Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
1979. szeptember 9. NÉPÚJSÁG 3 Tízezer hízó Nagykónyiból Az értényi hegyoldalban, a kismalomi telepen a régi szerfás épületek aljzatát betonból készítették, erre építették rá a kutricákat, bele az önitatót, -etetőt, a vastag — széna, fű, sás — tető alatt hungarocell-lemez van. Nagykónyi, Értény és Kop- pányszántó községek közös gazdaságában imponáló számsorral ismerkedhetünk meg, ha a hízótermelést vizsgáljuk, íme: 1976-ban eladtak 4381 hízót, 1977-ben 5335-öt, 1978- ban 5422-t, s az idén 6200-at. 1980-ban eladnak a szekszárdi vágóhídnak hét és fél ezret, 1981-ben pedig tízezer hízót. Nagy fába vágták a fejszét Naevkónyiban. Támogatás nélkül, saját erőből feljesztik a sertéságazatot, és néhány év alatt felfuttatják a termelést, több mint tízezer hízó kibocsátására alkalmas üzemet hoznak létre, alig húszmillió forint költséggel. Az élelmiszer-gazdaságban arra törekszenek, hogy az állatszállások is minél szebbek, korszerűbbek legyenek, s mindez rengeteg pénzbe kerül. Az egy férőhelyre jutó költség — a hízókibocsátási ^férőhely költsége — nem egy esetben húszezer forint fölött van. Itt lényegesen kevesebből oldják meg az ágazat fejlesztését — nemcsak sertésvonalon. A hozzá kapcsolódó kisegítő üzemek fejlesztésének együttes költsége sem haladja meg a megyei átlagot. Sőt! Mi ennek az olcsó építésnek, fejlesztésnek a magyarázata, titka? A három termelőszövetkezet egyesülés előtti helyzetére kell rövid pillantást, vetni: mindenütt kisüzemi módszerek, szerfás épületek, hagyományos tartási technológia, elégtelen takarmánybázis, rossz, legyengült állatállomány, magas abrakfelhasználás és leginkább: fásultság mindegyik szövetkezet vezetőségében. Éppen jókor jött az egyesülés. Ez lehetővé tette nagy szövetkezeti gazdaság kialakítását. Hatezer-hétszáz- hetvenöt hektáron gazdálkodik a szövetkezet három köz- -ség határában. Az egyesülés előtti terméseredményeket minden területen húsz-hatvan százalékkal meghaladták, s jelentős lépésnek tartják, hogy az állattenyésztési ágazat fejlesztésében már túlvannak a nehezén. A szarvasmarha-ágazatot tizenkétmillió forint költséggel korszerűsítették. Modern szarvasmarhatelepek épültek, amelyek biztos takarmánybázisra — saját keverőüzemük van — települnek. Az állomány tiszta, betegségtől mentes. A tavaly évet 360 tehénnel zárták, jelenleg 468 termelő tehén van az istállókban, de az ötéves terv végére elérik a tervezett ötszázas állományt. Jelentős épületfejlesztés mellett fontos tényező a szarvasmarha-állomány fejlődésében az intenzív legelő- és rétgazdálkodás. A tömegtakarmány és az abraktakarmány korszerű feldolgozása, értékének megőrzése a szarvasmarha-ágazat további eredményes munkájának az alapja. Miután a szarvasmarhaágazat „sínre került”, hozzáfogtak a sertésprogram megvalósításához. Az vezérelte a szövetkezet vezetőségét, hogy a szekszárdi húskombinátot főleg a megyei gazdaságoknak kell ellátni. így tízezer hízó kibocsátására teszik alkalmassá az ágazatot. A három szövetkezetben lévő telepeket, főleg a Szerfás épületeket korszerűsítik. Belül ISV- és saját szisztéma szerint tartják az állatokat, kívül pedig, a szerfás épületek tetőzetét felújítva, réten kaszálf csádés, füves szénával takarják. Ez a tetőfedő anyag jó szigetelő, rossz hővezető, így télen is, nyáron is fűtés nélkül, kellő hőmérséklet tartható az istállókban. A korábbi hagyományok — épületek elhelyezése — figyelem- bevételével fejlesztik a telepeket. így például fiaztató lesz, összesen nyolc darab; négyet, száztíz férőhellyel Nagykónyiban létesítenek, kettőt, hatvan férőhellyel Ér- tényben, kettő Koppányszán- tón ugyancsak hatvan férőhellyel épül. Ezekhez kapcsolódó hét hizlaldát készítenek, a már üzemelőkkel együtt, így összesen 3040 férőhely áll jelenleg a termelésben, tehát ha 2,3-as fordulót veszünk alapul, máris biztosított a jövő évre tervezett hízókibocsátás. De a fejlesztés még folyik. A Nagykónyiban lévő 200 férőhelyes kocaszállás, az értényi százöt férőhelyes és a koppányszántói hatvan férőhelyes elegendő lesz a szükséges malacszám biztosításához. Minden szerfás épülethez a régi anyagok pótlására is a saját erdejéből termeli ki a fát a szövetkezet, sőt a fakitermelés „melléktermékeként” jut a tagságnak is tüzelő. A szövetkezet majorjaiban mindent a saját építőbrigád készít: magtárat, ólat, tetőfedést, ácsmunkát, útbetono- zást. A tizenkét tagú, igen hatékonyan működő részlegnek óriási érdemei vannak abban, hogy egy-egy létesítmény időre elkészül. Muzsár Jánosné és Mészáros Ferenc- né, a brigád két segédmunkás tagja elmondta, hogy egy magtárt nem egészen egy hónap alatt szereltek össze, könnyűvázból és téglafalazással. A központi telep nagy magtárbázisánál az utat, meg négy magtárt a tavasszal kezdték építeni. A napraforgó, meg a kukorica ide kerül, a takarmánykeverő mellé. És ősztől már erről a bázisról látják el az összes állattenyésztő telepet takarmánnyal — saját recept szerint készített keverékkel. Ehhez csak a koncentrátumot - vásárolják meg. Nagykónyiban olyan vállalkozást kísérhetünk figyelemmel, amely nemcsak a beruházás, a fejlesztés pénztakarékos voltát bizonyítja, hanem azt is, hogy a vezetőség itt a helyi lehetőségek maximális kihasználásával akar olcsón húst termeltetni. Természetesen ez a beruházás sem gond nélküli. Hiszen két telepen még nincs megfelelő minőségű víz, gond a trágya elhelyezése is. A szerfás épületekben a szalmás almozás révén rengeteg szerves trágyához jut a gazdaság, ami felhasználva javítja a föld minőségét, következésképpen növeli a termésátlagot is. Most készítik a szerfás épületekbe a fialtatok padlófűtését. Több mint egy évtizede kapcsolatban áll a közös gazdaság a Magyar Kábelművekkel. A budapesti gyár szakembereinek segítsége révén elmés módon villamos padlófűtést; készítenek a malacok helye alá, a kutrica egy sarkában. Ezek a fűthető helyek nem vesznek fel több áramot, mint az infra-, vagy germicidégő. Kellő automati- kát kapcsolnak hozzá, amely a padló hőmérséklete szerint, illetve a beállított idő, és hőértékhez viszonyítva kapcsol ki és be. Tehát nem szükséges az egész szalmával fedett ólat fűteni, hiszen a hőmérséklet a tapasztalatok szerint alkalmas a kutricás tartásra, ám a malacok melegedése így olcsón megoldható. Továbbra is újabb „módszereket” keresnek, s találnak a beruházás olcsóbbá tételére. Amint már mondottuk, a la- pályos rétekről, amelynek termése semmire nem használható, géppel levágták az összes gazt, sást, füvet, megszárítva ez lett a szerfás ólak fedőanyaga. Ám jövőre szándékoznak rozst termeszteni — ennek a szalmáját, zsúpját használják tető készítésére, a szemet pedig takarmányösszetétel javítására szánják, köztudott, hogy a rozsban számos olyan anyag van, amely a szaporulatot segíti elő az anyaállatoknál. PALKOVÁCS JENŐ Az alapszervezetek irányítása Tájékoztatás, tájékozódás Az glapsiervezetek tevé- rységének irányításában szinte minden összefügg egy- 'mással. Fontos láncszeme a testületek és az apparátusok irányié, segítő tevékenységének a rendszeres tájékoztatás és a viszonttájékozódás az alapszervezetek munkájáról, életéről, gondjaikról és őráA X. kongresszus óta megváltozott az alapszervezetek irányítása. Többségük a járási pártbizottságoktól a közbeeső pártszervek, pártbizottságok vagy vezetőségek hatáskörébe került. Ez természetesen nem ment zökkenő- mentesen. Meg kellett találni az új helyzetnek megfelelő politikai módszereket. A tájékoztatás és a tájékozódás sokágú rendszere szorosan kapcsolódik a pártbizottságok káderfejlesztési és -képzési terveihez is. A XI. kongresszust megelőző megyei pártértekezlet így fogalmazott: „A megyében a legjelentősebb előrelépés az alapszervezetek erősítésében, munkájuk segítésében történt. Az alapszervezeti munkával való törődés pártszerveink és pártszervezeteink mindennapi feladatává vált. Jórészt ez fejlődésük oka”. Az alapszervezetek munkáját sokrétűen segítik, irányítják és ellenőrzik a járási, városi és a közbeeső pártszervek. A testületek tagjai éppúgy kiveszik ebből a részüket, mint az apparátusok dolgozói és aktívahálózatuk. Egyik nagyon fontos része ennek a munkának a tájékoztatás és a tájékozódás, az alapszervezetek és vezetőségek felkészítése a soron lévő feladatokra. Erről beszélgettünk Tatár Lajossal, a szekszárdi járási pártbizottság első titkárával. Bevezetőben le kell szögezni, hogy testületi irányításról van szó. A járási párt- bizottságnak megvan az éves programja, ezen belül a féléves tervek. Tehát minden hozzájuk tartozó alapszervezet vezetősége előre tudja a programot, azon belül azt is, hogy neki milyen kérdésekről, milyen fórum előtt kell esetleg beszámolnia. A járás alapszervezeteinek több mint nyolcvan százaléka közbeeső pártszervek hatáskörébe tartozik. Van két nagyközségi pártbizottság és 13 pártvezetőség. Ezt a helyzetet figyelembe véve alakították ki a titkári tájékoztatás rendszerét. Ezek illeszkednek a pártbizottsági és a vérehajtó bizottsági ülésekhez, valamint a megyei titkári értekezlethez, hiszen az utóbbiakról a járási első titkár viszi a szükséges információt tovább az alapszervezeti titkároknak. A járás titkári értekezlete, a témának megfelelően többféle is lehet. Az össztitkári értekezleteken a legfontosabb, minden alapszervezetet érintő központi, vagy megyei pártbizottsági határozat ismertetésére kerül sor. Ha szükséges, akkor tartanak hatáskör szerinti megbeszéléseket is, például a 18, közvetlenül a járáshoz tartozó alapszervezet párttitkára számára. A csak egy-egy területet érintő párthatározatokat és az abból adódó járási, illetve alapszervezeti tennivalókat, jellegük szerint beszélik meg a termelő területek, tehát az ipar és a mezőgazdaság, vagy a pedagógus párttitkárokkal. De lehetséges, hogy egy-egy témáról a kis- vagy éppen a nagylétszámú alapszervezetek vezetőivel konzultálnak, mindenkor azt a célt szem előtt tartva, hogy az alapszervezeti titkárok folyamatosan ismerjék az érvényben lévő párthatározatokat és az abból adódó feladatokat. A titkári értekezletek rendszere egyúttal arra is alkalmas, hogy a párt- • bizottság szerezzen információt az alapszervezetekről, sőt ezen túl, ez módszere annak is, hogy az egyes határozatok végrehajtásának az állomásait figyelemmel kísérjék. Célja ezeknek a megbeszéléseknek továbbá, a határozatok egységes értelmezése és az egységes végrehajtás megszervezése. Évente egyszer szerveznek több napos továbbképzést a párttitkárok számára, mely közvetlenül megelőzi a vezetőségi tagok és a reszortfelelősök továbbképzését. Mindig az éppen legaktuálisabb témákról tartanak előadásokat majd a konzultációk során kicserélhetik kisebb csoportokban tapasztalataikat az alapszervezetek vezetői. A csoportokat az alapszervezetek jellege szerint állítják össze. Jól segíti a tájékoztatást a Politikai Főiskola pártépítési tanszékével évek óta meglévő jó kapcsolat. A tanszék a pártbizottság munkájában sokrétűen vesz részt, a járás gyakorlati tapasztalatait pedig a tanszéken hasznosítják. Gondot fordít a járási pártbizottság arra is, hogy az alapszervezetek vezetői megfelelő politikai végzettséggel rendelkezzenek. öt évre készül a káderfejlesztési és továbbképzési terv, amit minden évben hozzáigazítanak a változásokhoz. A közbeeső pártszervek a saját hatáskörükben intézik a pártvezetőségének képzését, továbbképzését. A járási párt- bizottság a tapsztalatok átadásával, vitaindító előadások megtartásával segíti munkájukat. Ezeken a találkozásokon is mód nyílik a kölcsönös információcserére. A járási pártbizottság első titkárának megfogalmazása szerint „Ha a gazdasági életben a szellemi befektetés hatékonyan térül meg, akkor hogyne lenne ez így a politikai munkában is”. A közeljövő legfontosabb tennivalóiról már most tájékoztatták az alapszervezeteket. A pártbizottság elfogadta a járási küldöttértekezletre való felkészülés tervét, amit a titkárok már megkaptak. A következő lépésben össztitkári értekezleten beszélik meg az eddigi tapasztalatokat és a további tennivalókat. Hétfőtől OfotértHarmadszor megyénkben Dél-dunántóli népmüvészeli bét vásár Az Ofotért a korábbi évekhez hasonlóan — az idén is megrendezi a különböző fotócikkek kedvezményes őszi vásárát. A szeptember 10-én, hétfőn kezdődő és 29-ig tartó akcióban mintegy 120 millió forint értékű fotócikket hoznak forgalomba egységesen 30 százalékos kedvezménnyel. A vásárban többféle fényképezőgépet árusítanak olcsóbban. A Szmena—8 M típusú készülék például 330 forint helyett 231 forintért, a Kiev—4 típusút 2170 forint helyett 1519 forintért, a Pen- taconsix tükörreflexes gép pedig 7940 forint helyett 5558 forintért kapható. Háromféle diavetítő is olcsóbban kerül forgalomba, s a kedvezmény vonatkozik a mozivetítőkre, a nagyítógépekre, a villanólámpákra, valamint valamennyi Forte típusú fekete-fehér kisfilmre és fotópapírra is. Nemcsak a felvételek, hanem a kidolgozás eszközeire is adnak kedvezményt. A kisfilmes Upa-5 típusú táskanagyítógépet például 1090 forint helyett 833 forintért, a színes nagyításokra is alkalmas Krokus— 44 típusú készüléket 2530 forint helyett 1771 forintért árusítják a vásár idején. További előny a vásárlóknak az, hogy az ezer forinton felüli kedvezményes fotócikkek OTP-hitellevélre is megvehetők. Az Ofotért háromhetes kedvezményes vásárában a szaküzleteken kívül részt vesznek a Centrum-áruházak, a megyei kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ- ek kijelölt boltjai is. A dél-dunántúli népművészeti hét immár hagyományossá vált rendezvénysorozatának most Tolna megye ad otthont. A tizedszer rendezendő eseménysorozat házigazdája harmadszor lesz megyénk. Az idén — kapcsolódva a nemzetközi gyermekév programjához — a találkozó valamennyi eseménye a népmeséhez kapcsolódik. Az október 4-től 7-ig megrendezésére kerülő népművészeti hét ünnepélyes megnyitója. a résztvevő megyék zászlóinak felvonásával október 4-én délután Szek- szárdon. a Babits-szobor mellett lesz. A rendezvénysorozat alatt több kiállítást is megnyitnak. Az érdeklődők a művelődési központ márványtermében láthatják a négy megye népművészeinek és népi iparművészeinek alkotásaiból rendezett kiállítást, valamint Bakó Ilona textilművész alkotásait és a Tolna megyei gyermek díszítőnű- vész szakkörök pályázati kiállításának anyagát. Ezzel egy időben a folyosógalérián naív művészek állítják ki műveiket. A rendezvénysorozat ideje alatt népmeséi bemutatót is rendeznek, ahol a négy megye mesemondói adnak ízelítőt tájegységük népmese- kincséből. A bemutatóra elsősorban szakmai közönséget — óvónőket, pedagógusokat — várnak, de természetesen szívesen látják az érdeklődő gyermekeket is. A dél-dunántúli népművészeti hetek alatt hagyománynyá vált, hogy a találkozó résztvevői meglátogatják a vendéglátó megye néhány népi együttesét. Idén a vendégek Bogyiszlóra és valamelyik sárközi népi egüttes- hez látogatnak el. A népmese témaköréről tudományos tanácskozást is rendeznek. Neves szakembereket kérnek fel vitaindító, illetve korreferátum tartására. Valamennyi megyéből bábcsoportok érkeznek Szek- szárdra, akik bemutatójuk során népmesére alapazott műsorokkal kedveskednek a legkisebbeknek. Szintén népmeséi alapanyagú műsorok kerülnék színpadra az irodalmi színpadok bemutatóján. A tervek szerint a népmese illusztrálását is gyakorolhatják a legkisebbek, Würtz Ádám grafikusművész irányításával. Székely Éva. a népművészet ifjú mestere pedig a népi gyerekjátékok készítéséből tart gyakorlati foglalkozást gye- rekeknék. A találkozó két utolsó napján — október 6—7-én — rendezik a szekszárdi néptáncfesztivált, amelyre eddig tizenhárom népi együttes és néptánccsoport adta be jelentkezését. A csoportok egy része a néptáncfesztivál ideje alatt minősítő vizsgát is tesz. A versenyműsorokat összekötik egyéb programokkal, így például a néptáncfesztiválra érkező mintegy hatszáz táncos és zenész, táncházi műsoron és népzenei bemutatón is részt vesz. Olcsón termelik a húst Az ISV-battériás malacnevelőket ebben a valamikori borjúnevelőben helyezték el.
