Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

ArtEPÜJSÄG 1979. október 17. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hírlapkézbesítés Tolnáról írták olvasóink az alábbi levelet: „...Mi az oka annak, hogy az utóbbi időben községünk­ben a hírlapkézbesítés na­gyon rossz, számíthatunk-e ezen a téren javulásra? A megrendelt lapokat rendsze­resen késve és hiányosan kapjuk meg. Reméljük, ezen a fórumon nem azt a vá­laszt kapjuk, amit a tolnai postahivatalnál: Ha nem tet­szik, akkor mondjuk lel...” Olvasóink levelét a Pécsi Postaigazgatósághoz juttat­tuk el, ahonnét Hódossy György csoportvezető az alábbi választ adta: „ ... A panaszt megvizs­gáltam. Megállapítottam, hogy a hírlapkézbesítő fel­mondása óta (június 30) a tolnai postahivatal alkalmi munkavállalókkal, diákokkal próbálta meg biztosítani a kézbesítést a nyári hónapok­ban. Sajnos, szeptemberre jelentkező már nem volt. A meglévő kézbesítők túlter­heltségük miatt a hírlapkéz­besítést vállalni nem tudják. A posta a helyi tanáccsal együtt mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a hi­ányzó létszámot pótolja, s a hírlapkézbesítés ismét pa­naszmentes legyen. Addig azonban a posta ezekből a körzetekből csak úgy fogad el előfizetést, ha a lapokat az előfizető a postán veszi át. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. A jelenlegi helyzet meg­szüntetéséig az előfizetők szíves türelmét kérem ....” Árdrágítás Szekszárdi olvasóink jelez­ték, hogy a vasúton drágáb­ban adják a debrecenit, azonkívül a vásárló nem is látja a mérleget, s így a fel­szolgáló annyit számol, amennyit akar. A levelet elküdtük a Tol­na megyei Tanács V. B. ke­reskedelmi osztálya keres­kedelmi felügyelőségének, ahonnét Mátyás Tibor, a fel­ügyelőség vezetője a követ­kezőket válaszolta: „ ... A jogos panaszt igye­keztünk érdemben kivizsgál­ni, ezt a munkát azonban nagyban nehezítette, hogy nem volt megjelölve a konk­rét kereskedelmi, illetve ven­déglátóipari egység neve. Ellenőrzésünk során a Tolna megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat 14. számú büfé­jében (Vasúti vendéglő mel­letti pavilon) a csemege debreceni árusítás során, ár­drágítást állapítottunk meg. Az árdrágításért felelős üz­letvezetőt felügyelőségünk pénzbírsággal sújtotta, és fi­gyelmeztettük a Kereskedel­mi Általános Üzleti Szabály­zat maradéktalan betartásá­ra. Az észrevételt köszönjük, a jövőben az eddiginél is fo­kozottabban fogjuk ellen­őrizni az egyes kereskedelmi és vendéglátóipari egysége­ket... ” Családi pótlék Murgáról Bucskó Ferenc- né így ír: „...Gyermekem tavaly má­jus 15-én megbetegedett, agyvelőgyulladást kapott, műtve is lett, minek követ­keztében megbénult az egyik fele. Állandó gondozásra szorul. Én, az édesanyja, egy évig, munkám megszakításá­val ápoltam. Fiajm kicsit már jobban van. Most mint be­dolgozó, a hőgyészi ktsz-nél vagyok alkalmazásban, kere­setem nagyon alacsony, 830 forint. Gyermekem sehonnan semmit nem kap.' Érettségi előtt,'a ballagás előestéjén vitték kórházba. G még nem dolgozott, tanuló volt, a Tol­na megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz volt leszerződve, mint szak­középiskolás. Székesfehér­váron tanult, Budapesten műtötték. Le nem százalé- kolhatták, hiszen még nein volt munkaviszonya. Á biz­tosító nem fizet, mert nem baleset, a kétyi tanácstól kértünk szociális segélyt. A válasz: Maradjunk türelem­mel. Több mint egy éve va­gyunk ebben a válságos helyzetben. Kérem, segítse­nek...” Az aggódó édesanya leve­lét a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságnak Szekszárdra küldtük, ahon­nét Szászi Mária csoportve­zető a következő választ ad­ta: „ ... Biztosítottunk súlyos gondját