Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

1979. szeptember 6. Képújság 3 Nélkülözhetetlen kisvállalat Az utóbbi időben egyre jobbon utat tör a felismerés, hogy a magyar vállalatok sarából hiányoznak a korszerű kis- és kö­zépvállalatok. Az ipari szervezet már a hetvenes évek elejére is rendkívül erősen központosított volt: az átlagos vállalat 1970- ben a szocialista iparban 1521 munkást foglalkoztatott, ami nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas szám. AZ ÉPÍTKEZÉS ideje alatt is segítenek a meteorológu­sok az építőknek. Korszerű műszerekkel figyelik a szél­erősséget, a légnedvességet és regisztrálják a föld rengését •— mozgását. A daruk mun­kájához szükség is van pon­tos prognózisokra, mert sú­lyokat nem emelhetnek, ha a szél. vagy zivatar nagyobb a megengedettnél. Az előre­jelzések óránként érkeznek, illetve Paksról is óránként közük az országos központtal az időjárási jelentéseket. Az erőmű működéséhez is feltétlenül fontos a meteoro­lógia tudománya. Ugyanak­kor az ország ezen része fe­hér folt volt eddig. A kör­nyéken nincs meteorológiai Kevesebb a fürt a vessző­kön, de súlyra nagyobbak. — Ezzel a megállapítással lehet értékelni a szőlők állapotát hetekkel a szüret előtt. A ter­mésbecslések szerint a meny- nyiség nem éri el a déli kör­zetekben a tavalyi rekordot; öt-húsz százalékkal kevesebb a fürtszám — termőhelytől, fekvéstől, fajtától függően — bár ezt némileg ellensúlyoz­za az a tény, hogy a fürtök teltebbek, fejlettebbek a szo­kásosnál. A késői kitavaszodás kö­vetkeztében lassan indult a rügyfakadás, de a tavasz vé­gi, nyár eleji meleg, száraz időjárás alatt a szokásosnál jóval gyorsabb volt a hajtás­növekedés, rövid idő alatt el­virágoztak a szőlők. Az ilyen szélsőséges időjárás jobban felszínre hozza a munkaszer­vezés problémáit. Idén neve­zetesen azt, hogy a nagyüze­mekben képtelenek megolda­ni a zöldmunkák időbeni el­végzését — kevés kivételtől eltekintve A már említett gyors hajtásnövekedés miatt ezeket a munkákat tíz-tizen- két nap alatt el kellett volna végezni az ültetvényekben, ez a legmunkaigényesebb moz­zanata a termesztésnek. Míg főállomás, amely részletesen feldolgozza Paks és környé­kének időjárását. A kettős cél érdekében az Országos Villamos Távveze­ték Építő Vállalat szakembe­rei alig három hete kezdték meg a paksi főállomás előre­gyártott vázszerkezeteinek szerelését. A 120 méter ma­gas torony acélalkatrészeit a Dunai Vasmű készítette egye­di gyártásban. Az alapok el­készülte után a légtornász szerelők egy hét alatt értek el az ötvenméteres szintre, jelenleg a 75. méternél tar­tanak. Innét a munka már lassabban halad, mivel min­den egyes alkatrészt csőrlő­vel kell a magasba emelni. A 21. meteorológiai főállo­más műszerei megérkeztek — más feladatokat gépesíteni lehet, ezt szinte kizárólag csak kézzel lehet végezni és szakértelem is kell hozzá. Sok helyütt elmaradt a hajtásvá­logatás, vagy ami majdnem ugyanaz, késve végezték el. Peronoszpóra nem volt az idén, de jelentős mértékű volt a lisztharmat, a szőlő­moly és a szőlőatka kártéte­le. A két utóbbi ellen nem mindig nyújt kielégítő véde­kezést a helikopteres vegy­szerezés, mivel itt úgyneve­zett lemosásos permetezést ajánlatos végezni. Az idei évre jellemző, hogy a szőlők tíz, tizennégy nap­pal előrébb tartanak a fej­lődésben, így az érésben is a szokásosnál. így például Pé­csett egy héttel ezelőtt a ko­rai fajták tizenöt, tizenhét cu­korfokot mutattak. A rizling­szilváni tavaly ilyenkor még csak tizenkét fokos volt. A közepes érésűek tizenhárom, tizenöt fokosak. A későbben érő fajták — olaszrizling, furmint, kadarka — 11—15 fokosak. (Tavaly ilyenkor a kadarka tíz fok alatt volt.) Általában megállapítható, hogy a szőlők négy-öt cukor­fokkal érettebbek a szokásos­nál. A Szekszárdi Állami Gaz­amerikai gyártmányúak —, egy részüket már munkába is fogták. Működik jelenleg is a földrengést regisztráló mű­szer. amely feljegyzi a na­gyobb teherautók által elő­idézett rezgéseket is. Ezen­kívül a toronyban szinten­ként elhelyeznek szélerőmé­rő, hőmérsékletmérő műszert, valamint foglalkoznak majd talajkisugárzás mérésével is A paksi meteorológusok már most bekapcsolódtak az országos, illetve a nemzetkö­zi meteorológiai áramkörbe. Segítenek az építkezésen is és az üzemelés során sok hasz­nos adattal járulnak hozzá az erőmű működéséhez. daság és Borkombinát felké­szült a szüretre, pontosabban az átvételre. Pakson készen állnak a szőlőátvételre, a gé­peket kicserélték illetve fel­újították. Szekszárdon az ep­reskerti átvevőtelep bővítését rövid időn belül befejezik. A központi telepen — a Bor­kombinátnál — két új gépet is üzembe állítanak az idei szezonra. Egy Pera márkaje­lű, fehérszőlőt feldolgozó be­rendezést és egy francia Imeca típusú melegkezelő gépsort. Ez utóbbi a szokásos — vörös fajták esetében — hat-nyolc napi erjesztési időt húsz percre szűkíti le és egyszerre kétszáz mázsa sző­lőt erjeszt. A gazdaságban napi hatezer mázsa szőlőt tudnak átvenni a termelők­től. Lapunk már közölte a sző­lők idei átvételi árait. A rész­letes tájékoztató mellett azt a megjegyzést lehetne hozzá­fűzni hogy az árak is a mi­nőségi javítás felé próbálják befolyásolni a termelőket. A jelenlegi időjárás mellett és az érés előrehaladta miatt megvan a lehetőség arra hogy a hagyományoknak megfelelő minőségben opti­mális időben kezdjék a ter­melők a szüretet. az Összevonások hatasa A hagyományokon túl kü­lönösen a hatvanas évek ele­jén végbement összevonások hatása tükröződik ebben. A hetvenes években ez a folya­mat folytatódott. S bár 1976- ban — a negatív következ­ményeket felismerve — a központi szervek a kialakult szervezet változatlanul tartá­sa mellett foglaltak állást, még abban az évben is 17 vállalat szűnt meg összevo­nással a minisztériumi, 32 a tanácsi és 40 a szövetkezeti iparban. Sor került ezernél, sőt kétezernél is több munka- vállalót foglalkoztató vállala­tok egyesítésére is. „Nagy- vállalataink tömegesen ol­vasztották magukba a kisebb, többnyire tanácsi vállalato­kat és szövetkezeteket, így szerezve munkaerőt, telep­helyet, biztonságot az egyéb­ként laza szerződéses kapcso­latok helyett, de sokszor így növelték tekintélyüket, eset­leges monopolhelyzetüket is. önkritikusan meg kell mon­danunk, hogy ehhez a folya­mathoz a központi gazdaság- irányítás is hozzájárult az utóbbi évtizedekben azzal, hogy — a könnyebb utat vá­lasztva — túl könnyen elis­merte az ágazati és a helyi érdeket” — mondotta Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter az országgyűlés idei nyári ülés­szakán. Kétségkívül vannak olyan termékek, amelyeket csakis nagyvállalat tud gazdaságo­san előállítani, s magától ér­tődő, hogy a nagyvállalatok éppen ilyen — számukra leg­alkalmasabb — terméket igyekeznek választani. S mi­vel a nagyvállalatok ezekre a célokra összpontosítanak, nem várható el tőlük, hogy — egyébként más, szükséges — termékek ezreire is kiterjed­jen figyelmük. A kereslet maradéktalan kielégítése AFIT, Dombóvár Nem lesz reklamáció (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Rendkívüli termelési ta­nácskozást tartottak a közel­múltban az AFIT dombóvári szervizében. A tanácskozáson ott volt Gyuricza István, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Lantos Árpád, a vállalat igazgatója. Kotánczi József üzemegység-vezető szá­molt be az eredményekről és ismertette a hátralévő idő­szakban megoldandó felada­tokat. A vállalat igazgatója elismerően szólt az eddig végzett munkáról, pénzjutal­makat adott át, s Kiváló dol­gozó kitüntetésben részesítet­te az üzemyezetőt. A szerviz dolgozói, szocia­lista brigádjainak tagjai fel­ajánlásokat tettek a közelgő XII. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Vál­lalták, hogy a terv 3 százalé­kos túlteljesítése mellett sem hagyja el hibás gépkocsi az üzemet, s minőségi reklamá­cióra nem adnak okot. Az energiatakarékosság jegyében az önköltséget az előirány­zotthoz képest 5 százalékkal csökkentik. Jobb szervezéssel és az indokolatlan távollétek megszüntetésével a kiesett munkaidőt 6 százalékkal csökkentik. POLGÁRDI ERZSÉBET azért megfelelő összetételű vállalati méretstruktúrát fel­tételez — sok-sok kisvállal­kozással. KAPUN BELÜLI HÁTTÉRIPAR? A kisvállalatok beolvasztá­sával a nagyvállalatok gyak­ran éppen a „háttéripari” szállítások, a termelési koo­perációk elégtelenségét akar­ták orvosolni — „kapun be­lüli” háttériparral. Felvető­dik a kérdés: vajon miért ne épülhetne fel a termelés szer­vezete úgy, hogy egy-egy vég­termék minden alkotóelemét ugyanazon vállalat különböző üzemei állítsák elő? Először is: ez a szervezet nem lenne hatékony. Hiszen ugyanazt a félkész terméket, részegysé­get, segédanyagot a népgaz­daság számos vállalatában sok-sok termékhez fel lehet használni. Nem lenne célsze­rű ha az előállításukra al­kalmas kapacitások csak egy vállalat céljait szolgálják. Másodszor: az így felépülő nagyvállalat központja szük­ségképpen csak a fő termék termelésének fejlesztésére koncentrálna. E zárt vállalati termelési láncban elveszne a specializáció fő előnye: a termékek folyamatos fejlesz­tése. Az önálló kisvállalat legfőbb erénye, hogy saját kis termékkörében állandóan újra törekszik és azt rugalma­san — a nagyvállalati szerve­zetnél sokkal rugalmasabban — tudja megvalósítani. A HIÁNYCIKKEK LEKÜZDÉSE A vállalati összevonásokkal a kisvállalatok beolvasztásá­val nemcsak a „háttéripar”, hanem a késztermékek ter­melésének a köre is szűkült. Érezhető ez a fogyasztási cikkek gyakran fogyatékos választékában és abban, hogy minden igyekezet ellenére új­A búzatermesztés az el­múlt években dinamikusan fejlődött, ami azonban nem jelenti azt. hogy a gazdasá­gokban, illetve a termelőket kiszolgáló-ellátó ipari és tu­dományos hálózatban nincse­nek további fontos tenniva­lók. Az idei esztendő, amely kedvezőtlen időjárása miatt különösen élesen vetette fel a termesztéstechnológia hiá­nyosságait. arra figyelmeztet: a termesztés egész körét komplex módon kell fejlesz­teni — ez derül ki az MTA Növénytermesztési Titkársá­ga. az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtaminősítő Tanács és az Országos Búzatermesztési Ta­nácskozás értékeléséből, amelyben a további teendő­ket is összegezték. A termesztett fajták érési csoportok szerinti aránya oF- szágosan megfelelő volt, vi­szont a búza agrotechnikájá­ban főként a talajművelés­nél lemaradás tapasztalható. Ezért az üzemeknek a szocia­lista munkaverseny fejleszté­sével. ösztönző bérezéssel el kell érniük, hogy a jelenleg rendelkezésre álló géppark­kal a korábbinál jobban — a föld nedvességtartalmát le­hetőleg megőrizve — készít­sék elő a talajt a vetésre. En­nek időpontját úgy kell meg­választani, hogy a termőterü­let döntő részén október 20- ig földbe kerüljön a mag. A termesztés technológiáját üze­ra és újra keletkeznek hiány­cikkek. Nem remélhető pél­dául gazdag bútor-, cipő-, vagy méteráru-választék, ha termelésük néhány vállalat kezében összpontosul. Ezek a vállalatok termelésük gazda­ságosságát elsősorban azáltal tudják növelni, ha nagy so­rozatot és kis választékot ter­melnek. A kisvállalatok szá­mára azonban a kisebb szé­ria is nagynak számít. A hiánycikkek megoldha­tatlannak látszó ügyében ak­kor várható előrelépés, ha nem a nagyvállalatoktól vár­juk, hogy „ezer apró cikket” gyártsanak, hanem lesz egy sor olyan kisvállalat, amelyek egyetlen „profilja” éppen egy-egy hiánycikknek számí­tó termékkör. TECHNIKAI FEJLESZTÉS Mekkora a kisvállalat? Ná­lunk egy 500 fős vállalat már inkább kicsi, mint közepes méretű. Valójában azonban a közgazdászok többnyire 10— 100 fős cégeket szokták ebbe a kategóriába sorolni. Ma­gyarországon ilyen alig van. Meglévő kisvállalatainkat, kis szövetkezeteinket több­nyire „kócerájként” emlegeti a köznyelv. Ebben szerepet játszik a kisvállalatok jelen­tőségének lebecsülése, az a szemlélet, amely egyedül a nagyüzemet tekinti a szocia­lizmushoz méltó termelési szervezetnek, a szocialista gazdaság jellemzőjének. De sajnos minősíti ez a kifejezés kisvállalataink, kis szövetke­zeteink műszaki állapotát is. Pedig a kis méret nem szük­ségképpen azonos a techni­kai elmaradottsággal. Szerte a világon léteznek kiválóan felszerelt, korszerűségben élenjáró kisvállalatok, ame­lyek országon belüli fontos funkcióik mellett még tete­mes összegű exportra is ké­pesek. Magyarországon ezt csak akkor érhetjük el, ha a kisvállalatok is elegendő fej­lesztési eszközhöz juthatnak, megszűnik hátrányos helyze­tük: akkumulációs forrásaik, hiteleik, gépvásárlási, anyag­vásárlási, munkaerő-felvételi lehetőségeik megközelítően azonosak lesznek a nagy- vállalatokéval. ménként, sőt táblánként, a helyi adottságokhoz kell iga­zítani. A továbbiakban ener­giatakarékos talajművelési eljárások kidolgozására és széles körű bevezetésére van szükség. Ezekkel ugyanis még szá­razabb időjárási esztendők­ben is jobban „helyben” tart­hatják a talajnedvességet. E módszerekhez nehéz tárcsák­ra és más felszerelésekre van szükség; gyártásúkat meg kell gyorsítani. A vetőgépek egy részét is korszerűsíteni kell, úgy, hogy a vetés 10—12 napnál ne tartson tovább. A technológiák komplex fejlesztésében a termelési rendszereknek vezető szere­pük lesz. A kutatóintézetek­kel közvetlenül alakítják ki és fokozatosan fejlesztik a legfontosabb fajták termesz­tésének technológiáját, komp­lex géprendszerét, amelyet a partnerüzemekben széles kör­ben elterjesztenek. Az utóbbi években kiváló eredményeket elért búzamemesítők több új kitűnő termőképességű és magas értékű fajtákat adtak és adnak a jövőben is a ter­mesztőknek. A következő időszakban fokozni kell a fajták termőképességét és el­lenállóságukat például a faggyal szemben. Megalapoz­zák majd egyes fajták táj­körzetekre szabott termesztési eljárásait is. (MTI) Hj—Gk Szüret előtt SCHWEITZER IVÁN A búzatermesztők újabb feladatai A tomerőmű-építkezés „Légtornászok” 50 méter magasban Csőrlővel emelik feljebb az alkatrészeket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom