Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
1919. október 17. jn^PÜJSÄG 5 Állateg eszsegugy: az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések összessége. Feladata az állattenyésztés eredményességének biztosítása és az emberek megvédése az emberre is veszélyes állatbetegségektől. (Uj Magyar Lexikon). Tolna megyei Állategészségügyi Állomás Előtérbe került a megelőzés Jó legelő, egészséges állatok — a kisdorogi határban Fotó: Bakó Jenő Az új laboratórium rajza Dr. Kováts Jenő c. egyetemi docens: Feladatunk a húsz év alatt megváltozott, a megelőzés került előtérbe. A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás Szek- szárdon, a Tormay Béla utca végén van. Néhány hónapos az „új” utca, hiszen ennek előtte Berzsenyi utca volt a neve. Az állomás vezetőjének javaslatára változtatta meg az utca nevét a városi tanács, a megye szülöttéről, a híres állatorvosról, egyetemi tanárról nevezték el. Tormay Béla 1839-ben született Szek- szárdon, s_az ő nevéhez fűződik — földművelésügyi államtitkársága alatt —, hogy behozták hazánkba a szimen- táli fajta szarvasmarhát, amelynek révén a magyar tarka honosítása sikerült. Az utca végén szép környezetben áll az intézet épülete, a laboratórium, a szolgálati lakások és már kitűzve az új létesítmény, korszerű laboratórium alapja. Itt beszélgettünk dr. Kováts Jenő egyetemi docenssel, az állomás igazgató főorvosával. Mindenekelőtt az állomás feladatait ismerjük meg. — Az állategészségügyi ténykedésünk három fő feladat köré csoportosul: járványvédelem, megelőző munka és gyógyító tevékenység. Feladatunk a húsz év alatt megváltozott, hiszen a kezdetben a gyógyító munka volt az elsődleges, manapság pedig a megelőzés. Az a cél, hogy az állatok termelőképességének biztosítását, fokozását segítsük elő, azaz a termék előállítása, feldolgozása és forgalmazása területén segítsük a népgazdaságot. Az állatorvosi munka elsődlegessége, mint Pavlov, a nagy orosz tudós mondotta, eltér a humán orvosi munkától. A híres tudós így fogalmazott: az orvos az embert, az állatorvos az egész emberiséget gyógyítja. S a száz évvel ezelőtti megállapítás manapság még inkább igazság. Hiszen az állati termék előállítás, az állat egészsége már akkor kezdődik, amikor az állatnák való növényt termeszteni kezdik. Mert a növényben felvett vegyi anyagok mennyisége, milyensége hatással van az állati eredetű élelmiszerek útján az ember egészségére is. Egyébként a témakörbe tartozik az állomás nagy jelentőségű munkája, amikor a megyében az összes szarvas- marhát tbc-mentessé tették — nyolcvanezernél több szarvas- marháról van szó. Az országban elsőként végezték el ezt a nagy munkát. A Tolna megyei állatorvosok legfőbb feladata — a szekszárdi állomás irányítása alapján —, hogy a gazdaságokban egészséges állatállomány legyen. Tanácsot adnak az állattartó telepek létesítéséhez, felszereléséhez, építéskor ellenőrzik a terveket, javaslatokat adnak a kivitelezéskor, és az épületben tartandó állatok vizsgálatára, és kiválasztására is megfelelő intézkedéseket tesznek. A legnagyobb munka a megye gazdaságaiban az állatorvosi ténykedésben a megelőzés. Ezt nemcsak a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok, például a tejvizsgálat könnyítik meg, hanem az is, hogy az állatorvosok a helyszínen, azonnal segítséget tudnak adni — s újabban már a telepeken is végeznek műtéteket, hiszen ehhez a szakmai felkészülés és a technikai felszerelés adott. Mert az állattartó gazdaságok nem sajnálják a pénzt állatorvosi műszerek, eszközök beszerzésére. Ha mégis előfordul, hogy a megyei állomás segítségét kérik komplikált esetben: ilyenkor azonnal útnak indítják a jól felszerelt segélykocsikat. Jelentős feladatai vannak az állatorvosi szolgálatnak az élelmiszerhigiéniai ellenőrzés, a feldolgozás és forgalmazás terén, az üzletekbe kerülő élelmiszert rendszeresen ellenőrzik. A megyeszékhelyen két állatorvos foglalkozik ezzel a munkával, egy pedig higiénikusi teendőket lát el, — kinn a terepen ezt a munkát a körzeti állatorvosok végzik. Ezenkívül jelentős az a szolgálat is, amit a megyei állomás a fertőtlenítő apparátusával nyújt. Nagy teljesítményű, korszerű fertőtlenítő gépkocsik, jól képzett szakemberék állnak készen a legbonyolultabb fertőtlenítő — lángszórós — munka végzésére is. Közel száz állatorvos dolgozik Tolna megyében. Részükre havonta továbbképzés van, általában a legfontosabb kérdésekről tartanak előadást, vitát. Ma például dr. Kobulej Tibor, az Állat- orvostudományi Egyetem professzora tart előadást az élősködők okozta gazdasági ká- rdkról. Ezenkívül eligazítást kapnak a megyei állomás igazgatójától az aktuális állatgyógyászati kérdésekről, a téli vizsgálatokra való felkészülésről, valamint az országos és az európai állategészségügyi járvány helyzetéről. A szekszárdi állomáshoz tartozik két állatkórház, Bonyhádon és Szekszárdon, valamint a szekszárdi központi laboratórium szeroló- giai részlege, a parazitológiai laboratórium és a tejlaboratórium. Ez utóbbira hárul a legnagyobb feladat, hiszen minden tejelő szarvasmarhától évente kétszer vesznek mintát, vizsgálati anyagot. A tejvizsgálatra most dolgozott ki dr. Kováts Jenő egy új módszert, s ez megkönnyíti, gyorsabbá teszi a vizsgálatot. Egyébként egy jelentős változást nemrég vezettek be az anyag begyűjtésére: az állomás kocsijával mennék ki a tejért, a szekszárdi laboratóriumban végzik el a minősítést, s így nem zavarják az állományt. Mindhárom laboratóriumi részleg korszerű körülmények között dolgozik, ám az új létesítményben még jobbak, újabbaik lesznek a berendezések. Huszonnégymillió forintba került az új laboratórium építése, amely várhatóan 1981. év végén áll majd szolgálatba. A szekszárdi állategészségügyi állomás jó hírét, a kutatásók eredményeit számos hazai és külföldi publikáció bizonyítja, s az is, hogy az itt dolgozó állatorvosok híre a szakmában jó, s ezt elsősorban a megyei állatállomány jó kondíciója, egészségi állapota bizonyítja. Tolna megyében 83 000 szarvasmarha és 463 000 sertés, valamint 88 000 juh és 1 800 000 baromfi áll az állomás felügyelete alatt. A tejet vizsgálják a labo ratóriumban Az üzemi állatorvos Megyénk legnagyobb állattartó gazdasága a Paksi Állami Gazdaság. A tehénlétszám 1540, a teljes szaporulattal együtt összesen mintegy 4000 a szarvas- marha. A gazdaságban 2600 anyakoca van, s évente 54 000 malac születik. Anyajuhot ezret tartanak. A 10 évvel ezelőtti helyzethez képest igen nagy a létszám: sertésből kétszeresére nőtt, szarvasmarhából 60 százalékkal. Az orvosok száma viszont négyről háromra csökkent, olyan körülmények között, amikor tevékenységük nemcsak az állatlétszám gyarapodása miatt több, hanem a feladatok változása is szaporította elfoglaltságukat. Dr. KoncZ Tibor főállatorvostól megkérdeztük, milyen eredményeket ért el a gazdaság állategészségügyi szolgálata? Dr. Koncz Tibor 16 éve a gazdaságban dolgozik. — Mintegy tíz évvel ezelőtt befejeztük a szarvasmarha-állomány tbc-men- tesítését — mondotta. — öt éve pedig, amikor Gerjent is a gazdasághoz csatolták, elvégeztük az ottani kerület tehenészetének brucella- mentesítését. Azóta nem fenyegeti egészségi ártalom a gazdaság állatgondozóit és tejtermékeinek fogyasztóit. A Paksi Állami Gazdaság szarvasmarha-állománya mentes minden fertőző betegségtől, sertésállománya pedig mentes a legnagyobb kárt okozó, úgynevezett bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségektől. Mindezek eredményeként állattenyésztésünk termelési biztonsága megnőtt, a gazdaságos termelést állategészségügyi okok nem veszélyeztetik. — A gondok alapvetően más természetűek — folytatta a főállatorvos —, mint régen, mert a fertőző betegségektől való mentesítést mi állatorvosok végeztük, főként magunk, a gazdaság vezetésének támogatásával, de az ezután következő feladatok megoldási módjaira az állatorvos csak javaslatokat tehet. Azok megoldása alapvetően a partnerekre, a mezőgazdasági üzemek vezetőire hárul. Miről van szó? Az állatkiesések csökkentése és a genetikai képességek által meghatározott szinten való termelés biztosítása elsősorban a takarmányozási és tartási körülmények állandó javításának függvénye. Az állatorvos, élettani és kórtani ismereteinek birtokában, meg tudja határozni azokat az okokat, amelyek a termelés gazdaságosságát csökkentik, javaslatot tehet azok kiküszöbölési módjára, de a végrehajtás a gazdaság vezetőinek hatáskörébe tartozik. — Kérünk egy szemléletes példát. — Egészen friss eset: 1979- ben a földesi tehenészeti telepen a borjúelhullás a sokévi átlagnál lényegesen magasabb volt. Ennek oka az etetett takarmány karotin- tartalmának február-április hónapokban tapasztalt alacsony szintje, mely körülmény egyéb hajlamosító okokkal (feltételesen kórokozó vírusokkal való fertőzött- ség) és más, technológiai hibákkal (a borjak állandó helyváltoztatása és mérlegelése) együtt vezettek a szomorú eredményre, a nagyszámú elhullásra. — Ha megfelelő a takarmány, nyilván nagyobb lett volna a borjak ellenállóképessége, így kell érteni a dolgot? — Természetesen. De még ilyen helyzetben is megmutatkozott a lelkiismeretes gondozói munka eredménye, jó hatása. Például Borza Péter, aki a telep legkiválóbb állatgondozója, ez évben 130 vemhes üszőt készített elő ellésre és a jószágot olyan nagy gonddal etette, hogy a keze alatt csak egy borjú hullott el, az is baleset miatt. — A bevezetőben arról volt szó, hogy a kétszeres okból is sokkal több munkát most nem négyen, hanem hárman végzik. — Illetve segít még, rövid munkaidőben egy nyugdíjas állatorvos... ) — Ez nem változtat lényegesen a helyzeten, tehát a munka nagyon sok. Arányban áll-e ezzel a kereset? — Egyáltalán nem. Úgy tudjuk általában, hogy az állatorvosok a jól keresők kategóriájába tartoznak. Ez, ha egyes esetekben igaz is, nem érvényes az üzemi állatorvosokra. Ráadásul meg kell mondani: míg a mezőgazdaságban dolgozók munkakörülményei az elmúlt évtizedekben összehasonlíthatatlanul jobbak lettek a korábbiaknál, addig az állatorvosok munkakörülményei semmit nem változtak. — Tehát sokkal nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelne. Exportlehetőség sikere vagy meghiúsulása függ például a tevékenységétől. Itt, a paksi gazdaságban mennyi munkát jelent csak az, hogy vizsgálni kell a saját vágóhídon a húst és ellenőrizni a szállítandó állatokat? — Tekintélyes mennyiség ez is. Az üzemi vágóhíd évente tíz-tizenegyezer sertést vág — besegítünk Paks ellátásába és szállítunk nagyobb feldolgozóhelyekre — a húsvizsgálatot kizárólag az üzemi állatorvos végzi el. Tehát heti hét-nyolcszáz állat húsáról van szó. Egyéb hatósági feladattal is megbízta a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás a gazdaságunk állatorvosait: az innen történő szállítás csak a mi ellenőrző munkánk után történhet. Tőlünk a sertésállomány 90 százalékát a pápai vágóhídra szállítják, exportra való. feldolgozáshoz. Hadd dicsekedjek egy kicsit, közös munkánk eredményéről: valamelyik évben, amikor egy USA-beli állatorvos megszemlélte, ellenőrizte a pápai vágóhidat a saját szigorú előírásaik alapján, Pápa kérte, hogy abban az időben mi vigyünk sertéseket, hadd lássa az amerikai a paksi anyagot. — A megye többi állami gazdaságában is hasonló lehet a helyzet az állatorvosok leterhelése tekintetében?-- Úgy tudom, jóformán mindenütt elkelne még egykét orvos, ha volna jelentkező. Tíz évvel ezelőtt 22 állatorvos dolgozott a megye gazdaságaiban, ma csak 19 látja el a lényegesen megnövekedett mennyiségi és minőségi feladatokat. A termelőszövetkezeti munkakör mindenesetre vonzóbb az állatorvosok számára. Miben áll nálunk a feladatok nehézsége és egyben szépsége? Az állami gazdaságok a mezőgazdaság élenjáró üzemei, ezt még mindig mondhatjuk, nagy általánosságban. A tény nemcsak örvendetes következményekkel jár, hanem azzal is, hogy az új technológiák minduntalan újfajta problémákat vetnek fel, melyeket sokszor előbb kell vagy kellene megoldani, mint amikor azok természetét a tudomány már pontosan tisztázza. — Nem lenne teljes a kép — mondotta végül dr. Koncz Tibor —, ha nem szólnánk az állatorvosok közvetlen segítőiről, az állategészségügyi szaksegédekről. Nálunk, a gazdaságban a három állatorvos mellett három szaksegéd is dolgozik, akik nem könnyű feladatukat becsülettel, lelkiismeretesen végzik, elsősorban tömegmunkákat (ivartalanítás, vakciná- zás), tehermentesítve ezzel a munkával az egyébként is túlterhelt állatorvosokat. GEMENCI JÓZSEF Itt tart ma az állatorvostudomány. A bikába, amely a képen látható, a nyugat-berlini orvostudományi egyetem sebészeti klinikáján elektromos vezérlésű műszívet építettek be. A felvétel készítésének idején az állat már 26. napja élt a műszívvel. Megváltozott tevékenység Az állategészségügy célja és feladata, a korábbi évtizedekben megfogalmazottakhoz képest, megváltozott. Korábban a főleg kisüzemi tartásmód körülményei között az állatorvos gyógyító tevékenysége állt előtérben, ma pedig a korszerű nagyüzemekben az állategészségügy feladata: biztosítani azt, hogy az állomány a genetikai képességeinek megfelelő színvonalon termeljen. Ha nem ilyen színvonalú a termelés, állatorvosi beavatkozásra van szükség. Az állatok biológiai igényeit nemcsak meghatározni és kielégíteni kell, hanem mindezt úgy végezni, hogy a leggazdaságosabb legyen. Változatlanul fontos feladat a fertőző állatbetegségek megelőzése és annak biztosítása, hogy emberi fogyasztásra kizárólag egészséges és jó minőségű termékek kerüljenek. A magyar állategészségügyi munkát a világ legjobbjai közé sorolják. Állati eredetű termékeink a legszigorúbb (USA és Japán) előírásoknak is megfelelnek, minőségi és állategészségügyi szempontból egyaránt. Jelenleg is sok magyar állatorvos dolgozik külföldön, részben FAO-megbizással, részben TESCO-kiküldetés- sel. A magyar állatorvosok tudását mindenütt elismerik. Sok neves tudóst adott a világnak állatorvosi karunk. A képzés az elsők között indult meg, a lyoni és a bécsi egyetem után a világosi harmadiknak Magyarországon létesítettek állatorvosképző intézetet. Minden ismertebb nyelven kiadták már Hutyra—Marek—Man- ninger—Mócsy: Állatorvosi belgyógyászat című könyvét. Hazánkban mintegy 2500 állatorvos dolgozik, ennek a létszámnak több mint a fele üzemi állatorvosként, elsősorban termelőszövetkezetekben, a kisebb rész pedig állami gazdaságokban. Bika - műszívvel