megértjük, társa­dalombiztosítási jogszabályon alapuló segítségre azonban csak egyetlenegy lehetőség van. A szülő mindaddig, tehát korhatár nélkül részesülhet családi pótlékban, amíg a gyermek betegsége fennáll, ugyanis, az 1975. évi II. tör­vény 29. § c pontja, valamint a törvény végrehajtására vo­natkozó 17/1975. MT számú rendelet 46. § 1. (bek.) b pontja értelmében, a családi pótlékra jogosultság szem­pontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki tartósan beteg, illetve tes­tileg, vagy szellemileg fo­gyatékos. Tartósan beteg, il­letve testileg vagy szellemi­leg fogyatékos, az a 16 éves­nél idősebb gyermek, aki a tizenhatodik, — továbbta­nulás esetén a tizenkilence­dik — életévének betöltése előtti időtől kétharmad rész­ben csökkent munkaképessé­gű, és ez az állapota már egy éve tart, vagy előrelát­hatólag egy évig fennáll. Ezen állapot igazolására a gyermeket kezelő szakorvos, illetve felülvizsgáló főorvos az illetékes. A családi pótlékra való jogosultságtól függetlenül, a helyi tanács szakigazgatási szerve állapíthat meg és fo­lyósíthat szociális segélyt. Ml VÁLASZOLUNK Szeder Katalin Felnőttek: kezdődik a mese! Bizonyára sokféle meséről hallottatok már, kurtáról, hosszúról, vígról, szomorúról, csalimeséről, tündérmesé­ről, de olyanról aligha, amilyet most én mondok nektek. Ezt a mesét ugyanis Pistának hívták. Akkurátus kis mese volt, már akkor sém lehetett volna rámondani, amikor világra jött, hogy se füle, se farka. Éppenség­gel a helyén volt mindene, és amikor az első éltető korty leért a gyomrába, nagyra nyitotta szemét, és diadalmasan rikkantotta: — Hol voltam, hol nem voltam, kezdődjek el, de ízi'ben! A felnőttek azonban nem értették sem ezt, sem egyéb, ez időben kinyilvánított kívánságait, sőt legtöbbször éppen az ellenkezőjét csinálták vagy csináltatták vele, mint amihez kedve lett volna. Pista rájött, hogy meg kell tanulnia a nyelvükön, ha el akar kezdődni. Ez könnyű feladatnak látszott, de a hónapok, esztendők csak múltak, s még mindig maradt, amit képtelen volt megértetni a felnőttekkel, vagy megérteni viselke­désükben. Lehet, hogy ezért ütközik akadályba mindig, panaszolta a posztó csacsinak meg a kisautónak, vala­hányszor egy kicsit is el szeretne kezdődni. Hol fogat kell mosni, hol kezet kell csókolni a rokon néninek és megkérdezni, hogy van Sanyi bácsi, holott Sanyi bácsi létezéséről legszívesebben megfeledkezne, hiszen anya mondta, hogy ha rossz lesz, Sanyi bácsinak adja. Hatéves korára maga is meggyőződött arról, hogy csak akkor kezdődhet el a felnőttek világában; ha is­kolába megy. Az iskolában viszont mindenről esett szó, csak elkezdődésről nem. A kisautót, a posztó csacsit amelyek az elkezdődésre emlékeztették, ide nem hoz­hatta magával. Majd ha megnőttél, magyarázták a ta­nárok. Mindenféle idegen mesékről tanult, amelyek, csodák csodája, már kiskorukban kezdődtek, és ezt a Pisti nevű mese, azaz iskolás sehogysem foghatta fel. Mintha azért kellene kívülről fújni őket, hogy ne ma­radjon ideje saját magán gondolkozni. Boldog volt, amikor végre kikerült az iskolapadból Most már igazán tud annyit, hogy elkezdődhet! Ipari tanulónak szegődött egy gyárba, mert nem akart so­káig szülei keresetéből élni: itt megint nem tudott sem­mit, szakadt róla a víz a gép mellett, és szakadt, ha az idősebbekkel beszélt, nagyon nehéz volt megtanulni a nyelvükön. Apja közben súlyos beteg lett, és Pistinek éjjel vagont kellett kiraknia, hogy legalább a gond egy részét levegye anyja válláról. Aztán jött a katonaság ahol megint csak az különbözhetett a többitől, a'ki lövé­szetben vagy hasonló versenyen a legjobb eredményt érte el. A Pista nevű mese persze bízott benne, hogy majd a civil élet meghozza, amit vár. Igen ám, de köz­ben kitört a háború, és a Pista, Jancsi, Péter nevű me­séket az első vonalba vezényelték. A mi Pistánk örül-* hetett, amikor három év múlva, fél karral, bicegve hazavergődött. Apja már nem élt, anyja a lányához költözött: egyedül maradt, mint az ujjam. Letett már arról is, hogy megkezdődhet valaha: de hiába; fiatal volt még, sok minden zsongott a fejében. Üres zubbonyujját zsebébe gyűrve, elkószált erre-arra- leginkább a vásárok meg a búcsúk érdékelték, a kör­hinta előtt órákig el tudott bámészkodni. Szent István napja is a sökadalom közeliében találta. A lacikonyhát, az italméréseket messzire elkerülte: tudta, hogy fél karjával csak kigúnyolnák, mert a di­csekvéshez nem értett, a verekedéshez még úgysem Éppen a körhinta felé igyekezett, amikor egy báb­táncoltató bódé mellett földbe gyökerezett a lába. Ősz rezes orrú, rokkant mozgatta a babákat, meg egy ti­zenöt éves forma, szöghajú kislány, alighanem a lánya. Olyan kerekre nyílt szemmel leste Rózsa Sándor győz- ködését a pandúrokkal, mintha nem is ő tartaná a bábu nyelét. — No lám, a másik mese! — csapott homlokára a fiú. Mit szaporítsam a szót, a bábjáték után összeismer­kedett a kislánnyal, s anyja minden tiltakozása ellenére feleségül vette, ügy gondolták, együtt megkezdődhet­nék végre: de velük maradt a rokkant is, aki mindenek- fölött szerette az italt, és a fél karú Pista, meg a Zsuzs- ka nevű mesék a betevő falatot is nehezen szerezték meg mellette. Hát még aztán, amikor jötték a gyerekek egymás Után! Cipő kellett, ruha kellett, hol egyik volt beteg, hol másik, a Zsuzska szeme körül hamarosan annyi lett a karika, mint a táblán a céllövöldében. A Pista nevű mese hiányzó karja meg úgy fájt, de úgy .fájt éjjelenként, mintha kilenc ördög vagdalná, szúr- kálná egyszerre. Teltek-múlta'k az esztendők, a rokkantat meg a leg­kisebb fiút egy hét alatt vitte el a himlő, de a többi négy gyerek csak felnőtt valahogy. Először a fiúk ke­rültek el hazulról: ki más vidéken keresett munkát, ki megházasodott, végül a lánynak is akadt párja. Fájt a Zsuzska nevű mese szíve erősen, hogy segítségét, be­szélgető társát elveszíti, de azt akarta, holtáig emleges­se a lánya lakodalmát, aki csak eljön. Féltve őrzött pénzüket előszedték, a Pista nevű mese rendbehozta, kifestette a vizes falú, roskadt, öreg házacskát, Zsuzska meg három nap, három éjjel sütött-főzött a mennyeg- zőre. Nagy mulatság volt, az szentigaz, magam is ott vol­tam, táncoltam kivilágos kivirradtig. Még másnap is ott vigadtak a vendégek, felvirágozott autóban robogott az ifjú pár két utcasarokkal arrébb, a városi házakhoz, ahol a férj szülei laktak, aztán nagy nehezen elbúcsú­zott a násznép is, és ők magukra maradtak a házban. — Na végre, csakhogy elkezdődhetünk! — sóhajtot­ták boldogan. Azzal lefeküdtek és elaludtak örökre. A FELMONDÁSRÓL Az elmúlt héten nem jelent meg széle­sebb körben érdek­lődésre számot tar­tó jogszabály, így élünk a lehetőséggel, hogy tájékoztatást adjunk egy olyan szabályozásról, amely­nek nem megfelelő ismerete gyakran vezet — egyébként elkerülhető —- munkaügyi vitákhoz. Általánosan elterjedt véle­mény, hogy a beteg dolgozó­nak, a terhes nőnek, szopta­tós anyának stb. a munkavi­szonya nem szűnhet, illet­ve nem szüntethető meg. Ez az álláspont téves. A Munka Törvénykönyve sze­rint a határozatlan időre szóló munkaviszony meg­szüntethető: a) közös meg­egyezéssel, b) más vállalat­hoz történő áthelyezéssel, c) felmondással, d) azonnali hatállyal. A határozott időre szóló munkaviszony» — az előbbi a) és d) pontok alapján tör­ténő megszüntetésen kívül — egyszerűen megszűnik a határozott idő elteltével. A munkaviszony megszű­nésének tehát csak egyik módja annak felmondással történő megszüntetése. A Munka Törvénykönyve pe­dig akként rendelkezik, hogy „A válalat a jogszabályban meghatározott ideig nem mondhat fel a sor- vagy tar­talékos katonai szolgálatra bevonult és az onnan lesze­relt, a keresőképtelenné vált beteg dolgozónak, továbbá a terhes és szülő nőnek sem”, a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete az­után további felmondási ti­lalmakat és felmondási kor­látozásokat szab meg; min­dig kihangsúlyozva, hogy „a vállalat nem szüntetheti meg . felmondással a munka- viszonyát”, illetve „csak kü­lönösen indokolt esetben mondhat fel a vállalat an­nak, aki...” A tilalom és korlátozás minden esetben a felmon­dásra vonatkozik, a munka- viszony megszűnésének, vagy megszüntetésének fentebb említett egyéb módjaira azonban nem. A határozott időre létesí­tett munkaviszony pedig a határozott idő leteltével — minden felmondás nélkül — egyszerűen megszűnik. Meg­szűnik akkor is, ha a dolgo­zó beteg, vagy a dolgozó nő terhes, szoptatós, stb. Fentebb d) pont alatt je­löltük meg a munkaviszony­nak azonnali hatállyal tör­ténő megszüntetését. A vál­lalat a dolgozó munkaviszo­nyát azonnali hatállyal csak fegyelmi büntetésként szün­tetheti meg, azaz „elbocsá­tás” fegyelmi büntetés kisza­básával. Nincs azonban olyan, rendelkezés, amely a beteg dolgozóval, a terhes nővel, szoptatós anyával szemben tiltaná a fegyelmi büntetés kiszabását, az ő munkaviszo­nyuk is megszüntethető te­hát pl. elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabásával — ter­mészetesen, ha erre alapos ok van. Kihangsúlyozandó: az érintett dolgozók munka- viszonya felmondással nem szüntethető meg, a munka- viszony megszűnésének és megszüntetésének egyéb módjai az ő esetükben is fennállanak. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet arra is, hogy a dolgozó a felmondást akár írásban, akár szóban közöl­heti, a vállalatnak azonban a felmondást minden esetben írásban kell közölnie. A dol­gozónak a felmondást nem kell megindokolnia, erre nem is kötelezhető, ezzel szemben a vállalatnak a fel­mondást meg kell indokol­nia. Nincs szükség a felmon­dás indoklására, ha a dolgozó még nincs egy éve a vállalatnál kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy egyébként is kéri az indok közlését. A felmondási időt — 15 nap és 6 hónap között — a kollektív szerződés határozza meg. Akinek tehát ebben a körben merül fel problémá­ja, annak mindenekelőtt a vállalatánál érvényes kollek­tív szerződést kell áttanul­mányoznia. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke. Új típusú orgona Magyarországon eddig még nem használt, mechanikus szerkezetű, programkapcsolós orgonatípust készítettek Lehotka Gábor tervei alapján a Fővárosi Művészi Kéz­műves Vállalat orgonamühelyében. Az elkészült hang­szert még szeptemberben felállították Vácott. Művelődés Döbröközön (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Színvonalas, színes prog­ramokat ígér látogatóinak a döbröközi művelődési ház. Októberben indul az irodal­mi és rajzszakkör tanulók részére, új próbálkozásként angol tanfolyamot szervez­tünk. őszi esti elfoglaltságot, hasznos, kellemes időtöltést ígér a kézimunka szakkör és a szabó-varró tanfolyam a középkorosztálynak. A KISZ-korosztály magnós és ifjúsági klubokban tevé­kenykedhet. Október 14-én rendezte a községi KISZ- szervezet és a művelődési ház a már hagyományos igényes, színpompás szüreti felvonulást. Az egész napos program bővelkedett látni­valókban. A népviseletbe öltözött fiúk-lányok felvonu­lását este táncbemutató kö­vette — ahol népi táncot is rophatnak a látogatók. Farkasné Doszpod Aranka

Next

/
Oldalképek
Tartalom