Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

Nincs haszontalan gyermek Olyan korba értünk, ami­kor elementáris erővel nyo­mul előre szükségszerűen az ember, a maga alkotó szemé­lyiségével. A pécsi országos gyógy­pedagógiai konferencián hangzott el Aczél György elő­adásában: most kezdjük meg­tanulni, hogyan kell gazdál­kodni a javakkal, az energiá­val, a vízzel, a tiszta levegő­vel, de nem halogathatjuk to­vább annak elsajátítását, ho­gyan neveljünk olyan gene­rációt, amelynek természetes lételeme a közösségi cselek­vés, amelynek anyanyelve az alkotás. Nemcsak általában hiszünk az emberben, mint az élővilág legcsodálatosabb jelenlévőjé­ben, hanem hiszünk Kovács Andrásban és Szabó János­ban is. Távol áll tőlünk az antropológiai pesszimizmus, a determináltság tétele, mert bár nyilvánvaló az örökletes tényezők szerepe, mégsem le­het kizárólagos. Végül is a társadalmi környezet kínálta lehetőségek és ösztönzések döntik el, mi lesz az ember­ből. Könnyen sütjük rá a bélye­get a gyerekre, hogy „nehe­zen” nevelhető, pedig mind­össze a szürke átlagtól külön­bözik. Csak kilóg a sorból. Könnyen minősítenek a „normális” általános iskolák­ban egyszerűen csak kedve­zőtlen környezetből érkező, s így természetesen elmaradott apróságot, beszédhibás lányt» vagjrfiút, renitenskedő fene­gyereket „gyógypedagógiai esetnek”, s küldik őt valóban a gyógypedagógiai helyekre Holott éppen végre a normá­lis állapotokra lenne szüksé­ge a szellemi és testi gyara­podáshoz. Inkább azt kellene elérni, hogy minél több tanár és tanító sajátítson el gyógy­pedagógiai szemléletet és képzettséget, hogy ott nevel­hessenek, ahol az adottságok a legjobbak. De legalább ta­nulják megkülönböztetni a valóban sérült gyermeket a határesetektől, akik egysze­rűen csak nagyobb figyelmet, melegebb és közvetlenebb tö­rődést kívánnak. Elszomorító, hogy a normá­lisan, de lassan képezhető gyermekek húsz százaléka nem fejezi be általános isko­lai tanulmányait. Ez évente harmincezer ifjú! Elszomorí­tó ez az adat, amikor egész társadalmi berendezkedésünk legbensőbb lényege az embe­rekről való sokoldalú gon­doskodás, a személyiség gaz­dagodásának pártolása. Vétkes ebben még az elő­ítélet, amely indokolatlan kü­lönbséget tesz gyermek és gyermek között, vétkes az a konzervativizmus, amely ele­ve megbélyegez és beskatu­lyáz éppen csak cseperedő életeket. Hibás az iskola, amelyiket nem jellemez ugyan többé ilyen előítélet, ilyen konzer­vativizmus, de amelyik sok­szor gondolkodás és felelős­ség nélkül választja a köny- nyebb utat: nem kínlódunk senkivel, mi elit iskola va­gyunk és maradunk, aki ne­héz eset, menjen a kisegítő iskolába. Ugyancsak a már említett gyógypedagógiai kon­ferencián hangzott el: túlsók még a tanügyi bürokrácia, mintha újra erősödne a tan­tárgyi sovinizmus, amely csak a tantárgy keretein be­lül nézi a gyermeket, pedig mi egész személyiséget, tel­jes embert akarunk nevelni. SOLTÉSZ ISTVÁN Országjáróknak Bakonyi szélmalmok A szélmalom szóról az Al­földre gondolunk — nem is alaptalanul. Ott forgott a legtöbb szélmalom vitorlája — csaknem valamennyié — s ott áll még ma is meg­őrizve vagy csonkán, helyre­állítva vagy romosán a leg­több szélmalomépület. De azért nemcsak az Alföldön állnak szélmalmok! FALU — VIZ NÉLKÜL Fönt a Bakonyban még áll két emléke az egykor ott is valamivel gyakoribb szél­malmoknak. Kissé félreesik a falu, ahol találhatók: Tés. Ha Várpalota felől közelítjük meg, szívósan tör egyre ma­gasabbra és egyre kopárabb hátakra a Bakonyon átvágó út, amelyről egy bekötőút vezet Tésre. Észak felől is odajuthatunk, a győr—szé­kesfehérvári útról Bodajkon át, vagy a győr—veszprémi útról Bakonyszentkirálytól, avagy Zirctől. E két főbb út­vonalat összekötő, nagyjából nyugat—keleti útra érkezik az is, amelyiken Várpalotától el­indultunk: Szapárnál csatla­koznak. Így onnan is eljut­hatunk a tési elágazásig egy szép és derekas szerpentinen. A Bakony egyik fennsík­ján, gerincén fekszik a falu. Szép, de — különös helyen. Alatta a Bakony ősi dolomit- és mészkőtömbje minden vi­zet elnyel — a patakok a hegyek alján bukkannak elő. Így aztán a tésieknek haj­dan lajttal kellett hozni az ivóvizet. Ma már fölnyomja a vízmű az éltető nedűt a településre. AZ UTOLSÖ MOLNÁR S éppen ez: a víz hiánya hozta létre ott a szélmalmo­kat. Ámbár igaz, ha patak nincs, azért másfajta malom is keletkezhetett volna Té- sen: szárazmalom, amelyet lovak forgatnak. De a vidék szeles, s talán a lovat na­gyon kímélték a tésiek. Min­denesetre szélmalmokat épí­tettek. A Tésre érkező már mesz- szebbről, az útról megpillant­hatja a szélmalom jellegze­tes alakját, de amint befelé halad a faluba, bal kézről az egyik háznál a tábla is fel­tűnik, amelyik a malom láto­gatásáról tudósít. Helt Jó­zsefé a ház, s övé az udvar folytatását képező szabad kert végén a malom is. — Én voltam az utolsó molnár — mondja az érdek­lődőknek. — A mi elődeink építették valamikor a mal­mot. Ma már .nem őriünk» legföljebb olykor a látoga­tók kedvéért mutatom be, hogyan működik a szélma­lom. Még tavaly is megfor­gattuk, különben hivatássze­rűen a hatvanas évekig mű­ködött, amíg be nem vezet­ték a villanyt a faluba. HAT FAVITORLA Ez a malom 1840-ben épült. Első tulajdonosa — Helt József szerint az ő fel­menő elődje — Picher Já­nos volt: ő is építette a mal­mot. Szép szerkezetet csi­nált. A látogató bízvást meg­csodálja a fa fogaskerekeket és bordáskerekeket, a hatal­mas tengelyt, a remek ácso- latokat, a körülbelül egy­emeletes háznak megfelelő magasságú — belül három szintre osztott — épület fala­zatának felső peremén kör­befutó „sínen” forgatható te­tőrészt (ezzel állítható a szél irányába a szélkerék), és a tető fazsindelyeit. Sajátossá­ga az is ennek a bakonyi szélmalomnak, hogy „vitor- lázata” fából van és hat­szárnyú, míg az alföldi szél­malmokon négy vitorlaszár­nyat láthatott rendre a né­ző. A közelben még egy szél­malom áll — árnyuk élesen rajzolódik az égre a domb szegélyén. Hajdan még egy­szer ennyi volt Tésen! — A mienk mellett ott balra a legfiatalabb áll: az 1923-ban épült — meséli az utolsó molnár. — De hajdan négy szélmalom volt itt. Állt egy az északi részen az új­utcai faluvégen, s egy nyu­gatra, a kistési dombon is... A malom aljában egy desz­kafal mögött a régi molnár­szoba dikóval, paddal. Több mint száz éven át várakoz­tak itt az őrletük a molnár­nál, míg zúgott a malom, a Bakony fölött járó szelek pörgették a vitorlákat. NÉMETH FERENC X = kék + = narancs ««piros o - aranysárga Kisceruza. nagyceruza, filctollak, ecsetek.... különösen ha több gyerek él egy fedél alatt — örök probléma — hová te­gyük, vagy éppen hol találjuk, a szükséges alkotó eszközöket, íróasztalon, tanulópolcon hangulatos, kellemes színfolt a kon­zervdobozból készített tartódoboz. » Munkamenet: üres konzervdoboz szélét egy nagyobb tö­mör vasdarabon, gránit kőkockán, aprólékosan, centiméteren­ként továbbhaladva simára 'kalapáljuk, forró vízben kitisztít­juk. megszárítjuk. Az oldalfelület nagyságát lemérjük, a szé­lekre 1 cm visszahajtást számolva kiszabjuk. A burkoláshoz legmegfelelőbb a kelim, vagy tisztára mosott zsákvászon- anyag. melyet keresztszemes sormintával kivárnunk. A do­bozra rögzítéshez a bádogszélt vékonyan, egyenletesen epokit ragasztóval körbekenjük, majd ráhelyezzük a textilcsíkot. és tenyerünkkel rásimítjuk. Néhány percig ráfeszítjük, majd az átfedő végződést is leragasztjuk, elsimítjuk. Egy-egy szépen sikerült textilruhás dobozka ajándéknak is kellemes meglepetés, különösen, ha megtöltöttük celofánba csomagolt cukorkával, vagy más aprósággal. 1979. szeptember 7 A törvény és a vásárló Kerek egy esztendeje, hogy életbe lépett a belkereskede­lemről szóló törvény, amely egyebek között a tartós fo­gyasztási cikkek alkatrész- utánpótlásáról, a kezelési, használati útmutatókról is rendelkezik, s kitér a csúszó­pénzre is. Sok más mellett ezek a vonatkozásai érintik legközvetlenebbül a vásárló­kat, ideje tehát áttekinteni, miként érvényesülnek a gya­korlatban a törvény előírá­sai. AUGUSZTUS 1-TÖL A közelmúltban olvashat­tuk az újságokban, hogy a KERMI megtiltotta egy egyébként jó. minőségű per­metezőgép forgalmazását, amiért nem mellékeltek hoz­zá jótállási jegyet és keze­lési-használati útmutatót. Aki már dolgozott permetezőgép­pel. tudja, milyen fontos az óvó rendszabályok betartása, amihez nélkülözhetetlen a ke­zelési útmutató. Ez a magya­rázata a KERMI döntésének. Egy újabb belkereskedelmi miniszteri rendelet, amely a törvény nyomán született, és augusztus elsején lépett ha­tályba, arra is feljogosítja a KERMI-t. hogy a használati­kezelési útmutatóknak a szákszerűségét, sőt, nyelvhe­lyességét is ellenőrizze. Tud­juk, hogy ezek a szövegek, különösen ha import ter­mékhez, külföldön készültek, olykor érthetetlenek, zavaro­sak. A belkereskedelemről szóló törvény azt is kimondja, hogy az 1979. január elseje után gyártott tartós fogyasz­tási cikkek folyamatos alkat­rész-utánpótlásáról, javításá­ról meghatározott ideig gon­doskodni kell. Amelyik gyár­tó vagy forgalmazó ezt el­mulasztja. az — a módosított szabálysértési kódex értelmé­ben — szabálysértést követ el. Ám megtörténik, hogy nem sikerül kideríteni, kinek a személyéhez fűződik a mu­lasztás: ilyenkor a gazdálko­dó egység vezetőjét lehet fe­lelősségre vonni, sőt, a jövő­ben gazdasági bírság is ki­szabható. Hogy idáig nem hallottunk ilyen esetekről, annak az a magyarázata, hogy az idén gyártott vagy importált ter­mékeknél még nem éleződhe­tett ki a helyzet — ezekre még garancia van. A garan­ciális időn belül, ha nincs al­katrész. vagy javítószolgálat, akkor a hibás terméket ki­cserélik. Az egy év letelte után viszont bizonyára elő­fordul majd. hogy a tulajdo­nos nem tudja megjavíttatni készülékét. Ebben az esetben azonban már kártérítési igénnyel is felléphet a mu­lasztó vállalattal szemben, s ha az önként nem fizet, a vevő polgári bírósághoz for­dulhat. HA HIBÁS AZ ÁRU A minta szeriinti árusítás szabályairól is intézkedik a törvény. Kedvező a vevőknek, hogy a minta után vásárolt áru hazaszállításáról nem ne­ki. hanem az eladónak kell gondoskodnia. A szállítás költségeit természetesen a ve­vő viseli, kivéve, ha a bolt ezt valamilyen okból magára vállalja. Ám vita szokott len­ni azon. hogy a boltból vagy a raktárból történő szállítás költségeivel terhelik-e meg a vásárlót. Mivel a raktárból a boltba történő szállítás költ­ségét a vételár már magában foglalja, a vevő csak a bolt­tól a lakásáig történő szállí­tás költségét köteles fedezni. Kivételt képezhet az az eset, ha a raktár közelebb esik a vevő lakásához, mint a bolt- ilyenkor is csak a kisebb Ö6Z- szeget szabad felszámítani. Megtörténik, hogy a minta-' darab, aminek alapján vá­lasztottuk az árut. kifogásta­lan minőségű, ám amit a la­kásra szállítanak, az hibás. Ezért nagyon fontos, hogy az átvételi elismervényt addig nem írjuk alá, amíg nem győződtünk meg róla, hogy hibátlan, ép terméket kap­tunk. Amennyiben az áru hi­bás. ne vegyük át. CSÚSZÓPÉNZ ÉS KERESKEDELMI MORÁL S mi a helyzet a csúszó­pénzzel. amely az utóbbi esz­tendőkben a kereskedelem­ben is elterjedt? Sajnos, gyakran együtt jár az áru visszatartásával is: olykor az eladók teremtenek hiány- helyzetet. s teszik pult alá az árut. hogy csak külön juttatás ellenében adják elő. A csú­szópénz követelésének vagy elfogadásának eddig nem volt szankciója. Most, a bel­kereskedelemről szóló tör­vénnyel összhangban, a mó­dosított szabálysértési kó- g dexbe bekerült: aki elfogad * vagy követel csúszópénzt, szabálysértést követ el. Még súlyosabban büntethető, ha a cselekmény együtt jár az áru visszatartásával. A törvénynek csak néhány rendelkezését emeltük ki. ám ebből is nyilvánvaló: jó né­hány vonatkozásban javult a vásárló pozíciója, növekedtek az igények a kereskedelem­mel és a termelővel szemben. Ám nem szabad arról meg­feledkezni, hogy a törvény legfőbb őrei, érdekeink leg­főbb védelmezői mi magunk lehetünk. Azt is tudomásul keli venni, hogy önmaguk­ban a jog eszközeivel nem oldhatók meg a gazdaságban gyökerező problémák, viszont a törvény befolyásolja az emberek magatartását, s az érdekeltségi rendszer hozzá­segít a morális gondok or­voslásához is. GÁL ZSUZSA Egy kis különlegesség ZELLER ROQUEFORT-MÁRTÁSSÁL Hozzávalók 8 személy részére: 2 db zellergyökér, 15 dkg roquefort, 1,5 dl tejfel, 2 evőkanál ecet, fél kávéskanál cukor, 1/4 kávéskanál bors. 1 csipet só. A zellergyökeret megtisztítjuk, csí­kokra vágjuk, és megmossuk. Majd jól lecsöpögtetjük. Egy hosszúkás po­hárba tesszük, úgy, hogy a zeller­csíkok függőlegesen álljanak benne. A roquefortot szűrőn átnyomjuk, vagy villa segítségével összetörjük. Hozzá­adjuk a tejfelt, ecetet, valamint a fűszereket és habverővel sima krém­mé keverjük. ízesítjük, kis tálakba tesszük és a zellercsíkokkal megtűz­deljük. VÖRÖS BOROS SERTÉSSULT Hozzávalók 8 személy részére: 2,5 kg sertéscomb, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál só, 1 kávéskanálnyi bors, 2 evőkanál félcsípős mustár, 2 evő­kanál olaj, 1 evőkanál finomra re­szelt rozmaring, 2 csomag leves­zöldség, 4 db paradicsom, 2 evő­kanál vaj, fél liter száraz vörös bor 4 fej vöröshagyma. A sertéscombot folyó víz alatt gyor­san lemossuk és konyharuhával szá­razra itatjuk. A fokhagymát finom sze­letekre vágjuk, megsózzuk és késsel összenyomjuk. A fokhagymát borssal, mustárral, olajjal és rozmaringgal összekeverjük és a húst ezzel a ke­verékkel körbe bekenjük. A vörös­hagymát megtisztítjuk és kockákra Vágjuk. A leveszöldséget szintén fel­daraboljuk, a paradicsomot kis sze­letekre vágjuk. Egy serpenyőben va- , jat forrósítunk, majd a hagymát eb- ( ben megpároljuk. Hozzátesszük a pa­radicsomot, zöldséget és ezekkel együtt tovább pároljuk, míg világosbarna lesz. Ekkor a sertéshúst beletesszük és előmelegített sütőben körülbelül 1 óra hosszat sütjük. Időnként a hús oldalát borral locsolgatjuk. Ha a hús szépen megsült, előmelegített tálra tesszük. 15 percig pihenni hagyjuk, és csak a pihentetés után vágjuk fel. A tepsiben maradt vörös boros szaf­tot kevés vízzel felöntjük és végül a húsra öntjük. V A tési szélmalom jellegzetessége a hatszárnyú vitorlázat Ceruzatartó - konzervdobozból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom