lye, a háborúkban legtöbbet az európaiak szenvedtek. A pozitív békekezdeményezé­sekre adott fanyalgó és el­utasító válaszok azt bizo­nyítják: sokan nem értették meg a történelem leckéjét. MIKLÓS GÁBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom