Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
1979. szeptember 12. Nyolcvan keréken kettőszázötven tonna Egy-egy nagyobb berendezés szállítására és fogadására szinte másodpercről másodpercre kidolgozott „hadi- tervet” kell készíteni. A múlt héten érkezett Paksra az atomerőmű építkezésére egy 250 tonna súlyú transzformátor. A Ganz Villamosipari Művekben készült monstrumot ilyen jól előkészített terv szerint szállították. Ahhoz, hogy simán menjen a munka, Ausztriából kellett „kölcsön kérni” egy erre alkalmas, speciális vasúti berendezést. így Budapestről végig — a reaktortérig — kiépített vasúti síneken érkezhetett a szállítmány. Pakson már várta egy „százlábú” tréler, amelyre átrakták a 250 tonnás transzformátort. Ezután nyolcvan keréken gurult két vontató Különleges osztrák vasúti jármű segítségével, mintegy másfél kilométert a transzformátor. Az építkezés történetében ez a transzformátor a legnagyobb súlyú berendezés, amelyet egy darabban szállítottak Paksra. hj—gk Nem maradnak magukra Kedvezőtlen adottságok között Hazánk olyan országok közé tartozik, amelyek területének igen nagy hányadán — nálunk a 80 százalékán — folytatható mező- és erdő- gazdasági művelés. Földjeink minősége természetesen nem egyforma: a kiváló termőtalajok, szikes, homokos, köves, lejtős területekkel váltakoznak. Eltérőek tehát a gazdaságok termőhelyi adottságai is, és érthetően ott adnak a legkevesebbet a földek, ahol a termelési költsé- ~ gek a legnagyobbak. Köztudott viszont, hogy a mi mezőgazdasági felvásárlási áraink a közepes adottságú gazdaságok átlagos ráfordításait veszik figyelembe. Az ennél rosszabb feltételek mellett gazdálkodó szövetkezetek költségei tehát a felvásárlási árakban nem térülnek meg. Ez magyarázza, hogy miért kell fokozott, megkülönböztetett állami tá- '' mogatásban részesíteni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. Az élelmiszerek iránti kereslet világméretekben oly rohamo- * san növekszik, hogy érdemes a rosszabb minőségű földeket is megművelni. SOKFÉLE AZ OK A felvásárlási árak említett — a közepes adottságokhoz igazodó — jellegén lényegében a jövő év elején életbe lépő termelői árak sem változtatnak. Ebből viszont az következik, hogy továbbra is fenn kell tartani a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek juttatott támogatást. Természetesen sokféle tényező befolyásolhatja egy- egy tsz gazdálkodási eredményét. A talajadottság, a piacoktól való távolság, a vezetők rátermettsége, a tagság szorgalma, a technikai felszereltség mind-mind szerepet játszik abban, hogy egy szövetkezet sorsa miként alakul. Az viszont mégis sokat mond, hogy a mintegy 450 gyenge, megkülönböztetett támogatásban részesülő szövetkezet 85 százaléka kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik. Ez — tehát a természetei, gazdasági adottság — a meghatározó. Az említett többi tényező ennek hatását enyhítheti, közömbösítheti, illetve ellensúlyozhatja. Sokan bizonyára emlékeznek arra, hogy 5—6 évvel ezelőtt még 750—800 gyenge, kedvezőtlen adottságú tsz- ről beszéltünk. Most viszont már csak 450-et emlegetünk. Szó sincs" arról, hogy ilyen arányban megjavult ezeknek a szövetkezeteknek a gazdálkodása. Az adatok közti különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy az utóbbi években sok gyenge tsz egyesült, más esetekben egy erősebb tsz számlájára oldódtak meg az addigi gyenge tsz problémái. Ezzel egyidőben szigorúbbak lettek a megkülönböztetett állami támogatásra jogosító kategóriák feltételei, kevesebb szövetkezetét lehetett ezekbe a kategóriákba besorolni. Így azután csökkent a gyenge, kiemelt juttatásokban részesíthető tsz- ek száma, de nem lett kisebb az a szikes, homokos, köves, lejtős terület, amelyen a tsz- eknek továbbra is — magasabb költséggel, kisebb eredménnyel — gazdálkodniok kell. A szövetkezeti földterület 28 százaléka ma is ilyen gyenge, kedvezőtlen termőhelyi adottságú közös gazdasághoz tartozik. SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES Szerencsére egyre erősödik az a felismerés is, hogy az említett kategóriákba be nem sorolt, megkülönböztetett támogatásban nem részesülő, de gyenge adottságú közös gazdaságokkal az eddigieknél többet kell törődni, hiszen önhibájukon kívül ezek is könnyen bajba kerülhetnek és utólag kell segíteni rajtuk. Csak akkor ez már bonyolultabb és többe is kerül. Már 1976 végére — a kormány határozatának megfelelően — 65 tájegységre elkészültek a fejlesztési tervek, de az elvégzendő feladatok zöme még hátravan. A teendőket tömören összegezi a párt Központi Bizottságának tavaly március 15-i határozata, amely szerint szükséges és lehetséges, hogy gyorsabban, tervszerűbben növekedjék a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek termelése is. Ennek fő eszköze az adottságoknak jobban megfelelő szakosított termelés fokozatos kialakítása, a kiegészítő tevékenység célszerű bővítése és a vezetés megerősítése. Állami támogatással, tervszerű káderátcsoportosítással, jól felkészült, tapasztalt szakembereket kell küldeni a rászoruló gazdaságokba. Felhívja a határozat az élenjáró szövetkezeteket is, hogy nyújtsanak ehhez segítséget. Hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdasági körzetekben élők anyagiMunkaverseny A Paksi Állami Gazdaság 46 szocialista brigádjának 597 tagja tett felajánlást a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A gazdaság brigádjai a legtöbb gondot az anyag- és energiatakarékosságra fordítják. Ezen felül jelentős az őszi betakarítás költségeinek csökkentése. A növénytermesztő kollektívák a kukorica, a cukorrépa, a zöldségfélék és a szőlő veszteség nélküli betakarítását, valamint az étkezési szőlő és a paradicsom többletértékesítését, a minőség javítását vállalták. Az állattenyésztés szocialista brigádjai a szaporulat növelését és az elhullás csökkentését, a tejtermelés és a súlygyarapodás növelését tűzték ki célúi. Az 1978. évi abrakfelhasználáshoz képest az idén három- százalékos megtakarítást érnek el. A gépesítésben dolgozó brigádok 12 százalékos üzemanyag-megtakarítást terveznek. A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának három szocialista brigádja tett jelentős vállalást. A szövődéi „Szép szó” szocialista brigád a hulladék pa- pírcsévékből ezer darab felsodró csévét készít társadalmi munkában. Egy új henger ára 30 forint, így a megtakarítás 30 ezer forintot jelent a gyárnak. Jelentős minőségi vállalást is tett a brigád. Az eddig teljesített 98,1 százalékos első osztályú minőséget 98,5 százalékra növelik. A terjedelmesítő „Be- zerédj” brigád négy gépre felszereli a szálvezetőket. A munka értéke több mint 40 ezer forint. A szállítás Széchenyi szocialista brigádja a gépkocsivezetők nevében vállalta, hogy az IFA tehergépkocsik országos fogyasztási normánál kevesebb üzemanyaggal teljesítik feladataikat. A Szekszárdi Állami Gazdaság és Borkombinát üzemegységei összesen 5 millió 381 ezer forint anyag-, energia- és alkatrész-megtakarítást érnek el. társadalmi helyzetének tartós javulásához elengedhetetlen a terület komplex — mező- gazdasági, ipari, kommunális — fejlesztése. BEVÁLT MÓDSZEREK Sokat segíthetnek azoknak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-eknek a tapasztalatai, amelyek — adottságaikkal számolva — rátaláltak a helyes útra és sikeresen gazdálkodnak. A Pest megyei galgamácsai tsz például kedvezőtlen adottsága ellenére a legjobbak közé emelkedett és tavalyi eredményeiért megkapta a Kiváló Szövetkezet címet is. A közös gazdaság hozzáértő, kezdeményező vezetése megfelelő vetésszerkezetet alakított ki és bátran fejlesztette a kiegészítő tevékenységet. Baranyában a zselici tájon a szentlászlói tsz a juhtenyésztés nagymérvű fejlesztésével igyekszik előrelépni, az asz- szonyok számára pedig ruhaipari kiegészítő tevékenységet szervezett. Sok tsz-ben a közös és a háztáji tevékenység együttes, fokozott fejlesztésében látják az előrelépés lehetőségét. Az úgynevezett árkiegészí- téses támogatási rendszer bevált, hiszen ez magát a szövetkezetei is nagy erőfeszítésekre készteti. Ha ugyanis a közösből és a háztájiból több, jobb minőségű árut értékesítenek, akkor arányosan növekszik a támogatási ösz- szeg is. Egy bizonyos: nélkülözhetetlen ezeknek a tsz-eknek a termelése. Szükséges tehát, hogy a gazdálkodás folytatásához elegendő jövedelemhez, anyagi eszközhöz jussanak. Ez a népgazdaságnak is érdeke, s nem is maradnak tehát magukra. Helyes viszont, ha igyekeznek önma- gukon is segíteni, ha élnek önállóságukkal és hasznosítanak minden kínálkozó, ésszerű lehetőséget. TÓTH BENEDEK Képújság s Zöldség-gyümölcs A házikertekből, hétvégi telkekről származó friss gyümölcs és zöldség nagy érték, függetlenül attól, hogy a termelő családja fogyasztja el, vagy kereskedelmi forgalomba kerül. Az elméleti számítások azt mutatják — és a gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják —, hogy a megtermett gyümölcs és zöldség egy része (mégpedig olykor számottevő hányada) ilyen vagy olyan okok miatt sajnos egyáltalán nem hasznosul, veszendőbe megy. AMI A FÁN MARAD Igen gyakran tapasztaljuk, hogy — időhiányra hivatkozva — a gyümölcs egy részét a kertek művelői nem szedik le a fáról. Nem kétséges, hogy a kerti termények jórészt olyan növényekből állnak, amelyek termésének a betakarítása sok munkával, fáradsággal jár. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy ezeknek a forgalmi értéke éppen azért jelentős, mert bennük sok emberi munka testesül meg. A gyümölcsösöknél kisebb a veszély a zöldségféléknél. Itt inkább abból származik fölösleges termény, hogy a kertészkedők rosszul becsülik meg a bevetendő terület mértékét. Előfordul ugyanis, hogy a kertben termett retket, zöldborsót, fejes salátát a család nem képes elfogyasztani; ahhoz azonban kevés a fölösleges termés, hogy azt piacra vagy az átvevőhelyre volna érdemes szállítani. Ilyenkor valóban felmagzik a retek és a saláta, szétszóródnak a zöldborsó magjai, amiből még az a kár is származik, hogy a következő évben kikelő növények elgyomosítják a kertet. AMI TÚLÉRIK Gyakran származik veszteség abból, hogy a kertészkedő embernek nincs ideje éppen akkor szüretelni a terményét, amikor az a legmegfelelőbb érési állapotban van. Előfordul a zöldbabbal, hogy túlérik, az uborka tökméretűvé nő, a málna éretten lepotyog, á nyári alma és körte lehull a földre. Ezzel a veszéllyel minden kertészke- dőnek számolnia kell és bizony úgy kell a szüreti munkát megszervezni, hogy minél kevesebb veszteség érje a családot. Ami lehull, azt sem kell feltétlenül veszendőben hagyni; a földről felszedett őszibarack. kajszi, szilva, alma jó minőségű lekvárrá, dzsemmé, gyümölcslévé dolgozható fel. Végső esetben cefrét készíthetünk belőle és télen kifőzethetjük pálinkává. AMIT MEG KELL JEGYEZNI Általános szabály, hogy minden gyümölcsöt és zöldséget lehetőleg korán reggel, a harmat felszáradása után, de még az idő felmelegedése előtt szüreteljünk le. Kíméletesen szedjünk! A fáról a gyümölcsöt ne rázzuk le. A meggyet, a szilvát, az almát és a körtét kocsánnyal szüreteljük. Ügyeljünk, hogy a jövő évi termőrészeket ne tépjük le a gyümölccsel együtt! Szedőedényként lapos és nem nagy méretű kosarakat, rekeszeket, műanyag ládiká- kat használjunk, amelyekben az egymásra rakott rétegek nem nyomják egymást túlságosan. Ez különösen a nagyon gyorsan romló gyümölcsöknél, zöldségeknél (málna, őszibarack, saláta, paradicsom) fontos. A leszedett terményt haladéktalanul szállítsuk hűvös helyre, lehetőleg kamrába vagy pincébe. A legromlékonyabbakat tegyük hűtőszekrénybe, ahol 3—4 fokos hőmérsékleten napokig is elállnak. Dr. Bálint György TAKARMÁNY A KONYHÁBÓL A háziasszony főzéshez készülődik: levágja a saláta, káposzta alsó leveleit , meghámozza, kibelezi a tököt, kifejti a zöldborsót. Még csodálkozik, is: kicsi a karalábé, a káposzta, kevés a borsószem, s mennyi a levele, a hüvelye, a szára! Naponta nagy kupac zöldséghulladék képződik minden olyan konyhában, ahol rendszeresen főznek. Aztán elméreteztük a köretnek szánt burgonya, galuska mennyiségét, nem tesszük el, mert csak frissen jó, kidobjuk hát. Nyáridőben gyorsan szárad a kenyér, van aki a frissnek is gondosan levágja a héját, s mindez sok helyen a szemetesvödörbe kerül. S megy a szemétbe a felmagzott saláta, a szőlőről, gyümölcsfákról lemetszett fölösleges hajtás, a kisebb vagy nagyobb kert megannyi hulladéka. Hulladék? Az NDK városaiban, az igazi szeméttárolók mellé elhelyezett fedeles gyűjtőedényekre azt írták — bölcsen — Futter, vagyis takarmány. Takarmány bizony, mert állatok etetésére alkalmas. Nem is olyan régen alig volt kertes ház falun és városon egyaránt, ahol ne tartottak volna néhány nyulat vagy egy sertést — ez utóbbit konyhamalacnak nevezve —, mert sajnálták a veszendőbe menő konyha- és kerti hulladékot, amelyet feletetve értékes húshoz, úgyszólván ingyen jutott a család. Juthatna ma is, ha kevésbé pazarolnánk, ha nem restellnénk szólni az állatot tartónak: szívesen odaadjuk a tisztán gyűjtött, penésztől megóvott kenyérmaradékot, a krumplihéjat, a zöldségmaradványokat, s jöjjön át, mert kaszáljuk a füvet, vigye, szárítsa meg, etesse fel. Csak egy kis figyelmet, fáradságot igényelne mindez. Az is, hogy akik jelentősebb állatállományt tartanak, s vásárolt takarmányt etetnek, ne restelljenek szétosztani az unalmas és mindig azonos táp mellé egy kis csemegeszámba menő, sok vitamint, ízanyagot, ásványi sókat tartalmazó kerti és konyhai hulladékot. A barna zsír, a kenyér- és ételmaradék, a megfőzött és összeaprított csirkebél, burgonyahéj, valamint minden növényi hulladék kiváló takarmánya lehet az állatnak. Ha arra használjuk, amire való, megsemmisítésének gondját is elvetjük. A meg- fásodott karalábé, a széthasadt káposzta, a vágott és apró burgonya, a cékla és minden olyan zöld, amely piacra nem alkalmas, gyors fogyasztása nem lehetséges, az állatok táplálására használható. Ha nincs saját állat, van a közvetlen vagy a második szomszédnak, köszönettel veszi a figyelmességet. Arra természetesen ügyelni kell, hogy a kertben és konyhán keletkező hulladék valóban takarmányminőségű legyen. Állatokkal sem etethető meg a romlott pörköltmaradék, a penészes, meg- nyúlósodott kenyér, a földes salátalevél, a permetezett szőlő- és gyümölcsfahajtás, a mosószerekkel, vagy más vegyi anyagokkal szennyezett fű. GONDA IRÉN Nyolcvan keréken
