Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

tníÉPÜJSÁG 1979. szeptember 6. Nigéria művészete forgattak nemrégiben a tele­vízió tavasszal berendezett új kisegítő stúdiójában. Eb­ben az óbudai, műemlék épü­letben hozták létre a belső építészek dr. Krecsányi ügy­védi irodáját. Itt kezdődik el az a párbeszéd, amely a kri­mi sajátos logikája szerint formálja a későbbi esemé­nyeket. A bűnügyi komédiában mindent nagyon komolyan vesznek a színészek; Garas Dezső mint Krecsányi doktor, Tordy Géza, mint váratlanul betoppanó kliens. A történet valamikor a harmincas évek derekán játszódik Magyaror­szágon, és főszereplője egy korrupt, meggazdagodni vá­gyó ügyvéd. A játék szerzője Müller Péter, így beszél oly kedvelt műfajáról: „Bűnügy és komédia! Az egyik feszültséget teremt; a másik pedig feloldja a fe­szültséget.” SZÉMANN BÉLA A Néprajzi Múzeum új, nagy érdeklődést kiváltó kiállítása Nigéria művészetét mutatja be A külföldi magyar intézetek programjából A Televízióból jelentjük Dokumentumjáték és bűnügyi komédia Riporttémából született do­kumentum játékfilmet for­gatnak a televíziósok, a „Né­mafilmet”. A szabolcsi ta­nyai történet legnyugtalaní­tóbb alakja az ötvenegyné- hány éves Babai. Gyűlölköd­ve gondol legidősebb fiára, aki elhagyta őket. Megunva sivár, reménytelen életüket. Pestre menekült, ahol kita­nulta a sofőrséget. A világ háta mögötti ta­nyán élő család senkivel sem érintkezik, senkivel sem vált egyetlen szót sem. ők a „né­mák”. A szülők kilenc gye­reket nevelnek, de egyikük sem járt soha iskolába, hírét sem hallották tán az iskola­padnak. A dokumentumfilm cselek­ménye ott kezdődik, amikor a messze élő idősebbik fiú váratlanul megjelenik a fa­luban. Egy fuvar szállítása hozza vissza szülőföldjére. Megpróbál segíteni testvé­rein, hogy kimozdítsa őket a szülői ház iszonyú elzártsá­gából, sötétségéből. Elsőként a helybéli iskola igazgatójá­tól kér segítséget, de meg­hökkentő elutasításában ré­szesül : — Én nem bogoznám ezt a dolgot — mondja az igaz­gató. Nem jár jobban a tanács­nál sem: — Mi nem foglalkozunk ezzel, jelentse fel a szülőket! A fiú természetesen nem akarja bíróság elé citálni szü­leit, de végül a falu orvosa meggyőzi. Nem tehet mást, hiszen a gyerekek még a jár­ványos betegségek ellen sin­csenek beoltva, ki vannak téve minden veszélynek. A filmet Farmoson forgat­ták, Havas Péter rendező és Darvas Máté operatőr közre­működésével. A forgató- könyvet Vincze Péter írta: a saját riporteri anyagát dol­gozta fel egy valóban meg­történt eset nyomán. A fő­szerepet a fiatal Bán János játssza. „A halál fekete angyala” címmel bűnügyi komédiát Európa több nagyvárosában kiállításokkal, hangverse­nyekkel, filmvetítésekkel ad­nak ízelítőt a következő na- pokban-hetekben hazánk kul­turális és művészeti életéből a külföldi magyar intézetek. A moszkvai Puskin Mú­zeumban e hét közepétől lát­ható a Budapesti Szépművé­szeti Múzeum spanyol remek­műveiből válogatott kiállítás: a magyar—szovjet kulturális munkaterv alapján rendezett tárlaton 22 világhírű alkotás­sal — köztük Greco-, Goya-, Murillo-festményekkel — ta­lálkozhat a szovjet főváros művészetkedvelő közönsége. Magyar képzőművészeti ki­állítás nyílik a héten az NDK fővárosában: a berlini Ma­gyar Kultúra Házának ven­dégei id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész csaknem félszáz kis- és nagy­méretű, többnyire népi ihle­tésű, fából készült szobrát, domborművét láthatják. Képzőművészeti kiállítás színhelye lesz szeptember má­sodik felében a szófiai Ma­gyar Intézet is: itt Stettner Béla Munkácsy-díjas, érde­mes művész több mint fél­száz, különböző technikai el­járással készült grafikáját te­kinthetik meg az érdeklődők. A varsói Magyar Intézetben szeptember 20-án megnyíló kiállításon a neves festő­művész, Kondor Béla grafi­káit mutatjuk be, külföldön először. Szovjet lapokból SZOVIETUNIO Tizennyolc évvel ezelőtt, 1961-ben, a belgrádi konfe­rencián jött létre az el nem kötelezeti országok mozgal­ma. V. Kuzenyecov cikke elemzi a Belgrádtól Havan­náig, az alakuló konferen­ciától a VI. csúcskonferen­ciáig vezető utat. A hasadó anyagok ener­giájának felhasználása mind tekintélyesebb helyet foglal el a szovjet népgazdaság fű­tőanyag-energetikai rendsze­rében. A Szovjetunióban a tudomány és a technika újabb vívmányait hasznosító hatalmas atomerőművek épülnek, az atomenergiát bé­kés célokra hasznosító újabb ágazatok vannak kialakuló­ban. Anatolij Alekszandrov akadémikus „Az atomener­giáé a jövő” című tanulmá­nyában arról ír, milyen táv­latai vannak az atomenerge­tikának, miként vállalhat részt a nukleáris energia a fejlődő ipar és mezőgazda­ság energiaigényeinek kielé­gítéséből. öt alkalommal rendezték meg a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című vetél­kedősorozatot. Az öt vetélke­dősorozat tapasztalatait, ered­ményeit és lehetőségeit vizs­gálja „Barátságot erősítő ve­télkedő” című cikkében Sik­lósi Norbert. Donyeckben a bányászok, kohászok, vegyészek és gép­gyártók városában évente 8000 családnak utalnak ki új lakást. Kik költöznek az új otthonokba? Milyen az el­osztási rendszer? Hogyan él­nek az újdonsült lakástulaj­donosok? Ezekre a kérdések­re igyekszik válaszolni „A ti­zenharmadik emelet” című cikk. Közli a folyóirat az Orszá­gos Szervező Bizottság ver­senyfelhívását valamennyi középfokú oktatási intéz­mény diákjához a „Ki tud többet a Szovjetunióról” cí­mű vetélkedősorozat nevezé­si feltételeivel. LÁNYOK ASSZONYOK 230 napja című írásában. Feleleveníti többek közt a guadalajarai csatát, amely a spanyolországi háború első esztendejének legnagyobb je­lentőségű ütközete volt. A Leány id Brezsnyev ve­zetésével Magyarországon járt szovjet párt- és kor­mányküldöttség hazánkban töltött napjairól szól a „Ba­ráti melegség” és a „Változa­tok egy csepeli munkásnő­ről” című cikk. A szovjethatalom lákoni- kus tömörségű első dekrétu­mai, azoknak az éveknek a fotói egytől-egyig kordoku­mentumok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kró­nikájának szép oldalai. Köz­tük is talán a legszebbek a gyerekek ellátásáról gondos­kodó lenini dekrétumok. • Amikor az ország éhezett és fázott, akkor hangzott el a mondat: „Mindenből, amink csak van, a legjobbat, a gye­rekeknek.” Az akkori fotók­ból és politikai dokumentu­mokból is — melyekből né­hányat közöl a folyóirat — látható, hogy milyen sokféle feladattal birkózott meg a párt a gyermekek érdekében, első ízben az emberiség tör­ténetében. Tanulságos szá­munkra. hogy milyen eleven kapcsolat van a lenini dek­rétumok és a szovjet állam­nak a gyermekekkel kapcso­latos későbbi törvényei kö­zött. A 19. számú gyerekotthon most lenne 60 éves. Az év­fordulóra eljöttek a különbö­ző korosztályokhoz tartozó egykori növendékek. Ugyan­abban a házban találkoztak, ahol a gyerekkorukat töltöt­ték. A „családi albumot” la­pozgatva életre kelt a múlt: a front, a háború, elszaka­dás a szülőktől, testvérektől, egymás keresése, majd a bé­kés építő évek korszaka, melyet felidéz a „Volt egy­szer egy otthon” című cikk. A. Kazimirov, A tudomány ösvényei című írásából meg­tudhatjuk, hogyan segítik a baskír tudósok a serdülőket a természet, a világegyetem titkainak kifürkészésében, és milyen hasznos előtanulmá­nyokat folytathatnak a jövő mérnökei, vegyészei, orvosai, fizikusai. lom néhány titkos dokumen­tuma. Ezekből kiderült, hogy Németország 1939-ben nem kockáztatta volna meg Len­gyelország megtámadását, ha tudja, hogy a határon nem­csak a lengyel, hanem a szovjet csapatokkal is szem­be találja magát. Az akkori eseményekre fényt derít az „Egy lépésre a szakadék szé­létől” című érdekes tanul­mány. Pavel Nauman a szerzője a „Legfőbb feladat — az em­beriség békés jövőjének biz­tosítása” című cikknek. A publikáció középpontjában az 1979. június 18-án a bécsi Hofburg palotában történt SALT—2. egyezmény aláírá­sának történelmi éseménye áll. Joseph Byerley egykori amerikai ejtőernyős szakasz- vezető különös történetét tárja az olvasó elé „Joseph Byerley Odüsszeája” című írás. Sehol a földkerekségen nem él olyan közel egymás­hoz a bambusz, a tölgyfa, a vadszőlő, a lucfenyő és a je­genyefenyő, mint a szovjet Távol-Keleten, nevezetesen Szahalin-szigeten. E vadregé­nyes tájról, földrajzi elhe­lyezkedéséről szól a „Még a szegfű is virágzik” című ri­port. A nemzetközi gyermekév alkalmából a folyóirat közli Szergej Dvoreckij Mama — nagymama című riportját egy tadzsik asszonyról, aki 25 gyereket fogadott örökbe és nevelt fel. A történelem sok olyan esetet ismer, amikor nagy emberek életrajzát meghami­sították. Nem kerülte el ezt a sorsot I. Péter cár sem. Nemcsak a történészek, de az egyszerű olvasók számára is figyelemre méltó Nyikolaj Pavlenkónak az „I. Péter végrendelete” című publiká­ciója. Az orvostudományhoz kap­csolódó témák iránt érdeklő­dők figyelmébe ajánljuk „A szike, a sugár és a süketség” című cikket, amely beszámol a szovjet tudósoknak a csők- f kent hallású emberek gyó­gyítása terén elért eredmé­nyeiről. Zalka Mátéról, a spanyol szabadságharc legendás tá­bornokáról emlékezik meg volt harcostársa, Gyáros László, a Lukács tábornok szputnijilc Az utóbbi időben ismertté vált a hitleri német biroda­A Szputnyikban ezúttal is megtalálható a szokásos hu-' moreszk és a hónapról hó­napra visszatérő rovatok: Ol­vasóink leveleiből, Bölcs gon­dolatok világában, Dal, Di­vat, Fejtörő, A karikaturista mosolya, Gyűjtősarok, Hu­mor, Konyhareceptek. Az esetek túlnyomó több­ségében meglehetősen nehéz megmondani, hogy ki volt hazánknak nagy fia. Ez a ne­hézség természetesen nem az örökbecsű nagyokra vonatko­zik — Janus Pannonius, Zrí­nyi, Balassi, Csokonai, Szé­chényi, Kossuth, Deák és a többiek —, hanem a maguk helyén, szakterületén szűkebb körben hatókra. Azokra, akik­re persze szülőhazájuk, váro­suk, falujuk joggal lehet büszke. Aligha van megyénk­ben olyan település, mely emléktáblák formájában le­rótt kegyelettel különben őrizné' múltját, mint Duna- földvár. Valamennyi táblát felesleges lett volna lefény­képeznünk, hiszen a kőbe vé­sett betűk így önmagukban unalmasak is lehetnek. A *-{ • t jjfjrX . w«. i • • • í • * dunaföldváriakkal együtt em­lékezzünk azonban kegyelet­tel mindazokról „Akik az 1686. évi török kitakarodás után a hajdan híres mezővá­ros lakóiból megmaradtak, életet teremtettek és újjá­építették Földvárt.” A job­bágyősök emlékére állított tábla a tanácsház falát díszí­ti és a Balázs, Czobor, Csor- rás, Faragó, Ferenczi, Filep, Gál, Kelemen, Kis, Kun, Mé­száros, Molnár, Nagy, Nemes, Révész, Simon, Szakács, Szán­tó, Szőke, Tamási, Torma, Varga és Vas családok le­származottai jórészt máig lakják a szép Duna menti nagyközséget. Dunaföldvárott emléktáblá­ja van Petőfinek, a falu szü­lötte, nagy Afrika-kutató Ma­gyar Lászlónak, az — akkor — 225-ik fennállási évfordu­lóját ünneplő iskolának és még azoknak is, akik részben az ország, részben a\ nemzet­közi munkásmozgalom törté­netében jelentős szerepet ját­szottak. Ezek közül hármat bemutatunk fényképeinken. O. I. Fotó: Cz. S. • fS­v-S / 1 ALPÁRI GYULA I S 8 2 — I 9 -4 4 j IÍJS4CIRÓ FORRADALMÁT. A MACYARL:> f J NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM KIEMELKEDŐ ’ HARCOSA A KOMMUNISTA 1NTERNAC10NÁI.É lOLONTILAPJÁNAKFÖSZERKESnÖJE I EMLÉKÉT KEGYELETTEL ŐRZI A KÖZSÉG LAKOSSÁGA ’j EBBEN A HAZBAN ELT 1852 FEBRUAR 29.—ÉN BEKÖVETKEZETT HALALA1G BESZEDES JÓZSEF 4 REFORMKOR ORSZÁGOS HÍRŰ V1ZMERN0KE. HALALANAK 125. ÉVFORDULÓJÁN ELHELYEZTE A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG TOLNA MEGYEI SZERVEZETE ÉS A KÖZÉPDUNÁNTÚLI * VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. i Tolbuhin marsai lra még sokan emlékeznek a faluban. Er­ről néhány éve riportot közöltünk lapunkban. Beszédes József, az időközben világhírűvé vált hazai víz­ügyi szolgálat egyik nagy alakja, a nagyközség temetőjé­ben nyugszik Alpári Gyula, a nemzetközi munkásmozgalom Dunaföldvár szülötte volt mártírja,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom