Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

XXIX. évfolyam, 242. szám ÄRA: 1,20 Ft 1979. október 16., kedd Mai számunkból MENNYIBE ÉS MIBE KERÜL EGY KILŐ HÜS? (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) A MEGYEI LABDARŰGÓ- BAJNOKSAGÉRT (5. old.) ARANYJELVÉNYESEK AZ OLIMPIÁRA (6. old.) Nemzedékek egy fedél alatt Pszichológusok vitatkoznak. Többen, arra voksolnak, jobb ha együtt a nagy család, a gyerekek, a papa-mlama és a nagyszülők. Nyugodtabbak a hétköznapok, meg­osztódik a munka, a gond az egyetértő nagy közösség­ben. Másoik szerint ideálisabb, ha az ifjú pár külön la­kik a szülőktől, önálló 'háztartásban. Kevesebb a vita. Jobb távolról szeretni, mint közelről gyűlölni. Amennyi ellenzője van a generációk együttélésének, ugyanannyi a pártfogója. A véleményeket, a felfogást meghatározza a vérmérséklet, az intelligencia, a fog­lalkozás, de legjobban a lakáshelyzet. Az otthonok zö­me ugyanis másfél, illetve kétszobás. Hiába szeretné valaki magához költöztetni szüleit, 50 négyzetméter alapterületű lakásban ezt nem teheti meg. Növekvő számban épülnék több szobás otthonok. Am a növekvő igények miatt mindez nem elegendő. Ez a szükséglet felismert és elismert, olyannyira, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-én, ami­kor az építőipar helyzetét tárgyalta, foglalkozott a kérdéssel, „...a második 15 éves lakásépítési terv 1976— 1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irá­nyozza elő. A népgazdaság teherbíró-képességével össz­hangban kell növelni a lakások átlagos alapterületét, és javítani kell felszereltségüket, minőségüket. A sok­rétű és változó igényék kielégítése végett növelni szük­séges mind a nagycsaládók elhelyezésére, a több gene­rációs együttélésére alkalmas, több szobás lakások... arányait”. Nyilvánvalóan senki sem gondol arra, hogy ez a téma a közeljövő kérdése. Hosszabb folyamat, de a három nemzedék együttélése most napirendre kerül. Aki fi­gyelemmel kikéri az állami intézkedések sorát, tudhat­ja, hogy az utóbbi évtizedben számos intézkedés szüle­tett a család érdekében, kezdve a hároméves gyes be­vezetésétől az októberi párthatározatig. Generációk együtt — elvben nagyon szép dolog. Fel­tétlenül vannak előnyei. Csak néhányat említve: ha egy-két napig beteg a kisgyerék, ápolhatja otthon a nagymama, nem kell szabadságot kivennie a fiatal- asszonynak. Ha ott a nagyszülő, kimozdulhatnak a fiatalok, moziba, színházba, barátokhoz mehetnek. A lakótelepen élő ifjú házasok leginkább azért panasz­kodnak, mert a szép otthonulk falai közé vannak zárva, szórakozásuk a tévénézés, nincs kire hagyni a gyereket. S a nagyszülőnek is előnyös, ha nem él egyedül, ma­gára hagyva. Az öregkori magányérzetet, az ebből szár­mazó lelki bajókat megszünteti, feloldja az unokák vidéki lármája, és az az életritmus is, ami a fiatalok hétköznapjait jellemzi. Számtalan öregember él egye­dül. Elegendő a nyugdíja, jó az egészsége, még baráti társasága is van, de távol él gyerekeitől, unokáitól. Rit­kán látja őket, s életének legboldogabb pillanata, ami­kor velük találkozhat. Nem szólva arról, hogy az évek múlásával az idős ember egyre szeretetigényesébb lesz, egyre jobban rászorul gyermekei támogatására. A leg­jobban felszerelt szociális otthon sem pótolhatja azt a meleget, amit egy család nyújtani tud. A társadalom közérzete nagyrészt attól is függ, hogy milyen a családé, mint a legkisebb közösségé. Ha nyu­godt és kiegyensúlyozott az otthonok légköre, az kihat az egész társadalomra. Kérdés, hogy milyen lesz vagy legyen a jövő több helyiséges nagy lakása, ahol három generáció kényel­mesen elfér. Az építészek képzeletvilágában már ki­rajzolódik a „nemzedéki lakás” terve. Nemcsak a pén­zen múlik. Igaz, a négyzetméterek szaporodásával a költségek is növekednek. De mai példa is bizonyítja, hogy a házgyári 60 négyzetméteres lakásokban kényel­mesebben lehet élni, mint a régi bérházak 90—100 négyzetméteres, nagy belmagasságú lakásaiban. Gon­doljunk csak a közkedvelt egy plusz kettes lakótelepi otthonokra, ahol mindeft szoba külön bejáratú, és ha­sonlítsuk össze a belvárosi 80 négyzetméteres kétszobás­sal, ami egybenyílik. Hogy életünket mennyire rendezzük be hasznosan, az ötletünktől és nem kizárólag a pénztárcánktól függ. Évekkel ezelőtt már felvetették az építészek, hogy a két- és háromszobás lakások közvetlen szomszédságá­ban egy folyosóra garzon is tervezhető. Oda költözhet a nagymama, a nagypapa. Hallottam már olyan el­képzelésről is, miszerint a tízemeletes házakban két­szintes lakásokat is léhet építeni. Ami azért praktikus, mert „a lakrészek elkülöníthetők”, így az öregek és a fiatalok életkori és beidegzett szokásaikkal nem zavar­ják egymást. A kényelmes együttlakás tehát nemcsak pénz kér­dése, sok múlik a tervezők leleményességén is. HALASZ MIKLÓS Tudósítóink írják A gyermekek iskolai, óvodai étkeztetéséről l & Immár több mint 20 éve élvezik a németkéri gyer­mekek a napközi otthon nyújtotta előnyöket. Kezdet­ben egy csoporttal indult be, jelenleg 2 csoporttal, 84 fő­vel működik. Az eltelt évtized gyökeres változásokat hozott a község életében. Az erdészet, álla­mi gazdaság, konzervgyár, atomerőmű és nem utolsó sorban a helyi termelőszö­vetkezet vonzotta a munka­erőt. Szaporodott azoknak a családoknak a száma, ahol az édesanya is munkát vál­lalt. Közülük mind többen igényelték gyermekeiknek az iskola szolgáltatásait. A tár­gyi feltételek alig vagy csak nagyon keveset változtak, hiszen az épületek nem ilyen célra készültek , nem tudták követni az igénye­ket. Olyannyira nem, hogy az utóbbi időben 30—40 nap­közisigényt is el kellett uta­sítani, mivel a szükségkony­ha kapacitása nem bír el többet. Innen viszik az 1. sz. óvodába is az élelmet. Nos, mi legyen a megol­dás? Ez foglalkoztatta a község vezetőit. A faluban az iskolai konyhán kívül nincs más étkezési lehető­ség. Pedig sokan szeretné­nek napközben is meleg élelmet fogyasztani mind az itt lakók, mind pedig a kü­lönböző céllal ide érkezők. Éppen ezért az ÁFÉSZ kis- (Folytatás a 3. oldalon) Szocialista munkaverseny Kommunista műszak Dalmandon A Dalmandi Állami Gaz­daság központi szállításának „Ikarus” és „Gagarin” szo­cialista brigádjai — a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 35. évforduló­ja tiszteletére indított mun­kaverseny keretében — va­sárnap kommunista műsza­kot tartottak. Az autóbusz-, személygép­kocsi-, tehergépkocsi­vezetőkből és rakodómunká­sokból álló brigádok össze­tett feladatot hajtottak vég­re 250 hízó sertést szállítot­tak Pápára, 18 vagon hibrid- kukoricát a betakarító gé­pektől a hibridüzembe, 15 vagon exportkukoricát vit­tek el a hibridüzemből a dombóvári tranzitraktárba. Ugyanakkor elvégezték az idénymunkások élelemellátá­sát, a betakarító gépek üzemanyag-ellátását, a ser­téstelepek tápellátását, vala­mint a tömeges személyszál­lítást, többek között Somos­kőújfaluból 45 idénymunkást szállítottak. A nagy jelentőségű mun­kában a két szocialista bri­gád 34 tagja vett részt, s munkájuk a vállalatnak 11 ezer forint megtakarítást je­lentett. (Právics György szo­cialista brigádtag tudósítása.) Űj utak Ozorán Ozorán az elmúlt két évben több mint öt kilométer hosszúságban épült szilárd bur­kolatú út. Az utak részben a termelőszövetkezet gazdasági útjai. A költségeket ’ki­sebbrészt állami célcsoportos beruházásból fedezték, a nagyobb hányadot a gazda­ság viselte. Jelenleg a sportpályához építenek utat és készül egy 940 méter hosszú rész. A munkát a kaposvári KÉV dolgozói végzik. ez­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székházá­ban fogadta a küldöttség élén hazánkban tartózkodó Kottornge Pablis Silvát, a Sri-lankai Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen jelen volt Dew Gunasekera, a Sri- lankai Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője. A Sri-lankai Kommunis­ta Párt küldöttségének lá­togatásáról kiadott közle­mény a többi közt megálla­pítja: A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tikára. A sri-lankai vendé­gekkel találkozott Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. Megbeszélést folyta­tót a delegációval Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, vala­mint Berecz János, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának vezetője. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről, tevékenysé­géről, soron következő fel­adataikról. Széles körű esz­mecserét folytattak a nem­zetközi helyzet, a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom, az imperialista­ellenes harc időszerű kérdé­seiről. Áttekintették a párt­közi kapcsolatokat, és kife­jezték készségüket az együttműködés" továbbfej­lesztésére. * A sri-lankai pártküldöttség hétfőn elutazott hazánkból. Tanácsi delegáció testvérmegyénkből Vendégeink programja Lapunk vasárnapi számá­ban már hírt adtunk arról, hogy NDK-beli testvérme­gyénkből, Karl-Marx-Stadt megyéből, a Heinz Arnold megyei tanácselnök vezeté­sével tanácsi küldöttség ér­kezett Szekszárdra. A kül­döttséget dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Karl-marx-stadti vendé­geink tegnap dr. Rúzsa Já­nosnak, az MSZMP Szek- szárd városi Bizottsága első titkárának és dr. Nedók Pálnak, Szekszárd város ta­nácselnökének kíséretében városnézésen vettek részt, amelynek keretében megte­kintették a tanítóképző fő­iskolát is. Ezt követően a megyei tanácson tájékozta­tót hallgattak meg me­gyénk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális hely­zetéről, fejlődéséről, a terve­zési, a beruházási és a kivi­telezési tevékenységről. Délután felkeresték a De- csi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezetei, majd ezt követően fogadta a dele­gációt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Kádár János fogadta Kottornge Pablis Silvát

Next

/
Oldalképek
Tartalom