Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

*+ ^NÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hiánycikkek Az utóbbi időben hiánycikk a halászlékocka, a ruszli, a szalontüdő. Nagyon közked­veltek voltak, mostanában azonban nem lehet a boltok­ban kapni. Mi ennek az oka? — kérdezi Kelemen József Szakályből. « Olvasónk levelét elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezetőjé­nek, Korsós Istvánnak, aki a következőket, válaszolta: „...A halászlékocka alap- anyaghiány miatt csak korlá­tozott mennyiségben kerül forgalomba és az elkövetkező időben sem várható javulás. A szalontüdő konzervekből szintén az egyéb termékekbe való bedolgozás miatt az igé­nyeket nem lehet kielégíteni. A ruszli évek óta nincs ha­zai forgalomban és az ezt he­lyettesítő pácolt hal általában tavasszal kapható, amikor ennek gyártása történik. A készítménynek rövid a sza­vatossági ideje, gyors rom­landósága miatt egész évben, főleg nyáron nem értékesít­hető. Kenyér Bátaapátiból kaptunk. Vád- li Károlytól egy csomagot és egy levelet. A csomag fél ke­nyeret tartalmazott, amely­ben bitumen volt. Olvasónk azt kérte, nézzünk utána, ho­gyan kerülhetett a kenyérbe T elefonszámunk: 129-01, 123-61. bitumen. Levélírónk még azt is megírta, hogy a kenyeret a mőcsényi üzemben sütötték. Levelét megküldtük a Tol­na megyei Sütőipari Vállalat igazgatójának. Varsányi Ottó­nak, aki az alábbi választ adta: „...A kenyérben talált szennyeződés szíjviasz, ame­lyet a kiflisodró gép szíj- meghajtásának kenésére hasz­nálnak. A szíjmeghajtás elő­írás szerint három külső ol­dalról burkolt. A negyedik oldalt — a bejelentés tapasz­talatai alapján — a géptest nem zárja olyan szorosan, hogy ne repülhetett volna ki a szíjviaszdarab. Technológiai fegyelemsértés is történt, mert a kenyértész­tát (kovászt) a dagasztócsé­szében le kell takarni, amit elmulasztottak. így repült a szíjviasz a kiflisodró gépről a kenyértészta-dagasztó csészé­be. Hasonló esetek elkerülé­sére intézkedés történt a szíj- meghajtás burkolatának ki­egészítésére, illetve a fegye­lemsértő dolgozó felelősségre vonására. Ezúton is megköszönöm a bejelentő észrevételét, amely- lyel munkán^ további javí­tását elősegítette...” Ml Vízdíj Mókus Istvánná Szekszárd- ról így ír: „...Panasszal fordulok Önök­höz, kérem, legyenek segít­ségemre. A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a má­sodik negyedévben leszámlá­zott részünkre 756,80 Ft-ot víz- és csatornadíjként. Az előző időszakban általában 40—60 forintot fizettünk. Mi­kor a számlát megkaptuk, reklamáltunk, s kérésünkre május 25-én a vízmérő- fogyasztót megvizsgálták, s megállapították, hogy 5 szá­zaléknál magasabb hibafok­kal működött. Ennek fejében 4 köbmétert leszámít a vál­lalat a harmadik negyedévi számlánkból, azonban a 756,80 Ft-ot ki akarják ve­lünk fizettetni. Ezt mi mél­tánytalannak találjuk, ugyan­is sokkal többet jelzett a rossz óra, mint négy köb­méter...” A panaszos levélre a Tol­na megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatója, Bor- bás István válaszolt: „...A 27/1975. MT rendelet 32. § 2—3. bekezdése értel­mében: ,A tulajdonos a vál­lalattól a vízmérő működésé­nek felülvizsgálatát vagy a mérő hitelesítését kérheti. A felülvizsgálat, illetőleg a hi­telesítés, valamint az ehhez szükséges szerelési munkák költségeit a kérelmező köte­les a vállalatnál előzetesen letétbe helyezni. Ha a vizs­gálat, illetőleg a hitelesítés azt állapítja meg, hogy a vízmérő a fogyasztó hátrá­nyára 5 százaléknál maga­sabb hibafokkal működött, a vállalat köteles a letétbe he­lyezett költségeket visszatérí­teni, a vízfogyasztás adatait a kérelem beadását megelőző leolvasástól számítva a hiba arányában helyesbíteni és a díjkülönbözetet a befizető­nek visszafizetni.’ A panaszos a vízmérő fe­lülvizsgálatának kérését megtagadta, ennek ellenére vállalatunk saját költségére felülvizsgáltatta a vízmérőt. A vizsgálat során megállapí­tották, hogy a mérő a meg­engedett 5 százaléknál ma­gasabb sietéssel működött (9 százalék). A hivatkozott rendelet értelmében a II. ne­gyedévi 344 köbméter fo­gyasztásból 9 százalékot, 31 köbmétert számlájából he­lyesbítünk. Kérem, hogy a helyesbített számlát, 688,60 Ft-ot szíveskedjen befizet­ni...” VÁLASZOLUNK Kazincbarcikán felállították Pátzay Pál Kossuth-díjas szob­rászművész Sportlovas című szobrát Molnár Ferenc: A dupla radírgumi Személyek: az apa és a fia. A gyerek hatéves. A jele­net színhelye az apa dolgozó- szobája. Az íróasztalon egy radírgumi fekszik, amely két darabból van Ssszeforraszt- va. Az egyik darab világos- szürke, a másik darab sötét­szürke. A világos fele arro való, hogy a ceruzairást gu­mizzák ki vele, a sötét fele a tintairásnak szól. Az apa ko­molyan beszél, miközben a radírral játszik. AZ APA: Szóval csak hat­kor jöttél haza. A FIÚ: Igen. AZ APA: És azt mondtad, hogy a tanító csak hatra ígérkezett. A FIÚ: Igen. AZ APA: Na, látod, fiam. A tanító ötre ígérkezett, itt is volt és várt. Tehát te ha­zudtál. A FIÜ meglátja a radírt. AZ APA: Hazudtál. A FIÚ a radírt nézve: Igen. AZ APA: Hazudtál, gyer­mekem, és ez már magában véve is rettenetes baj. De hoz­zá még ügyetlen is volt a hazugságod, mert hiszen tud­hattad, hogy a tanító eljöm öt órakor, és akkor mindjárt kiderül az egész. Miért tet­ted ezt? A FIÚ magában gondolja: Az tudom, hogy a világos fe­le radírozáshoz való, de, hogy a sötét fele mire való, azt nem tudom. Ilyen radírt még sose láttam. AZ APA: Felelj. A FIÜ: Tessék? AZ APA: Felelj, miért tet­ted ezt? A FIŰ: Igen. Magában ezt gondolja, össze van ragaszt­va? Az nem lehet. Sötétre van festve? Az se lehet. Hogy van mégis, hogy a fe­le világos, a fele söét? AZ APA: No, ne zavarod­jál meg ennyire, gyermekem. Nem eszlek meg. Felelj bát­ran, mint ahogy férfihoz il­lik. A szemembe nézz. Nem kell félned, mert nem ver­lek meg, csak kitanítlak. Az életben az a legokosabb, ha az ember mindig az igazat mondja. A szemembe nézz. Ne félj. Miért hazudtál? A FIŰ: Mert.... mert... Magában ezt gondolja. Fo­gantyú nem lehet a sötéteb- bik fele, mert a vége el van kopva, mintha azzal is ra­díroztak volna. Tehát az is gumi. De az a vége valami különös gumi lehet, mert kü­lönben nem volna más szí­nű, mint a másik vége. AZ APA magában: A gye­rek tele van önérzettel és tisztességgel. íme, szelíden beszélek vele, szelídebben már nem is lehet, és mégis tétován néz, zavartan felel, nagyon nagy hatással va­gyok rá. Mondják, hogy né­zésemben van valami szigor, mely bírói pályámon is ne­vezetes. A vádlottak is meg­zavarodnak, ha nagyon rá­juk nézek. No, de itt most nem vagyok bíró, és ez nem vádlott, hanem a fiam. Sze­lídebben kell vele bánnom. Szelíden: Megbántad a ha­zugságodat, édes gyerme­kem? A FIŰ: Meg. Magában gondolja. Most hamar meg­bánok mindent, bevallók mindent, bocsánatot kérek, azt kérem, amit akar, csak­hogy vége legyen. És amint kimegy, megvizsgálom a ra­dírt. AZ APA: Nem fogsz töb­bé hazudni? A FIÜ: Nem. AZ APA: Jó leszel? 1979. szeptember 12l Egyes nevelési-ok­tatási és egészség- ügyi intézmények­ben fizetendő térí­tési díjakról szól a munkaügyi minisz­ter, az oktatási miniszter és az egészségügyi miniszter 11/1979. (VIII. 10.) MüM— OM—EüM. számú együttes rendelete, amelynek mellék­lete táblázatban tünteti fel — a szülők együttes havi jö­vedelmétől és az eltartásuk­ban levő gyermekeik számá­tól függően fizetendő — na­pi térítési díj összegét. A rendelet kimondja, hogy ha a gyermek az intézményi el­látást betegség vagy más in­dok miatt nem veszi igénybe, a távolmaradás okát legké­sőbb 48 órán belül az inté­zetnél be kell jelenteni, a fi­zetésre kötelezett pedig a bejelentést követő harmadik naptól — középiskolai kollégiumokban a hatodik naptól — mente­sül a térítési díj fizetése alól. A térítési díjat előre kell fizetni, ha pedig a kö­telezett a térítési díjat nem fizette be, a gyermek ellá­tásban nem részesülhet. A rendelet a Magyar Közlöny idei 55. számában jelent meg és rendelkezéseit 1979. szep­tember 1. napjától alkalmaz­zák. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő f. évi 14. számában jelent meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának 1/1979. TOT szá­mú irányelve a mező- gazdasági szövetkezeti jogse­gélyszolgálatról, mely szol­gálat célja, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek tagjai és a közös munkában érde­kelt más személyek a mun­kavégzéssel összefüggő, vala­mint más ügyeikben eljá­rásokban szakszerű jogi se­gítséget kapjanak. Az irány­elv meghatározza a jogse­gélyszolgálat feladatait, meg­jelöli azt, hogy kik jogosul­tak a szolgálat igénybevéte­lére, rendelkezik az anyagi| feltételekről is. Ez utóbbi körben kihangsúlyozandónak tartjuk, hogy: „A jogsegély szolgálat a tag számára in gyenes. A szakemberek e te­vékenységükért a tagoktól semmilyen anyagi jutta­tást nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el.” Ugyanitt közlemény je­lent meg az energiatakaré­kosság fokozásával összefüg­gő feladatok végrehajtása tárgyában. A közlemény sze­rint az elmúlt időszak ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üze­mek még mindig nem ala­kították ki teljes körűén üze­mi normarendszerüket, mely hiányosság megszüntetése előfeltétele az üzemanya­gokkal való takarékos gaz­dálkodásnak. A legfonto­sabb teendők megjelölésén túlmenően a közlemény fel­hívja az üzemeket, hogy — a helyi sajátosságok alapján — dolgozzák ki az üzem­anyagok takarékos felhasz­nálásának éves és hosszabb távra szóló cselekvési prog­ramjukat. Az 1979. július 23-i köz­ponti ár- és bérintézkedések­kel kapcsolatos lakásszövet­kezeti tudnivalókról szóló, a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 32. számában megjelent köz­lemény — a szövetkezetek törvényes működésének biz­tosítása érdekében — java­solja, hogy a központi intéz­kedések hatását minden szövetkezet igazgatósága a saját területén számszerű­sítése, és a II. félévben tar­tandó második küldöttgyűlé­sen, vagy rendkívüli közgyű­lésen a tagsággal hagyassa jóvá. Itt jegyezzük meg, hogy a közgyűlés írásbeli szavazással is megtartható. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási ( szervezetének elnöke A FIÜ: Igen. AZ APA: Akkor hát nem büntetlek meg, gyermekem. De, hogy emlékezzél erre a napra, százszor le fogod ír­ni ezt a mondatot: „Hazudni soha nem szabad”. A FIÜ: Ceruzával vagy tintával? AZ APA: Tintával. De lá­tom, gyermekem, hogy tisz­tességes fiú vagy, mert nem tiltakoztál a büntetés ellen. Hát ha szépen bocsánatot kérsz, elengedem ezt a száz­szor való leírást is. Magában ezt gondolja. A gyermekkel szelíden kell bánni, ez olyan gyermek. Jó anyag. Érn is ilyen voltam. A FIÜ magában ezt gon­dolja: Akkor fuccs a radír. AZ APA: Nos? A FIÜ: Inkább leírom, pa­pám. AZ APA: Hogyan? Nem kérsz bocsánatot? A FIÜ: Nem. AZ APA magában: Olyan, mint én. Olyan, mint ón. Nem kell neki az olyan ala­mizsna, amellyel az önérze­tét sértik. Én is ilyen vol­tam. De mint apa, nem tűr­hetem ezt. A fiúhoz. Nem kérsz bocsánatot? Hát nem látod be, hogy hibáztál? A FIÜ magában: Biztos, hogy nagyszerűen kiviszi a tintát. De azért ceruzaírást is megpróbálok radírozni a sötét felével. AZ APA: Felelj, fiam. A hallgatásod férfias, de atyád­dal szemben illetlenség. Az apa nemcsak bíró, hanem jó barát is. A FIÚ magában: Ha most egy szót is szólok, elengedi a büntetést, és nem ülhetek az íróasztalához. Pedig a késsel le fogok vágni belőle egy kis darabot, egészen kicsit, akkorát, hogy ne vegye ész­re. AZ APA: Nincs hozzám bizalmad? A FIÜ magában: És ott, ahol levágtam, be fogom piszkolni az ujjammal, hogy ne lássa meg a friss vágást. AZ APA: Csökönyös vagy? Jó. Magában boldogtalan. Én is ilyen voltam, én is ilyen voltam. A FIÜ: Papám, én ... AZ APA: Nos? , A FIŰ: Én leírom száz­szor. AZ APA magában: Nem szabad engednem. örülök, hogy nem kért bocsánatot, de most már csak írja le százszor. Én is jobban sze­rettem kiállni a büntetést, mint megalázkodni. A fiú­hoz szigorúan. Le fogod azonnal írni százszor, hogy „hazudni soha nem szabad”. És amíg százszor le nem ír­tad, nem kapsz vacsorát. A FIÜ: ötvenszer tintával n és ötvenszer ceruzával. AZ APA: Bánom is én. Most azonnal ide ülsz az asztalomhoz, és addig be se jössz az ebédlőbe, amíg meg nem lesz. Egy-kettő. A gye­rek leül. Az apa kifelé megy. AZ APA magában: Egy arcizma se rándult meg. Örömmel ült le. örült, hogy nem kellett megalázkodnia. Boldog vagyok. Hiszen ez a gyerek egy nagy karakter! Kimegy. A FIÜ magában: Végre! Egy órával későbben. AZ APA: Nos? Készen van? A FIÜ: Készen van, pa­pám. Csakhogy tízzel téved­tem. Száztízszer írtam le. Most éppen kiradíroztam ezt a tizet. Ötöt a ceruzásból, ötöt a tintásból. A kéjtől ki­pirult arccal radíroz. AZ APA magában: Milyen pontos, milyen rendes, mi­lyen pedáns! Jellem, önér­zet, férfias makacsság és pe­dantéria ... éppen mint én, éppen mint én. Bírót csiná­lok belőle. Boldogan csókolja meg a fiú fejét. Sportlovas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom